Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-01 / 118. szám
Ötvenedik évfolyam. Kedd, 1929, október I 118, szóm. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Síííixetssi lm «se*Mföir*fe e»WBi>e», l«!yS»«a és vi&kss postai *í6tka!áés*&i i ; IgSss én* SO £, léién« éO i, aegfadéne ' 30 K. - ISÜSldön 15ö £6. ’’«■9 «Am Ars i 80 WHír. ALAPÍTOTTA S TUBA JÁNOS. Feleli* fősserkeMiő: SAÁL GYULA ds. Szirtesttől BARANYA? JÓZSEF dr. ; Biwkowtőiéf éa kiadóhiratsü, Sádos-e. 8§j, Megjelenik heíenkint hiiomisoi i | kedden, csütörtökön és szombatos. Választási küzdelem Komárom, — szeptember 30. A választási küzdelem megindult. Rövid négy hét áll a pártok rendelkezésére a meggyőződésnek és felvilágosításnak munkájából. Erre talán nem is lesz olyan nagy szükség, hiszen a magyar nemzeti kisebbségnek a helyzete változatlanul maradt a régi. Sem kultúránkban, sem nyelvünkben nem élhetjük ki nemzetünk életének szükséges biztosítékait. A magyar iskola mindegyre szüktbb térre szorul, szorongatása már legközelebbi környékünkön folyik nagy erővel és a lélekharang szakadatlanul kong felettük. A magyar nyelv jogait hiába védi törvény, mégis a legmagyarabb járásokban is csakis államnyelven történik az idézés, amit & magyar nemzethez tartozók nem értenek, a csendőr nem vesz fel magyar jegyzőkönyvet é3 a magyaroknak olyan nyelvű jegyzőkönyvet kell aláirniok, amit nem is értenek és nem is tudják, hogy róluk mit tartalmaz. Hát ezek nem azt tanúsítják, hogy itt a magyar nemzeti kisebbséggel a kormány belátó és megértő magatartást kívánna tanúsítani. Nyelvhasználatunk jogait az igazságügyi kerületek átcsoportosításával is korlátozta és arra kényszeritette a magyar lakosságot, hogy anyanyelvét ne használhassa a bíróságok előtt. Mindez az elnemzetlenitésnek minden tényálladékát kimeríti. Ha gazdasági téren pillantunk körül, látjuk az ezernyi földönfutó magyar földrnívest és földmunkást, j akiket a földreform otthonuktól és j keresetüktől megfosztott és a kom- | munizmus karjaiba kergetett, lát- | juk a földeknek igazságtalan el- | osztását és a magyar elemnek i teljes kiszorítását, tehát a legride- I gebb nacionalizmust. Láttuk sorra ! a takarékpénztárak bukását é3 ‘ benne a magyar nemzeti vagyon sorozatos megsemmisülését anélkül, hogy a kormány segítő kezét éreztük volna. Most már hiába húzzák a láncot a választások előtt való napokban az agrárpártnak szemérmetlen kortesei, hogy a választás napján a tenyerükbe röhögjenek a kijátszott, buta magyar felett, a magyar földrníves is belátta már, hogy földet vásárolhat holdját tízezer koronájával az uj földesuraktól, akik azokat ezerkétszáz koronáért kapták ajándékba az agrár- | párt kezében levő földhivatal jó- ; indulatából. A magyar nyugdíjasnak a sorsa sem lett semmivel jobb, a havi száz koronás éhbérek nem szűntek meg és a nagy garral beharangozott úgynevezett rendezés még egyre késik és késni is fog még igen sokáig. A mi fiaink nem tudnak elhelyezkedni, hiába végezték * ; el kitünően az egyetemi tanulmányokat. És hiába vagyunk mi a legjobb adófizetők és a legjobb katonák, Prága nacionalistái államellenesekoek és irredentáknak meg, illojálisoknak bélyegezne bennünket, pedig soha egyetlen egy esetet sem tudnának bizonyítani, hogy mi az állam ellen foglaltunk volna állást, de ők az államot mindig a kormány fogalmával zavarják össze, amelyekben soha sem volt alkalmunk megbízni. A mi irridentánkról szóló mesék sem nyertek egyetlen birói ítélettel sem beigazolást, a lojalitással pedig úgy vagyunk, hogy azzal nem tartozunk, csak abban az esetben, ha velünk szemben 13 lojalitás mutatkozik meg majd a kormány részéről a kisebbségi jogok végrehajtása terén : ebben a pilanatban az egész magyar nemzeti kisebbség lojálisán fogja elismerni azt, hogy életföltételei ebben a köztársaságban, ahova megkérdeztetése nélkül került, biztosítva vannak. Ezek a szempontok vezetik a magyar ellenzéki pártokat, amely célok végső álló mása Szlovenszkó autónomiája. Ez az autonómia azonban egyre távolodik, nem hogy közelednék, mert az állami centralizmus egész berendezése arra vall, hogy az egyes országok történelmi jogait és jogfejlődését figyelemre nem méltatja, hanem egyetlen mindenható akaratot akar úrrá tenni a lakósság felett és mindegyre szükebb körre korlátozni a nemzetek önkormányzati tevékenységét és hatáskörét, amely a helyesen értelmezett demokráciának is elengedhetetlen velejárója és előfeltétele. Szlovenszkó önkormányzata ben ne a kisebbségi kutturális autonómiával jobb gazdasági lehetőségek a földmivelés, ipar és kereskedelem fokozottabb támogatásával, a magyar kultúra szabadabb fejlődési lehetősége, igazságos és egyenlő állampolgári jogok, a kisebbségeknek számarányuk szerint való részesedése az állami é3 országos jövedelmi forrásokból és egyenlő teherviselés ellenében, a magyar nemzeti kisebbség erre képes és megfelelő tagjainak rész- i ▼étele az állami és az önkormányzati igazgatásoknak és az igazságszolgáltatási szerveknek minden vonalán, a minisztériumoktól egészen e finánckategóriákig, a katonai pályán a vezérkartól le a \ tisztikarnak minden fokozalában : ) ez az az állampolgári egyenlőség j követelménye, melyet az alkotmányiévá! hirdet, de a gyakorlatban soha meg nem valósítottak. Ha látjuk, hogy itt nem tesznek különbséget állampolgár és állampolgár között, akkor elkövetkezik a lojalitás kijáró adója is a magyarság részéről, addig azonban semmiféle szervilizmus, nevezzék azt politikai aktivizmusnak, nevezzék azt a politikai mítezótár más terminológiájával, a magyar kisebbség részéről bekövetkezni nem fog é3 be nem következhetek, mert § a magyar jólelkü, de büszke é önérzetes nép, melyben él a nemzeti öntudat és minél súlyosabb a reá nehezedő nyomás, annál erősebb lesz ez az öntudat, fajának fennmaradásába és történelmi elhivatásába vetett kiirthatlan hite. Komárom, —szep'ember 30. Október 27-én választások. A belügyminiszter a hivatalos tep szeptember 28 iki számában körhirré telte, hogy a nemzetgyűlés mindkét házának tngjai megválasztására 1929. október 27-ik napját tűzi ki. A választási hirdetmény szombattól kezdve valamennyi községben kifüggesztendő. Masaryk köztársasági elnök a választásokról. A prágai Vencel téren tartott ezredzászlő átadási ünnepélyen Masaryk köztársasági e!nök beszédet mondott, melyen Szent Vencel uralkodásának jelentőségét kiemelve, az évfordulóval kapcsolatban a kővetkezőket mondotta: — A be’politiksi viszonyok fejlődése következtében az állam ezer éves ünnepsége mán nemzetgyűlési választások lesznek, A választás komoly intelem 8'ra, hogy a politikában szüntelenül a tisztaságért és a becsületességért dolgozzunk. ősatyáink Szent Vencelhez imádkoztak, hogy ne engedjen bennünket elpusztulni, nekünk tudatában keli lennünk annak, hogy az állam, a köztársaság sorsa mindegyikünk kezében van ás most azzal a íeteismerettel kei! a választásba mennünk, hogy szabad akaratunkból teljesítjük polgári kötelességünket A Vencel választás egyszersmindenkorra vessen véget a demagőg gyöngeségneb, a kényelemnek, legyen ez a demokrácia győzelme. A választások egy nappal október 28-ika előtt lesznek. Polgárok, jól gondoljátok meg, hogy kit választotok, kik azok, akik benneteket és a nemzetet a nemzetgyűlésen képviselni fognak. Isten segítségével nem fogunk elpusztulni sem mi, sem jövőnk. A keresztényszocialista .párt országos pártvezetőségi ülése. A választások elrendelésével a politikai pártok megkezdték a szükséges előkészítő munkálatokat. A magyar pártok közül az országos keresztényszocialista párt október 3-án, csütörtökön, Ótátrafüreden országos pártvezetőségi ülést tart. Szílllő Qéza dr., a párt országos elnöke intézkedett, hogy a kitűzött napra a párt végrehajtó bizottsága és vezetősége kellő időben összehivassék. Választhatnak-e a zsidók október 27-én? Október 27-én zsidóünnep lesz, ami szigorúan véve, lehetetlenné teszi a zsidóságnak, hogy polgári kötelességének eleget tegyen. A ruszinszkói zsidóság tiltakozott az ellen, hogy a választások október 27 én tartassanak meg, a belügyminisztérium azonban már mindent előkészített a 27 iki választásra és így elhalasztásról szó sem lehet. Az agrárpárt azonban, amely minden alkalommal elkövetett mindent, hogy a zsidó szavazatokat a maga részére biztosítsa, közbeléped és Spira főrabbit magához kérette, akivel olyan ‘ megállapodást akar találni, hogy a munkácsi rabbi hívja egybe a rabbik tanácsát és ez oldja föl a zsidóságot erre a napra a munkatilalom alól Vagyis engedjék meg az ortodox zsidóságnak, hogy dacára az ünnepnapnak, szavazókötelességének eleget tehessen. Ismerve a zsidók mentalitását, biztosra vehető, hogy a kormánypárti agrárok kívánságát ezutial is teljesíteni fogják. Hodza Milán választói beszéde a magyar kisebbségekről. Hodza „apánk“,aki su’yos betegségének gyógyítása céljából félévvé! ezelőtt visszavonult, a választások kiírása alkalmával újra munkába kezdett. Az agrárpárt hivatalos lapjának híradása szerint Hodza Milán dr. a párt megbízottai előtt választási beszédet mondott, amelyben a nemzeti kisebbségekről is megemlékezvén, a magyar kisebbségről sem feledkezett meg, amely felé ismét megeresztette a már jól ismert szirén hangokat, mondván: Ahogy megkezdtük a kisebbségi kérdés megoldását azzal, hogy a németeket bevettük a kormányba, úgy kell megoldanunk a magyar kisebbség problémáját is. Mindent megadunk nekik, mit a kisebbségi jogok biztosítanak, sőt a mi demokratikus berendezkedésünk alapján sokkal többet adunk, de természetesen ennek az államnak kell szolgálniok. A magyar köztársasági földmives tömeggel már megtaláltuk az együttműködést. Ha ezenkívül is akad magyar politisai csoport, amely lojális az államhoz, velük is megegyezünk, hogy Szlovenszkónkból az igazságosság, a munka, a béke és haladás mintaképét teremtsük meg. Ami a jövő áiiampoiitikái illeti, áíviszszük a gyakorlatba is a kisebbségi problémák rendezését, máskülönben pedig a gazdasági és szociális bajokat fogjuk állandóan vizsgálni. Mi az iparral is együtt tudunk dolgozni. így beszélt ismét Hodza, aki tiz év alatt nagyon sokszor pengetett ilyen húrokat, különösen a választások idejében, amikor nagy ígéreteket szokott tenni, hogy a könnyenhivőket a mindeneket megváltó agrá párt bűvkörébe vonja. A szlovenszkói magyar nemzeti kisebbség gerinces része azonban ezúttal sem ül fel a ma8zlagoiásnak. Olvassa ás terjessze a legjobb magyar lapét a Komáromi Lapokat
