Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-29 / 130. szám
2. oldal. Komáromi Lapos. 1929. október 26. Állami lobogók az október 28-i állami ünnepre előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt tékben terjedt el a páríbsn, hogy ki kellett lépnie. Stefanek kijelenti, hogy nem mint Hodzsa védőügyvédje beszél, de ő msga is tisztán akarja látni azt, hogy miért lépett ki Osanik a pártból, miért nem sdia elő a dolgokat O tanik először Udrzsal miniszterelnöknek, vagy a párt más miniszterének, miért titkolta el szándékát régi, jó és őszinte barátai előtt, miért provokálta ki a botrányt pont 14 nappal a választások előtt Okanik kilépését politikai szempontból komolynak mond Stefanek, aki az agrárpártot az arany középút pártjának tartja, amely úgy a parlamentben, mint a közéleíben kiegyenlíti a végleteket. Végül pedig a párt pspíagjaira vonatkozólag kijelend, hogy az agrárpárt olyan hatalmas test, hogy a papok nélkül is létezni, gazdagodni és gyarapodni fog. Szóval, hi a párt po’itisája nem lelszik a papoknak, Stefanek szerint, bármikor kiléphetnek a pártból. Benes dr. Középeurópa biztonságáról. Benes dr, külügyminiszter Prágában mondott programbeszédében a külpolitikai helyzetet ismertetve, többek közöli kifejletté, hogy Franciaország és Németország biztonsága egyúttal Csehszlovákia biztonsága is. A Rajna parti béke egyúttal az Elba partjain Németország, a Duna vonalán pedig Magyarország fe’é jelent békét. Nézete szerint A város kulcsai Irta i Somlay Károly Bizony, kopasz vénség vala már Bálint mester, Eperjes néhai bírája, amikor feleségűi vette az álmodószemű Barberinácskát ősz oldalsöréayével alig tudta e’födni fejének meztelen szérűjét. De emeletes háza volt a Ringen és félkörives árkád domborult az épület előtt, az utcán. Abban az időben Lobén- nek mondták az ilyen köri vés árkádot és gyo'csot, posztót, sert, borovicskát szoktak árusítani alatta. A Thurzó-palotán kivül Bálint ur házát tartották legszebb épületnek a városban. Az utca felől lévő frontját sokszínű sgraffitok diszitették. A fodormentaillatos szobákban pedig tor nyos kredencek, oszlopos aimárjomok, intarziás ágyak és magastámíáju székek voltak. A falakat és a padlókat keleti szőnyegek borították. Az udvar csupa kert volt; vajbélű körték és piros sóvári almák termettek a kertben. Olyan jó módban élt tehát a szőke Barberiaa, hogy még a tejszínbe is kanálháton, finnyásan kóstolt, A krónikások szerint a szépség kiteljesedése vaia a biróné nemzetes asszonyka. Vasárnap, mikor a templomba ment, minden fiatal férfi csak őt bámulta. A főiskola teológus diákjai de sok szivárványszínű álmot álmodtak felőle . . . Kék selyemből ké szült a pruszlija mezője; a meggyszinü bársonyszoknyája pedig ezüstsujtással a béke évtizedekre biztosítva van. \ Csehszlovákia külpolitikája olyan kell j hogy legyen, hogy megtámadlatása ese- j lén az egész világ Csehszlovákia olda- j Iára álljon. Ausztriának Németország- j hoz való csatlakozását politikai tekin- l íe'ben rnegvalósithataílannak tartja. I Hasonlőképen nem hisz annak a lehe- \ tőségében, hogy Magyarország a tria- \ nőni békeszerződés revízióját keresztül- j vihesse, bár meg van győződve afelől, \ hogy magyar részről ezt a követelést időről időre megismétlik. Crehazlova* kiának az ebből folyó veszélyekkel szemben készen kell állania. Benes tehát ez ujsbb választási expozéjában sem változóit meg, legalább is az ő elgondolása még most is az, mint ez- ! elolt tiz évvel volt, holott pedig azóta az idők nagyot változtak. Az utolsó választási gyűléseié. A hét folyamát?, számos politikai nép- jj gyűlést tartottak a magyar pártok. Ezek \ közül kiemelkedik az Ekel községben tartott népgyüiés, mely szerdán foiyt le hatalmas számú érdeklődő jelenlétében. A gyűlést Monoszlay László, a keresztényszocialisia párt elnöse nyitotta meg és utána dr. Alapy Gyula lartománygyü- f lési képviselő számolt be a politikai helyzetről, a választások okairól ás a magyarság kisebbségi sorsát szemléltető példákkal világította meg. A hatalmas beszed mély hatást tett a jelenvoltakra. A minden tekintetben kiválóan világosra volt hímezve, a patyolat ingujját meg krakói galanddal kötötte hólyagosra. Hát még a főkötője? . . . Akkora opállcő csillogott a főkötöjében, hogy százjobbágyos domíniumot lehetett volna venni az árán. (Akkor még világhíres opálkőveket termeitek a sárosi bányából, a Simonkábói.) Az imádságos könyve fölé rozmarinszá rat, bazsalikumlevelet fogott. Pici lábacskái alig érintették a macskafejü burkócíköveket, mikor pacsirtalépésekkel a templomba sietett. Testben rejtőző igézet vala ilyenkor a szöszke menyecske. Bálint mester, a bíró, fekete dolmányban. csukaorrú csizmában, tarajos kalpaggal, oldalán bársonytasakos karddal kisérte feleségét a szentegyházba és bár zsebéből legényesen, negédesen kalimpáltak is dohányacskójának szironyos sallangjai, mégis fejtörödelem hiján meg lehetett állapban!, hogy nem pászol egymáshoz férfi és a nő. Urambocsa’, igazmondás nem emberszólás, de olyan kopott, olyan fakó. olyan ráncos volt bíró uram orcája, mintha világéletébea ecetes babon böjtök volna. Hanem a Barberinácska, az olyan volt, mint a virágba zsendüií tulipán. De hajladozott is ide-oda,, ha véletlenül némely fiatal férfiakon akadt meg a szeme. A szentegyházban a papszék mellett volt a biróék cifrafaragásos, umbellás széke, amiből végig lehetett látni a hívek seregén, de Barberina sikerült gyűlést Kiss Péter, a nemzeti pári elnöke zárta be buidiió szavakkal. Pénteken este Izsa községben volt választási gyűlés, melyen zsúfolásig megtöltötték a szövetkezet helyiségei? a választók. Elsőnek dr. Alapy Gyula ismertette az állam külpolitikai helyzetét, a milüarizmus okait és céljait, majd az ezzel szorosan kapcsolódó közterhekről beszélt meggyőző erővel és a hallgatóságot buzdította a magyar egység mellett való hiivallástételre. Utána Koczor Gyű a képviselőjelölt mondott nagyhatású beszéde1, melyben gazdasági helyzetünkkel foglalkozóit, megvilágította a földreform céljait és gyakorlati jelentőségét ég vázoita a magyar kisebbségeíienes politikának »öbbi eszközeit is lelkes beszédében. Végű! Kalicza Sándor fcö?pon!i titkár mondott lelkesítő és hatásos szavakat a magyarság összetartásáról A szónokoknak Kurucz Ferenc, a nctmeíi párt elnöke mondott köszönetét, aki a népgyüiéSen elnökölt. Vadászat a magyar voksokra. Komárom, — október 25 A választási küzdelem már elérte tetőpontját s meglehet állapítani, hogy valamennyi párt bőven kivette részét az előcsatározásokbói. Szóban és nyomtatásban hirdették a pártok önmagukról a megbizhatóságot és a cíálhaiailartságot, mint két olyan jellemző tételét a pártprogramnak, amellyel a választók bizalmát meglehetne nyerni, Majd a vasárnapi szavazás eredménye fogja megmu atni, hogy mennyit ért a sok szó és melyek azok a pártok, amelyeknek programját a választók helyeslik és elfogadják, és amelyekre a lakosság különböző rétegeinek erdeiében szükség van. Egész bizonyosra lehel venni, hogy lesznek olyan pártok, amelyekre a szavazás eredménye a jól megérdemelt halálos ítéletet fogja kimondani. Érdekes tínete volta mostani választások e!őc-;atározásainak az a meglepetésszerüen megnyilvánuló jelenség, hogy egyes cseh és szlovák páriok nagy vehemenciával vetették rá magukat a magyarságra, amelynek egységes sorait teljes erővel igyekeztek megbontani Az agrárpárt sziovenszkói osztálya, a kö zönségesen csak Hodzsa-párnak nevezett köztársasági főldmives párt. a vá| Issziások elrendelésére ismét feltámadt halottaiból és hihetetlen korfeskedést vitt véghez a magyar vidékeken. Maga í a párt feje, Hodza dr. cxr.iniszter, f megrázta az Ígéretek bőségazaruiát a í magyaros élőit, remélve, hogy akadni j fog o yan megiéved? jámbor magyar, aki a már ismert Ígéreteknek újra felül. De Hodzán Hvül nagy buzgalmat fejl tett ki a magyar gyűlöletétől igen jól | ismer?, sovéo érzelmű centralista szocij álde nokrata Direr iváa is, aki szintén ’ kivetette hálóját azosra a magyarokra, j akik az intern-cionaiista szccdem já• romból menekülni nem képesek s akik az új hangzatos jelszóra, a pozitiviz! musra hallgatnak. A szlovák néppárt is I idekacsintgat reád, jő magyaron, s noha i azt hangoztatja u on s útfélen, hogy í Srlovenszkó a szlovákoké, az általa jj ilyen értelemben megvalósítandó au ol nómia szekeréhez szívesen befogja a j magyarokat is, akiktől most, a vátesz| tások idején, mint az ezer év óta együtt ] élő testvérekről emlékeznek meg a legj sovénebb néppárti szónokok. De ilyen j körülmények között nem maradhat a ; másik néppárt, a cseh néppárt sem l Hünkáék mögött s zengő magyar nyel| ven csalogatja aklába az eltévedt juhojj kát, — ha akadna olyan magyar ember, | aki e reakciós nacionalista kormánypárt j hoz csatlakozna. És mii szóljunk a cseh I iparosok és kereskedők pártjához, amely ismét megpróbálkozik a sziovenszkói iparosok és kereskedők között, hogy néhány törlőt felszippantson tú ságosan megritkult soraiba És még beszélhetnénk más pártokról is, amelyek most hirtelen nagy barátságba akarnak esni a magyarsággal, bár máskor tudomást sem vesznek róla. Valóságos vadászat folyik a tna-Igyar voKSOkra és alig van valamely cseh párt, amely Sdovenszkóban beadta jelölését, hogy ne kiséreiná meg \ a magyarság sorait megbontani. Ezen nincs mii csodálkozni Csehszlovákiában. ahol egy egy választáson 19—20 párt szerepel s ahol akadnak olyan I magyarok is, akik hangzatos pártcimek alatt saját önösérdekük kielégítése céljából frontot csinálnak magyar véreik ellen, holott a köztársaságban élő magyarság súlyos helyzete egyenesen megkövetelt, hogy valamennyi magyar összefogjon. A csábító szirénhangok, a nagy, de üres szólamok, a ragyogó ígéretek, de a fenyegetések áradaia sem bonthatja meg a becsületes magyarság egységes egy pillanatra sem emelte fel szemét a zsoltároskönyvbő’. Csak akkor csukta be a szattyánba kötött, ezüstkapcsos könyvecskét, mikor a rektor a felállót orgonába. Ilyenkor Barberina is szokott énekelni és a fiatai férfiak füleibe bársonyosan csus tak be a finoman hullámos szopránok. A biró is belebeietársult az énekbe ; de az ő torka úgy recsegett a góthajíású mennyezet alatt, mint a rézdob, mikor nedvet fog rajta a kutyabőr. Ekképen és voltaképjn, sőt mihdenfáleképen jó dolga lett volna Barberinácskának Bálint mester házában; csak az volt az egyetlen baja, hogy üresen tátongott a — bölcső... Emiatt foiytogalták az ébren álmok. Holdsugáros éjjeleken fantomokkal tellett be a hálókamrácskája; vétkek, bűnök fogamzottak az agyában. Talán a láncaitól elszabadult Béliái s állt a meg ezeken a rejtelmesen fehér éjszakákon. Hajnalfesléskor azután fél* ájultan fohászkodott a Gondviselőhöz: enyhítené meg zaklatott elméjét. A biró urat néha, azaz sokszor, a köszvény háborgatta Pedig szorgalmasan rakta térdekaiácsára az avas hájat. A lőcsei tudós kirurgus bisonyos alkalommal a bártfai sós-vasas vizet rekomendálta neki, hogy áztatná lábait a csudaforrásban. Bártfa csak jókora macskaugrásnyira fekszik Eperjestől : alig félnapi járóföld. — Csillagos egem, gilicém, holnap megyünk a bártfai vízre, készülődjél mindenségem, — mondta szöszörögve egyik nyári este a feleségének, — Méghogy engem is magával akar cipelni kelméd ? Az én lábaimban nem citorá! a rehoma. — Tudod kincsem a tajtékpipa is szakáit kap, ha sokáig nem dohányoznak belőle, A fiatal fejirnipnek is megárt, ha otthon unomban hagyják. Hát csak rakjatok fel a lőcsös szekérre két-három sódarocskát, egy gönci hordóban számorodnit, néhány pinteaske budai rozsóiist, aztán Jézus nevében el, amoda Bártfára, — rendelkezett Bálint mester. Másnap hajnalpirkadtán el is indultak. Elől a bőrekhós hintó, utána az eleséges alkalmatosság Ugyancsak csörömpölt a kerékkötő 4 lánc a hintó után, mkor Bártfa felé hajtattak. Talán még az ut mentén barnuló Strázsahegyre, talán még Kepivárra is elhalíatszott a lánc furcsa muzsikája. A lejtős sziklahátak és csipkés hegyek fenyőerdőiből pisztrángos patakok zúgása és a léprigó füttye hallatszott. Egyik-másik sudár bükkön héja rikoltott. Kapivár alatt fo'ydogál a Szekcső. A vizecske egyik partján kákaszittyós rét terült, a másikkon meg fiatal makkos zöldéit. A Kapivár és a Sztrázsahegy lankáin legeltette juhait a kékszemü bacsó, a fiatai Okorák Pánykó, akinél szebb legényt akkor Tditények nagy áresése ! Ismert elsőrendűi töltényeim uj árai: Cal. 12 Cal.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket! Seifert József Bratislava, Halászkapu-u.4 A CSL. MUNITIO ÉS FEmARUGYAR R.T. gyári lerakata és képviselete 8zlovenszkó és Buszlnszkó számára.
