Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-09-21 / 114. szám
4 oldal. Komáromi Lapok 1929 szeptember 21; Október végén választás lesz a koalíció válsága miatt? —szeptember 20. Az uj nemzetvédelmi miniszter kinevezése komoly koalíciós válságot váltott ki. A kinevezés a c eh néppártban okozott nagy elégedetlenséget. A békéltető tárgyalások nem vezettek eredményre a c^seh néppárt és az agrárpárt képviselői között. A c^eh néppárt három követeléssel állott elő: Esősorban a pénzügyminiszteri tárcát kérik, de ezt a kívánságot az agrárpárt kereken visszautasította. M ’sscd k követelése a belügyi tárca volna, a hsrmadik követelés pedig esetleges más rekompenzációk. jfe A tárgyalások a déli órákig sem vezettek eredményre. Ennek következtében a ma délutánra egybehívott minist irtanácsot is bizonytalan időre el* nap i ák. A jelenlegi helyzet egyike a legkomolyabb pirlamenti válságoknak, melyeket a koalíció három esztendős élete alatt megélt. Beavatott helyről szerzett legu'olsó értesülésünk szerint UJrzal miniszterelnök holnap Kistapolciánybi utazik, hol a köztársasági elnöknek személyesen referál a politikai helyzetről. A jól értesült politikai körökben úgy tudják, hogy a miniszterelnök a parlamentet feloszlató dekrétummal fog visszatérni P ágiba ás hogy a választásokat valószínűleg október 27 áré tűzik ki. A brlügymi misztériumban állítólag már meg is tették az erre vonatkozó előkészületeket. A jubiláló Komáromi Kereskedők Testületé Komárom. — szeptember 20 Ezelőtt negyedszázaddal a maguk e yéni személyes ügyükön-bajukon tú! a köz érdekével, a köz javával is foglalkozó kevés lelkes komáromi ember elhatározta, hogy a Komáromi Kereskedők Tes*ü!ete számára olyan keretet teremt, amely, amellett, hogy a társas érintkezésre burditja őket, védelmül is szolgáljon, A lelkes kezdeményező gárdából ma már nem sokan élnek közöttünk, a Gondviselés elhivta a legtöbbjét erről a világról s most bizonyára odafantről tekintenek le megizmosodott gyermeküknek, a Komáromi Kereskedők Testületének jubiláns születésnapján. Nem kel! nekik sem szágyenkezniök a megnőtt gyerek miatt, sőt büszkélkedhetnek azzal, hogy ez az ifjú belépett az embsrsorba s n a egész férfi módjára áil oda derék tagcsapata elé, ha kell nevelőnek, biztatónak, ha kell fal törőkosnak sok-sok akadály, sérelemfal megvívására, mellyel küzdenie kell a kereskedőnek. A Kereskedők Testületének ugyancsak a mai nappal jubiláló elnöke Fried Jenő ezelőtt huszonöt évve! a titkárja volt ennek a szervezetnek Tuba János mellett. Titkárja volt, mert valakinek vállalnia kellett az egyébként dolgozó elnök mellett a szervezet adminisztrációjának ügyeit. Fried Jenő igy vált a Kereskedőn Testüteténes negyedszázadon át dolgozó, irányitó, vezető, ha más nem vállalta a munkát, maga végző első tagjává. Fried Jenőt a titkárságban Flilöp Zsigmond, a Népbank ig zgatója, askor főkönyvelője váltotta fel az 1906- évben 8 tartotta e tisztet 1914 ig. Ha az 1920. évtől kezdve a testületben mozgalmasabb életről lehetett beszámolni, kötelességünk megállapítani, hogy a testület életében erre a most jelzett nyolc évre esik ennek a szorgalmasabb életnek megalapozása. Igen tanulságosak a testület évkönyvei, s ezekből, meg halványuló emlékeimből állíthatjuk elénk azt a terjedelmes munkaprogramot, amelyet a Testület évről-évre szorgalmas ember módjára magára vállalt és elintézett. A Komáromi Kereskedők Testületében 1906-tól 1914-ig érezni a lendületet, az agilis vezetőség munkáját, amely élénk érdeklődéssel a kereskedőtársadalom minden ügyes baja iránt s kitűnő érzékkel e bajok okai invencióval való orvoslására alkalmas eszközök kiválogatása iránt, a testületet Komárom és környéke első s egyetlen, hangot adó, s tekintéllyel bíró közgazda* sági szervezetévé erősíti. Itt ott az éveken át felhangzik a panasz a testület tagjainak közönyéről, erről a polgárbeiegségről, amely hol eleve megakadályozója volt már, hol szétzülleszlője volt sok jó becsületes törekvésnek. Nem volt könnyű dolog ebben .az évtizedes időben együtt tartani a kereskedelem természete magával hozta személyi divergenciákat, a való ban a keretet tartalommal megtöltő elnökök: Zechmeister Jiaos, Markovid Gyula, Ipovitz József, Haász BartaPn s a lelkes és önzetlen iitkár dolgozni akarása és dolgozni iutisa, fáradhatatlanság, a környező közöny által bámulatosan soha meg nem zavart hite, bizakodása volt e hosszú idő alatt a hosszas szervezeti munka összetartó, s eredményeset biztositó kovásza. E nyolc esztendő alatt foglalkozik a Testület különösen adókérdésekkel, az akkor mindéi kereskedőre súlyos terheket jelentő III. osztályú kereseti adó, tőkekamatadó kérdésével, s általában értékes munkát fejt ki az adóreformmal kap csolatos véleményadásoknál. Az 1906. évben felcsillan a kormányrajuiott koalíció kereskedelmi miniszterének Kos- 8U h Ferencnek politikai reményei nyomán az önálló magyar közgazdasági eíet lehetősége, amely sajnosán kallódott el a féktelen magyar hitek, hiszékenységek többi sok-sok s?áz ábrándjai között. Ekkor kapcsolódik a magyar kereskedő társadalmat egybekapcsoló országos szervezetbe az O. M. K. E.-be a Komá' romi Kereskedők Testületé is. Kilép elszigeteltségéből, s hirdetvén e kisebb körben a tömörülés szükségességét, az erők csoportosítására anyagi aidozathozatallal is példát ad. Az ÓMKE. országos jelentőségű gyűlésein ekkor éveken át Fülöp Zsigmond képviseli a Komáromi Kereskedők Testületét. Tervbe veszi, hogy az OMKE. nek Komáromban fiókot állít fel, s az országes szervezettel egyuton haladva érvényt akar szerezni annak a kereskedő szempontból egyedül helyes volt felfogásnak, hogy az országos politikában is: a kereskedő társadalomnak ott van helye, oda kell szava erejét vinnie, ahol a kereskedelem országos nagy érdekei jutnak előtérbe. Városi szabályrendeletek, póstaügy baleset,- munkásbiziositó pénztár, vasárnapi s ünnepi munkaszünet, vasutforgalmi. mértékhitelesités, vándor,» és házaló kereskedelem, adóbizoitság ügyek számos más kisebb jelentőségűnek tűnő, de a kereskedő társadalomra nézve igen fontos ügyek vannak a Testület tárgyaló asztalán. Erre az időre esik a Komárom—Érsekujvári vasút megindítása, melynek ünnepélyes keretek közt történt megnyitásakor a Testület Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternél járjt el a kereskedelmet érintő ügyekben támogatást kérni. Most már, hogy a legnagyobb szlovenszkói kikötő ott terjeszkedik szőke Dunánk oldalán, kinek is jutna eszébe, hogy az a szerényen dolgozó Kereskedők Testületé már 1911. évben foglalkozik a Dunai hajó vasút átrakó állomás, tehát Duna-kikötő kérdésével. Ma már készen van a nagy terv ugyan más körülményeink között, mint annak idején a vele foglalkozó kezdeményezők gondolták. 1912-ben indítja meg a Testület a kereskedelmi és iparos tanoncokbin mozga'mii; hogy mivé fejlődött ez az intézmény, bizonyság az a mozgalmas ifjúsági é^et, melyről nem egyszer van alkalma a sajtónak beszámolnia ma már. Komoly, zajtalan munka folyt a Kereskedők Testületében hosszú éveken át. Igaz, a kereskedők akkor — az úgynevezett boldog békeidőben — nem érezték az összefogásnak szüksége■ségét annyira, mint ma És éppen ezért nem lehet eléggé elismerőleg megem'é 1 kérni, munkásságukat méltányolni azok- I nak a vezérféif.aknak, akik akkor a Komáromi Kereskedők Testültének irányítói, a kereskedelmi egység megalapozói voltak. Mindenki megbénítva érezte magi*, összebújtunk, tanácskoztunk, pinasz kod unk valamennyien. A kere3ked :iem össze-vissza volt drótozva háborús törvényekkel, rendeletekkel. Mindenki a maga gazdája volt, csak a kereskedő nem. A kereskedő C3ak kiszolgáló famulusa lett a hatóságnak s viselte emellett a fogyasztó közönség bizalmatlanságát is. Mint a fejbekóíintott, ténfergett azok b3n a szomorú őszirózsás napok u’án a kereskedő s lépekedett bizonytalan utakon a kereskedjem. A háborús évek szomorúan más elfoglaltságai mán 1919 évben veszi kezébe a vezetőt náikü öző társadalom irányítását Fried Jrnö. Erős, akaratos ember, aki ott állott akkor már, hosszú évek óta a város sorsát irányitó kormánykerék mellett. Dolgozni tudó és egységet kovácsoló férfiakra voH akkor szükség, bátor férfiakra, akiket nem f ilemtitett meg a hatalmi hang, aki utat mutálhatott egy egész társadalomnak, mely a lassan-lassan feiszabadu'ó kereskedelmi forgalomban akkor még tétován kereste a régi tisztes u'ah Amint a Kereskedők Testületének évkönyveiből lá'juk, amit e szer. vezet tény kedéseibő1 szemük e'őft lábak,, uj élet pezsdült a háború alatt hajléktalanná vált Testületben. Fried Jenő ott áll minden mozgalom élén, kérvényen deputációz minisztereknél, zzupánoknál, kilincsel, kopogtat mindenütt, ahol eldőlni gondolja a kereskedő ipart, ahol törvényt gyártanak, rendelefeket készítenek, ahol értetlenség, gyanakvás teszi rá a hatalom kezeit a kereskedelem szabadsághoz szokott kezére. Felcsillan akkor egy nagyobb koncepció is már: együtt haladni az ipsrosiársadalommal közösen érdeklő ügyekben. S e gondolat beérik Fri d J enö soha ügyet nem haloga ó akarásában. Az uj világ óta is 10 év telt e*. A Kereskedők Testületé már biztos talajú szervezet, korporativ jelentkezik ereje az uj Ipar ársu’at intézményében, hogy megérdemelten, ráhivaiottan mái ó tereiévé fej ődiék az uj kereskedelmi grémiumuk, amely a város és járásunk valamennyi szabad kereskedőjét magába foglalja. Most, hogy a Kereskedők Teslülote negyedszázados fennállását ünnepli, vele ünnep:! lapunk is, vele ünnepel az egész város társadalma, mert a negyedszázad ünnepélyes emlékezete mellett elvesztett édes muH képe csillan fel a szemükb*, akaratos biztatásnak, hogy közgazdasági életünk e köztiszteletnek örvendő szerve: a Komáromi Kjreskedők Testületé a kereskedő társadalom megértő egysége, együttmunkáltodása révén a mainál jobb. általánosan várt kedvezőbb gazdasági élatt feltételeit segít megteremteni A hires komáromi tözséres méltó utódainak ünnepén elismerésünk zászj iáját hajtjuk meg. •***<*■'?.: •£#^R íK^Ö-WftJS >s£ m® M£f fe Fried Jenő tiz éves elnöksége. A Komáromi Kereskedők Testületének holnapi negyedszázados jubileum a egyúttal ünnepe lesz a testület elnökének, Fried Jenőnek is, aki tiz év óta tölti be ezt a tisztséget. Fried Jenőnek nem az az érdeme, hogy tiz évig töltötte be a tisztséget, hanem épen abban rejlik értéke, ahogyan ezt a tiz évet elnöki minőségében felhasználta. Előttem feküsznek erről az elmúlt tiz évről szóló elnöki jelentések, amelyek- i ben Fried Jenő évről-évre beszámolt a közgyűlések alkalmával a Komáromi Kereskedők Testületében lefolyt munl káról. Csak végig futottam most őket, nem szándékom részletezni ezeket a jelentéseket és azt, hogy mi mindent tett ezalatt a tiz év alatt Fried Jenő akaraterős kézzel és mindig józan aggyal abból a célból, hogy ennek a szerencsétlen városnak, amelynek gazdasága különösképen érezte meg az uj államalakulat óta felmerült visszásságokat, mondom, nem célom most részletezni mindazt, amit a kereskedőtársadalomnak és igy sok tekintetben a város egész lakóságának egzisztenciális érdekeiben tett. A tiz év még közel van hozzánk, egészen jól emlékszünk reájuk és világos kép előttünk Fried Jenő munkája, aki néhai édesapjának agilitásával viselte szivén ezalatt a tiz év alatt mindig a Komáromi Kereskedők Testületének sorsát. A tiz év munkájáról szólő elnöki beszámolók, amelyek most előttem feküsznek, minden elismerésnél szebben beszélnek, hogy Fried Jenőnél Adamson pamutot „rendez“.
