Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-09 / 135. szám
4 oiásA 1989. november 9. y Állandó ralttóf Komárom és környéke részére Jh'u.mjlJs: TVJCcÍJf fakereskedő és építkezési vállalkozó eégnél, ÜCoenárom, Rákócsi utca 40. Állandó raktár Kürt és környéke részére l'altere*ke<lő cégnél, Kiirt, ? Százévesek klubja. lebbezését a pénzügyi bizottság a tanács javaslatával egyértelműen elutasítani indítványozza, a Kossuth téri járda aszfaltozására és a Vársor u'ca úttestének kövezésére benyújtott ajánla ok közül a legkedvezőbbet fogadta el a tanács, amit a pénzügyi biio'sság is magáévá tett. Majd több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után az ülés este 7 órakor ért végett. Garami Ernő és Buchinger Manó megérkeztek Budapestre Budapesti jelentés szerint Garami Érnő és Buchinger Manó szociáldemokrata vezérek csüiönökön délután öt órakor megérkeztek Budapestre. Érkezésük időpontját a nyilvánosság előtt titokban tartották a krvbeveit tüntetések elkerülése céljából. Garamiék a pályaudvarról a Népszava házába hajtattak, ahol fogadták a sajtó képviselőit. Amikor a film megszólal Ha járt valaki mostanában Budapesten este, a pazarul kivilágított Kossuth Lajos utcában, bizonyára nem kerülhette ki figyelmét az a hatalmas fény, amely a Fórum mozi óriási reklámjairól özönlik az alant nyüzsgő tarka sokaságra. Már vagy egy hónapja, hogy szinte lázban tartja Budapestet és állandóan telt házakat vonz be a reklám, amelyen ennyi áll: „Singing fool“ (Az éneklő bolond) s mellette egy név: A1 Jolson. — Dehát mi is ez az „Éneklő bolond“? — Hangosfilm. A technika csodája! Kiabálják a kérdező felé a fényben üsző transzparensek. Egy nsp engem is magával ragadott a kíváncsiság s ugyancsak nagy nehézségek árán jegyet szerezve, végre nekem is sikerült bejutnom a Fórum mozi hatalmas nézőterére. Csupa fény, csupa ragyogás minden... De elsöíétedik a nézőtér és mintegy bemutatkozásul elő szőr Amerika leghíresebb jrzz-bandje, az Abe Lymann jazz jelenik meg a vásznon s szólal is meg egyszersmind. A hatás elképzelhetetlen. Mintha csak egy dirab éiő Amerika cseppent volna ide, az öreg Budapestre. A hangok a lehető legtisztábban és a képpel a legpontosabb összhangban jelennek meg." Ez azután tényleg a technika csodája ! Szinte elámulok. Még csak elképzelni sem mertem ezt a tökéletességet. A jazz uián rövid szüne-, majd Benjamino Gigli, a világhirü tenorista énekli a „Parasztbecsüiel“ nagy áriáját. A hatás ugyanaz. Vagy ha lehet, még egy fokkal nagyobb. Jellemző, hogy a közönség mintegy magáról megfeledkezve, tapsolni kezdett az ária végén... És a tenorista, mintha előre tudta volna a hatást, visszafordult a közönség felé s hajlongva fogadta annak zajos tetszésnyilvánítását. Magunkhoz sem térünk elragadtatásunkból és máris pereg, hogy pesti nyelven szóljak, az est „slágere“, a várva-várt „Singing fool“ (Az éneklő bolond) Főszerepben: A! Jolson. Ha Amerikában volnánk, akkor semmit sem kellene az A1 Jolson név mellé mondanunk. lit azonban beszéljük csak el szépen, hogy A1 Jolson ma Amerika Tagjai kötelezik magukat, Londonban egy Maurice Ernest dr. nevű ur elhatározta, hogy olyan klubot hoz össze, melynek nincsen párja még a klubok hazájában, Angliában sem és megalapította a százévesek klubját. Rívid idő óta áli fenn ez a társadalmi egyesület, de máris körülbelül hatszáz tagja van. S-ó sincs róla, nem százéves valamennyi. A íagtáisak járavaiő polgárok és polgárnők, kiket az a közős törekvés fűz együvé, hogy százévesekké lehessenek. A Centanarians Cub megjelöli a szabályokat, melyek alkalmasak arra, hogy a klub tagjai, ha alkalmazkodnak hozzájuk, megérhessék a százévesek korát. A szabályokat természetesen nem szükséges mereven követni, hanem alkalmazni kell kinek-kinek egyéni diszpozícióihoz. A tagfelvétel kikötései, legalább papiroson, fölöttébb egyszerűek. A százéves korra pályázók a következő elveket tartoznak szem előli tartani. Mértékletesség evésben, ivásban és élvezetekben, minden huszonnégy órában legalább nvolcaafél órai alvás és kerülni minden izgalmat. Maurice Ernest dr. különösen a hölgyeknek magasztalja klubjának hasznát. Azt mondja: régenie a női nemnek sokkal nagyobb esélye voir, mint a férfiak osztályának. Regi Írásokban — így szól — bizonyítékokat talált árra, hogy a százéves nők száma egykor sokkai nagyobb volt, mint a százeves férfiasé. Amiuek szerinte az volt az oka, hogy a nők kevésbé voltak kitéve a fizikai fáradalmaknak s nem ittak, nem doh! nyoztak annyit, mini a férfiak, De a nőknek, Ernest dr. szerint, még most is könnyebb száz éves kori érniők, mert percenként többször vesznek lélegzetet, mint a férfiak, körülbelül huszonkétszer a tizennyolc tizenkilencszerret szemben legismertebb és legjobb jazz énekese,.. De pereg már a finn. Szili: New York egyik éjjeli mulatója. Itt működik A1 Sióne (Ai Jolson) a pincér. De At Stone nemcsak pincér, hanem ieíke és főatrakciójr a lokálnak és remek kupiékkaí, sanzonokkal szűrakoztaija a vendégeket. Dalainak szövegei es zenéjét is ő írja. Örökké vidám, nmiatóskedvü fickó. B iratai el is nevezi* ezerí — éneklő bolondnak. „Az éneklő bolond“ halálosan szerelmes egyik koüéganőjébé, miss Molly Wintonba. De a lány ügyet sem vet ra. Egy esíe díszes társaság van együtt a mulatóban. Olt van Marcus is, a hires színházi vállalkozó. Ekkor énekli ei At Stone azt a dalát, amit szerelméhez irt. A film pereg és mi mintegy megbabonázva nézzük és hallgatjuk. At Stone énekel. Bús, sóvárgó melódiája lágyan hullámzik végig a nézőtéren. A közön ■ ség visszafojtott lélegzettel figyel. A hangok, a szebbnél szebb dalok és A! Jolson gyönyörű baritonja valóságos életre keltik a képeket. A dal véget er. S mikor a vászonról felhangzik a mulató közönségének elragadtatott tapsa, a hatás teljes... És a film pereg tovább. A1 Sione dala megalapozza az énekes hírnevét. Marcus azonnal leszerződted hogy nagy kort érnek meg. s ilyképen jobban használhatják e! a szervezetben levő fölösleges anyagokat. Ej elmélet helytálló voltát mindenesetre sokan és hevesen tagadják, mint ahogy az egész Centenarians C útinak is meg lehetősen sok ellensége van. E-.ek azt mondják: Minek még biztatni is az embereket, hogy igyekezzenek százéves kort érni meg? Á mostani nemzedéknek úgy is elég baj, hogy sok az öregember. Jóllehet az emberek manapság jóval gyorsabb tempóban élnek, mint azelőtt, az átlagos életkor mégis erősen emelkedő irányzatot mutat. A statisztikák világo.-an bizonyiíják, hogy a mostani ember sokkal nagyobb kort ér meg, mint az elmúlt nemzedék tagjai. A nagyvárosok idegizgató ritmusa, p akoli lármájuk, ro3s: levegőjük egyáltalában nem árt meg a modern embernek, úgy hogy az egészségügyi és szociális intézsedések, valamint az orvosi tudomány haladottsága teljes mértékben érvényesül. Ezzel lehet megmagyarázni, hogy Angliában a lakók fele réaze hatvanöiéves és azon feiüi levő korban hal meg. Helyese az ily fejlődést még jobban elősegíteni ? — kérdezik főkent a fiatalabbak. És mindjárt tagadölag ideinek erre a kérdésre, mondván, hogy igen sok állást foglalnak el az öregek, melyeket jobb volna a fiatalabb erőkkel tölteni be s hogy temérdek Öreg férfit és nőt Kell a fiataloknak eliarianiok, holott anélkül is elé < bajuk van a boldogulással. Aztán vannak szép számmal istenfélő emberek, kik vallási szempontból rosszaiják az embernek azt az igyekezetét, hogy többé vagy kevésbé mesterséges eszközökkel hosszabbítsa meg életét. Látnivaló mindebből, hagy a leendő százévesek klubját egyáitaiaban nem köszöntik közlelkesedéssei. Its fctiól az időtől kezdve Amftika öazszes stagereit Ai S.one teszi népszerűvé. Az énekes tehát beérkezett. És Moiiy, ad eddig rá se nederitett a szegény Sionera, most felesege lesz a híres sztárnak. De változik a szín. Idő: négy évvei később. Ai Sione hírneve nugyooo, mint valaha. De valódi boldogságát mégis csaladja körében leli. Kis fia, Sonny Boy mar beszelni is tud, Hozza írja híres altató datat, amely később a közönség kedvenc dala lesz. És felcsendül a vászonról Sonny hangja: ' „Apu3, énekeid el a Sonny Boyt“. A kis fiú üde hangja oly édesen cseng, hogy mindnyáján úgy érezzük, hogy fetietienüí meg kell szeretnünk ezt a kedves gyermeket. És felhangzik a dal: „Sonny Boy“. Benne van az apa minden szeretete. Ezt a dalt már mindenki ismeri Budapesten és a közönség Ai Sionnal együtt dúdolja a jólismert edesbús melódiát: Mindenem te vagy Sonny Boy, Soha el ne hagyi Sonny Boy. Hetedhét országról, operenciaról Mond mesét apad Sonny Boy... És Sonny Boy édesdeden elalszik. De milyen keserves napok virradnak ezután Al Stonera. Felesége, aki már nem szereti, elhagyja s magával viszi Sonnyt is. — Egy napon éríesiíik, hogy kisfia súlyoz beleg. Amikor Sione hozzá érkezik, már alig van benne élet. Sonny Boy hdkan arra kér? az apját, hogy uWjára még énekelje el neki azt a kedves dalt, amit őhozzá in. És az apa enekel. Min.ha a szivít adná bele a dalba. Oiy megrenditően, oly fájdalmasan és mégis o'yan gyengéden hang zik a dal, hogy a közönség közül sokán sírva fakadnak. Itt is, ott is felvillan egy egy fehér zsebkendő M ndenkí átérzi, szinte átéli a szerencséden apa fájdalmát. És mire az állató dil véget ér, Sonny Boy elszunnyad ő ökre. A szerencsétlen apának pedig este énekelnie kel). A színház könyörtelen gépezete nem ad helyet fajdalmának. Kitámolyog a színpadra s határtalan fájdalmában mit lehetne, eiénekli kisfiának altató dalát: Á modjái c rendben, álmodjál ölemben, Á'modj meséi Sonny Boy. Kivilágosodik a nézőtér. Az alig felszántott könnyek nyomait mindenki siet eltüntetni. És én azzal a meggyőződéssel hagyom ei a helyemel, hogy ma nem a mozgó képeket, hanem az é:elet latiam. Tökéletes volt az illúzió. A hangosfilm hódítása teljes. Al Sione és Sonny Boy kedves játekukkal és még kedvesebb hangjukkal befészkelték magukat a szivünkbe. Pedig ezt az egyszerű ki3 történetet a néma filmnél talán fel sem dolgozták volna. A hangosfilm pedig megaikolta belőle azt a Singing fool t, amely meghódította Amerika uíán Európát is, ameiy meghódította az emberi' sziveket. Kedves O vasóim ! Nem akartam én itt szakszerű előadást tartani a hangosfilmről, sem pedig kritikát mondani a Singing fool-ról, ez a szakemberek dolga. Csak arról akartam beszámolni, hogy milyennek láttam én az első hangosfilmet 1929 októberében. Budapest, 1929. október végén. Hartenstein Vilmos. A kémkedésért elitéit Pecha Vince büntetését leszállította a legfelső üonvéütörveojszéfe. —november 8. Budapesti jelentés szerint a legfelső honvediörvényszék Vogt VJdemar tábornok elnóKlésével pénteken hozta meg ítéletét Pecha Vince es Tóth János kémkedési bünperében. A legfelső honvediörvényszék a 324. paragrafus alapján megsemmisített az elsőfokú ítéletet és Pecha Vincét két heti vizsgálati fogság beszámításával 4 évi és hat hónapi súlyos börtönre ítélte, minden hónap első napjan böjttel és kemény fekhellyel és minden 6. és 12. hónapban magánzárkával súlyosbítva. A másodrendű vádlottat, Tóth Jánost 2 évi és 6 havi súlyos börtönre irélték, minden 6. és 12. hónapban magánzárkával súlyosbítva. Két heti vizsgálati fogságot neki is beszámítottak. Megállapította a bíróság, hogy az április közepéig elkövetett bűncselekmények befejezett kémkedések voltak, április közepétől kezdve csupán kém-
