Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-09 / 135. szám
Kapható SPITZER SÁNDOR könyvesboltjában KOMÁROM, Nádor^utea 29, szám alatt Telefonszám 80. 1939 november 9. Komáromi Lapot? 5 oldal kedési kísérletről van szó é8 ezért az elsőfolu ítéletet enyhíteni kellett. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság, hogy Pecha szolgálati állásával járó különleges helyzetét és a kellő ellenőrzés hiányát használta fel bűncselekmény elkövetésére. Enyhítő körülménynek vették büntetlen előéletét és azt, hogy a bűncselekmény egy része csak kísérlet maradt. A lefokozás kimondását Ítéletében mellőzte a bíróság. Kié a Déli Sark vidéke? A nemzetközi jog sok felhővel tarkított egén a legutóbbi napokban egy sok veszedelmet ígérő felhő tűnt fel. Az Egyesült Államok egyrészről és Anglia másrészről megindította a vélekedést a Déli Sark vidékének tulajdonjogáért. A felfedezés, a foglalás jogán áll mindegyik, ám a nemzetközi jog tudományos megállapításai tuiajdonképen egyik államnak sem adnak igazat, mert hiszen e Dili Sarkvidék felkutatásának évszázados hősíöiténeíe azt bizonyítja, hogy | nem ők voltak ott a legelsők, hogy | számos más nemzet fiai járták már ott | az örökös jég birodalmát és ha magái | a Déli Sarkot csak a legújabb időben jj érték is el és pedig legelőször nem is f amerikaiak, hanem az angol Scoi ás a \ Norvég Amundsen, a kutatás munká- ■ jábati ott voltak belga, francia, svéd, \ not vég, sőt japán hősök, Pusztán a felfedezés ténye alapján | tehát sem Anglia, sem az Unió nem 't formálhat ott egy darab fűdre ssrn \ igényi, annál kevesbbé, mert a nemzet- | közi jogban már régen az az álláspont : alakult ki, hogy pusztán a jeíképi tulaj- j donbavétei nem elég, oda valóságos, szervezett tulajdonbavéiel kell. Más volt a helyzet az Északi Sarkon, amelyről kitűnt, hogy oti nincs száraz- : föld, csak nyílt tenger van és hiába dobod le ott Amundsen vagy Nobiie egy egy nemzed zászlót, az Északi Sarkot nem lehet foglalás utján suajdonbavettnek tekinteni, mert Hugó Grotius óta áll a tétel, hogy a nyílt tengerre egyetlen nemzet sem főt maihat tulajdonjogot. A Déli Sark vidékéröl azonban kitűnt, hogy olt óriási darab szárazföld van, amelyről még nem lehet tudni, hogy mit rejt magában, nem lehet tudni, vájjon a föld melyében nincsenek- e olyan ásványi termékek, amelyek Amerikát, vagy az angol világbirodalmat, vagy a többi felfedező konkurrens valamelyikét boldoggá tehetik, A harc azonban annak a sejtésében indul meg, hogy ott vannak közgazdaságilag értékes területek, amelyek talán roppant erőforrásokat fognak a foglaló állam számára megnyitni. Hogyan állunk azonban magával a foglalással, A felfedező hősök odahajóztak vagy odarepülteif, egy-egy sátrat is vertek, esetleg csontjaik is olt por ladnak. Volt olyan, aki saját állama zászh ját tü2te le ott. Ám ez mind nem elég, ha azt a jogtételt vesszük figyelembe, hogy a foglaláshoz nem elegendő az, hogy valaki egy uratlan területen valami szimbólumot hagyjon há ra, hanem az szükséges, hogy olt telepítsen, közigazgatást vezesen be sib. Egyelőre erre a Déli Sarkon nincs is kilátás. De még ez sem elég, a foglalást nótifiáálniok kell a többi hatalmaknak is. tIgaz ugyan, hogy ez csupán Afrikára van kimondva és Amerika joggal mondhatja, hogy az afrikai jogelveket nem engedi alkalmazni erre az uj földrészre. Az amerikaiak mindig nagy szeretettel hivatkoztak arra a különleges amerikai tanításra, hogy a foglaló az összefügő területek szuveréniiasát is megszerzi, ezt azonban [éppen Anglia LILIOM Ma lelkűnkből szakadnak fel majd a könnyek,, ma megint ün- : népi estje lesz a magyar színháznak. Julika pirinyó élete ma — ki tudja hányadszor a szenvedések bársonyos glóriájába öltözik és a pesti csavargó hörgő halála megráz majd bennünket a legnagyobb Liliom, Csortos Gyula alakításában. ! Molnár Ferenc halhatatlanságba vitte a pesti csavargó nagystílű alakját, a pesti liget romantikáját, a ligeti verklit, a házsártos hintásnét, a züllött ficsurt, ki egy szál virággal remegő, bűnös kezében zokog istenhozzádot a kollégának, közös koplaló testvérnek, Liliomnak. Julika feleségnek megy mégis a hírhedt Liliomhoz, aki ütésre emeli durva kezét, hogy megverje Julikát. „Én csak azt akarom mondani, hogy nekem azért fáj a fejem, mert az a bajom, aminek kell lenni egy asszonynál, aki egy férfival együtt éli“ Liliomnak a levegőben megcsukiík a keze, megcsuklik egyszerre az a csaló, rongyos, éhenkórász, iszákos, cigarettás élete, szemei az égnek merednek, a torkát szorítja valami, valami kimondhatatlan, amit ő még soha, soha nem érzett, át nem élt, valami új, büszke ismeretlen szépség, mely a mellet dagasztja és Istent juttatja eszébe: az apaság szentsége. „Emberek, emberek! A Liliomnak gyereke lesz, gyereke lesz!“ — búgja majd Csortos Gyula megrázó, emberi művészete és mi ezt — én érzem, tudom — soha nem fogjuk elfelejteni. ERDŐHÁZY HUGÓ. Három robbanásos szerencsétlenség történt Komáromban. — Saját tudósítónktól. — Komárom,— november 8. 1 t S Sorozatos robbanásos szerencsétier- I ségek történtek az elmúlt napokban ; Komáromban, amelyeknek áldozatai súlyos sérülésükkel a közkorházban | feküsznek. Csütörtökön este Prazdk Ferenc l csendőfőrmesler lakásában meg akarta i tisztítani szarvasbőrkesztyüjét bsniinnel. : Evégbőí j a kesztyűt mindkét kezére felvéve 1 dörzsölte egymáshoz a benzinben, í majd később, hogy a benzin meg- ■ ! száradjon, a petróleum lámpa főié tartotta, l Ezerencséilentégére nem tudva azt, hogy i a benzin milyen könnyedén robban, 1 Alig tartotta pár percig a lámpa meiej gében, amikor jj a kesztyű mind két kezén robbanás-I szerűen tüzet fogott. A csendőr] őrmester persze nem India égő | kezéről ledobni a kesztyűt, mert \ mindkét kezén egyszerre gyulladt meg a kesztyű I és így csak nagynshazen sikerült a hozzátartozóknak a csendőrőrmester • kezén a tüzet lokalizálni. A csendőr- I őt mester o’yan súlyos égési sebeket l szerzett, hogy a korházba kellett azálii í tani, ahol ■ harmadfokú égési sebeket állapítottak meg rajta. • Ugyancsak két robbanásos szerenmár régebben nem akceptálta, sőt ilyen kérdésben a két világbirodalom között majdnem háború is tört ki már a X!X, század közepén, amikor Canning idejében a kát birodalom összeveszett a Sziklás Hegység nyugati fale miatt és az angol íörténeiirők megjegyzik, hogy akkor a helyzet [olyan volt, hogy háborúi lehetett volna csinálni egy ujj fölemelésével is. A Kolumbia folyó határterületéről volt szó, amit Amerika azon címen igényelt, hogy a torkolat az övé. Akkor az Unióban élő ír születésű polgárok tüzgiték az Unió kor rnányát Anglia ellen és ez a foglalási kérdés körülbelül harminc éven át izgaita a két birodalom közvéleményéi, mígnem választolt bírósági döntéssel kellett megoldani. A küzdelem oly óriási volt, hogy Caríhy Justus angol történetíró szerint ez a vita Amerikában évtizedeken áit a politikai izgatás botránykörévá vált és állandóan a háború lehetőségével fenyegetett és a Peelminisztérium legnagyobb dicsőségének azt farija, hogy sikerült a két birodalom közölt a háború veszedelmét elhárítani. csétlenség történt az elmúlt napokban két egészen más helyen, de azonos körülmények közt. Steiner József tizenkét éves gyerek az első várerődnél játszás közben egy dinamifpatront talált, amelyet hazavitt. Oithon a szobában a gyerek reszelni kezdte a dinamiipatrőnt, amely erre felrobbant és a gyerek balkeze fejét csaknem leszakította, ezenkívül a gyereknek bal arcán okozott súlyos záródási sérüléseket. A vigyázatlan gyereket beszállították a kórházba, ahol ápolás alá vették. Hasonló körülményekközí járt porul Nagy János lizenhat eves nemesőcsai fiú, ad Komáromban inaskodik. Nagy János a Vágdunahidcn talált egy dinamitos patrőnt, amelyet kezébe vált és az ulon szeggel ütötte. A dinamitospatrőn elsült kezében és mind a kát kezefejéí leszakította, úgyhogy fiz egyiket nem is fogja tudni többé használni. Beszállították a korházba. Da meg kellene indítani á vizsgálatot abban az irányban is, hogy az életveszélyes dinamiipaironok miként kerülnek az utakra. Nem volna tehát teljesen újság, ha a két birodalom között most uj viüongási alap keletkeznék. S most ebbe a vitába amerikai részről ismét beledobják a Monroe-eSvet. Ez az elv tudniillik lényegében az, hogy az Egyesült Áramoknak száz év előtti elnöke egy harcias deklarációban, amire azóta iá esküszik az Unió, tudomására adta a világ ’ak, hogy nem tűri Európa beleszólását Amerika ügyeibe és nem tűri európai állam területszerzését Amerikában. A pánamenkánizmusnak ez a riadója, amelyet az európai hatalmak azóta vajmi kevéssé tudtak meggyengiteni, nem alkothat jogcímet az Unió javára a Déli Sarkvidék birtokbavételére, mert hiszen a Dili Sarkvidék nem tartozik Amerikához, a földrajztudomány megállapítása szerint az teljesen külön kontinens, amelyet ugyan ma még csak madarak laknak, de a?, emberi akaraterő rnég legyőzheti ott az éghajlatot és lakott kontinenssé is válhat ez a vidék. Mi tehát óit ^ valóságos helyzet ? Az hogy a nemzetközi jog tantáíéleinek Rheumás Ön? Tanácskozzon orvosával és vásárolj ősi eredeti menthoi-sősborszeszl „Alpa“ bedörzsölés könnyebbséget okoz, élénkíti a vérkeringést, ellátja a testet a szükséges táplálékkal, erősiti az izmokat és jólesően hat az idegekre. 919 megfelelő szabályos módon olt még egyetlen nemzet sem szerzett területi felségjogot. Ebből azonban nem következik az, mintha s Sarkvidék területére akár az Egyesült-ÁIlamok, akár Anglia ne vethetnének szemet. Maga a nemzetközi jog mankón sántikái az erőszak, a hóditó energia mögött. Mit fog törődni bármelyik világhataiom is a nemzetközi joggal, ha ott a Sarkvidéken valami fontos közgazdasági érdekéi akarja megvalósítani. Az Egyesült-Államok nem törődlek a szuveréniíással, az államok nemzetközi jogai tekintetében kialakult ősi tételekkel, aminek tanúja volt a háború végén az egész világ. A világhatalmak máról holnapra csinálják meg a maguk külön tankönyveit és ha kell, félredobják a nekik nem tetsző tétele; két. A Déii Sarkvidék eldöntetlen tulajdonjogát rém a ma tanított elméletek i alapján fogják eldőnieni, hanem annak í az elvnek alapján, hogy a hatalom a | jog előtt jár. Ssrn Anglia, sem az Unió : nem fogja a tudósokat megkérdezni, . hanem ha jegyzékekkel nem tudja eliníézni a dolgot, elindítja hadseregét, í vagy flottáját. Mikor rendezik végre Konaárombanis a báróra kérdést? — Saját tudósítónktól. — Komárom, — nov. 8. Olvassuk a pozsonyi lapokban, hogy a pozsonyi kereskedők grémiumának képviseletében Stein Miksa kereskedelmi tanácsos és Forbát Jer.5 dr.: grémiumi titkár az alkalmazottak képviselőivel együtt megjelentek Bernovsky kormánytanácsos hivatalában és a záróra kérdésnek mielőbbi sürgős elintézését kérték. A kereskedelmi grémium elnöke rámuiatott arra, hogy a grémium már hónapok óta kíri a kérdés rendezését, mire Bernovsky kormánytanácsos kijeleníeiíe, hogy a zárórái Pozsonyban tizennégy napon beiül rendeletileg fogja szabályozni. Pozsonyban tehát a legrövidebb időn belül rendezve lesz a záróra. Kérdés azonban, hogy Komáromban mikor ju! nyugvóra a zaróra szabályozása, amit évek óta sem intéztek el. Szükséges lenne, ha a Kereskedők Testűidé a ha lósággal együtt megtalálnák a módot 8 záróra egységesítésére, ami úgy a kereskedőiársadaiomra nézve, a kereske delmi alkdmazottakra nézve, mint a közönségre is üdvös lenne, Ha Po ssonyban és a többi városban lehetséges ennek a kés d esnek -végleges elintő zése, miért nem lehetséges éppsa Komáromban is. Várjuk Bsntovsky igére téliek megvalósítását, hogy Pozsonyban a zárórát tizennégy n»p alatt rendele
