Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-09 / 135. szám

6. oldal

K»máromi Lapos

1929 november 9.

tileg szabályozzák és azután mi is azon leszünk, hogy ez a kérdés végre Komárom részére szintén megoldást nyerjen.

A nagyfeszültségű halak

— november 8.

Régóta ismerik a villamos halakat, amelyek azzal a különös képességgel rendelkeznek, hogy villamosságot termel a testük s ezzel a villamos töltéssel tudnak védekezni a ragadozók ellen.

A villamos angolna, a villamos rák a legismertebb fajtája a természetnek e legkülönösebb lényei között s a modern kutatók már pontosan ismerik azokat az eszközöket, amikkel ezek a halak a villamosságát termelik. Lényegében nincs a dologban semmi különös, mert hiszen minden szerves sejt tulajdonképen egy-egy parányi galvánelem, amely elektromos feszültséget létesít, de normálisan ez a feszültség olyan elenyészően kicsiny, hogy csak a legfinomabb műszerekkel lehet meg is mérni.

A villamos halaknál azonban külön sejtek vannak, amelyeknek főcéljuk az elektromos töltés termelése s habár egy-egy sejtjük például a villamos

angolnánál mindössze egy huszad voltnyi feszültséget szolgáltat, több milliónyi ilyen sejt egymásután kapcsolva bizony néhány száz voitnyi feszültséget is jelenthet.

A villamos angolna, mely Délamerika mocsaras folyamaiban él, két méter bosszúra is megnő s testének négyötöd részét foglalják le a villamosságot termelő sejtek, úgyhogy, ha egyszerre kisüti őket, 300 voitnyi feszültségű áram keletkezik.

Ez a feszültség már csaknem az emberre is életveszélyes s a villamos angolnát éppen ezért minden állat elkerüli, még a krokodilus is.

A villamos halak egymás után — több ütést is képesek adni, de aztán kimerülnek és bizonyos időre van szükségük, hogy ismét megfelelő feszültséget gyűjtsenek össze.

Legérdekesebb jelenség az, hogy ők maguk teljesen érzékidének a villamos ütéssel szemben, azaz egymástól nem kell félniök. Annál jobban van okuk félni tőlük a többi halaknak, hiszen tudjuk, hogy éppen a száj nyákhártyája a legérzékenyebb az elektromossággal szemben s ha valamelyik ragadozó btkapja a villamos halat, akkor éppen a legérzékenyebb részén kapja a tekintélyes villamos ütést.

Diákköri emlékek.

(Komáromtól Szigligetig meg vissza.)

írfa: Dr. Baranyay József.

VIII.

Amint már előzőleg említettem, Kos- « suth Lajos egyik fia, Kossuth Ferenc, \ Keszthely közelében, Tapolcán lépett fel követnek 1895-ben. Nem voltak akkor általános követválasztások, csak a tapolcai mandátum üresedett meg, nem tudom már biztosan, hogy hali! eset folytán-e, vagy hogy valaki lemondott a tapolcai mandátumról, hogy Kossuth Ferenc minél előbb bejusson a Sándor-utcai parlamentbe. így tér mészetesen egész Magy arország, sőt mondhatnám, hogy még Ausztri aszeme is Tapolcán csüngött, hogy bejut-c Kossuth Lajos fia a magyar parlamentbe?

Amint mondám, pár osztálytársamat rábeszéltem, hogy mi is menjünk el Tapolcára hangulatot csinálni Kossuth Ferenc mellett. Éppen egy „kocsi rakományt" tettünk ki és egy vén csatámén, egy öreg szürke ló már kora reggel kocogott velünk Keszthelyről Tapolca felé

Tapolcán aztán torkunk szakadtából éljeneztük a Kossuth-párti szavazók megérkezését, de még jobban megabcugoltuk a kormánypárti szavazókat. Kimentünk a város elejére és az ut mentén, a magas árokparton helyezkedtünk el. Kis csoportunkhoz jócskán csatlakozott a tapolcai ifjúság is úgy, hogy tekintélyes számot tettünk ki.

Jöttek az elegáns fogatok, jött a hivatalé s világ volt főispánok, alispánok, persze kalapjuk mellett kormánypárti toll. Erre mi borzalmas kitöréssel feleltünk:

— Abcug! Le velük 1

— Nem szégyenük magukat?

— Béc6i lakájoki

Ha azonban Kossuth-párti szavazók jöttek, annál nagyobb örömrívalgással fogadtuk azokat.

— Éljenek 1

— Maguk a derék, becsületes emberek, akik nem adták el a lelkűket Bécsnek.

Amire a szavazók bevonulása véget ért, már egész Tapolca tudomást vett rólunk, ez csak fokozódott, amikor bementünk a városba és az utcákon folytonosan Kossuth- nótát, hazafias dalokat énekeltünk. Délre már egész tapolca ismert minket és ahol megjelentünk, lelkesen megéljeneztek bennünket. Nem tudom, ki keresztelt el, de hamarosan igy fogadtak bennünket mindenhol!

— Éljenek a keszthelyi jogászok!

így kapott valamelyik tapolcai lelkes

hívünk jóvoltából Keszthely arra az egy napra jogakadémiát.

Mi bizony akkor még csak hetedikes gimnázisták voltunk és igy nagyon simogatta a szivünket, amikor keszthelyi jogászcknak hívtak bennünket.

• Mi valóságos repülő osztagot ké- jj peztünk, mert hol itt, hol ott jelentünk ) meg, a kortestanyákon, a választók \ között és igy népsűrűségünk egyre I nőtt. I

A rend fentartására kivezényelt hon- ; védség pompásan viselkedett. A le- - génységnck perse éljenezni nem szabad, de ide oda vonuláskor naicdig tisztelegtek a Kossuih-zászlóknak. Ezt mi ■— a keszthelyi jogászok — mindannyiszor harsány éljenzéssel viszonoztuk, így nemcsak a tapolcaiak előtt lettünk népszerűek, hanem a honvédség kegyeibe is beeveztünk. Ennek a rokonszenvnek az volt a kézzel fogható jele, hogy minket, keszthelyi jogászokat, mindig át csempésztek a katonai kordonon, akár ki-, akár beakartunk is menni. Az egyik őrmester azt súgta oda;

— Amint a tiszt ur elfordul és nem néz ide, tessék csak átlépni a kordonon.

A tiszt ur is szerethetett bennünket, mert amint meglátta a mi kis lelkes csapatunkat a kordon mellett, mindig elfordult, mintha mondta volna:

— No most hamar szökjetek át.

Akkortájt valahol — nem emlékszem

biztosan — talán Debrecenben játszódott le egy véres affér a „Mégis huncut a német . . .“ kezdetű dal miatt. Ennek a dalnak akkortájt nagyon félelmetes hire volt. A félénkebb lelkek azt hitték, hogy amint elhangzik ez a dal, azonnal véres affért okoz.

Mondanom se kell, hogy mi — keszthelyi jogászok — ezt a dalt elég gyakran elénekeltük. Nem egészen ezt, hanem egy másikat, amelynek „Mégis huncut a német“ volt a refrénje.

A dal igy hangzott:

Ezernyolcszáznegyvennyolcban nem igy volt, Mikor Kossuth — Kossuth apánk követ volt. Előre vitézek! —

Kiálták a vezérek!

>Mégis huncut a német!«

Érdekes, hogy ez a refrén Tapolcán is majdnem affért okozott, de nem mi és a hatalom között, hanem két hralita tapolcai polgártárs között.

Éppen egy szatócsüzlet előtt álltunk, amikor rázendítettünk a fenti dalra. A szatócsüzlet ajtajában állt két polgártárs, akik között a következő, mind hevesebb párbeszéd folyt le:

— Szóljál nekik, hogy ezt nem szabad énekelni, 3^ f®

— Dehogy nem, hogy aztán engem

abcugoljanak meg. Talán bolond vagyok. Ezek nem félnek a kis Istentől se, még a volt főispánt is meg merték atcugolni, de úgy, hogy azt hittem, menten megüti a méreg ott a négyes fogatán. m jgg

— Mindegy, azért figyelmeztethetnéd őket, hogy ne sodorják önmagukat a bajba.

— Hát mért nem szólsz te nekik, ha olyan bátor legény vagy.

— Hát nem is vagyok olyan gyáva, mint te 1

— Ezt te mered nekem mondani?

A készülő affér folytatását nem várhattuk meg, mert a közelben valami nagy mozgolódás történt, odamentünk, persze a „Mégis huncut a német“ refrénü dalt harsogva.

Amint már előzőleg mondtam, a tapolcai választás iránt nemcsak az egész ország, hanem még a külföld is érdeklődött és igy mondanom se kell, hogy Tapolcán annyi volt az újságíró, hogy akár kongresszust is tarthattak volna.

Természetesen az újságíróknak is hamarosan feltűntünk és másnap nem egy budapesti lap irt rólunk és rólam is, mint az ifjúság lelkes csapatának a vezéréről. Ez volt az első hirlapi szereplésem, de sajnos nem sokáig sütkéreíhettem ennek a hirlapi szereplésnek a veröfényében. Az egyik lap ugyanis azt is hozzá fűzte, hogy „Gra tulálunk a keszthelyi premontrei fő gimnázium hazafias nevelési rendszeréhez, ahol olvaa Kossuih-rasongók&t nevelnek, aminő Baranyay Józsi és lelkes csapata!* 1*

Amikor ezt másnap elolvastam, tudtam, hogy ebből baj lesz. Mit szó! ehhez a Kossuth-rajongókat nevelő rendszerhez például Festetich Taszilő, a gimnázium psírónusa?

Szóval az újságírók rokonszenvébe is beleeveztünk és Írtak rólunk, ami nekünk dicsőséget, nekik meg egy csomó sordíjat jelentett.

Amikor kihirdették a választás eredményét, amely Kossuth Ferenc győzelmével végződött, küldöttség ment Kossuthárt, aki egy közeli községben, gondolom Díszeiben várta a választás végét.

Mi, keszthelyi iogászok, kimentünk a város végére, hogy az érkező Kossuthot üdvözöljük. Elhatároztuk, hogy a lovakat kifogjuk a kocsiból és mi huzzuk be a győztes Kossuthot a diadalmámorban úszó városba.

Gyönyörű holdvilágos este volt csaknem nappali fénnyel

Kossuth Ferenc bevonulása egyre késett, mi az. időt azzal töltöttük el, hogy a hazamenő vidéki — nagyobbrészt kormánypárti — szavazók kocsiját megállítottuk. Megfogtuk a lovak zabláját és azt harsogtuk a kocsin ülőkhöz:

— Ki éljen?

A kocsin ülők hamarosan felismerték a helyzetet, a kormánypárti tollakat levették a kalapjukról és velünk harsogták:

— Éljen Kossuth 1

Erre aztán a hazafias vámvizsgálat véget ért és tovább engedtük őket.

Hanem jött kifelé a városból egy diszes négyes fogatis. Ezt is megállítottuk. Valami haragos nagy ur ült benne, akit reggel már alaposan megabeugoltunk.

— Ki éljen? — harsogtuk feléje.

A mérges ur nem erre felelt, hanem ráorditott a kocsisra.

— Vagdalj a lovak közé! Ne törődj, ha agyongázolod is őket. Hiszen ez valóságos útonállási No megálljatok, majd beszélek én a kultuszminiszterrel és egy szálig kicsapatlak benneteket.

(Folytatjuk.)

Vasárnap, november 10.

Budapest. 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Egyházi zene és szentbeszéd az Egyetem téri templomból. 11.15: Evangélikus istentisztelet a Bécsikaputéri templomból. 12.25: Pontos időjelzés. Utána a honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 3.30: A földmivelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 4 30: A nürnbergi Lehrer Gesangverein hangversenye a Deák-téri evangélikus templomból. 5.40: Sporteredmények. 5.50: Rádió Szabad Egyetem. 7: Lóversenyeredmények. 7.15: Operett-eiőadás a Stúdióból. „Arany- virág“. Daljáték 3 felvonásban. 10:

Újabb női kabát szállítmány érkezett

Stern Endre

női kabát,

úri-, női divatáru üzletébe

Városház utca 3 szám

hol a köveíkező teitünő olcsó árak mellett vásárolhat"

Tommy kalap...............................Kd 24"—

Elite selyem harisnya............... 22'—

Selyem reform nadrág............... 1S'&0

Meleg selyem reform nadrág . . 20'—

Női kötött ruha........................ 120'—

Hibátlan, elsőrendű mosó selyem

harisnya.................................. 18' —

Férfi selyem schawl................... 10'—

FérSi bokavédő.......................15’—. 25'—

Férfisokni2 50,4'—,5 —, 7-—, 10—, 12 stb.

Pulloverek...............40'— KC-től feljebb.

Férfi kemény gallér KC4'50-től feljebb, stb.

©

Figyelje meg kirakati áraimat! Elsőrendű minőség. Oicső árak.

Elsőrendű kiáltani férfi fehernerrtűek nagy választékban

9t8___________________________

Pontos időjelzés. Majd Magyari Imre és cigányzenekarénak hangversenye a Hungária nagyszállóból,

Bécs. 10.20: A bácsi fiulnekkar hangversenye. II: A bécsi szinfooikus zenekar hangversenye. 15.30: Képrádiő 16: Szórakoztató zene. 17.50.' Kamerun: Útirajz. 18 45; Kamarazene, 20: Leonhard „Orpheus“ c darabja. U;ána H ingverseny.

Brünn 10.30 — 13 30: Közvetítés Prágából. 17 30: Szórakoztató zene. 19.05: Rídiózenekar. 19.40—21: Közvetítés Prágából. 21: „Mánya száműzetésben“ hangjáték. 22.15; Katonaj zene.

Kasse. 10.30—13.30: Közvetítés Prágából. 14.15—16: Közvetítés Brüinből. 19: Közvetítés Pozsonyból. 19 40—21: Közvetítés Prágából. 21—22.15: Közvetítés Brünnből,

Pozsony. 9: Közvetítés Brünnből, 10.30—13.30: Közvetítés Prágából.

; 14,15 — 16: Közvetítés Brünből. 16:

; Cseh zene. 18.30: Rádiózenekar. 19 40 Közvetítés Prágából 21: Közvetítés : Brünnből, 22 15: Katonazene. s Prága. 11: Ostrcii Otakar szerzs•; ményei. 12: Másféiorás könnyű zene.

} 14.15 — 16: Közvetítés Brünnből. 16 — 17.30: Közvetítés Pozsonyból. 19: Köz\ vetítés Brünnből, 20: Olasz zene-est. í 21: Szórakoztató zene. 22 15: Katonal zene.

Hétfő, november 11.

\ Budapest. 9.15: A rádió hádkvarí tétjének hangversenye, 11.10: Nemzet| közi vizjelzőszolgálat. 12 05; Gramo- I fonhangverseny. 1: Pontos időjelzés.

I 2.30: Hírek, élelmiszerárak. 3: Piaci

1 árak és árfolyamhirek. 3 45: Fültonj rendszerű képátvitel. 4.20: Asszonyok í tanácsadója. 4,45: Pontos időjelzés,

| hirek. 5.10: Szlovák nyelvoktatás. 5.40 A Mándits- szalonzenekar hangversenye. Utána Pontos időjelzés, hirek. Majd Rigó Jancsi és cigányzenekarának hangversenye.

Bécs. 11: A Cerda-négyes hangversenye. 15: Képrádió. 15.30: Gyermekzene. 16: Szórakoztató zene. 17.40: Hires hegymászók. 18,30: Márton-nap az osztrák szokásokban. 19: KülöncözS népek dohányzási J szokásai. 19.30: Képzőművészeti előadás. 20.05: Duhan kamaraénekes Schumann-dalokat énekel. 20.45: Stájer népdalok. 22.05* 1 Jazz-zene.

Brünn. 12.30: Déli zene. 16,30: Közvetítés Pozsonyból. 19 05: Rádió-kabaré. 20.30: Közvetítés Bécsből. 22.15: Kávéházi zene.

Kassa. 12.05: Gramofon. 17.10: Hangverseny, 19.05: Gramofon. 19,30: —20.15: Közvetítés Prágából. 22.15: Kávéházi zene.

Pozsony. 12.30: Déli zene. 16: Francia zene. 18 30: Szórakoztató zene. 18 30—22.15: Közveiités Prágából. 22 15: Kávéházi zene.

Prága. 12 30: Déli zene. 16 30: Közvetítés Poisonyból. 19.05: Gramofon.