Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-15 / 124. szám II. kiadás
19&9. október 15. Komáromi Lapok. íi- férfi és gyermek kötött kabát, Pulóver, mellény és kosztüm belföldi' és bécsi különlegességek meglepően olcsó árban ELBERTNEE Nádor-utca 19.0 Komárom O Nádor-utca 19. Téli B5rkeztyii, Bokavédő, flarel tpcrlirg, gysp.'u bariéi ya, férfi selyem kendő, Malzko készlet, gyapjú harier ya. Gyermek szövetbabát, Gyapjú Beby készlet, Jäger k;g, Gamasninsdrágstb. óriási vála.ziékban Olcsó árak! Olcsójárak! Ügyeljen a petites címre! — Kcrtmabankkal szemben! re cd CD D 25 1927 fontos történelmi dátuma a csapatnak, mert ebben az évben lépett be a Sväz Junáku Skaulu R. £. S. kötelékébe, vagyis tagja lett a Csehszlovákiai Cserkészszövetségnek Természetesen ez némi változásokat idézett elő a csapatban: eddig nem függőit a csapat senkitől, ezentúl alkalmazkodni kelleti a szövetség szabályaihoz. Külsőleg is más leit a csapat képet: más lett az egyenruha. Mindez azonban lényegtelen volt és a munka folyt tovább a megkezdeit mederben. 1927 február elején uj beosztás lépett éleibe Ez azért vált szükségessé, mert a nyolcadikos vezetőket fel kellelt menteni a munka alól, hogy zavarlalanul végezhessék tanulmányaikat, ezeknek a helyébe pedig az uj generációból kellett kinevezni vezetőket és ezállal némi leg meg leit bolygatva a régi beosztás. Hamar Mavaszodott és igy hamar megindulhatod a cserkészkedés a szabadban. Április 4-én nagyszerűen sikerüli fogadalommal egybekötött ünnepélyt rendezett a csapal a Kultúrpalotában. A gazdag műsornál a cserké székén kívül közreműködőit a főgimnázium zenekara, kiegésziíve a helybeli 12. gyalogezred fúvósaival. Az ünnepély folyamán 20 újonc felt fogadalmat Biró Lucián parancsnok kezébe. „A cserkészek ezzel a szép rendezéssel — Írja a Komáromi Lapok — bizonyságot adlak életerős mozgalmukról és arról a munkáról leltek biztató Ígéretet, amely erre a kis csapatra vár a szlovenszkói magyar cserkésze! életében A cserkészek az uj jövőt hirdetik, ezek a kis emberpalánták az uj férfiideált keresik. A közönség megérzi ezt és szeretettel kiséri a cserkészek munkáját, amit a fényesen sikerült ünnepély is bizonyít. A társadalom meghatódva tekint ezekre a fiukra, mert bennük a magyar jövőt is látni akarja. Éppen ezért minden elismerés illeti meg a csapat fáradhatatlan vezetőjét,Biró Lucián parancsnokot, aki vállalkozóit erre a szép, de nehéz és küzdelmes munkára az ifjúság vezetésére “ Május elsején lázas érdeklődés sei gyülekeztek a cserkészek a Klsduna partján. Ekkor lett ugyanis vízre bocsálva a „Sirály“ nevű csónak, melyet a csapatnak Beszédes Lajos adományozott. Volt tehát újra csónakja a csapatnak. Ez a csónak volt az első láncszem a viziraj kialakulásánál. Táborozás : Az 1927-es lábor Lé lánfalva melleit Vojfassák János püspök ur birtokán feküdt. Gyönyörű helyen a Hernád átiörésénél. Julius 5-én délben érkezeit meg a csapat a táborhelyre, ahol egy óra múlva már állt a 15 sátor. Je lenlősége ennek a iábornak, hogy ez volt az első iábor, amelyben minden őrsnek külön sálra voll (eddig csak minden rajnak volt egy sálra). A másik nagy eseménye a iábornak, hogy egy eleven lovat bocsáioít a cserkészek rendelkezésére a csapat nagy jótevője Bartsch Gusziáv ur, oilani földbirtokos. —A táborban résztvevők száma 56 volt, Felnőtt kísérők voltak Bíró parancsnokon kívül ft. Linzer Szilárd bencés tanár ur. dr. Bardccz József iábori orvos ur és Maca néni. Az első napok a lábor építéssel és díszítéssel lellek el. Ezután a tábori élet lépett érvénybe. A szolgálatokon kívül szebbnélszebb kirándulások, versenyek játékok, fürdés szórakoztatták a fiukat és telték felejthetetlen emlékké a tábort. A napirend ez volt: 7-kor | ébreszlő, 7,05-kor reggeli-lorna, \ mosakodás a Hernádban, ölíözés, f láborszemle, ima, reggelizés. 9-kor ] napiparancs szerinii munka. 12-kor 1 kötelező fürdés, 1-kor ebéd, ulána V43-ig köfelező pihenés, ezulán játék, verseny, uzsonna, 8-kor vacsora, utána tábortűz, 10-kor takarodó. A csapat jótevői, akik hozzájárultak a lábor anyagi szükséglefeihez;Barfsch Gusziáv földbiriokos ur, aki 2 sze kér szalmát, 4 métermázsa krumplit, lovat és még sok mást adott a csapatnak, és Koczún István bérlő ur, aki nemcsak konyhát adott a csapatnak és Istállót, meg abrakot a lovaknak, hanem bevezetle a táborba a villanyt és deszkát adott az ebédlőre. Kirándulások Iglóra, Dobsinára, a Csorbái tó és a Tar pataki vízesések megtekintése. A Lapis Refugil megmászása. A Kyszel és Blelo patakok vadregényes völgye, a tamásfalvi kilátóra való kirándulás és a Hernád gyönyörű völgyének „Szlovenszkó paradicsomának“ bebarangolása. A tábor véget ért julius 23-án és a csapat 24-én délben érkezett meg Komáromba. (Folytatjuk.) Újabb részletek az imelvi tűzkatasztrőfáról ImeJy, — október 14. Imely még mindig a keddi borzalmas éjszaka hatása alatt áll. A lakosságot mindenesetre megnyugtatja az, hogy a szerencsétlenség nem volt olyan nagymérvű, mint amilyennek egyes lapok állították be. Szó sincs 50- 60 ház leégéséről és nem tehető a kár egy millióra sem. Az igazság az, hogy körülbelül 30 ház égett le a hozzátartozó melléképületekkel együtt, azonban a bejelentett kár nem nagyobb, mint 200— 250.0CO korona. A tűz Kovec8ic8 Ferenc kisgazda szérűjében keletkezett, de a szél pillanatok alatt széthordía a pernyét, úgyhogy volt idő, amikor hat-nyolc helyen, egymástól távol állottak lángban a házak. Kik a károsultak? Stjnos, a tűz leginkább a szegénynegyedben okozott nagy károkat, 48 család maradt hajlék nélkül. A legnagyobb kárt a következők szenvedtek: Kovscsics Fererc, Hullmann Mihály, Miskovics Ferenc, Pasztorek Tamás, Kovacsics Géza, Leíovics András, Pasztorek Kálmán, Mészáros János, Cservenka Béla, Szedlák Lajos, Gogola János, Biszlriczky József, Bisztriczky János, Kovacsics Sándor, Habara Lrjos, Risfci Pál, Pasztorek József, Bőjtös Sándor, Pasztorek Móric, Lovász Kál-3. oldal. mán, özv. Pasztorek Ferencné stb. Az elszenvedett károknak csak kis része térül meg biztosítás révén 8 különösen a szegény népet érte kataszfrófálisan a tűzkár. Két kis gyermek halálveszedelemben. A tűz kitörésekor drámai jelenetekre került a sor. Kovacsics Géza kisgazda ugyanis nem volt odahaza s bezárta lakásába két kicsiny gyermekét. Amikor a tűz kitört, kétségbeesetten rohant haza s megdöbbenve látta, hogy ég a háza gyermekei feje felett. A kaput már lángok nyaldosták körül, erre az ablakot zúzta be puszta kézzel s izgalmas jelenetek közölt az ablakon keresztül mentette meg a halálra ijedt gyermekeket. Általános felfogás szerint Imely nagyobb katasztrófáját csak a Gondviselés hárította el azzal az éjszakai záporral, melyre hőnspok óta oly türelmetlenül várt a gazdatársadalom. As 1925-iki parlamenti választás adatai. Komárom, — október 14. Az érsekujvári keiülelben akkor a kon munisía párt volt a legerősebb párt. Azonban 61577 szavazatával csak két mandátumot kapott — mind a kettőt már az első skruiiníumbsn, — míg az Ötezerrel kevesebb szavazatot kspoit Magyar Nemzeti Párt az első skrutiniumban behozol! Füssy Kálmánon és Holota János dr.- on kívül a harmadik skiuliniumben besegiieife — bár a kerületben mindössze 85 maredékszavazata volt — ifj. Kccior Gyulát is. Az Országos Kereszléryszccialisía párt — amely akkor 49,954 szavazatot kapott — az első skiutiniumban csak Szüllő Gézát hozta be, azonban a második skrutíníumban sikerült Gregorcvits Lipótnak és dr. Jabloniczky Jánosnak is mar dátumhoz ruínia. Érdekes felemlíteni, hogy ezen a választáson a Lel’ey. frakció 16.408 szavazatot kapott, smi lulajdonképen szintén a keresztényszccialisia párt szavazatának leltározható. A Hiinfcspárt 34,203, míg az agrárpárt 33.388 szavazatot kapott, úgyhogy Juriga Ferdinénd dr., illetve Stefanek Antal dr. csekély maradékkal jutottak be a parlamentbe, A szociáldemokraták akkor nagyon jelentős veszteségeket szenvedtek sz érsekujvári kerülőben is, hiszen 1920- ben 108546 szavazatot kaplak, míg 1925-ben 13.591 szavazatta! kelteit megelégedniük, 8mi csak ahhoz volt elég, hogy listavezetőjüknek, Direr Iván dr. volt miniszternek a második skrufiniumbsn mandátumot adjanak. A rendes mandátum-számon felül még Reháfc Géza dr.-nak juttatóit a Kramíf-pári a harmadik sferuüm'umban msndáturcot. Ilyenformán az érsek újvári kerület 11 mandátuma közül hatot magyar képviselők kaptak. Magyar szavazat körülbelül 125.CC0 voit az érsekujvári kerületben, ha számítjuk Leileyéfeen kivül az Országos Parsszfpárí 2766 szavazatait is. A tartományi választásokon, amelyeken nem volt meg a parlamenthez hasonló kerületi beosztás, nem lehat pontosan megállapítani, hogy a magyar pártoknak az erősödése mekkora volt az érsekujvári kerületben. Annyira a szivére vette a dorgálást, hogy konyhakést szúrt a szivébe. Komárom, — okf. 14. Szombaton déleiéit 10 óra előli néhány perccel izgalmas jelenetekre került a sor az érsekujvári Városháza emeleti folyóséján, Egy ismereilen munkás asszony hirtelen konyhakést rántott elő kendője alól s a késsel a szivébe döfve, nyomban összeesett. Persze óriási izgalom lámadt a Városházán, összrfutoífak az emberek, a smercséifcn asszonyt besegítették az egyik hivatali szobába s hamarosan megállapították, hogy a kés csak a ruháját szakította keresztül b a bőrét sértette meg fö'ülefesen, de nincsen komoly baja. Kocsira ültették, beszállították a tartományi kórházba, a kórházból azonban nyomban el is bocsátották az öngyilkos asszonyt, mert megállapítást nyert,hogy semmi különös baja nincsen. Az öngyilkossági kísérletet Koprda Istvánná 30 éves szegényházi szakácsnő követte el, aki pénteken összeverekedett egy másik szegényházi szakácsnővel s emiatt a szegényház vezetősége részéről szigorú megrovásban volt része. A gyenge idegi efü asszony úgy a lelkére vette a szemrehányásokat, hegy a halálba akart menekülni. A szakácsnőt meggondolatlan tette után sikerült megnyugtatni s ezzei az egész ügy elintéződött. Hősök emlékművének ünnepélyes felavatása Nemesócsán — Saját tudósítónktól. — Nemesócsa református lakossága trűvérzi emléket állított háborúban elesett hőseinek. Az emlékrtfl ünnepélyes felavatása vasárnap délután ment végbe az egész környéknek impozáns részvéte mellett. Az emlékír űvet a nemesőcsai református egyházközség hálás kegyelete állította hőseinek és annak tervezésével Berecz Gyula szobrászrrűvész föfdinket bízta meg, aki a feladatot művészi elgondolással akként oldotta meg, hogy a magyar vitézség jelképéül egy oroszlánt készített. Ez az embléma mindennél ékeser.szóióbban hirdeti a magyar önfeiáidozást és hősiességet, hiszen tudóit dolog, hogy a háború alatt a magyar katonát egyetlen nemzet katonája sem győzte le. Az emléket Komáromi Viktor jóntvü komáromi kőfaragó művészi vésője márványba faragta s az annyira hatásos, hogy a szemlélőt teljesen lenyűgözi. Felirata lakonikus rövidséggel csak ennyit mond: .A Hazáért“. * A hősök emlékének felavatása egész Komárom, — szeptember 14. Nemesécsa községnek ünnepe volt, melyen felekezeti különbség nélkül résztvetfek mind a község, mind a környék lakossága. Megjelentek az Összes nemesócsai egyesületek és testületek, az iskolák növendékei tanítóik vezetése alatt és a rend fenfartáséről a helyi tűzoltó szakasz gondoskodok. A felavatás ünnepét a helyi református énekkar vezette be, melynek elhangzása után a tűzoltó zenekar adott elő egy alkalmi dali és ezután következett a felavató beszéd, melyet Tárnok G) u!a rtf. segédíeikész mondott és vele könnyekig meghatotta a megjelent közönségei. A beszédet a következőkben közöljük: Az ilyen ünneplés, mini amilyenre ma mi egybeseregleiíünk, egyformán a gyászé is, meg az örömé is. Sok érző szív szorul ma össze az emlékoszlopon felsorakozó nevek látására, mert az el nem felejthető név felidézi az elvesztett kedvesnek a képét. Megelevenedik a ír ült időn át az édes-
