Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-09 / 135. szám
Dr. Alapv Gyula tartományi képviselő interpellációi a szlovenszkói utak álla-1929, november 9. _______________ • Komáromi Lapok. ________________________________________S. oldal. 15 százalékkal csökken a városi pótadö. A város pénzügyi bizottságának ülése. csakis Pocsátko szappannal érhet el. pota tárgyában az Az országos választmánynak Pozsonyban csütörtökön tartott ülésén dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, az országos választmány tagja, interpellációt intézett Drobny János országos elnökhöz két útszakasz megjavítása érdekében, amelyek az 8ufomobilizmus szempontjából segítségért kiáltanak. Ezek közöl a tardoskedd—törnéd útszakasz felülmúl minden emberi képzeletet. Hven útszakasz csak a legsötétebb Afrikában lehet találni. A másik, a Léva közvetlen közelében levő útszakasz annak az iskolapéldája, hogyan nem szabad u'aí javítani, mert ez mindössze kétéves és máris teljesen elromlott. Az interpellációkat a'ább közötjük: Tisztelt Országos Elnök Ur! Érsekújvár, mely népességre nézve Szlovenszkő harmadik városa, az autóforgalom tekintetében az ország cenfru mától. Pozsonyiéi, az esős időjárás alatt teljesen el van zárva és csak nagy kerülővel lehet az összeköttetést feltartani. Ennek oka a Tardoskedd—Tornőc közt vezető utak minősitheüen állapota, A nyár folyamán portenger borítja ezt a kőalap nélkül való országos jellegű utaf, télen pedig olyan sár, melyben kocsik, autók ülnek el és csak idegen fuvar segítségével tudnak a veszélyes helyeken áthatolni. Megesik az is, hogy 8z úttestet nagyobb esőzés esetében teljesen viz boritja. Tardieu ma Párisban a legjobban fénylő név, a bulvárokon, a párt törökben, a klubokban csak Terdieu nevét lehet hallani. Ki ez a Tardieu, Európa népei milyen reménységgel várhatják müködéséí? Egy francia kormány, amelynek Tardieu az elnöke, milyen külpolitikái utakat jelölhet ki Európa népei számára? Mit jelent az, hogy Tardieu miniszterelnök lett és vájjon a francia kormányválság megoldása elhozza e a sokat szenvedő népek relativ nyugalmát Örökké égő kérdések ezek és a feleletet csak bizonytalanságba tapogatódzva tudjuk megadni. Tardieu 1914 ben a németek leghalálosabb ellenségei közé tartozott, aki a hadügyminisztériumban annak ide^n nyiit levélben bementette, hogy nem hajlandó tiszti sarzsival harcolni, rangjáról lemondott és mint közlegény harcolt hónapokon keresztül a flandriíi harctéren. Kétszer sebesült meg, egyszer olyan súlyosan sebesült meg, hogy az orvosok lemondtak már az életéről. Tardieu éveken keresztül szóban és írásban szította a németek elleni gyűlölet tüzét. Kiutazóit Amerikába és nem kis szerepe van abban, hogy Amerika a közpon i hatalmak ellen csapatot toborzott. A villágháboru lezajlása után a békeszerződések aláírására került a sor 8 Clemenceau, a tigris éppen Tardieut bízta meg, a békeszerződések megszerkesztésével, és a jelenlegi francia minszierelnök különösen a büntető szankciók megszövegezése körül fejtett ki nagyobb tevékenységet. Ez alkalommal Tardieut nagy kiiünfeországos elnökhöz Komárom, — november 8. Mive! fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az autóközlekedés fejlődjék és Érsekújvár megközelíthető leeyen, azt kérdem a t. Országos Elnök Úrtól, hajlandő-e intézkedni, hogy ezek a tarthatatlan állapotok, melyek a volt nagymegyei adminisztrációról a legrosszabb bizonyítványt szolgáltatja, rövid időn belül meg javíttassanak. Komárom, 1929 november 7. Tisztelettel dr. Alapy Gyula az orsz. választmány tagja Tisztelt Országos Elnök Ur! A két év előtt megjavított útszakasz, mely a Komárom— Negykátna—Garamberzercei útnak Léva—Nagykálnai Garamhid szakaszán terjed el, a hibás épitísi mód és a kevés hengerelés miatt ma teljesen rosszkarba jutott, úgy hogy az auíoforgalom szempontjából ez az ut igen veszedelmes a rajta képződött gödrök és a kikoptalott éles kövek miatt, mely az autókat szerfelett rongálja. Kérdem az Országos Elnök urat: hajlandó-e műszaki közegeivel ezt az u'8zak8szt felülvizsgáltatni és a szükséges javítási munkálatokat elrendelni. Komárom, 1929. november 6. Tisztelettel — november 8-án. tés érte. A szövetséges hatalmak őt bizták meg az ügyvezetői leendők ellátásával és ennek következtében a béke konferencia főtitkárává nevezték ki. A német lapok tegnap jelentést közöllek a folyamatban lévő rajnai kiürítés hirtelen megszűnéséről s ezt a jelentést a szocialista orgánum Briand megváltozott kü’poüükai irányával hozza összefüggésbe. A Populate a következőket irja: — Ma éjjel telefonon arról értesültünk, hogy a rajnavidéki német városokat elhagyó francia ezredeket tegnap megállították és vi88zalranszportálfák régi német garnizonjaikba. Jólértesült körök szerint a rajnai kiürítés hirtelen megszüntetése Franciaország ^álasza skar lenni Huggenburg sikerére, amely, mint ismeretes, megnehezíti vagy késleltetni fogja a Youngtervezet kivitelét. A frrneia nacionalizmus — irja a szocialista lap — ellentámadással felel a német nacionalizmus legutóbbi akciójára és kockára teszi az elmúlt évek békítő munkáját. A közeledést ismét a gyűlölet váltja fel. Mi sem könnyebb, mint hogy Tardieu jobboldali kormánya, amely az eddigi külpolitika likvidálásának jegyében született meg, kiadja a rendeletet a Rajnavidék újból való megszállására és Európát viszszalöki oda, ahol Locarnó előtt volt. A lap azt kérdi, hogy ki uralkodik a francia külügyi hivatalban? Briand? A francia baloldal feszülten várja Lccarno emberének nyilatkozatát. Más értesülések szerint Tardieu határozott intézkedései a kabinetnek biztos többséget akarnak teremteni s a miniszterelnök érzi, hogy a jobboldalt csak úgy nyeri meg, ha engedményenyékét fesz a rajnai kérdésben. Saját tudósítónktól. Másodszor hívták egybe a város pénzügyi bizottságát, amely végre november 7-én, csütörtökön délután 5 órakor megtartotta ülését Fülöp Zsigmond, népbanki Igazgató, bizottsági elnök vezetésével a városháza nsgy\ termében. A bizottság szavazó tagjai ! közül az elnökkel és az állami főjegy- 1 zővel együtt heten vettek részt az ülé- I sen ami bizony gyenge érdeklődésről j tesz tanúságot, pedig fontos ügyek volí fák napirenden, közlük az 1930. évi költségvetés is, amely nagyobb ügybuzgőságra tarthatott volna számot. Az 1930 évi költségvetést a vonatkozó tanácsi javaslattal együtt Sándor Ernő főszámvevő ismertette a bizottság előtt, aki előterjesztette, hogv az előirányzat szerint a szükséglet 14,234.963 K 09 f-t, a fedezet pedig 12,652.115 K 60 f-t tesz ki. A mutatkozó hiány tehát 1,582.847 K 49 fill. A hiányra nézve azt javasolja a tanács, hogy annak fedezetéül az állami adók alapján kivetendő városi pőtadó, valamint az előző évről femrn aradi hátralék jelöltessék ki. A községi pótadót 185°U-ban javasolja a tanács megállapítani, amellyel a hiányból 972.240 K 12 f -t talál a város fedezetül, mig a többi hiányt az előző évekből "fentmaradt adóhátralék fogja fedezni, úgy hogy végeredményben még 7056 K 37 f. felesleg marad. A pénzügyi bizottság; a tanács e javaslatát egyhangúan elfogadta azzal, hogy a törvény értelmében a költségvetési javaslatot 14 napra a városházán közszemlére kifüggesztik és a költségvetést pár nap alatt a képviselőtestület tagjai között kiosztják. A költségvetés tárgyalására csak a november második felében egybehívandó képviselőtestületi közgyűlésen fog a sor rákerütni. A tárgysorozat fontosabb pontjai között szerepelt a Kiséri dűlőben uj vízvezetéki csőhálózat elkészítésére beadott négy ajánlat elintézése. A tínács a városra nézve legkedvezőbb ajánlattevőt, Komárom város központi műhelyét javasolta megbízni a munkával, amely 167.315 K-val a legolcsóbb ajánlatot teite. A pénzügyi bizottság elfogadta a tanács javaslatát és a költségeket az 1930, évi költségvetésbe beállította. A Ház- és Telektulajdonosok egyesülete felebbezést adott be az 1928. évi január hó 1-én életbeléptetett 40}/q-os községi járulékok kivetésének helyesbítése tárgyában. Minthogy a járulékokat a város az állami adóhivataltól beszerzett adatok alapján vetette ki, a tanács a felebbe-zés e’u'asitását javasolta, amit a pénzügyi bizottság is magáévá tett. Nagyobb vitát keltett a tanács által kiküldött bizottságnak a város tulajdonát képező lakóházak bérbeadott lakásainak házbérmegállapitására vonatkozó jelentése, amelyet a tanács szótöbbséggel elfogadott. A város képviselőtestülete ugyanis, a város bérházaiban lakóknak házbérét semmiképen sem találta a Komáromban fizetni szokott egyéb házbérekkel szemben arányosnak és azért kimondotta, hogy a lakóknak évi Komárom, — november 8. bérét az 1929. évben száz százaié kka fölemeli- E fölemelés eilen azonban több jogos panasz hangzott föl. ami arra indította a városi tanácsot, hogy egy három tagú bizottságot küldjön ki a lakások és lakbérek felülvizsgálására és er a bizottság eljárásáról javaslattal ellátott jelentést terjesszlelt a tanács elé. A bizottság egyénenkint tesz javaslatot a tanácsnak, de ezzel szemben Csevár helyettes városbiró azt indítványozta, hogy állítsák vissza a lakbéreket az 1928. évi nivőra, V3gyis a folyó évre történt százszázalékos fölemelést ugyanannyival redukálják. A vita folyamán két álláspont került szembe: a házbér felemelése egyéni vizsgálat alapján, amely melleit Kollányi Miklós és Fülöp Zsigmond szólaltak föl és a régi lakbérek meghagyása, amelyet Csevár Ferenc és Dénes Emil ajánlott. Csizmazia György városbiró fölvilágosító szavai után a bizottság szavazott, azonban a szavazás kétszer egymás után mindkét oldalon egyenlő, azaz 3—3 volt, amintk következtében a törvény szerint a pénzügyi bizottság e kérdésben véleményező javaslattal nem élhetett. Az Országos hivatal leírt a benei és a városi mozi telkek megváltása, illetve rekonpenzálása ügyében, amelyre nézve a tanács javaslatát, amely a város kártalanítására nézve a már’bijelölt kincstári területek átadását kéri, a pénzügyi bizottság egyhangúan elfogadta. A tanács a községi elemi iskola hatvanéves jubileuma alkalmával szorgalmas tanulók megjutalmazására 2000 koronás iskolai ösztöndíj-alapítványt kíván tenni, amelyre nézve javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé 8 ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság szintén elfogadta. Az erzsébetszigeti védlöltés helyreállítási munkája 108.800 K-ba került a városnak, amit azonban az államnak kellene megtéríteni, úgy, amint azt eddig is tette. Az országos hivatal kiküleöttével folytatott tárgyalásokon az állam képviselője 14400 K-t kért a várostól a költségek részbeni fedezésére, de végül 5000 K-val is megelégedett, amit a tanács is, a pénzügyi bizottság is tudomásul vett. A pénzügyi bizottság a tanács egyhangú javaslatát, amely^szerint Baranyay József dr. városi könyvtárost az állásának törvényszerint megfelelő fizetési osztályba sorozza, egyhangúan magáévá tette. A vasúti állomáshoz vezető útnak telek vételi és az ezzel összefüggő lépcsőnek felépítési ügyét Ghyczy János dr. tiszti főügyész ismertette. A tulajdonos hajlandó a szóbanforgó területet a városnak eladni és ezért a tanács a területnek örökáron való megvételét javasolja. Az erre vonatkozó adásvételi szerződésnek, valamint a feljáró lépcső megépítéséről szóló szerződésnek a vasút igazgatósággal való mielőbbi megkötését elrendeli. A pénzügyi bizottság a javaslatot azonos javaslattal támogatja. A Járási lpartársulafnak a járdaköltség kivetése ellen beadott fedr. Alapy Gyula az orsz. választmány tagja A némefgyülölő Tardieu kormányának első lépése: a Rajna vidékre visszarendelte a francia ezredeket. T
