Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-01 / 118. szám

2 oldal Komárom Lapos 1939. október 1. Masaryk elnök bízik Bukaresti jelentés szerint Masaryk elnök az Adverul munkatársának nyilat­kozott az európai problémákról. Masa­ryk kijelentette, hogy örömmel üdvözli Briand államszövetségi tervét és ebben egészséges, grandiózus és áldásos gondolatot lát. Ennek a gondolatnak a kis államokra nézve az lesz a követ, kezménye, hogy egyik nemzet nem fog uralkodni a másikon befog kö/étkezni az egység és valószínű, h >gy a föde­ráció a nagy nemzetek számára is óriási haladást fog jelenteni. A nagy népek ériékes munkát tudnak végezni a kis Páneurópa jövőjében. népek javára. Az oszirák Anschluss« vonatkozólag Masaryk elnök kijelentette, hogy ez a kérdés nem aktuális. Ausztria mint független kulturközpont is fenn tudja magát tartani és Európának szük­sége van erre a kulturközpontra. Pán­európa megteremtésére még nem érke­zett el az idő, ehhez előbb szükséges Anglia, Franciaország és Németország egyetértésének megteremtése, de külö nősen a német és francia nemzet egysé­gének valóra válása. Ha ez megvan, akkor a kis népek maguktól ráeszmél­nek az egyesülés szükségére. Magyar hősi halott katonák apoteózisa Deákiban A magyar választási egység zászlóbontása ezrekremenő választó tömegek előtt Deáfei, —szeptember 30. Saját tudósítónktól A gyönyörű őszi vasárnap délutánon ragyogó szinpompában, ünneplőbe öl­tözve várta Deáki község népe a neve­zetes eseményt: katolikus valtásu hősi halottainak emelt gránit-emlékműnek megszentelési ünnepét. A hatalmas és virágzó magyar falu fiié vezelő utakon már a kora délutáni órákban valóságos zarándoklat indul meg. A környéknek 15—20 községéből igyekeznek kocsin, gyalogszerrel és autókon az érdeklődők Deáki felé, melynek kéttornyú ősi temploma a hagyomány szerint még első szent királyurunknak, István király­nak alapítása. Délután két óra. A katolikus iskola udvarán gyüle­kezik tizenkét község tűzoltósága; so­­rafeozó, vezényszavak pattognak és ka­­tonás rendben, feszesen elindul a több mint 200 tűzoltó pompásan játszó ze­nekarral élén, utána zászlók alatt a helyi és szomszédos községek katolikus egyesületei, azután a közönségnek vége­láthatatlan sora kígyózik a poro3 fő­utcán végig. Az ősregi háromhajós templom mel­let, mely régóta áhitja a helyreállítás munkáját, zárt udvarban áll a nemesen egyszerű fekete gránitból kászüit emlék­mű, a iépcsőzetes talpazaton nyugvó karcsú obeliszk, amelyre aranybetük­­kel van bevésve a nyolcvanegy hős magyar katonának a neve, búk és apáknak nevei egymásután, akik el­indullak a magyar rögnek, a magyar tűzhelynek a védelmére a végzetes forgatagba, hogy onnan soha vissza ne térjenek a” vágmenti végnélküli búzamezőkre, ahol tovább folyik a küz­delmes magyar élet. A szertartást Janícs Imre dr. vág­­királyfai esperes végzi a beteg bencés plébános helyeit és már a szertáriás elején megdördültek a mozsarak a templom mögöit emelkedő kálvária, dombon. Az énekkar, teherbe öltözött leánykák kétszólsmu együttese meg­ragadó éneke után a celebráns espe­res olvassa a zsoltárokat és beszenteli az emléket. A harangok megszólalnak, a zenekar egyházi énekeket játszik és ezer ember ajkán hangzik fel a szent zsolozsma: Ments meg Uram minket Az örök haláltól . . . Majd beszédbe kezd Janits esperes és a vigasztaló szavak balzsamával kenegeti be az ujbói felszakadt fájó sebeket, a hadiözvegyek zokogása fel­­felhallatszik a közönség soraiból és könnyek szöknek a szemekbe, hogy azok is megszenteljék az elesett hősök emlékét Imádság hangzik fei és ezrek raondiák.ei az Úr imádságát,'majd ezernyi hang foly­tatja a celebráns paptól intonált Istennek dicsőségét hirdető himnusznak szárnyaló melódiáját, melyet nem harsog túl sem a zenekar, setn a harangszó, sem a fel­­feidörrenő mozsárdurrogás. Ez a nép becsületes, jó magyar nép, igaz lelkű és egyenes, nem rontotta meg a város. Az emlékmű felszentelése után kez­dődik a vecsernye, amelyet itt végig­énekel a nép Körültekintünk a három­hajós templomban és megállapíthatjuk, hogy az két külömböző korban épült) Az oszlopokon nyugvó szentély az ősi épület legrégibbb része, Főiöíte a két csonka torony, mely Vágselye állomásról már a vonatról magára hívja a figyelmet. Benézünk az ódon sekrestyébe, barokk bútorai közt rejíőzöit el a legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd Könyörgés, melyet Pray György, a tudós jezsuita fel 1770 körül. A vecsernyéről százával tolong ki a nép a szabadba és elindul a kígyózó menet a kétkilométeres főu’cán a szö­vetkezeti ház felé. A legtöbb embernek gomblyukában ott van a nap eseményé­nek jelvénye, mely az emlékművet ábrá­zolja. Százával vásárolják a képes leve­lezőlapokat is az árusító leánykáktól. Az Országos Keresztény - szocialista Pártj válasz­tási gyűlése. Már négy óra felé jár az idő, mire a menet eléri végső célját. A szövet­kezet udvara zsúfolásig megtelt, odi­­künn pedig még legalább ezer ember várakozik, akik nem férnek be az ud­varra. A gyűlést tehát künn a szabad téren kell megtartani. Az elnöki asztal­nál ott láttuk" Szüllő G za országos pártelnököt, aki a szertartás alatt érke­zeit autóján, Fedor Miklós volt nem­zetgyűlési és Alapy G;ula dr. tarto­mányi képviselőket. Pigler István dr. Tuichány Imre dr. ügyvedeket, a ke­resztényszocialista párt vágselyei és érsekujvári körzeti elnökeit, Kardoss Győző kerületi titkárt, Tóth Kálmán ref. tiszteleti esperest, Furdanich Ala­dár központi titkárt és a környék szá­mos kiiünőségét. A hatalmas, ezrekre menő tömegből felemelkedik egy fér­fiasa:! szép megjelenésű, komoly arc és beszélni kezd: hagy Kolos helyi pártelnök üdvözli a megjeleni notabili­­tágokai személyük szerint is és a vá­lasztó polgárokat. Értelmes, szép sza­vai után Szüllő Géza országos pártelnök kezdi meg rövid, de megragadó beszé­dét, melyet a következőkben igyekszünk visszaadni: — Kétféle áldozat van, véres és vér­nélküli. Mi a dúló csaták véres áldo­zatainak áldoztunk az imént lefolyt kegyeleies ünnepen, akik meghaltak a magyar gondolatért és a magyar haza védelmében. Sokaknak úgy tűnhetik fel az az áldozat, hogy a ml hősi haloi­­iaink hiába ontották vérüket, a világ négy iáján szétszórt csatamezőkön pi­henő magyar katonák hiába haltak volna meg. Ez csak a felületes szem­lélet véleménye, melyet nem osztha­tunk. — A világon semmi áldozat sincsen hiába, mert szent emlékük ma is itt él és élni fog közöttünk időtlen időtlen idők távoláig, meri a kiöntölt véráldozat igazságot követelni és hirdetni fogja a magyar fajnak ősi földjéhez és házi tűzhelyéhez való ragaszkodó szeretetét messze évszázadokon át, az emlékmű pedig zarándokhelye lesz a kései ma­­gyarságnak, hogy ott megtanulja a a nemzetükért, életüket áldozott hősök példájából azt, amit meg nem tanul a történelem könyvéből. A másik áldozat vérnélküli és azt azok hozzák nemzetüknek, akik önzetlenül és lankadatlanul, erős magyar hittel harcolnak az élő A POLIO szappan minő­sége az iglói kiállításon harmadizben nyerte el a NAGY ARANYÉRMÉT! wmmmm kalapács védjeggyel | valódi! nemzet jogaiért, az igaztalanságok ellen idebm és a külföld előtt hirdetve egy néppel történt igaz­ságtalanságot és minden törvényes eszközzel küzdve annak jóvátéte­léért. És ennek a jóvátételnek meg kell jönnie. Mi, magyar nemzeti kisebbség csak a magunk erejében bízhatunk, da az igazság vetése nem is érik egyik napról a másikra, azonban mégis meg­érik. Viktória angol királynőtől kérdez­te valaki, hogy mi az- angol nemzet világhatalmának és erejének a titka? A királyné elővett egy kis könyvet, az angol nyelven nyomtatott szentirást és reámuíatoft: ebben van az angol nép világhatalmi nagyságának a kucsa. A békeszerződések kötésénél a cseh nemzet igényt formált a Duna egy ré­szére, megkapta az ezer éve itt élő \ magyar nemzet egy részével együtt a j mi megkérdezésünk elrendelése, nép- j szavazás nélkül. Természetes hogy a j (örvényes eszközökkel jogunk van küz­deni minden igazságtalanság ellen és ebben nem is engedjük megfélemlíteni magunkat. A most következő választás ismét próbatétel elé állítja a nugyarságoí, hogy hitvallást tegyen politikai meg­győződéséről, küzdelmének céljai felöl, amelyet az országos keresztény szoci­alista párt mindenkor teljes erejéből képviselt. A nemzeten áll, hogy ez az erő növekedjék, Mi, akik megteltük nemzeünkkei szemben kötelességünket, nyugodtan várhatjuk az Önök ítéletét 1 (Viharos és szűnni nem akaró eljenzés es tapsok.) Turchányi Imre dr. a hősök emlékének. Szüllő Géza után Turchányi Imre dr. ragadta meg a szót, akit az országos keresztényszocialista párt felkért, hogy alkalmi beszédet tartson a hősök emlé­kénél, de mivel ez az egyházi keretbe nem volt beilleszthető, a népgyülésen mondotta el magasan szárnyaló szavait. A szónok, mint az Árpádkori Divék nemzetségének leszármazója, itt az Árpá­dok korából származó templom köze­lében híjihatjs meg az elismerés zász­laját és teszi le az emlékezés dicsősé­ges pálmaágát a deákii elesett hős katonák emlékművére. Kalapot kell emelni e magyar község előtt, mely a legnagyobb egyházfejedeimek egyiket, a tudós Serédy Jusziinián bíborost adta a katolikus egyháznak és magyarságnak. Majd a világháború okaivil és követ­kezményeivel foglalkozik. Nyugatról kelet felé folynak az esmányek és megismétlődött Ezópus meséje a farkas és bárányról, ahol a nyugati farkas falta fel a keleti bárányt, amely az események alsó folyásánál állt és mégis őt tekintették a viz felzavarójának, A világháborúban alkalma nyílt megcso­dálni a magyar katona lelkét, bátorsá­gát, természetes eszét és ösztönös érzéseit. A Szent Görgy lovag csodálatos legendája ujhódott meg a háborúban: az csak a hétfejü sárkánnyal harcolt, de a magyar harminc nemzettel és ezek közül egy sem győzte. Megismétlődött Kapíszírán Jánosnak nagy hite és fel­lángolt Hunyadi J inos századokkal előbb eliemetkezeíí vitézsége a háborúban, melynek áldozati emléke ma emelkedett fel és ormán a keresztet hordozza, mint a véres áldozat, de egyúttal a feltáma­dás szent jelképét. A gyönyörű beszéd alatt sok szem lábadt könnybe és a jeles szónokot számosán üdvözölték. í Alapy Gyula dr. tartományi képviselő \ meghajtja az elismerés zász óját az l előtte szóló előtt, aki beszédéből ki- I hagyta azt, hogy mint a háborút vé­­\ gigkürdött tüzér- és repülőtiszt, a ! legnagyobb kitüntetést: a nagy t arany vitézségi érmet kapta hő­sies magatartásáért \ és igv hiteles íanujá a világesemények­­\ nek (Zijósán éljenzik Turchányii), | Deáki földje és neve kiröröihetlenül j van beleírva a magyar történelembe, ; folytatta Alapy dr. beszédét, a legrégibb ■ magyar nyelvemlék, melynek szavait ; hét évszázad előtt talán ugyanezen a | helyen mondotta el az ismereilen ben- i cés szerzetes, akinek porai eivegyü tek ás megtermékenyítették ezt az ősi ma- I gyár humuszt. Da megtermékenyítette ! a magyar vér is, ameiy~ 1849 ben itt ! ömlött ki a magyar szabadságért az j alkotmányfosztó és pariid osztrák csá­­| szári hatalommal szemben, itt dübö­­| rögtek az ágyuk és itt szegeztek szu­­| ronyt a rohamokra Deáki, Pered, Zsi­­gárd csataterein, tehát mindenképen j szent ez a magyar föld. amelyen ; állunk. j E helyről Szüllő Géza, pártunk il­­! lusztris elnöke (zajos éljenzés) a vér­­' felen áldozat fontosságát hirdette. Mind­­| nyáján ismerjük azt a munkát, mely­nek ő fáradhat!«n harcosa Barelónától Varsóig egész Európában. Hogy a ma­gyar nemzetnek megbecsülése egyre | több tért hódit Európa nemzetei kö­zött, az ennek a munkának is köszön­hető, hogy psdig Európa felfigyel a magyar kisebbség sorsára, az kizárólag ennek köszönhető. A választások ideje rohamlép:ekben közeledik és a kisebb­ségnek meg kei! vizsgálnia lelkiisme­­retét, mielőtt az urnák elé láp Javult-e helyzetünk a lefoyi Siz év alatt, olyan-e ! az, hogy sorsunkkal megelégedhetünk, vagy azon változtatni kívánunk? A ma­­í gyár kisebbségnek, melyei itt kezdettől I fogva ellenséges érzülettel fogadtak, j áliameilenesnek, irredentának béiyegez- I tek, semmit se javult a helyzete és az ! orvoslásra legfeljebb Ígéreteket kapott, i Az aktivizmus csődje bebizonyította, ; hogy sohasem gondolt a kormány ko­­• molyán a magyar kisebbség helyzetá­­! nek javítására. I Majd vázolja az állampolgárság sé­­! reímsit, a gazdasági nyomorúságot, \ melybe az igazságtalan földreform dön­­j iötle bele a magyarok tízezreit és kul­­| túránk vérző sebeit aposztrofálja nieg­­| győzés erejével. És ezek után lépten­­nyomon a lojriüást szegezik a magyar kisebbség mellének, mely a köztársa­ság legjobb adófizetője és katonája. A lojalitás nem adó, melyet kivetni és behajtani lehessen. A lojalitás­nak meg kell érlelődnie a lelkek­ben, de ha lelkeinket állandóan sértegetik, ez az állapot nem áll­hat ető ; a lojalitást megértő és jő bánásmóddal kell kiérdemelni. (Zajos helyeslés). Kramár nyíltan hirdette Kassán, hogy hrnnine éve gyűlöli a magyarokat. Itt gyűlölet-politika folyik ellenünk és ezért kell a magyarnak összefogni, mert minden magyar pártnak az autonómia a végső célja, mely a centrális kormányok ellen harcol. A deáki gyűlésnek még egy nagy jelentőségét emeli abban, hogy a két testvér párt együtt küzd ezen a választáson a magyar ki­sebbség szebb és boldogabb jövő­jéért l (Szűnni nem akaró zajos taps és éljenzés. Majd találó szavakkal ismerteti a I demokráciával szöges ellentétben álló és megcsoníosodott felfogásokat és c gyakorlatot, az alkotmánylevéllel bizo­nyítja be, hogy az állampoglári egyen­lőség elve végrehajtva nincsen és a magyar gondolatért való kitartásra és munkára buzdítja a választókat. A nagy beszédet hosszú éljenzéssel fogadra a választók nsggyülése. Pigler István dr. körzeti elnök szintén a hösök emlékének felidézésével kezdi meg rövid felszólalását és hatá­sos szavaiban a keresztény és magyar világnézet igazságos harcainak szüksé­ges voltát fejtegeti. Deáki község ma­gyar népe már régen felsorakozott ez alá a zászló alá és attói soha meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents