Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-14 / 111. szám

2 oldal Komáromi Lapok I9S9. szeptember 14. A POLIO szappan minő­sége az iglói kiállításon harmadizben nyerte el a NAGY ARANYÉRMET! mmmmmmammammmmmmmarnrn kalapács védi jeggyel | valódi! »B»anaBHHraHHUSHH£8HHBaE»9¥» 0 yan fényes példáját gyakorolták ezzel a hithüségnek és az egyhá­zukhoz való ragaszkodásuknak a komáromi kálvinista gyülekezet tagjai, amely nemcsak a mai nemzedék elismeré-ét, de az utó­dok háláját is méltán kiérdemelte. Ez a minden dicséretet megérde­melt s komoly vallásos érzésre valló nemes cselekedet csak érté­kesebbé teszi az örömüonepet, amelynek tiszta féDye messze vilá­got a jóérzésü emberek előtt. De a református egyház örömé­ben szivesen vesz részt a város egész lakossága is, amely megbe­csüléssel tekint erre a tisztes gyü­lekezetre, amely mindenkor szerető megérléssel viseltetett a más fele­­kezeiek tagjai iránt s amely vallá­sának legfőbb alaptételét: szeresd felebarátodat mint tenmagadat, a gyakorlatban is megvalósítani tö­rekszik. Őszinte szívvel üdvözöl­jük mi is kálvinista magyar test­véreinket és kivánjuk, hogy a ritka ünnep felemelő hatása erősitse őket hitükben, hűségűkben, em­bertársaik szeretetében és áldozat­készségük gyakorlásában. Az uj harangok pedig hirdessék a békes­séget és a megértést nemcsak a hittestvérek között, de Komárom városa valamennyi lakosának is ! (■-) Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Az országos kereszlényszocialista párt szenátora, Frattciscy Lüos dr. kanonok levelet intézett a szenátushoz, amelyben bejelentette ezenátori mandátumáról való lemondását. Minthogy lemondását nem indokolta meg, elhatározása külömböző kombinációkra adhat alkalmat s ezért egyik magyar napilap munkatársa kér­dést intézett hozzá a lemondás okát illetően. Franchcy Lajos válaszában ki­jelentette, hogy magas életkora és szám­­tálán elfoglaltsága kényszeritetlék arra a lépésre, hogy mandátumáról lemond­jon. Franciscy rendes tanári teendőket végez a nyitrai teológián, tagja az egy­házi bíróságnak, ellátja papi teendőit és lapot szerkeszt. Amikor évei szapo­rodásával, ereje és energiája fogytán van, nem érzi elég erősnek magát arra, hogy a közeljövőben meginduló parla­menti munkából oly mértékben vegye isi a részét, ‘mini a inukban, miértig meg kellett szabnia a határokat a mun­kában s így kellő megfontolás usán, mint egyházi ember, mint pap, úgy határozott, hogy attól a munkától men íesiti magát, mely papi ténykedésével nem áll szoros kapcsolatban, Francűcy szenátor váratlan lemondása nagy fel­tűnést keltett é3 a magyarság soraiban mély sajnálatot váltott ki. A kormány a Szent István megünneplésébe nem akar beavatkozni. Évről évre megismétlődnek az esetek, hogy a Szent István napján misét mcndó vagy szent beszédet tartó plé­bánosok ellen eljárást indítanak. Hogy ennek az eljárásnak semmi jogalapja nincsen, közöljük a belügyi- az iskola- és nemzetművelődési minisztereknek szt a válaszát, amelyet Gregoroviís Lipót kerszoc. párti nemzetgyűlési képviselő­nek interpellác ójára még 1927. decem­ber 27 én adtak. E válaszban szóről­­szóra ez van: „A kormány távol áll átlói, hogy az alkotmányiévá! 121, és 122. paragrafusának rendelkezéseit meg­sértse s következéskép Szent István emlékének egyházi megünneplésébe bele­avatkozni nem dkar, amennyiben ezt sz egyházi ünneplést nem használják fel olyan megnyilvánulásokra, amelyek a közrenddel összhangban nincsenek, vagy az állammal szemben ellenséges inten­­c ókat követnek. A megejtett vizsgálat értelmében a jókat közjegyző is hasonló intenciók által vezettetett. Á'iratának szövege mindeneseire azt a látszatot keltette, mintha egyházi ügyekbe való beavatkozás forogna szóban, miért is ebben az irányban igazítás eszközöite­­tett.“ Ezek szerint igazán csak túlbuzgó sovinizmus irányíthatja szakai a ható­sági közegeket, akik Szent István nap­jának egyházi megünnep éseért feljelen­tésekkel akarnak maguknak érdemeket szerezni. A parlament feloszlatását és új választások kiírását követeli a Sluvá/e. A Szlovák m’ppírt érthető izgalom­mal várja a Tuka pör befejezését, amelynek kimenetele a párt életére nézve nagy jelentőséggel fog birni. Hlinka egyik müncheni lapban nyilat­kozik és a legeiienzákibb álláspontot foglalja el, mivel többek között azt jelen­telte ki, hogy ha Tukát elitélik, a j szlovák néppárt nem maradhat meg a j kormányban. É nyilatkozat nagy feitü- I nőst keltett a politikai körökben, ame- I lyek most élénken pertrakíálják az ügyet ■ és a bekövetkezhető eshetőségekre mu- 5 tatnak reá. De a vezér mellett a párt hivatalos lapja sem msr&d el és igen éles hangon foglalkozik a bekövetkez­hető helyzettel. Azt Írja többek között, hogy a Tukba perről már régen meg­alkotta jó! megfontolt, megváliózhafatlan Ítéletét a szlovák f-ö'vélemény, amely véleménytől a szlovák néppártoí már nem szakíthatja el semmi. A csehszlovák sajtónak a szlovák néppáríal szemben való viselkedését rójja meg és felkiált: Quo uíqus tandem, Caiilinam? — amit egész Sdovenszkőn, sőt a küfföfdön is eleget lehet hallani. A szlovák néppárt nak csak egy a vágya: végetvetni a gya­­láztalásoknak és épen ezért azt követeli, hogy oszlassák föl a parlamentet a mai lehetetlen összetételében, írják ki ez új választásokat, hadd beszéljen a szlovák nemzet, a vérig megsértett és meggyalázoit szlovák nemzet. A kép­­vLeiőház és szenátus feio&ziaíásában tátja a Slovák a tarthatatlan heiyzeiből való kijutást, Az elkeseredett cikket erősen megcenzurázták. Ausztria fennmaradása Csehszlovákia létérdeke. Románia külügyminisztere Mironescu, egyik bécsi lap rrunkatársa élőit úgy nyilatkozott, hogy Romániának nincs elvi kifogása az ellen, hogy Ausztria, ha érdekei úgy kívánják, Németország­hoz csatlakozzék. A cseh saj'óban élén­ken foglalkoznak Mironescu e nyilatko­zatával, amelyet alkalmasnak találnak arra, hogy a kisantant egységét meg­bontsa. A N íródni List c. lap baklövés­nek minősíti a román kü ügyminiszter el­szólását és nyiltan felszólíts a kormányt, hogy a nyilatkozat mia t diplomáciai utón kérjen felvilágosítást a román kormánytól, amelynek kü ügyminisztere a megenge­dettnél erősebben exponálta m*gáf. A román kormánynak — Írja a N. L — tudnia kellene, hogy Ausztria jelenlegi fennmaradása a fiatal csehszlovák állam létérdeke és az esetleges Anschluss fel­tétlenül keresztezné Csehszlovákia szá­mításait. Csehszlovákia sohasem vett magának annyi bátorságot, hogy akár a macedón, akár pedig a beszarábiai kérdésben prókátorként beleavaü&oAias sék, mert meg van győződbe arról, hogy az egyik ügy Jugoszlávia és a másik Románia belügye. Mintegy 600 négyszögölnyi magasabb fekvésű szigeti K@fi folyó év október 1-től bérbe­adó, esetleg feles művelésre is Falusi film. Irta: Vályi Nagy Géza. Falu. Vasárnap. Alkony. Korcsmaszag . . . Hangos legények .. . Pa’kos lányaereg . . , Nótát nyekergő, pár füstös gyerek . .. Virágos kedv . . . tánc . . . kurjantós szavak. Keringő párok: hetykék, délcegek . . . Fehér láb — ringó rokolyák alatt — Lopott csók . . . Virtus . .. Víllámos harag. . . Túrán dac . . . Összevillanó szemek . . . Fokos. Bot Bicska .. . öklelő karok ... Kibuggyanó vér . . . Hörgő sóhajok .. . Kergült embernyáj . .. Összevisszaság . . . Hajnal... Szitálva szállingó aranypnr... Asszonysikoly . . . Csönd. Korcsmafüstön át Megcsillanó jel: tündöklő kskastoll .. . Káldy két regénye. Irta Losonczy Zoltán. 1. Káldy ezen az estén meglehetősen nyugtalanul ment haza szállójába. Meg­­gyújtotta a villamos lámpát, azután kilépett az erkélyre és miközben hosszú füstöt fújt a levegőbe, hunyorgó szem­mel nézett el a csillagos végtelen felé. Megnyugtató gondolatot keresett, de a bágyadt nyári estében megállt a világ lelekzése, o yan mozdulatlanul aludtak a fák, minin mind meghaltak volna. Siho! egy kis szellő, egy kis biztató élet, egészen magára hagyatva állt ott s nehéz sóhajjal dobta le a fö'dre a cigarettáját. Egy darabig felpislogott még rá a parázs, mint egy élet, amely tőle búcsúzik, azután elaludt az is. — Az a szegény leány meg fog halni — mondta szomorúan, azután visszament a szobájába. összeszedte az asztalon heverő papír­lapokat, készülőben lévő első regényé­nek kéziratéi, de nem ült !e dolgozni, mint más éjszakákon. A teleirt p pir- Sspokat bedobta a fiókba és ráfordította a kulcsot. Gondolta, kidobja a kulcsot az ablakon, nagy ívben messzire, túl a meghalt cigarettán, a fűbe. De azután túlzott póznak érezte ezt a tervet s beletette a ku’csot a pénztárcájába. — Nem engedem azt a szegény leányt meghalni — mondia most már jóval nyugodtabban s őrömmel fordult sz erkély felé, mert kinn egyszerre csen­desen bólogatni kezdtek a fák. Az éjszaka megmozdult. Friss szellő siklott végig a megállott levegőn, fái - álomban susogtak — lám, nem haltak meg — a fákon a levelek s a nehéz csendes lerázta magáról a lelekzethtz I jutott viiíg. Káldy megint a csillagos végtelen felé hunyorgott. A nagy misztikumot, amely irtózatos szépségével úgy magára hagyta, most tiszteletlenül megzavarta egy felhő falka, amely a keleti égről merészen ügetett a holdvilág felé. A falkát is ugyanaz a szellő hajtotta, amely felszabadította tetszhalálából az éjszakát. Káldy nagyot szívott a friss levegő­ből s most már minden tisztelet nélkül kacagott bele sz éjszakába. — Bolond, bolond dolog ez. De mi lesz most a regényemmel? 2. Ez a Káldy nagyon jó fiú volt, de egy kicsit furcsa. Nagy táviatokban gondolkozott és egészen spólékos cselekedetekre pazarolta el az életét Hatalmas koncepciói, keményen meg­formált elvei voltak, amelyek betelje­süléséért hajlandó volt eltaposni min­den akadályt. A csatákat azért vívja az ember, hogy győze!emh;z jusson, nem pedig azért, hogy az áldozatokat meg­számlálja. A valóságban pedig minden fájdalom felé odahajolt, minden apró dologba beleavatkozott, szent türelem­mel hallgatott meg ostoba embereket, mimha nélküle nem foroghatna az a kisebb vi ág, amelyben epp;n bennjárí. Egyszer az országúton sétált eső után s látta, amint a fűből hosszú sorban az utón keresziü csúsznak a csigák. Mi lesz, hí erre jönnek kocsik, vagy közömbös, pláne gonosz emberek ás eltspossák ezeket a csigákat. Vala­mennyit felszedte és visszadobta a fűbe. Máskor a hegytetőn észrevett egy követ, mely kissé lazán állott egy meredek szikla párkányán. Nigy fáradsággal elhurcolta onnan a követ, mert csak nem enged­hette meg, hogy egyszer majd lezu­hanjon a völgybe s agyonüssön vala­kit. Pedig tdán évszázados óla ott hevert az a kő 8 a csigák pedig száz országúton éppen úgy keresziülkúszíak eső után, hogy eltspossák őket. S a dup a ablakok között milliószámra sü­lén meg a legyek a nyár forró napsü­tésében és senki sem nyitotta ki nekik a külső táblákat, mint Káldy azon az egyetlen ablakon, amely éppen az ő szobájából nyílt. Míg nagyobb kötelességeket érzelt a segítésre, ha saját magát látta okozat­nak valami bekövetkező bajban. Hány­szor gyöört embereket őrás magyará­____Töltények nagy áresése ! Ismert elsőrendű töltényeim uj árai: Cal. 12 Cal.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket! Seiíert József Bratislava, Halászkapu-u.4

Next

/
Thumbnails
Contents