Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-18 / 86. szám

@6. szám.

Ötvenedik évlolyam.

CHÜtörtök, 1989. julius 18.

.____ v

3i Süss téli ki «loMslo.iSt éltéibe*; Síljbea éi vidékre portai lEétkűldériel 1 f -ifos 6m 8© K, félévre 4ö E, nejieíévfe 20 X. - S. alföldön 150 16.

<rjpaa ném irat 80 fillér.

POLITIKAI LAP.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

B*erke**töiég ée kiadóhivatalt Hádoi-a. WU Megjelenik hetenkint háromiion

kedden, csütörtökön és szombatos.

FöLITIKM SZEMLE

Komárom, — julius 17. J

Háború?

Komárom, —július 17.

Oroszország háromnapos ultimátumot adott Kínának, mely nem szándékozik tűrni a bo sevista üzelmeket. Kioa azt felelte, hogy nyu godtan várja & fejleményeket. Ez a háború rendes kezdete, szinte szokvány. A ravasz sárga nagyhatalom, Japán, a szomszédságban őrt áll, kijelentvén, bogy semlegességét meg fogja őrizni. Valójában pedig örvend a dolgok ilyen fejlődésének, mert egyforma érdeke, hogy a háborúban úgy a szovjethatalom, mint a hatalmas Kina meggyengüljön.

Kina is tagja a népszövetségnek, meg Japán is. Ez az utóbbi pedig tekintélyes szerepet is visz, legutóbb a kisebbségi kérdésben bólog&tottkövete az angoiChamberlainnek. A kommunista Oroszország ellenben nem lapja. Vájjon a népszövetség mozgósit-3 egyetlen katonát is tagállama védelmére a nem taggal szemben? Alig hisszük. Sokkal kényelmesebb és jövedelmezőbb a municiószállitás mestersége és ezt Franciaországtól kezdve mindegyik állam megpróbálná, ha csakugyan háborúra kerülne a sor,

A távol keleti konfliktus Európát fölöttébb nem is éidekli, mert nagyon messze van. De mégis figyelnie kel! az eseményeket, amikor az egyik háborús fél Európa határait fenyegeti állandóan hadi készülődéseivel, melyek azonban távolról sem olyan veszedelmesek, mint propagandája. Ennek üzésére akkor is volt pénze, amikor parasztjai százezer számra haltak éhen. Bizonyosan van pénze ma is, mert akkor nem tűzne ki háromnapos ultimátumokat.

A szerencsétlen Kina sokéves polgárháborútól szétmarcangolva, háború előtt áll. Miben bizik? Talán önmagában? Vagy a népszövetségben ? Mind a kettő gyenge támasztékot jelent. Igaz ugyan, hogy természeti kincsei kimerithetlenek, de ezeket nem tudja kiaknázni és feldolgozni, tehát ez számára holt tőkét jelent. A háborúban pedig aligha Kina nem huzza a rövidebbet, mert ninosen sem pénze, sem hadifelszerelése. Ez azonban nem akadály, mert zálogba tesz egy tartományt és arra szívesen előlegez akár Anglia, akár más hatalom. A sárga ország igen jó adós és fizet, mint a köles, akár Pekingben, akár Nankingban van is a kormánya. A mennyei birodalom, a bolsevikok pokla, nagy erőpróba előtt áll. Négyszázmillió lakosát kell megvédeni egymillió vörös szuronnyal szemben.

— Minden archibát leghamarább és legjutdnyosabban eltávolít „IZA“ kozmetikai intézet Pozsony, Stefánia- ut 9. II. em. 3

Bonyodalom Bellái kormány tanácsos beszéde miatt.

Amerikából a napokban több száz szlovák jött Csehszlovákiába, hogy meglátogassák a köztársaságot. Tiszteletükre Pozsonyban, a Carilon szállóban bankettet rendeztek, amelyen Bellái Jóí séf kormánytanácsos felköszöntőt mondott és ebben a beszédében úgy nyilatkozott, hogy Szlovenszkó közigazgatását katolikus kezekbe kell juttatni. Ez a nyilatkozat nagy bonyodalmat keltett a csehszlovák sajtóban és a politikai körökben, amelyek azt kifogásolják, hogy Bellái, aki a szlovenszkói közigazgatás egyik magasrargu képvi se^ője, nem fontolta meg előre, hogy mit mond és megfeledkezett arról, hogy az állami közigazgatás az összes po! gárok felett áll valláskülönbség nélkül es hogy az ilyen kijelentés a nem katolikus valíásu lakosságban rósz véri szülhet, ami nem segíti elő a viszonyok és az állam kenszolidációját. A Lidové Noviny többek között azt i.-ja, hogy nemcsak a szlovák haladópártok, a szocialista csoportok és a sziovensikói evangélikusok azok, akik a nyilatko zatot eliíéiik, de meg vannak botránkozva a szlovák agráriusok is, akik nem szívesen veszik tudomást, hogy egy állami hivatalnok ilyen kijelentéseket tesz. Meg lehet állapítani, hogy a szlovák ^néppárton kívül Bellái beszéde az összes pártoknál megütközést kelteti. A Národny Dennik azt írja, hogy a nyilatkozat olyan messzire nyúl jelentőségével, hogy az illetékes hivataloknak alaposan kel! foglalkoztok vele, hogy az esetleges következményeket a legmeszebbmenő módon levonják belőle. Bellái az ország közigazgatását bizonyos egyház kezébe akarja lelenni, felrúgva ezzel a demokratikus elvek legelemibb követelményei*.

Megtaláltak a bűnbakot

a hidasnémeti konfliktusnál.

A hidasnémeti konfliktus ügyében adott magyar külügyminiszteri válsszszal most foglalkozik a kormány, egyes lapok tudni vélik, hogy a konfliktust most már elsimítják, a magyar választ tudomásul veszik és legfeljebb még néhány kérdésre nézve teszi meg a csehszlovák kormány a megjegyzéseit. A Bohemia értesülése szerint a kon fliktus kiélezésével Najman vasuiügyi minisztert okolják, akinek önkényességén semmiképen sem lelkesednek a csehszlovák kormánykörökben. Najman állítólag a külügyminiszterrel való előzetes érintkezés nélkül szüntette be Hidasnémetin át a vasúti forgalmat. A belátással biró körök ahhoz a nézethez hajlanak, hogy az incidenst sokkal simábban el lehetett volna intézni, ha Najman miniszter meggondolta bban jár el. Úgy hirlik, hogy különösen Udrzal miniszterelnök a hónap elején megtartott minisztertanácson, amelyen a szabadságon levő külügyminiszter helyett az ügyről referálnia kellett, nem titkolta el ebbeli véleményét, Najman azzal védekezett, hogy a csehszlovák vasutasok az adott körülmények közölt nem akartak tovább is magyar területen szolgálatot teljesíteni. A vasutügyi minisztérium egyébként megcáfolja azt az állítást, hogy a vasutügyi minisztérium a Hidasnémetin át való vasúti .forgalmat a külügyminisztériummal folytatott előzetes megbeszélés nélkül szakította volna meg.

A klerikalizmus és szocializmus

együttműködésének feltételei.

Bechyne, a volt szociáldemokrata miniszter, a Prágában Iezrj'ott Orol ünnepségekkel kapcsolatban az egyik cseh lap munkatársa előtt hosszabb nyilatkozatot tett a klerikalizmus és szoc a'izmus együttműködésének lehető ségeiről és feltételeiről. Beszédében többek között megállapította, hogy az Orol ünnepségekkel Srámeknek, a cseh néppárt ve-érének nemesek katolikus demonstráció volt a célja, hanem tulajdonképen politikai demonstráció, amit Bechyne hibáztat. M^jd a felvonulásról, az ebben résztveít tömegről beszélt és Prága udvarias hidegségét és tartózkodását szögezte le a demonstrációval szemben. Bechyne véleménye szerint a klerikalizmus sokka! nagyobb ellenség, mint ezt a sok haladó szellemű ember gondolja, de hangsúlyozta, hogy a demokrácia korában a politikai katolicizmus Ciak oly jelentőségre tehet szert, mint amilyenhez a demokrácia hozzásegít1. Az állam, a hivatalok és politikai pártok nem azért vannak, hogy az egyház elten harcoljanak, kizárólag csak abban az esetben nem szabad tétlenkedni, ha az egyház elhagyja vallási szakkörét és az államra olyan normákat akar rákényszeríteni, amelyek megbontják az állam felsőbbségát a polgári do'gokban. A klerikalizmusnak a szocializmushoz való viszonyáról Bechyne kijelentette, hogy csak a saját személyében nyilatkozhatik. Az én óhajom az — úgymond —, hogy pártunk hagyjon jel a vallás elleni harccal. Nekem teljesen közömbös, hogy jár e a katolikus munkás templomba, vagy sem. Ez az ő magánügye és joga, nem tudom, miért rieveinők ki őket ezért? Nem közömbös nekem azonban már abban a pillanatban az egész, amikor a munkások szavazatát olyan politikára akarják fölhasználni, amely s szegény ember érdekei ellen szól. Ami az együttműködés lehetőségét illeti, Bechyne szerint az attól függ, hogy milyen mértékben tudja a politikai katolicizmus áthidalni régi rossz szokásait és milyen mértékben tudja a szocializmus megérteni az uj helyzetet, amelyről már annyiszor eseti szó. Ha a katolicizmus megtalálja a helyét a mai gazdasági és szociális küzdelmekben, ha a klerikális politikát a katolikus demokrácia poli ikájával váltja föl, mint az Németországban és Belgiumban máris megtörtén*, akkor nincs kizárva, hogy a két párt között sikerül megtalálni a kapcsolatot a szolid és termékeny együttműködésre. Bechyne volt miniszter e nyilatkozata, ismerve a szociáldemokratapárt egyházellenes elveit, érthetően nagy feltűnést keltett a politikai körökben.

Beszüntették a kommunista párt napilapjait.

A kommunista párt lapjaira ugyancsak rájár a tűd. Csak a múlt évben szüntették be a kommunista lapokat az országos választások előtt és akkor egy hónapra el lett némitva a párt napi sajtója. Most újra rákerült a sor a kommunista napilapokra. A prágai országos hivatal július 15 iki döntése következtében egy hónapra ismét betiltották a Rudi Právo, a Delnická Rovnost és a Rudy Vecernik c. napilapok megjelenését. A mostani betiltás főleg azért történt, hogy a kommunista sajtó nyilvánosan ne uszíthasson és augusztus elsejével kapcsolatban puccsra vagy zavargásokra ne szólíthassa fel a

pari mveit. Moszkva ugyanis augusztu elsejére minden országban tüntetésekerendeit, — állítólag a világháború kii törésének emlékére — s a Csehszlovákia kommunisták is megtették előkészületeiket erre a napra. A csehszlovák polgári sajló megelégedéssel vette tudomásul az országos hivatal ezen óvóintézkedését.

Mi lesz a város államsegélyével ?

Komárom, — július 17.

Az országos választmány múlt héten tartott üiésén az országos aleinök hivatalosan bejelentette, hogy Szlovenszkó költségvetését még mindig nem hagyta a minisztertanács jóvá, amely ugyan megkezdte a köitségvetés tárgyalását, azonban még nem fejezték be. Ezt a jelentést megütközéssel fogadta az országos választmány és egyhangúan elhatározta, hogy fölterjesztést intéz a kormányhoz a jóváhagyás mielőbbi elnyerése iránt. Hogy lesz-e az újabb fölterjesztésnek érdemleges foganatja egyelőre senki sem tudja, azt azonban mindenki sejli, hogy a nagy vakációban, amikor a miniszterek is szabadságra mennek, aligha kerül az országos költségvetés a végleges jóváhagyás stádiumába, mert az eddigi huzavonából csak arra lehet következtetni, hogy ősznél előbb nem lesz jóváhagyott költségelőirányzata Szlovenszkónak.

Ez pedig rendkívüli nehézségeknek lehal szülőoka, ami az egész közigazgatásra befolyással lehet. Hisz igen jól (udjuk, hogy a költségvetésbe fölvett külömböző beruházások végrehajtása lehetetlenné válik és halasztást szenvednek olyan fervbevett intézkedések, amelyek a költségvetéssel szoros kapcsolatban vannak. így píidául, hogy csak idehaza maradjunk,"— Komárom város tervbevett államsegélyének elinfézése is tovább stagnál és az 1928. évre szóló állami segítséghez legföljebb csak ennek az évnek a végén juthat a város, — ha ugyan egyáltalában kiutalják részére a már eddig is nagyon leredukált összeget. De meg a kiutalás sem jelenti azt, hogy a város államsegélyét idejében megkaphatja, mert az állampénztárnak kell azt folyósítani, ami pedig a mai bürokratikus világban nem megy olyan simán.

Már többször rámutattunk lapunk hasábjain arra, hogy a város szempontjából rendkívüli horderejű az 1928 évi költségvetés jóváhagyása, eddig azonban még a járási hivatal tetemes lefaragása után megállapított segélyösszeg kiutalásáról egyetlenegy szól sem hallhattunk, de azt már az országos hivatal is meglette, hogy különböző kérdéseket intézett a város vezetőségéhez a költségvetés egyes tételeinek megvilágítása céljából, aminek megint csak az a színezete, hogy az elintézés továbbra is elhúzódik. Azzal, hogy az országos költségvetés jóváhagyása sem nyer egyelőre elintézést, Komárom kilátásai is halványulni kezdenek, ami tekintve az adminisztráció lassú cammogását, teljesen indokolt is. A város tehát kénytelen tovább is várakozni, amíg a szlovenszkói költségvetést jóváhagyják s amig a jóváhagyott tartományi költségvetés keretében kilátás nyiük arra, hogy az államsegélyből számszerűen is lesz valami.

Már benne vagyunk a nyárban, másfél hónap múlva itt fesz az ősz és a város által tervbevett építkezésekre szükséges kölcsönből már ebben az évben alig lesz valami, de az építkezést is eí kell halasztani a jövő évré. A sok huza-vona folytán így áll a helyzet és meg