Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-19 / 139. szám
139. szám. Kedd, 1929. november 19. Ötvenedik évfolyam. POLITIKAI LAP. Slillastósí tat anoMftlovák ásíé&beej Xeiybu éi 'rtáákze postai »aétküíáéisel! SS*»« in* 80 K. (Gém 40 K, aegy*iéTro SO K. — Kfllfftldfin 150 Ki. gyai dim its I 80 fillér. ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. Felelő* főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ; 8»erke«»t6iéf éa kiadóhivatal; Mádot-B. JB], Megjelenik hetenkint háromixoi i kedden, csütörtökön és szombatos. Világkonferenciák. Komárom, — november 18. December a világkonferenciák hónapja lesz. Ekkor kerül megoldásra a flottaegyezmény a szignatárius hatalmak és az amerikai egyesült államok között, amely a háboruellenes mozgalomnak első komoly állomása lehet, amennyiben a tengeri fegyverkezés korlátozását készíti elő. Az a körülmény, hogy ebben a konferenciában Amerika is részt akar venni, mutatja az ügy nagy fontosságát. De résztvesz ezen a konferencián Európa minden tengeren érdekelt állama és elsősorban Anglia, a tengerek egykori ura, továbbá a Földközi tenger uralmáért versengő Francia- és Olaszország. Ha a flottakérdés megoldást nyerhet, attól már csak egy lépés a szárazföldi fegyverkezés korlátozása. A szárazföldi leszerelésre egyelőre nem lehet gondolni, mert ebbe Európa mai állapotában, amely felfegyverzettség dolgában felülmúlja a békeállapotokat, az érdekelt hatalmak bele nem egyeznek. Ennek két oka van: először a kisebbségek megoldatlan ügye, továbbá a lefegyverzett hatalmaktól való félelme a győzteseknek, ami a békének súlyos szépséghibája és azt sem Páneurópa flastromával, sem pedig konferenciákkal megoldani nem lehet. A londoni konferencia mellett, ahol a flottákról fognak előreláthatólag még decemberben tanácskozni, nem kevésbbé fontos a hágai konferencia, amely folytatása és befejezése lenne a szeptemberben véget ért hágai jóvátételi konferenciának, amely rendezte Németország jóvátételét és a hatalmak részesedését. A most következő hágai konferencián az általános jóvátétel megoldása következnék, amelynek előkészületeit abba kellett hagyni, mivel Magyarország, Ausztria és Bulgária nem egyeztek bele a jóvátételnek olyatén megoldásába, hogy az utódállamoknak épen ők fizessenek, akik területüknek kétharmadrészét és még többet is elvesztették. Nem vezethetett megoldásra azért sem, mivel a kisantant a trianoni szerződésnek olyan megváltoztatását kívánja, hogy Magyarország mondjon le az állampolgárainak vagyonát érintő kártérítési igényekről. Szóval a legyőzött Magyaroszág mondjon le egyetlen jogáról, melyet a szerződés részére biztosított és szolgáltassa ki magát teljesen a kisantantnak, hogy az igy teljes diadalt arasson gazdasági téren is j és a lefegyverzett országot térdre f kényszerítse. Magyarország ezt a követelést megtagadta, de megtagadta Ausztria és Bulgária is, mert az utódállamok, nevezetesen a kis-Komérom, —november 18. j Még mindig nem alakult ki i a helyzet. A dezignált miniszterelnök folytai ja tárgyalásait, de egyelőre semmi jel sem mutatkozik arra nézve, hogy a kormány megalakítására a közeli napok ban megegyezés jön léire. Udrzal tanácskozott a német szociáldemokrata párt elnökével, dr. Cech nemzetgyűlési képviselővé), akit tájékoztatóit a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások meneféről, megtudakolta tőle a német sioeiáidemokraták álláspontját és megkérdezte, hogy a párt hajlandó volna-e részivenni a koimínyíöbbségber. Cech kijelentette, hogy ez a kormány programmjátöt és a kormánytöbbség összeállításától függ. Udrzal végűi arra kérte Ctchet, hogy a német szociáldemokraták állítsák össze írásban kívánságaikat és adják át neki a legközelebbi napokban. Ez a tárgyalás, amely hír szerint a csehszlovák szociáldemokraták közbenjárására történ*, egyes !f pok szerint uj irányt ad a tárgyalások ío vábbi menetének és határozott lépést jelent a vörös 2Ö d koalíció megteremtésére. Ha ez sikerülni fog, akkor a régi koalíció egyes polgári pártjai nélkül fogják a kormányt megalakítani és már ma is arról beszélnek, hogy a vörös-zöld koalíció megszervezése esetén a szlovák nrppárt újra ellenzékbe megy. Természetes, hogy ezek ma még kombinációk, mert a tárgyalások továbbra is folynak és a szociáldemokraták vasárnap tartandó kongresszusé nak határozata fogja a kérdést megoldásra juttatni. 2400 millió korona felszabadi“ tási összeget kell Csehszlovákiának fizetnie. A keleti jóvátétel kérdésében a konantant sokkal több kártérítéssel tartozik nekik az államjavakért', mint megfordítva. Ezeket a konferenciákat követi a genfi népszövetségi tanácsülés, ahol a politikai irányelveket állapítják meg. A genfi mesterkedéseket eléggé jól ismerjük és igy azokhoz vajmi csekély reménységet fűzhetünk. Addig, mig az európai kisebbségek kérdése megoldást nem nyer, meddőnek tartunk minden tanácskozást politikai irányvonalakról. Genfben a legyőzött államok még mindig nem részesülnek olyan bánásmódban, mint a győztesek és igazságot nem kaphatnak, aminek frappáns tanúja az optánakérdés. Ha műit figyelembe vesszük, hogy Franciaországban a háborús párt kerekedett felül és Briand békepolitikája a második sorba szorult, akkor nem sok eredményt várhatunk a legyőzött- és a kisállamok részére. De bármit határoznak is Genfben, ezek a határozatok mind illuzóriusak, amig Oroszország kér**53» ferenda eredménytelenül végződön, mert Magyarország, Bulgária és Ausztria kijelentenék, hogy nem hajlandók fizetni többe*, mint amennyit bírnak. A fizetési köíelezettségek azonban nemcsak a jelzet! államokat, hanem a háború után alkotott kisantaníáilamokat is érmük, amennyiben az antanthatalmak „felszabadiiási költségeket“ köve leinek ezeken az államokon. Az Express értesülése szerint Csehszlovákiának is kel) felszabadítás! költséget fizetni és pedig 37 részle'ben, réssletenkini 96 millió koronái. A részteleket 4 száza lékka! kamatoztatják, összesen tehát körülbelül 2400 millió koronát kell fizetnie a csehszlovák köztársaságnak jóvátételként. A nevezett üp állást foglal az ellen, hogy Csehszlovákia ilyen óriási jóváiételi összeget fizessen és „nem fizetünk* jelszóval mozgalmat kezdeményez, mert reméli, hogy egyetlen csehszlovák párt sem lesz a paiiamentben, amely a külföld részére megszavazná ezt a miilárdos összeget, Benes dr-t ismét miniszterelnökjelöltként emlegetik. Még a választások előtt volt szó arról, hogy a megalakítandó uj kormányban a cseh nemzeti szocialisták is részt fognak venni, amiről különben már az év elején is sokszor volt szó, sőt a kulisszák mögött már folytak is tárgyalások arrő>, hogy miiyen föltételek melleit lépne be Benes pártja a polgári koalícióba. A választásokból a párt megerősödve került ki és számarányra nézve a harmadik helyet foglalja el, ami már magában véve is biztosítja a pártot arról, hogy a kormány megalakításánál okvetlenül tárgyalni kell vele. Udrzal miniszterelnök tárgyalásai már bezdnek elhúzódni és eredményt még mindig nem tudott elérni. Politika dése meg nem oldódik. Genfben elvetették Oroszországnak ajánlatát a lefegyverzés megoldása iránt, pedig ez volt az egyetlen komoly íj ajánlat, mely ezt a kérdést gyökej résén oldotta volna meg. Most a l népszövetségnek ismét Oroszország 1 nélkül kell tanácskoznia, ami ter| mészetesen kizárja a végleges vagy | az állandó természetű megoldásokat, j Prognózist adni ezekről a súlyos | kérdésekről természetesen nem lej hét; de mindenkinek éreznie kell, j hogy a leszerelés nélkül, amin I az összes államok haderejének le] szerelése értendő, nincsen békeál; lapot és nem is lehet. Mindennek j tehát ez az alapja. Arra pedig I úgyszólván semmi kilátás sincsen, ! hogy Franciaország leszereljen, l amely tiz év óta erősiti határait l Németországgal szemben; már pe\ dig ha Franciaország nem szerel ; le, akkor a kisantant is fegyver[ ben marad és ez a béke csak fegyveres és nem az igazi béke, \ melyet a nemzetek áhitanak. kösökben úgy vannak értesülve, hog* amennyiben egy tisztán polgári koalíció nem lenne összeállítható és elkerülhetetlen volna a vörös-zöld koalíció megteremtése, Udrzal visszaadja megbízatását és akkor a Hradsin Benes dr. külügyminisztert bízná meg a kormányalakítással. Feltételezik, hogy ebben az cselben a szocialista párokra való támaszkodással a vörös zöld koalíciót össze is udná állítani és kormányt is képes volna alakítani Nem furcsa, hogy amig a budapesii egyetemen ha elöfortíunak sajnálatos antiszemita zavargások, akkor az egész világ fölfortyan, a kis ás nagy antant, különösen a kisanünt lapjai mérges cikkeket Írnak Magyarország ellen, mig ellenben, ha más egyetemen vannak ilyen, eléggé ei nem ítélhető antiszemita zavargások, a világsajtó alig vesz róluk tudomást. A kisantant s»jió hallgat mint a sir. A legutóbbi hetekben Európa igen sok egyetemén ismétlődlek meg az antiszemita zavargások és még az Emberijogokat Védő Nemzetközi Liga se ült össze tiltakozó rendkivüli gyűlésre, amit minden esetben megszokott tenni, valahányszor Budapesten hasonló sajnálatos események játszódnak le. Az antiszemita zavargás abszolút bűn és az nemcsak elítélendő, de megelőzendő és megtolandó. Magyarország ellenségei azonban uj etikát állítottak föl és az antiszemita zavargások ez uj felfogás szerint csak Magyarországon, Budapesten bűn, Prágában, Krakőban, Wienben, Bukarestben, Varsóban, Belgrédban, Lembergben és a többi antiszemita mozgalmak rói híres egyetemeken az már nem bűn, arról már nem ir uszító cikkeket a kisantant sajtó, sőt ezeket a zavargásokat sgyonhailgatással igyekszik eltussolni, mig ha Magyarországon a legkisebb ilyen tünet előfordul, azt vezető hetyen tárgyalja a sajtó, természetesen elferdítve, fölfujva, nagyítva, a szúnyogból is elefántot csinálva, éppen úgy, mint a jobbiétre szenderült Bécsi Magyar Újság irta naponta és laponta, hogy odaát, Magyarországon százával végzik ki a zsidókat, pedig mindenki fudta, hogy egész Európában Magyarországon van a legjobb helyzete a zsidóságnak, mert oh vagyonban, tekintélyben gyarapodik a zsidóság. De a magyarságellenes irányzatnak egyik fő jellemvonása, hogy a tények elferdítéséből él. Az önérzetes és tárgyilagos zsidóság sokat javíthatna ezen a fonák helyzeten. Összeköttetései révén hasson oda, hogy a kis- és a nagyantant akkor is alármirozzon, amikor más egyetemeken vannak antiszemita zavargások, ne csak akkor, amikor Budapesten. Ha e tekintetben erélyesen lépne fel a tárgyilagos zsidóság, sok téves hitet és ráfogást hárítana el magáról. A zsidóság példás Összetartása valóságos nagy hatalom, amelynek módjában van félreveretni a vészharangot akkor is, amikor nem Budapesten rendeznek eléggé el ítélendő egyetemi zavargásokat a zsidó hallgatók ellen. A vészharangok félreverésében is egyenlő mértéket ajánlunk, mert szinte lehetetlen, hogy csak a budapesti zsidó egyetemi hallgatók elleni támadások kellenek világfájdalmat és a j többi egyetemi botrányok hidegen hagy- I nak mindenkit, hitsorsosi és nem hitsor80st egyaránt. Maga a zsidóság segíthetne itt legtöbbe*. ngy filoszemita.
