Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-03 / 145. szám
2. olda' .oMv’k /d re nte- 3 A szociáldemokratáik és komm nnistäk £ or ölték az 1930. évi költségvetésből a katolikus egyház patronétusi költségeit és az egyházak segélyét. Az 1930. évi költségvetés tárgyalása. — Elemi iskola létesítése a Partos-ujtelepen, Saját tudósítónktól. A városbiró által három ízben egybt h ivott városi képviselőtestületi közgyűlés végre december 2-án, hétfőn le árgyalta az 1930. évre szóló költség vetést, A tárgyalást megelőzően több napirend előtti felszólalás hangzott el, amelyek közül legfigyelemreméltóbb voíí Geöbel Károiy dr.-nak a Pozsonyban megjelenő A Nap c, napilapnak a i omáromi nők becsületét alaptalanul meghuicoö riporlctftkére vonatkozó elet erjesztése, amelyben a cikkben fog lakik miatt a cikk megirója ellen állásfoglalásra hívta fői a közgyü’ést. E rupirend elöt’i ftilszólaiástói más helyütt talal az olvasó részletes tudósítást, itt c->:rij azt regisztráljuk, hogy a város képviselőtestülete Qeöbel javaslatát egyhangúan a tanácshoz utásította, amelyet fe hatalmazott a közgyűlés arra, hogy a cikk ismeretlen szerzője ellen tegye meg a bűnvádi feljelentési A napirendi főiszólalások után áttérlek az 1930 évi költségvetésre, amelyet a közgyü éö részletes tárgyalás alá veit. Azaz., hagy meg kell jegyeznünk, hogy a részletes tárgyalásba csak a polgári un vetlek részt, a szocialista Ó3 kommunista képviselőtestületi tagok esik a kegyurasagi kötelességek és az egyházak segélye tételénél vetlek élénk részi a tárgyalásban. A költségvetést és az arra vonatkozó tanácsi javaslatot Sándor Ernő főszámvevő ismertette, ugyancsak ő adott az egyes címeknél részletes tájékoztatást is. A részit es tárgyalás során id. Kollányi Miklós a kimu'aott többmilliós hátralékokra vonatkozólag azt kívánta, hogy a hátralékokat hajtsa be a város, ami p:dig behajthatatlan, azt törölje a köhségv.lésből, rfj. Koczor Gyula a szükséglet rovat III. léteiénél Ugelőadók, illetékek, fásítás és javításra 43497 K-t javasolt beállítani, a !eüte< adói, illetékei és pótadcira pedig 17000 koronát az ennél a té e nél beállító t 50973 K helyeit. A jsvaslatoS a közgyűlés egyhmguan elfogadta. Ugyancsak az ő javaslatára a közgyűlés az eddig használatlan erdei terüie; fásítására 7030 K-t veit fői a töiiségveléibe és a végrehajtással járó ellenőrzéssel a gazdasági bizottságot bum meg. A városi viz és gázmii költségveté sét az üzem k alapszabályai szerint a megválasztott szakbizottságnak seilrit volna előzőleg megá'lapiiani, ez azonban re á történt meg. Dositál Jakab ezt kifogásolta és azt indítványozta, hogy a Költségvetésnek a város közüzemeire vonasko.ö kőllségveiéaét ne fogadja el a közgyűlés Czizmazia György városbiró azt javasolia, hogy mivel a költségvetést el keii intézni, s képviselő estület fogadj? el a közüzemek téleleií, de bízza meg a gáz- és vízmű bizottságot, hogy uiólag vizsgálja át és tegye meg megjegyzéseit. A közgyűlés ebbe bele is ment és a bizottságot felhatalmazta arra, hogy a kifogásolt költségvetési tételeiket vizsgálja félül. A Vil, cim 5 pomjáná! Fülöp Zsigmoni javaslatot tett, hogy a szemétkihordásra nézve utasítsa a közgyűlés a ten Ciot annak végleges megállapítására, hogy a város mely u cáinak lakosai men’esitteínek a szemét kihordás dijának megfizetése alól, mert vannak a külvárosban egyes helyek, ahol soha nem szállítjek el a szemetei és ezekre a dijat nem lehet kivetni. Csízmazía városbiró jelentése szerint a tanács már foglalkozott ezzel a kérdéssel és tervbevette a vonatkozó szabályrendelet módosiiását, tehát ninc3 szükség újabb intézkedésre. Fried Miksa szintén igazságtalannak tartja a szeméidij kirovását ott, ahol nem viszik el a szemetét és kéri, hogy sürgősen intézzék el ezt a kérdést. Fülöp ismételt felszólalásában javaslatának elfogadását kéri a sürgősség kimondásával és a közgyűlés ilyen értelemben határoz. A községi jegyző természetben kért járandóságát a közgyűlés fölvétette a Komárom, — december 2, költségvetés illegő címlete alatt. A XIII. címnél Kdllay Endre dr. javaslatara a közgyűlés a helybeli sport támogatására 20.000 K-t irányzott elő a könsegvetésba. Az iskolák költségvetésénél Dénes Emil hosszabb felszólalása folyamán egy iskolai dolgozatot olvas fel, amely Ko mérőm leírását nem a valósághoz hív, n adja elő. Eöből kifolyólag azt javaso ja, hogy írjon át a képviselőtestület az iskola vezetőségéhez, hogy ilyen és hasonló ese;ek ne forduljanak elő. Minthogy az indítvány a tantervét érinü, erre pedig az ískolafentartónak semmiféle ingerenciája nincsen, a képviselőtestület napirendre tért az indítvány felett. Iskola a Partos újtelepen. Majd a közgyűlés ifj. Koczor Qj\x\k~ nats írásban beadóit indítványát tárgyalta, rmilyben ast javasolja, hogy a Partos újtelepen levő iskolaköteles gyér mekek részére építtessen a város egy osztatlan elemi iskolát egy tanerővel, erre vonatkozóan az líie.ettes ískoí.hatósággal tárgyalja le az ügyet es az épues költség« f-jében 100 0C0 K i, s beruházásra pádig 20000 K-t álii!8on be az 1930. tvi Költségvetésbe. Mindezt pedig a* ügy fontosságából füiyő sürgős inséikcdásseí intézze el, hogy tu 1930/31 ik isko'ai évben már megnyi.haio legyen az uj is&oli. Csizmazia várósbiró szerint nem tehet az uj iskoia költségeit beállítani az 1930, évi köhsfegveiesbe, mert nem hagyja a felsőbb hatóság jóvá, Fülöp Zsígmond hozzsj árult a Koczor Gyuid indítványához és annak rnegva-iósitását sürgősnek iarija. A Partos-ujteiepen levő iskolakösetes gyermekeknek szükaégüx van az iskoláfii, mert a varostól messze fekvő telepről télviz idején leheleden a gyermekeknek a városi iskolákba bs j srni.N ;m képzeli el, hogy volna fiísőbb hatóság, amely ezt a szükséges népoktatási intézményt ellenezné, miután a törvényes föltételek megvannak, tehát a Költségvetésbe beáihfftató a 120000 K, Kéri a javaslat elfogadását. Kadlecovic dr. állami főjegyző szerint nem lehn fölvenni a kóüsegveiésbe az összegez, mert olyan tetei az, amelyet a fslsööo Hatóság nem hagy jóvá. Caakis az egyes szervesen Karesz,üi tehet az ügyet elintézni. IJj. Koczor Gyula vitatja a főjegyző áíiitasá5, mert lehetetlennek tartja, hogy c at olyan ügyben khstne határozni a kozgyülesíiett, amelyet mar előzetesen jóváhagynak. Dmes Emii is nasonió veieményen van. Fried Mikta felszólalása után a közgyűlés egyhangúan elhatározza a telepi iskola foiaimasat és a költségeket j a rendkivüii költségvei es terhire oeáili ja az i930. évi előirányzatba. SLegyuri kiadások és egyházi segélyek. Már nyolc óra volt, mikor a köz gyűlés rátért a kegyúri kiadások és az egyházak segélyének tárgyalására. E címen a k ntsegvetésbe pairona.un költségek címen 104052 K vau előirányozva a töm. kath. egyház reszere, a református egyház segélye cimea 10528 K, a neol. ni. huhözság részere 8240 K 75 f., az orth. hiiközteg részére 2177 K 25 f., az evangeukus egyház reszere 2717 K és a görög keleti egyháznál 452 K, összestn 128167 korona. Évek óta minden költi égvetési tárgyalásnál ez a kft* d és képezi az egyik ütközőpontot a polgári pártok és az úgynevezett munkáspártok között. A csehszlovák szociáldemokraták és a kommunisták elvi kéidásnek tartják az egyházak ügyét es azon a nézeten vannak, hogy az egyházak tartsák el maguk a papjukat és egyeb funkcionáriusaikat. A polgáriak pedig azon az állásponton vannak, hogy az egyházak a város kulturális életének haialmas előmozdítói és a magasabbrendü erkölcsi világ legfőbb támaszai. M tsfil század óla Iá j t el a kegyúri kötelességeket Komárom hütégezen es ugyant n iyi ideje annak is, hogy a más feiekezeteset is segélyezi a város. Bizonyos,hogya két áilai-pont merőbenellenteteses mivel évről évreujabb meggyőződést szereztek a polgári partok arról,hogy álláspontjukról a neg ció merev ál ás portiján állókat meggyőzni hiábavaló igyekezet, most már nem is kísérlik meg a kapacitáiást. Annái terjengősebben foglalkozik minden alkalommal Dénes Emil e kérdéssel, amely kedvenc vesszőparipája s amelyet meg is ragad, rá is ül és nyargalésdk raja. E u tál is hosszú „jogi“ fejíegeresekbe fogott és bizonyítani próbálta, hogy a város nem köteles a kegyúri kladásosat teljesíteni. Fcio! vásott egy hosszú, áilüólag „neves" } gí »x-'kiehuM y ól v-j C) < Ír • é vyt «-rnriy <i fős-gyuii j >gok gyakorlásáról szól! és természetesen nem igazolta a tárgyalt ügyben elfoglalt negativ álláspontot. Felszólalásában nem kim él e az apátplébános személvát sem s vé gül azt indítványozta, htgy meg keil síüníetni a kegyúri kiadásokat és egyházi segélyeket, miért is az egész öszszfg törlését javasolta. A kommunisták vezérszónoka nem ugyan a Deneä által előterjesztett javaslatra, de mint az egyházaknak nyíltan bevallott ellensége, szintén az egész összeg törlését javaso l’. A polgári pártiak nem reagáltak a szónoslalokra ás a városbiró elrendelvén a szava? ári, sz egyházakra vonatkozó téléit 15 szóval 13 ellenében törölték a költségvetésből. Dines Emil javaslata menen a csehszlovák szociáldemokraták Cslzmazia városbiróval az eien és a kommu listák szavaztak, ellene 12 polgári magyar párii és 1 zsidópárti szavazott. A másfél évszázados jogon alapuló kegyúri kötelezettségek leszavazásával természetesen még nem hangzott el az utolsó szó, mert biztosra lehet venni, hogy a határozatot az érdekeltek megfellebbezik es az sem lehetetlen, hogy a várost perrel támadják meg. Adalékok a francia idegenlégió borzalmairól A francia ideg Eiicgiö borzalmairól már eleget haton a közönség, amelynek körében alig akadna valaki, kinek kedve lenne a francia idegenlégió karjaiba szegődni. A háború előtti evekDen csakugyan megvolt a veszélye ennek es akk niban számos magyar fiatalember, különösen kalandvágyé fiatal mu íkasok, iparorisgőnytk jeieníxeaek felvételre az idegenlégióba. 'Ma már az idegen légió nmt csábit senkit, de az ou uralkodó étlapotokra nézve jellemző azoknak az előadásai, akiknek esetleg siket ült megszabadulni ennek a rettenetesen kegyetlen szervezetnek kezei kö ü. Egyik magyar újságban Krause Brúnó von magyar liszt erdetes fejezetettben számoi be a francia idegenlégióban töltött napjairól. Az erdes-s cUrtböi érdemesnek találtai az alabbían közlesét. Beleb etégsz ane k a védőoltásokba Ebéd után az orvos elé vezettek bennünket. Ekkor kap uk a hirmő es a Kíimaoitas?, A ftlimao tasnak nagyon kellemetlen az utóhatása. Nem egyazer a paciens, mint jómagam is, májul utána.Ö itudailíyiut vittek feiaz agyamba es amisor magamhoz tertem, 4i.2 fok lázam volt, tisi nemet társam rneg imába szenvedett az oltás nyomán. Koinazba kerültek s az egyik — Kiütnének hivíák a szerencséden! — három nap muiva megh itt. a magas láz es az oltással járó többi Kellemetlenséget tetőzi, hogy Kát napon kei észtül koplalni ken. Csak kevés húslevest adnak a betegesnek, asaihogy köveieiödznek, nem ju.hütnafc életemhez, ha erőszatumod nak, úgy bümetes jár erte. A börtön nagyon szigor u, kegy étién valami. Mi — d.c mber 2. meg nem tudtuk, hogy m c oda, nem is akar ui megismerni, Cíús azt latsuk, hogy aki egy- vagy kélnapi börtönbüntetés Idán visszajön, az crontrasoványodva, megtörve, hallgatagon fts engedelmesen keiül elő. Két n<pig tarlóit nálam a fáz, másoknál eiúbb vagy később mu'otl el. Engem tálán az a hir is meggyógyiioít, hogy kiosztják a légióba való belép 8 aikalmával asairt szerződésben megígért ötszáz frani vérdijiak a felét, 250 frankot. A másik feiet a kiképzés befejezése után adják a légionáriusok kezébe. Maga a kiképzés, a szükséges haonai tudományok elsajátítása, négy hónapig tar*. Azrán sikerülnek a bleuk Szíriába vagy Marokkóba a frontra. A Kittepzes esős: a lövészeiben es a gyaloglásban iösé'eíes. Itt nem fontos a diszmeneí, a helyőrségi szolgalatban való jártasság, a zárt alakulatban való jártasság, a zárt alakulatban való ki- Kip.éí. Hisztn & íégionista csak este feaiona. Nappal utat épít, áüásepitéshez követ hoidoz a a fegyvere — csákány, lép ti, ásó és ksíapacs. Csak amikor hoitrafaredi es p hunőre szerelne térni, nyomjak a kezébe a puskát, hogy játszón Katonásdit. A világ minden nációjából összeverődött legényekből alakították meg a kiképző war adósat. A rik megkapták beosztáíUái, rögtön uj fdszerele&hez is jutnak. Negyünket kilencvenhat másik társunkká! olyan százídhoz osztottak be, amelyet kiképazíetes céljából vis&zavüzényellek Saidaba. De meg egy heúg Stdi bel Abbesben kelleit maradnuair. A légió börtöne. Pár nap múlva Saidába mentünk a Karácsonyi szenzáció ELBERT divatáruhiza5a°"Ä hihetetlen olcsó leszállított árait Selyem magánkötö 4'50 Kő Selyem, férfi sál 10’— „ Férfi zephir ing 2 gallérral 25'— „ Férfi angol zephir ing 2 gallérral 39’ — „ Köpper alsónadrág 11 — „ Férli és női trikó keztyű 6 50 „ Kezes-lábas gyerek trikó 6.— „ Gyermek angol szövet kabátka 70‘— » Nagy raktár baba-játsző kocái, manikűr- és utazó készlet, Wlmpassingi hó- és sárclpő és csizma, bécsi pullower kosztüm és nyakkendők, divat ernyők, legfinomabb bOrtárcök és retikttl, fr. batiszt zsebkendő, chanilia és selyem sál stb. Egyleteknek külön ajánlati Egyleteknek külön ajánlat Téli kötött sokni 6 drb. la férfi zsebkendő Mosóselyem harisnya „Radio“ női harisnya Batiszt ingnadrág Gyapjú ingnadrág , Gyermek téli alsónadrág Gyapjú női kabát hosszú 250 Kő 7-50 „ 15- „ 4’- . l7— . 25'- . 6 50 „ 45’- „
