Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-13 / 84. szám

1939. július 13. Komáromi Lapok 3. oldal. nek részvételével Lakatos Károly, Marosa György, Vitek Róza, Eádár Győző és Szendrey Imre nyug. tanítóktól, amelyen leleplezték Lakatos Károly, Marcsa György bronzplakettjeit, melyetketa volt tanítványok és a tantestület ajánlott fel az ünnepeiteknek. A nyugdijbavonultak közül Lakatos Károly és Vitek Róza több ezer koronás ösztöndíj alapítvá­nyaikkal is beirták nevüket az iskola történetébe. Junius 23-án a testület részlvett a testvér Majláth-fiuiskoia 60 éves fenn­állásának ünnepségén. Mint minden évben, úgy most is ki­jutott az iskola tanulóinak a szeretet adományaiból. Közintézmények, egye­sületek, valamint egyesek voltak azok, akik több mint tizenhatezer korona értékű ruhaneműt juttattak a szegény iskolás tanulóknak. Első helyen áll Komárom városa, mint iskolafenntartó az adakozásban, amely igazán aíyailag gondoskodik mindenről, hogy az iskola tanulói hiányt ne szenvedjenek. A város 4500 K értékű cipőt és ruhát, 4000 K értékű könyvet és Írószert oszlott ki. A nemesen gondolkodó Protesíáns Nő egylet több mint 3000 K értékben 60 pár cipőt, 200 K értékű könyvet, a Nép jóléti Központ 60 pár cipőt juttatott a szegény tanulók részére. Pénzbeli ado­mányokkal támogatták az iskolát a Haladás asztaltársaság 1245, dr Nagy Vilmosné 50, Marosffy Lajosné 25; Pol­gári Takarékossági Asztaltársaság 176. Komáromi Első Hiteliníézet 1029, hely beli vöröskereszt egyesület 450, nítni Frischmann János asztaltársasága ko Bzorumegváltas címén 200 K-val. A népjóléti központ által fenntartott kony­hán 90 tanuló kapott a tél folyamán ingyen ebédet. Tanévvégi ösztöndíjakkal segélyezték a tanulókat a város, mint iskolafenn­tartó a nála elhelyezett alapítványok kamataiból 2057, Korona Bank r.-t. 200, Slovenská Binka, Komáromi Első Hitei intézet, Földműves Kölcsönös Pénztár 100—100, Leányegyesület 60, Freystadtl László 30 K-val. A közvetlen felügyeletet az iskolaszék gyakorolta, az állam részéről pedig Jtzo Márton állami tanfelügyelő, aki hivatalos iskolalátogatásait május hóban tette meg. Az iskolaszék juniua hó folyamán tartott ülésén kimondotta, hogy a város hozzájárulásával a következő tanévben felállít egy kisegítő osztályt, ahol azon tanulók nyernének oktatást, akik vala­mely testi vagy szellemi fogyatékossá­guk hiánya miatt nem tudnak a többi a hangos és fájdalmas o disásomat megértené?! Ez csak igazán boszanfó volna! Az életemet nem, de a háláló mat igen? Pedig könnyen meglehet Mindig hajlamos volt az elvont dol­gokra és nagy előszeretettel vitte át éizelmi térre a legridegebb tényeket is. Persze. Hányszor mentette meg magát vagy egy irgalmatlan nehéz helyzetet azzal, hogy elkezdett sírni, — nem is sírni, — könnyezni... Ó, hogy kiél­hetné most magát a könnyeivel, ha megkapná ezt a levelet?! Hogyisne?... Nem igazolom a halálommal a sok hazug sírását, aminek mindnek meg­volt a maga kis célja, amikkel szemben én olyan nyomorultnak és lehetetlen­nek éreztem magam. Ezért is mentem el tőle. — Vagy ő hagyott ott? — Nem fontos... Oly régen volt... Min­den elmosódott,.. Igaz, hogy kiiugtak a hivatalból és ez átmeneti bajokkal járt Ágnes háztartási ügyeire, de hát tudnia kellett, hogy az egésznek ő volt az oka, mert attól kezdve, hogy együtt találtam vele azt a miniszteri fogalma zót, mikor egyszer úgy volt, hogy inspekciósn k maradok bent a hivatal­ban ... attól kezdve én nem voltam a régi. Igen, lompos lettem... nem a munkámra gondoltam, nem kötött le semmi, semmi, pedig azelőtt minta­­ember voltam a főnököm előtt. Folyton csak rá és reájuk gondoltam 1 Eh, ostobaság 1 Most ezen nyavaly­­gok? Ahelyett, hogy végezném a dől­­gomai? Az ilyen régi dolgokat nem szabad elkezdeni, mert aztán se vége, se hossza. Jött a háború Én mentem, A miniszteri fogalmazó maradi. Három év künn». Én megjöttem, a feleségem elment vele. Uj hivatal nircs... Kis spekulációs jöttek. Nagyon szépek, hú­sosak előbb, aztán kis pangás. Da azért mégis megmutatom, hogy ember leszek. Aki ért a szappanhoz, az csakis Pocsátko szappannal mos! POCSÁTKO TESTVÉREK * Kosice, Fő-ufca 42. szám. Telefon 336 és 437. 208 Telefon 336 és 437. tanulókkal a tanulásban lépést tartani. Ezeket egy szakképzett tanerő külön foglalkoztatná. Egy ilyen osztályban maximálisan a törvény szerint 20 tanuló lenne tanítható. A tanévvégi behatások alatt Werner Lina kézimunka tanítónő a tanulók egész évi munkáiból kiállítási rendezett, melyet az érdeklődők tömegesen szem­lélték meg. A tanév ütinepies istentiszteletekkel junius 28-án végződött. 29 én pedig 2558 K osztatott ki a tanulók között jutalomképpen azoknak, akik egész évi szorgalmukkal érdemelték ki azt. Az 1869 év november 3-án megnyilí községi népiskola ez év novemberében fontos évfordulóhoz ju>, mert ekkor tölti be fennállásának 60. évfordulóját. Az akkori 11 tanerővel működését meg kezdő intézet a lefolyt cvazedek alatt évről évre bővült s ma már 20 közis­mereti és egy szsktanitónő hinti sz ismereteknek alapvető elemeit a fogé­kony gyermeki telkekbe, iparkodva ta­nítványaikból hasznos és becsületes embereket neveli i, akik kikerülve az élet forgatagába, fdemelt fővel számít­ják magukat az iskola egykori ianu’óínak. Az iskolával kapcsolatosan működött a községi ovoda, ahol 3—6 éves gyer­mekek mpi foglalkoztatását Fü/cjp Etelka vezető óvónő és Lohner Jolán óvónő végezték. Beiratkozott 99 fiú és 10! leány, összesen 200 gyermek, akik egész éven szorgalmasan tátogatták az ovodáí, kivéve a téli hideg napokat. Junius hó folyamán nagysikerű ovcda ünnepély volt, amelynek tiszta jövedelme játékok beszerzésére forditía'otl. Az áll. polgári leányiskola az elmúlt 1928—29. tanévben. Városunk az egyetlen felsőbbfoku leánynevelő intézete az eimu’t tanév­ben is derei assn megfeleli mindazon kivánalmaknak, melyeket egyrészi az állami tanügyi hatóságok, másrészt városunk és a vidék társadalma hozzá­­fü?. A műit iskolai év történetét röviden a következőkben fogLlhatjuk össze. A tanulók száma. A tanulók létszámában míg mindig apdás mutatkozik, melynek főoka a világháború. Az iskolába járó növendé­kek ugyanis valamennyiín a vüághábo;u éveiben születtek (1914—1918) s tudva­levő, hogy ez években a születések száma jelentékenyen csökkent Az összes növendékek száma a három po'gári iskola osztályban ás az egy­éves tanfolyamon együtt 203 volt, ehhez Tudja meg Ágnes, hogy nem vagyok én egy olyan... Aztán letörtem. A leg - tetejéről egyszerre le. Újra hivatalba mentem Már nem a régi.,, nincs be­csülete a munkának, nincs értéke a pénznek, nincs értelme az éleinek . . . Éiell Persze, azelőtt egy szent, nagy és mélióságos fogalom volt. — Éle 1 Annyi, mintha most azt mondanám: egymilliárd... Öröm, fény, boldogság, melegség, szép csöndes esték, hit, ideád O, hol vannak?,,. Meghallak! Az első feípuffsd! hullával meghalt, ami! a Száva dobott ki a forró augusztusi napon. És mennyi hullát láttam!... Az élet becsülete meghalt. És mostanában már mennyien eszmélnek rá,-hogy milyen egyszerű és könnyű az átmenet. Csupa öngyilkosság. Oly kézenfekvő megoldás. Találtál valami fényeset, szépet: azt hitted, drágakő és csodálatos érték az éfe'ed. Aztán egy szép napon rájössz, hogy talmi üveg az egész, — hiába csüggíél rajta annyi szeretettel, hiába dédelgetted és teivezted, hogy miféle gyönyörű foglalatba helyezed. Talmi üveg! És eldobod. El háti Mindenki eldobja, ha egyszer rájött I — Csak azt szeretném, ha már én eldobom, hogy annak, aki megtalálja és fölveszi, legyen belőle valami haszna. Tanuljon valamit, hogy egyszer ő is, ugyanígy, ugyanezzel a nyugodt elhatározással eldobni ne legyen kénytelen 1 - Ágnes? mondtam már, hogy nem értené meg az egész do’got. Tán ki is nevetne. Vagy csodálkozva mulatná a fogalma­zónak: Ugyan nézd már, ez a szeren­csétlen mit iri ?... De mit beszélek itt összevissza? — A levélben mindez világosan és okosan !e van fektetve ... Áttekinthető és tiszta kép. Az is benne van, hogy az embe­rek fáradtak — fásultak, nincs érzékük más szerencsétlensége iránt. Süketek és járuli még 7 magántanuló. Az egyéves tanfolyam növendékeinek száma az év végén 32 volt, ami bizonyítja, hogy ezen gyakorlati s az életre képző tan­folyamra városunknak nagy szüksége van. A z iskola felügyelete. Az iskola felett a közvetlen felügye ielet Jezo Márton helybeli állami tan­felügyelő gyakorolta, aki az iskolát április 24 én hivatalosan meglátogatta. Ez alkalommal megtekintette az iskola helyiségeit, meghallgatta az összes tanerők tanításait valamennyi osztály­ban, felülvizsgálta az igazgatóság hi­vatalos könyveit, átnézte a tanulók dolgozatai*, rajzait és kézimunkáit. Megállapította, hogy az iskola tiszta­sága, rendje mintaszerű, a tanítás ered­ménye pedig igen jó. A tantestület. j Az iskola ás az egyéves tanfolyam igazgatója Banai Tósh Pál, aki egyu‘- i tál az iskola gondnoka is. A tantestü let tagjai: Hm Elza, Miüerholzer Ágoston, Markov c Ede, Somogyi István, Szilágyi Mária, Weiss Katinka és Gargelyi Alice. U óbbi családi kö­rülményei és betegsége miatt jan. 1 ével j az iskolai szolgálattól megvált. Benne ! értékes lornatanárnőt veszteit az iskola. Bátyai Mihályné a tenáv elejével saját kérelmére nyugdíj áztatott. E kiváló j tanárnő távozása érzékenyen érintette az iskolát. Egészségi állapot. A tantestület és a növendékek egész vakok Teie van mind a maga bajával 1 — Hát aztán ? Igazuk van .., Jó, jő, régen más volt. Az régen volt, de most ma van ... ezzel számolni kell... Kár, hogy nincs gyerekem. Annak címezhet­ném a levelei.. . Nem irok másikat, ez is jő lesz 1 A gyerekem megértene és tanulna az életemből. Ha úgy élőszóval mondanám el neki ezeket, tán nevetne, tán szembeszegülne, fán ostobának tar­tana, de igy, ha a halálával erősiti meg az ember az igazát, akkor nem téveszt­heti el... De hát ha nincs, mit beszé lek?? 1 — Kim ven? — Senkimi — Ejnye, az se lenne rossz idea, hogy a kész levelet levinném az utcára és az első kis toprongyos gyereknek a kezébe nyomnám. — Ne olvasd el fiam most, hanem majd csak húsz éves korodban. — Szamárság! Eldobná, vagy odaadná az apjának, aki legfeljebb azt mondaná rá, ha elolvasta : Igaza van neki. És tán ő is csinálna egy hurkol az ablak­­kilincsre ... Ez nem célom és nincs is hozzá jogom. Az ember éljen és dől gozzon, ha van kiért és ven értelme... Tépelődve, némán sokáig nézte még Vándor a levelet. Aztán felragyogott az arca. Gyorsan aláírta nevét a levél­­nek. Borítékba dugta és nyugodt, szép nagy világos írással felirta rá a címet: Tekintetes Vándor Isiván urnák. Hely­ben. Murányi u'ca 98 I. emelet. Moso­lyogva ragasztotta le és csak úgy ka­lap nélkül leszaladt vele a postaszek­rényhez. Mielőtt bedobta, átvillant fején, hogy bélyeg nincs rajta. Sebaj. Fizes­sen büntetést a címzett: ő, — ha majd reggel megkapja .. . Egyet sétált. Aztán hazament, mialatt a hurkot a kilincsre tette, nevetve élvezte ki, hogy milyen okos volt az ötlete: magának címezte a búcsúlevelét... Az egyetlen, aki meg érti, illetőleg aki megértené... ségi állapota egész tanév folyamán ki­elégítő volt, Járvány nem fordult elő, kivéve a szigorú tél miatt fellépett enyhe lefolyású influenziás megbetege­déseket. A nagy havazás és h!deg miatt a tanítás február hóban 2 hétig szüne­telt. Az iskolaorvosi teendőket dr. Me­­zey János járási, dr. Göndör Ábris városi főorvosok és dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos látták el. Dr. Gön­dör az I osztályos és az iskolából tá­vozó növendékeket ujraoltotts. Ünnepélyek, kirándulások. Nevezetesebb ünnepi alkalmakkor az iskola több ünnepélyt réndezeX. így megünnepelte okt. 28-án köztársasá­gunk 10 éves fennállását, a karácsonyi ünnepek alatt élénk részt vett a Járási fiatalságot védő egyesület és a Vörös­­kereszt egyesület karácsonyfa akciójá­ban, ünnepélyt tartott köztársasági el­nökünk születésnapján, Stefánik Milán hadügyminiszter halálának tízéves év­fordulóján, tartott békeünnepélyt s meg­emlékezett az anyák napjának jelentő­ségéről. Április 21-én rendezték a felső osztályos és tanfolyami növendékek szokásos tánccal végződő szinielőadá­­sukat a kirándulási alap javára. A felsőosztályos növendékek számára két nagyobb kirándulást szervezett az iskola. Junius 11—14-ig a tanfolyam 34 növendéke Prága nevezetességeit tekintette meg. A kirándulás vezetői voltak: Banai Tóth Pál igazgató, Mar­kovié Ede, Haas Elza és Szilágyi Má­ria tanárok. A kirándulók két teljes napot töltöttek a történelmi emlékek­ben gazdag fővárosban, megnézték a hatalmas arányú nemzeti múzeumot, az egyetemi botanikus kerteket, a Hrad­­sint a Szt. Vitus templomot, a Daliborka tornyot, a Vencel kápolnát, a Spanyol termet, a Lovagteremben elhelyezett nagyszerű Szt. Vencel kiál­lítást, az aranycsinálók műhelyeit, a Petrin kilátóból gyönyörködtek Prága eléjük táruló nagyszerű panorámájában. A Károly-hid művészi hídfőivel, a régi zsidó temető és zsinagóga, mely a hí­res Lőw rabbi és Gólemjének emlékét hirdeti, a régi Lőportorony, a régi vá­rosháza az Orloj nevű hires órával, a Tyni templom történelmi nevezetes­ségeivel, a Húsz emlékszobor mind a történelem egy-egy fejezetét vetittette a tanulók szemei elé. A modern ipart és ipari művészetet a Waldes gyár megtekintése képviselte a kirándulás folyamán. Megtekintették a gyár gyönyörű s a különböző korok viseletét bemutató gomb- és fűgyüjte­­mányét. Nem hiányzott ott a komáromi szekeresgazdák ősi ezüstgombja és mentecsattja sem. A kirándu'ó csapat a prágai magyar főiskolások menzáján étkezett, ugyan­csak a komáromi magyar egyetemi hallgatók látták el nagy lelkesedéssel a vezetés fárasztó munkáját is. Itt mond az iskola köszönetét Ko­márom város vezetőségének, amely 500 K val járult hozzá a kirándulás költ­ségeihez. Junius 17—19 ig a III. osztály 32 növendéke Besztercebányát és környé­két nézte meg. Voltak a Hermaneci papírgyárban és Szliács fürdőn is Ve­zetők voltak: Haas Elza, Somogyi Ist­ván és Mittelholcer Ágost tanárok. Meg­tekintették Besztercebánya szépségeit, uevezetességeit, a német templomot, a Borbála kápolna régi szárnyas oltárát, a nevezetes múzeumot. A hermaneci

Next

/
Thumbnails
Contents