Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-21 / 114. szám

4 oldal. Komáromi Lapok 1929 szeptember 21; Október végén választás lesz a koalíció válsága miatt? —szeptember 20. Az uj nemzetvédelmi miniszter kine­vezése komoly koalíciós válságot váltott ki. A kinevezés a c eh néppártban okozott nagy elégedetlenséget. A békéltető tárgyalások nem vezettek eredményre a c^seh néppárt és az ag­rárpárt képviselői között. A c^eh néppárt három követeléssel állott elő: Esősorban a pénzügyminiszteri tár­cát kérik, de ezt a kívánságot az agrárpárt kereken visszautasította. M ’sscd k követelése a belügyi tárca volna, a hsrmadik követelés pedig eset­leges más rekompenzációk. jfe A tárgyalások a déli órákig sem ve­zettek eredményre. Ennek következté­ben a ma délutánra egybehívott mi­nist irtanácsot is bizonytalan időre el* nap i ák. A jelenlegi helyzet egyike a leg­komolyabb pirlamenti válságok­nak, melyeket a koalíció három esztendős élete alatt megélt. Beavatott helyről szerzett legu'olsó értesülésünk szerint UJrzal miniszter­­elnök holnap Kistapolciánybi utazik, hol a köztársasági elnöknek személye­sen referál a politikai helyzetről. A jól értesült politikai körökben úgy tudják, hogy a miniszterelnök a parlamentet feloszlató dekrétummal fog vissza­térni P ágiba ás hogy a választásokat valószínűleg októ­ber 27 áré tűzik ki. A brlügymi misztériumban állítólag már meg is tették az erre vonatkozó előkészületeket. A jubiláló Komáromi Kereskedők Testületé Komárom. — szeptember 20 Ezelőtt negyedszázaddal a maguk e yéni személyes ügyükön-bajukon tú! a köz érdekével, a köz javával is fog­lalkozó kevés lelkes komáromi ember elhatározta, hogy a Komáromi Keres­kedők Tes*ü!ete számára olyan keretet teremt, amely, amellett, hogy a társas érintkezésre burditja őket, védelmül is szolgáljon, A lelkes kezdeményező gár­dából ma már nem sokan élnek közöt­tünk, a Gondviselés elhivta a legtöbb­jét erről a világról s most bizonyára odafantről tekintenek le megizmosodott gyermeküknek, a Komáromi Kereskedők Testületének jubiláns születésnapján. Nem kel! nekik sem szágyenkezniök a megnőtt gyerek miatt, sőt büszkélked­hetnek azzal, hogy ez az ifjú belépett az embsrsorba s n a egész férfi mód­jára áil oda derék tagcsapata elé, ha kell nevelőnek, biztatónak, ha kell fal törőkosnak sok-sok akadály, sérelemfal megvívására, mellyel küzdenie kell a kereskedőnek. A Kereskedők Testületének ugyan­csak a mai nappal jubiláló elnöke Fried Jenő ezelőtt huszonöt évve! a titkárja volt ennek a szervezetnek Tuba János mellett. Titkárja volt, mert valakinek vállalnia kellett az egyébként dolgozó elnök mellett a szervezet adminisztrá­ciójának ügyeit. Fried Jenő igy vált a Kereskedőn Testüteténes negyedszáza­don át dolgozó, irányitó, vezető, ha más nem vállalta a munkát, maga végző első tagjává. Fried Jenőt a titkárságban Flilöp Zsigmond, a Népbank ig zgatója, askor főkönyvelője váltotta fel az 1906- évben 8 tartotta e tisztet 1914 ig. Ha az 1920. évtől kezdve a testületben mozgalma­sabb életről lehetett beszámolni, köte­lességünk megállapítani, hogy a testület életében erre a most jelzett nyolc évre esik ennek a szorgalmasabb életnek megalapozása. Igen tanulságosak a tes­tület évkönyvei, s ezekből, meg halvá­nyuló emlékeimből állíthatjuk elénk azt a terjedelmes munkaprogramot, ame­lyet a Testület évről-évre szorgalmas ember módjára magára vállalt és elin­tézett. A Komáromi Kereskedők Testü­letében 1906-tól 1914-ig érezni a len­dületet, az agilis vezetőség munkáját, amely élénk érdeklődéssel a kereskedő­társadalom minden ügyes baja iránt s kitűnő érzékkel e bajok okai invenció­val való orvoslására alkalmas eszközök kiválogatása iránt, a testületet Komá­rom és környéke első s egyetlen, han­got adó, s tekintéllyel bíró közgazda* sági szervezetévé erősíti. Itt ott az éve­ken át felhangzik a panasz a testület tagjainak közönyéről, erről a polgár­­beiegségről, amely hol eleve megaka­­dályozója volt már, hol szétzülleszlője volt sok jó becsületes törekvésnek. Nem volt könnyű dolog ebben .az évtizedes időben együtt tartani a kereskedelem természete magával hozta személyi divergenciákat, a való ban a keretet tartalommal megtöltő elnökök: Zechmeister Jiaos, Markovid Gyula, Ipovitz József, Haász BartaPn s a lelkes és önzetlen iitkár dolgozni akarása és dolgozni iutisa, fáradhatat­lanság, a környező közöny által bá­mulatosan soha meg nem zavart hite, bizakodása volt e hosszú idő alatt a hosszas szervezeti munka összetartó, s eredményeset biztositó kovásza. E nyolc esztendő alatt foglalkozik a Testület különösen adókérdésekkel, az akkor mindéi kereskedőre súlyos terheket jelentő III. osztályú kereseti adó, tőke­­kamatadó kérdésével, s általában értékes munkát fejt ki az adóreformmal kap csolatos véleményadásoknál. Az 1906. évben felcsillan a kormányrajuiott ko­alíció kereskedelmi miniszterének Kos- 8U h Ferencnek politikai reményei nyo­mán az önálló magyar közgazdasági eíet lehetősége, amely sajnosán kallódott el a féktelen magyar hitek, hiszékenységek többi sok-sok s?áz ábrándjai között. Ekkor kapcsolódik a magyar kereskedő társadalmat egybekapcsoló országos szervezetbe az O. M. K. E.-be a Komá' romi Kereskedők Testületé is. Kilép el­szigeteltségéből, s hirdetvén e kisebb körben a tömörülés szükségességét, az erők csoportosítására anyagi aidozat­­hozatallal is példát ad. Az ÓMKE. országos jelentőségű gyűlésein ekkor éveken át Fülöp Zsigmond képviseli a Komáromi Kereskedők Testületét. Tervbe veszi, hogy az OMKE. nek Ko­máromban fiókot állít fel, s az orszá­­ges szervezettel egyuton haladva ér­vényt akar szerezni annak a kereske­dő szempontból egyedül helyes volt felfogásnak, hogy az országos politiká­ban is: a kereskedő társadalomnak ott van helye, oda kell szava erejét vinnie, ahol a kereskedelem országos nagy érdekei jutnak előtérbe. Városi szabályrendeletek, póstaügy baleset,- munkásbiziositó pénztár, va­sárnapi s ünnepi munkaszünet, vasut­­forgalmi. mértékhitelesités, vándor,» és házaló kereskedelem, adóbizoitság ügyek számos más kisebb jelentőségűnek tűnő, de a kereskedő társadalomra nézve igen fontos ügyek vannak a Testület tár­gyaló asztalán. Erre az időre esik a Komárom—Érsekujvári vasút megindí­tása, melynek ünnepélyes keretek közt történt megnyitásakor a Testület Hie­­ronymi Károly kereskedelmi miniszter­nél járjt el a kereskedelmet érintő ügyekben támogatást kérni. Most már, hogy a legnagyobb szlo­­venszkói kikötő ott terjeszkedik szőke Dunánk oldalán, kinek is jutna eszébe, hogy az a szerényen dolgozó Kereskedők Testületé már 1911. évben foglalkozik a Dunai hajó vasút átrakó állomás, te­hát Duna-kikötő kérdésével. Ma már készen van a nagy terv ugyan más kö­rülményeink között, mint annak idején a vele foglalkozó kezdeményezők gon­dolták. 1912-ben indítja meg a Testület a kereskedelmi és iparos tanoncokbin mozga'mii; hogy mivé fejlődött ez az intézmény, bizonyság az a mozgalmas ifjúsági é^et, melyről nem egyszer van alkalma a sajtónak beszámolnia ma már. Komoly, zajtalan munka folyt a Ke­reskedők Testületében hosszú éveken át. Igaz, a kereskedők akkor — az úgy­nevezett boldog békeidőben — nem érezték az összefogásnak szüksége■­­ségét annyira, mint ma És éppen ezért nem lehet eléggé elismerőleg megem'é 1 kérni, munkásságukat méltányolni azok- I nak a vezérféif.aknak, akik akkor a Komáromi Kereskedők Testültének irá­nyítói, a kereskedelmi egység megala­pozói voltak. Mindenki megbénítva érezte magi*, összebújtunk, tanácskoztunk, pinasz kod unk valamennyien. A kere3ked :iem össze-vissza volt drótozva háborús tör­vényekkel, rendeletekkel. Mindenki a maga gazdája volt, csak a kereskedő nem. A kereskedő C3ak kiszolgáló famu­­lusa lett a hatóságnak s viselte emellett a fogyasztó közönség bizalmatlanságát is. Mint a fejbekóíintott, ténfergett azok b3n a szomorú őszirózsás napok u’án a kereskedő s lépekedett bizonytalan utakon a kereskedjem. A háborús évek szomorúan más elfoglaltságai mán 1919 évben veszi kezébe a vezetőt náikü öző társadalom irányítását Fried Jrnö. Erős, akaratos ember, aki ott állott akkor már, hosszú évek óta a város sorsát irányitó kormánykerék mellett. Dolgozni tudó és egységet kovácsoló férfiakra voH akkor szükség, bátor férfiakra, akiket nem f ilemtitett meg a hatalmi hang, aki utat mutálhatott egy egész társadalomnak, mely a lassan-lassan feiszabadu'ó kereskedelmi forgalomban akkor még tétován kereste a régi tisz­tes u'ah Amint a Kereskedők Testüle­tének évkönyveiből lá'juk, amit e szer. vezet tény kedéseibő1 szemük e'őft lábak,, uj élet pezsdült a háború alatt hajlék­talanná vált Testületben. Fried Jenő ott áll minden mozgalom élén, kérvényen deputációz minisztereknél, zzupánoknál, kilincsel, kopogtat mindenütt, ahol el­dőlni gondolja a kereskedő ipart, ahol törvényt gyártanak, rendelefeket készí­tenek, ahol értetlenség, gyanakvás teszi rá a hatalom kezeit a kereskedelem szabadsághoz szokott kezére. Felcsillan akkor egy nagyobb koncepció is már: együtt haladni az ipsrosiársadalommal közösen érdeklő ügyekben. S e gon­dolat beérik Fri d J enö soha ügyet nem haloga ó akarásában. Az uj világ óta is 10 év telt e*. A Kereskedők Testü­leté már biztos talajú szervezet, korpo­rativ jelentkezik ereje az uj Ipar ársu’at intézményében, hogy megérdemelten, ráhivaiottan mái ó tereiévé fej ődiék az uj kereskedelmi grémiumuk, amely a város és járásunk valamennyi szabad kereskedőjét magába foglalja. Most, hogy a Kereskedők Teslülote negyedszázados fennállását ünnepli, vele ünnep:! lapunk is, vele ünnepel az egész város társadalma, mert a negyedszázad ünnepélyes emlékezete mellett elvesztett édes muH képe csillan fel a szemükb*, akaratos biz­tatásnak, hogy közgazdasági életünk e köztiszteletnek örvendő szerve: a Komáromi Kjreskedők Testületé a ke­reskedő társadalom megértő egysége, együttmunkáltodása révén a mainál jobb. általánosan várt kedvezőbb gaz­dasági élatt feltételeit segít megterem­teni A hires komáromi tözséres méltó utódainak ünnepén elismerésünk zász­­j iáját hajtjuk meg. •***<*■'?.: •£#^R íK^Ö-WftJS >s£ m® M£f fe Fried Jenő tiz éves elnöksége. A Komáromi Kereskedők Testületének holnapi negyedszázados jubileum a egyút­tal ünnepe lesz a testület elnökének, Fried Jenőnek is, aki tiz év óta tölti be ezt a tisztséget. Fried Jenőnek nem az az érdeme, hogy tiz évig töltötte be a tisztséget, hanem épen abban rejlik értéke, ahogyan ezt a tiz évet elnöki minőségében fel­használta. Előttem feküsznek erről az elmúlt tiz évről szóló elnöki jelentések, amelyek- i ben Fried Jenő évről-évre beszámolt a közgyűlések alkalmával a Komáromi Kereskedők Testületében lefolyt mun­­l káról. Csak végig futottam most őket, nem szándékom részletezni ezeket a jelentéseket és azt, hogy mi mindent tett ezalatt a tiz év alatt Fried Jenő akaraterős kézzel és mindig józan aggyal abból a célból, hogy ennek a szerencsétlen városnak, amelynek gaz­dasága különösképen érezte meg az uj államalakulat óta felmerült visszásságo­kat, mondom, nem célom most rész­letezni mindazt, amit a kereskedőtársa­dalomnak és igy sok tekintetben a város egész lakóságának egzisztenciális érdekeiben tett. A tiz év még közel van hozzánk, egészen jól emlékszünk reájuk és világos kép előttünk Fried Jenő munkája, aki néhai édesapjának agili­tásával viselte szivén ezalatt a tiz év alatt mindig a Komáromi Kereskedők Testületének sorsát. A tiz év munkájáról szólő elnöki beszámolók, amelyek most előttem feküsznek, minden elismerésnél szebben beszélnek, hogy Fried Jenőnél Adamson pamutot „rendez“.

Next

/
Thumbnails
Contents