Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-13 / 84. szám

2 oida Komiromi Lapok 1929 július 13. POLIP szappan POLIO szappan POLIO szappan Új mozgószinházat a városnak! Komárom, — julius 12 A napokban lebontották a Dunaparton álló városi mozgószinház rozoga épti letét és ezzel eltűnt az a hely, amely közel két évtizeden keresztül Komárom lakosságának kellemes szórakozást nyúj­tott és ahol több ízben ismeretterjesztő filmek is leperegtek. Az épü'etet ere­detileg Maitz R zső kávés és vendéglős építette és csak a h ború után vette meg tőle a varos, amelynek előjegyezett mozgószinház engedélyét egyedül attól a feltételtől telték a felsőbb h dóságok függővé, hogy gondoskodni fog meg­felelő épületről. Minthogy az eddigi épület olyan területen állott, amelyet a város már 1922-ben eladott az államnak 8 maga az épület sem felelt meg a rendészeti . követelményeknek, a városnak gondos- • kodnia kellett volna uj épületről hogy a moziengedélyt végleg megkapja és gyakorolja. Azonban eddig még nem volt a varos abban az snyagi helyzet- í ben, hogy fölépíthette volna a modern követelményeknek megfelelő helyiséget és igy a dolog évről évre húzódott. A város ugyanis a Központi szociális biz­tosító intézettől kilátásba helyezett 14 milliós nagy kö'csönből remélte a kér­­dést dűlőre vinni azonban a kölcsön folyósítása, mivel az 1928. évre szóló j költségvetést a felsőbb hatóság még j mai napig sem hagyta jóvá, halasztást j szenvedett. A város mozit kedvelő nagy közön- : sége már évek óta türelmetlenül várja, hogy olyan színházi helyiség építtessék a mozi számára, amely a követelmé­nyeknek mindenben megfelel és amely-Az egyetlen, aki megérti őt Irta Vitéz Miklós. Este volt. S'obája falán a festés fo­­lyondáros kopott nigyóvonala belemo­sódott a szürkületbe. Albérlő volt. Fá­radt és éhes. Egy órája irta már azt a hosszú levelet, ami az asztalán még mindig befejezetlenül hevert. Kiszólt az ajtón a konyha felé: — Zsófi, adja be az alud‘eje\ — Az ajtót nyitva hagyta, visszajött a szobába és megkezdte a le- és fölsé'álást, amit csak az aludttej miatt hagyott abba. Gondolkozni akart. Beirányitotta agvát a csonkán maradt levél utolsó monda­taira. — Igen .,. és most folytatni. . . De minek? Kinek? Mírt cifrázom? Az ilyen alkalmakkor írott levelek mindig rövidek, világosak és drámaian egysze­rűek. — Hát én ugyan mit erőltetem? — Mégis csak jobb, ha megvilágítom, ha magátólértetődőnek állítom be, mint egy logikus gondolat és élményláncolat utolsó szemét... Mért keressenek és kutassanak? Minek a sok buta talál­gatás? így meg igy volt... Ezen az utón mentem, amíg el nem jutottam addig a pontig, ahonnan ugrani kell ma ... — Sétált lassú, meggondolt léptekkel. Kusza érzések és gondolatok rajzollak benne, de azért nagyon vigyá­zott, hogy a foszlásnak indult zöldes­szürke futószönyeg keresztvonalaira rá ne lépjen. Előbb csak úgy mellékesen ügyelt ezekre a keresztvonalakra, később — ahogy egyre több és nehezebb gon­dolata támadt, a lépegetései — az óvatos kerülgetések egyre öncélúbbakká lettek. Mikor észrevette, mosolyogva rótta meg magát: Szamár, most erre figyelsz ? Zsófi behozta a horgolt kendővel letakart tálcán a köcsög aludttejet. — Tessék, Vándor ur. Mima jó hideg nek befogadóképessége aránybm álljon a mozgószinházba járó közönség szá­mával. Dí maginak a városnak is érdeke, hogy a mozit minél előbb megvalósítsa, mert ezzel, a tap asztalát szerint, olyan befektetést ezközölne, amely igen jöve­delmező volna a városra nézve. A városnak rendelkezésére áll megfelelő terv, amelyet Schleisz Géza építész, városi kamarás készített már évekkel ezelőtt és amely némi módosítással elfogadható is volna kivitelre. Ebben a tekintetben tehát semmiféle gond nin­csen. A mozgószinház 500 személy befogadására van tervezve, ami a helyi viszonyoknak teljesen megfelel és be­osztása, belső berendezése is elfogad­ható. Ha netalán némi módosításra szorul a terv, a tervező azt ki igazít­hatja úgy hogy minden követelménynek meg fog felelni. Most már csak az a kérdés, hogy mennyibe kerül a szirhíz fölépítése. Úgy vagyunk értesülve, hogy a stílusos külsővel rendelkező eme etps mozgó­szinház épület mintegy 600 000 korona költséggel fölépíthető lenne. De tudo­másunk szerint a város tanácsa e'őtt egv olyan kedvező ajánlat fekszik, amely a terv megvalósításának anyagi gondját i háromnegyed részben leviszi a város ] válláról, ami olyan előnyös helyzetet ■ teremt, hogy a mozgószinháznak a | közel jövőben, talán már a téli szezonra j való fölépítése is lehetségessé válik. ‘ A', ajánlattevő ugyanis vállalkozik arra, \ hogv a mozi épület 600 000 K építési j költségére letesz a városnál 450000 j koronát készpénzben és igy a városnak | csak 150 000 K-ról kellene gondos ; kodnia. A városnak 25 év elmúltával : tulajdonává volna a mozgószinház. Az ajánlatot olyannak tar jus, amelyet ! a városnak el kell fogadnia. Kedvezőbb j helyzet nem kinálko ik és a város I nagyobb megterhelés nélkül jut állandó ] mozgó színházhoz. A részletek ezidő- !; szerint mellékesek, egyelőre arról lehet ) szó, hogy a mindenképen kedvező | ajánlatot fogadja el a város vezetősége, amely ezúttal olyan helyzetbe kerül, j hogy a régóta hú ódó mozgószinház i kérdését sikeregen megoldhatja. Mussolini fogadta a „Cserkész“ pilótáját. — jűh'us 12. f A „Cserkész“ az első newyork-római \ utat 79 óra alatt tette meg. Két óraval a „Cserkész* római meg- s érkezése u*án Mussolini is kijött a re­am 1 — Jó, csak tegye le, oda az asztalra. I De ne az Írásokra ... Jó, jó. Rendben ' van. Zsófi távoztában megjegyezte: — Má­ma még ki se teccet Vándor ur moz­dulni a szobából. Hát mikor takariccsak? — Majd aztán ... majd holnap . .. Dolgom volt. .. írnom kellett. . . Isten áldja. Zsófi kihúzódott a szobából. Csodál­kozó tekintetében az volt, hogy nohát furcsa egy bolond ember ez a Vándor. Kint van a tavasz, — az első szép, igazi meleg nap, — néhány lépésnyire a Liget és ő meg itt, ebben a szűk, dohány'ü8tös lyukban ... Vándor leol­vasta és megértette Zsófi gondolatát. Mosolygott rajta. £s mindjárt az jutott eszébe, hogy holnap, vagy talán még hamarább, müven fontos és ünnepelt központja lesz Zsófi a háznak? És hány­szor fogja, — hányszor kell neki a minden oldalról telt kérdésekre elmon­dani: — Az este még kiszólt a köcsög aludttejért... Épp úgy, mint minden nap ... Bevittem neki... Sétált... Azt mondta, hogy csak tegyem az asz­talra, de vigyázzak a sok írásra. Azzal csak járt tovább föl-le. Hát ki gondolta volna, hogy mit forgat a fejében. Még kérdeztem tőle, hogy miért nem megy ki egy kicsit tavaszba? — minek ros­tokol egész nap a szobában, — hát hogy takarítsak ki akkor? Ö meg azt mondta, hogy majd aztán ... majd holnap Na, tessék I — Itt van I Ö már tudta akkor... Hát most takaríthatok. Vándor mosolyogva képzelte el a jelenetet. Megnyugtatta, hogy ő ezt ilyen pontosan látja előre. Na, ez ugyan nem hunszt! Természetes és egyszerűt Igazán nem kell hozzá sok fantázia. Ilyen alkalmakkor mindig kérdeznek valakit, mert az ilyen dolog mindig pülőtérre, azonban másfélóra hosszat hiába várakozott. Alig távozott el a repülőtérről a miniszterelnök, a fény­szórók vakító fényében megjelent az amerikai repülőgép s a tömeg határ­talan lelkesedése közben leszáüott. A repülők az üdvözlések után a repülő­térről egyenesen Mussolini kastélyába, a Villa T->rlóniába hajtattak, ahol Mus­solini a késő éjjeli órák ellenére is azonnal fogadta őket. A pilóták ezután Rómába mentek, hogy kipihenjék a 79 órás ut fáradalmait. 200 órai repülés után még nem gondolnak leszállásra az amerikai utasok. — július 12. Mendell és Rűnhart amerikai aviati­­kusok már több mint 200 óra hosszat repülnek leszállás nélkül. Az Angeleno repülőgépet repülés közben látják el benzinnel. Az aviatikutok üzenetet dob­tak le, amelyben azt mondják, hogy egyelőre nem gondolnak leszállásra. Iskoláink beszámolói. A községi elemi népiskola. A községi elemi népiskola a lefolyt tanévvel, mint iskolai esztendővel, le­zárta iennállásának 60 ik esztendejét. A beiraások a múlt tanév végén vol­tak. Beiratkozott összesen 419 fiú és ugyanannyi leány, tehát összesen 838 tanuló, 35 tanulóval több az előző év­nél, akik 20 tanteremben nyertek elhe­lyezést. A beírtaknál, különösen az I. osztályoknál volt nagy a létszám, ahova a négy I. osztályba összesen 220 tanuló vétetett fel. A tanév ünnepélyes megnyitása szep­tember 1 én voit, amikor minden tanuló a 8>ját felekezete templomában tartott istentiszteleten vett részt. A tantestület 20 közismereti, 1 kézi­munka szak anitőnőból és 1 helyettes tanítóból állott. A hitoktatást külön az egyes felekezetek lelkészei és hitoktatói végezték 12-en. A tantestület is kiváló gondot fordított a vallásos nevelésre; bár közvetlenül nem folyt be a vallás­­oktatásba, de minden alkalmat fölhasz­nált arra, hogy a tanulók vallásos érzü­letét szilárdítsa. Imával kezdődött a napi tanítás és imával is fejeződött be. Ün­nep és vasárnapon a tanu’ók tanítóik felügyelete mellett mentek a saját hit­­felekezetük temp'omába. A róm. kath. rejtélyes és az emberek szeretnének valami bizonyosat tudni. — Hit majd megtudjak. Itt lesz a levél hisz épp azért irom. — Szeme rátévedt a levélre, de ugyanakkor észrevette az aludtejet is. Leült a köcsög mellé. Tört egy darabot a kenyérből és enni kérdett. Alaposan megéhezett. Nem csoda. Reg­gelit evett ma, azóta semmit. Gz a buta levél.. . N fgyokat nyelt. Eleinte nagy élvezettel és moh ón, aztán olvasni kezdie az előtte levő levelet egyre több figye­lemmel, végre egészen beléfeiejtkezve. Pár perc múlva már nem is tudta, hogy eszik. A köcsögből úgy hőrpmtette föl az utolsó kortyokat, hogy észre se vette. — Rossz. Nem ér semmit. Nincs értelme. De hát miért? Hisz úgy vi­gyázott?! És mennyi idő, meg faradság van benne 1 Ez már a második. Tulaj­donképpen azért rossz, mert levél, de nem szól senkihez. A levél pedig kívül címezve, belül megszólítással csak igazi levél. De kinek cimazze és kit szólítson meg benne? — Mikor neki nincs sen­kije? Tán a Zsófit? — Ezt az áldott tramplit, hisz egy szót sem értene az egészből... Vagy tán a nyolcvan éves nagyothalló öreg háziasszonyát? A ház­mestert, aki dühös rá, hogy az utolsó hónapokban mindig kapuzárás előtt egy perccel osont haza ? Vagy a rend őrségnek szóljon tán 7 Hogy tettemnek oka letargia, elerőtlenedés, az éleihez szükséges meggyőződés hiánya, sze­génység, unalom, valami tisztább utáni vágyakozás, csalódás, vagy egyszerűen a kor szellemének és követelményének engedek?... — Ugyan?l Sokat érdekli azokat a megokolás. Nikik az a fő, hogy fin- vagy más keze állal: A hilál­­nem és a do'og elkövetésének időpontja. Ez igen. De ehhez igazán nem kell ilyen nagy feneket keríteni. Legföljebb megkérhetném őket, hogy a boncolás-VYHNE Bzlovenszkó páratlan hatású női Byágyfürdője njonnan berende­zettmodem hldeevlzgyöstylnté­­ásottéi és szénsavas filrdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő és hegyi kli malik us gyógyhely női bajokban, vérszegénységben és Idegbán­­talmakban szenvedők részére. TELJES PEN5IÓ lakás, ellátás (napi négyszeri étkezéssel), I. oszt. vasas fürdő, gyógy-, zenedij és világítással együtt NAPONTA Ke 45-4S. Diétikus ellátás is. — Ortodox kóser •vendéglő. —s— Autóbuszlárat. Felvilágosítást ad: VYHNE fürdőigazgatósága. Villanyvilágítás. _______________________£69 tanulók négyszer részesültek a gyónás és áldozás szentségében A potestáns tanulók közül a megfelelő kor ins, mi­után arra előkészittettes, confirmálkoz­­tak. Az izraelita valláru tanulók saját ünnepnapjaikat szintén megtartották. A tanulók erkölcsi magaviseleté álta­lában jó volt. Fertőző megbetegedés nem fordult elő Az iskolaszék által bevezetett iskolaorvosi intézmény nem vált be, mert egy orvos képtelen 20 osztály tanulóit többféle szempontból felülvizsgálni, Az ujraoltást Göndör Ábrisdr., a sremvizsgálatot Kalvariszky Jenő dr. orvosok végezték. A tantestületben a múlt tanévben nyugdíjba vonultak helyett Sörös Krisz­tina, Freystadtl László, Schmidt Viktor választattak meg. Iskolai ünnepélyek október 28 án és március 7-én tartattak, amidőn szavalat-, ének- és alkalmi beszéddel lelt méltatva az egyes napok jelentősége. Ezen ünnepélyeken kivül május hó folyamán vöiöskereszt békeünnepély, junius végén cserkészavató és zászló­avató ünnepség volt, hol Uhereczky Géza cserkészparar.c«nok és Vánkay László helyettes parancsnok vezetésevei 43 kiscserkész tett fogidalmat. A tanév befejeztével ezen tanulók közül 20 tá­borozni ment a kies fekvésű Hernád völgyébe. Május havában diszüiésen vett búcsút a testület, a volt tanítványok, a helybeli kuhurimézetek és egyházak kikü döttei­tói álljanak el, de ezt meg úgyis hiába írnám, mert minden ilyen esetet hiva­talból boncolnak. Aztán meg nem is érdekel. Akkor már oly mindegy. De meg tanul is rajiam nehány orvostan­hallgató, meg medika... Azért nagyon furcsa dolog ám ez... Itt én szép okosan elhatározom és pontosan kidol­gozom, hogy mikor és miként... A hurkot csak oda kell tennem az ablak­kilincsre és... és holnap már egy csomó idegen fiú meg leány áll körül és miközben késekkel szurkolnak és nyúznak, ostoba és boszantó vicceket mondanak rám. Az őszülő hajamra, ami valamikor gesztenyebarna volt és sima, lágy, — a kidülledt, merev szem­­golyómra, ami egy nappal azelőtt pon­tos és teljes foglalata volt a világ ké­pének, — a tasia fülemre, amik még pár órája remegve figyeltek a távolodó élet hangjaira... Áh, szamársági Fő, hogy tanu'janak belőlem valami ! — Tanu'janak? — De tanulnak-e? Éntő­­lem ? O yasmit, amit csak tőlem tanul­hatnak? — Semmit! Nekik én egy hulla leszek. Rangban és minémü8égben semmivel se több és más, mint a köröttem ugyancsak olyan csendesen fekvő alak. Még csak egy speciális esetet se jelentek nekik. Rá mondják, hogy a halátt fulladás okozta és ezzel az én emberségem örökre el lesz intézve. — Igaz, hogy akkor már mindegy, de azért ennél a fulladásos halálnál én mégis sokkal több voltam. Ezt meg kell Írnom. De hát kinek? Ágnesnek?Ugvan? — hol van ő már eniőlem?! Mikor együtt voltunk, — évekig, egészen egymás mellett, akkor se értett meg... Hát még most? — mikor én már ott fek­szem az asztalon, vagy a föld alatt? De tegyük fel, hogy megértene ? Pont ezt az utolsó életnyilvánulásomat, ezt

Next

/
Thumbnails
Contents