Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-09-14 / 111. szám
1929. szeptember 14. Komáromi Lapok. 5. oldal. Nagy őszi Reklám vásár! ELBERT divatáruháza Nádor-utca 19. Q Komárom O Nádor-utca 19. Állandóan alkalmi vételek! Női kötőit kabát 40-Gyermek szövet kabát 70 K tói Bemberg mosóselyem haris. 17.50 Férti ing tehér 18 „ Selyem magánkötő 6.— Férfi ing Zephir 27 „ Munkás zöld v. Zephir Ing 14.50 Inqnadrág díszes 27 „ Férti soknl kötött 2-2.50 Gyermek Rádió harisnya 3 „ S?ekrény gyermekkocsik. — Babakelengye gyári raktár. Ügye jen a pcntos címre! — Kcronabankkal szemben Országos^ Cserkész Tanácsülés Érsekújvárod. Lemondott a magyar cserkész titkár. — A magyar cserkészalosztály hivatalos tanácsülése. — Megjelenik a Tábortűz. Érsekújvár, — szept. 18, (A cserkésztanács hiv. kommünikéje^ A csehszlovák Cserkész Szövetség keretein belül működő magyar cserkészcsapatok központi szerve, a Magyar Cserkész Tanács szeptember 8-án tartotta meg szokásos összejövetelét Érsekújvárod a kaszinó nagytermében, A szép számmal megjelent parancsnokokat, kik között csaknem teljes számmal megjelentek a kiscserkészek, a közép iskolás cserkészek, az iparos cserkészek és a főiskolás cserkészek parancs nokai, Krendl Gusztáv magyar cserkész titkár üdvözölte és köszönte meg meg* lenésüke». Majd az üdvözlő szavak után bejelentette, hogy lemond a magyar titkári állásról, azzal a megokolással, hogy úgy látja, mintha az ő személye volna az akadálya a teljes cserkészegy ségnek. A tanács ezt eleinte nem akarja tudomásul venni, mert úgy látja hogy itt nemcsak személyi, de elsősorban elvi ellentétek is vannak. Krendl Gusz'áv ennek ellenére is ragaszkodik lemondásához, mert sokkal jobban sze réti a magyar cserkészetet, semhogy ennek nyugodt fejlődése érdekében ne próbálná ki még ezt a végső eszközt is. Erre a magyar cserkésztanács Krendl uüazídv lemondását elfogrdta és az kgyek ideiglenes vezetésére Mrenna Jó zsef étsekujvári cser kés' parancsnokot kérte fel. A gyűlést tovább Mrenna vezette. A cseikészsajtó kérdése. A tanácsülés ezután áttért a cserkészsajtó, ne veretesen a megindult cserkészlapnak, a Tábortűznek a kérdésére. A tanács egyhangúlag kijelenti, hogy szükségesnek látja egy cserkész szaklap megindítását, Ezen lap hivatalos sajtóorgá numa lenne a magyar cserkész tanácsnak. A szepestamásfalvi vezetői tábor érte’mében ezen lap a már szeptember elején megindult Tábortűz, Még mielőtt a cserkész tanács a lapszerkesztői bizottságának a kijelölésére áttérne, Rády Elemér a főisko'ás cserkész tanács nevében csak arra kéri a parancsnokokat, hogy mindig arra törekedjenek, hogy a lap beálljon a természetes fejlődés útvonalába és hasábjait ne zárja el semminemű újítás előtt sem, melyet a cserkészet egészséges fejlődése megkíván. A parancsnokok ezt természetesen elfogadják s erre Rády kijelenti, hogy a főiskolás cserkészek a lapot mindenkor támogatni fogják. A szerkesztő bizottság kijelölése. A tanács egyhangúlag elhatározza, hogy a szerkesztői bizottságban minden cserkész csapatot ennek a parancsnoka fogja képviselni Így tehát a szerkesztői bizottság tagjainak jelöli: Biró Lucián, Fábry Viktor, Hangos Aladár, dr Hor váth István, Mrenna József Nagy József, Proschinger József, Scherer Lajos Tatarik Emil, Uhereczky Géza, Vaskő Imre parancsnokokat A főiskolás cserkészek részéről: Rády Elemért a fő iskoiás tanács részéről, továbbá az egyes körök megbízottait, Aixinger Lászlót, Baráth László! Décsy Aladárt, Pplm Frigyest és L*gát Józsefet. A tanács nem tud arról, hogy az uj lap valahonnét is anyagi támogatásban részesülne, ellenben kijelentette, hogy oda fog hatni, hogy a Csehszlovák Cserkész Szövetség részéről a lapot megillető támogatást megkapja, A Tanács ülés foglalkozott még a kassai cserkészet szomorú helyzetével, melynek megóvására még eddig nem sikerült módot találni. Úgyszintén meg beszélés tárgyát képezte a magyar cserkészet helyzete és visít nya a cseh szlovák cserkész szövetséghez. Ez a kérdés ma is egyik legnehezebb problémája cserkészetünknek. A regősjdrás kérdése. Décsy Aladár indítványára a tanács hosszabban fog lalko’ott a regős járással. Sajnos, erre a hivatalos engedély még nincs meg, de a Tanács elhatározta, hogy igyekezni fog ezt a hatóságoktól megkapni. A város által felemelt 4Q°|0-os víz és csatornadíjaknak a bérlőre viszszamenö hatállyal való áthárítása jogtalan. A ksmároTi kerületi bíróság elvi jelentőségű határozat?. — S ját udósilónkíói, — Nemcsak a város közönsége körében, de jogász kö.ökben is vi*a tárgyát képezte a város által 1928. jsruár 1. hatállyal életbe lép'efeti 40°/0 os viz és csatornád jaknak a bérlő ue visszamenő hatállyal való áthárításának kérdése. Nagyon sokan vannak a bérlők közölt, akik már megfizették ez! az újabb adóterhet a háztulajdonosnak, aki szintén köteles a város pénztárába bffizetni. De sokan vannak olyanok, akik a bírói döntésre várnak ebben a kérdésben. Ennek iudatában, hogy a vitás kérdés tisztáztasséK felkereste munkát‘rrunk dr. Vincze Aurélt, a kerületi bíróság elnökét, hogy tőle a dologban felvilágosítást kaphasson. Kérdezősködésün!re tudósítónk azt a választ kapta, hogy ezen újabb adónemnek a lakóra való áiháritási kérdése a lakástörvény megfelelő intézkedései alapján történik csak meg. Mert rgy adott esetben a kerületi bíróság felebbezési tanácsa kimondotta, hogy jelen vitás kérdés elintézése perenkivüli ejárás tárgya, nem pedig a rendes peres eljárásé. Megjegyezte továbbá, hogy perenkivüli eljárás során még a biróság nem határoz ott a vitás kéidésben, mert ilyen eset még nem adódott eiő. Eszerint a kerületi bíróság feiebbezéti tanácsának fent említett határozata alap ján levont következtelés az, hogy a vitás kérdés eldöntése lakbérleti eljárás szabályai szerint történik az 1928 évi 44. sz törvény ab pján, igy kétségtelen, hogy a most említett törvény 12 §-a szerint van helye a téremelésnek (viz- és csatornadíj ásháritáránék) és hogy a törvény 22,§ -a világosan kimondja, hogy csak a legközelebbi béridőszaktól kezdődő hatállyal szabályozhatja a bért a biróság, — továbbá, hogy a bér felemelése sohasem eszkö zölhető visszamenő hatállyal. Tehát ezen határozott íörvényrendelkezés alapján, a háztulajdonos nem követe heti bérlőjétől 1928. január-ig visszamenőig a viz és csatornadíjak megfizetését, hanem csak attól az időtől fogva, amikoríól az a biióság elölt kéretett, akár a bérbeadó, akár a bérlő részéről. Sokan vannak viszont olyanok, akik már kifizették a bérbeadónak visszamenőleg a felemelt illetéket, ezek azonban a törvény idevágó rendelkezései alapján az elmúlt időre vonatkozó lúl fizetést vissza nem követelhetik. A kémkedő Pecha Vincét öt évi súlyos börtönre itéték. Budapesti jelentés szerint a honvédtörvényszék tegnap hirdette ki az Ítéletei Pecha Vince csehszlovák varutas és Tóth József hidasnémeti lakos ügyében. A bróság bűnösnek mondotta ki a vádlottakat kémkedés bűntettében és Pechát öt évi súlyos börtönre Ítélte, minden hónap első napján kenyér meg viz és kemény fekhellyel és és a büntetés minden e'ső és hatodik hónapjában két heti magánzárkával súlyosbítva. Tóth Józs fet há'om évi súlyos börtönre Ítélték ugyanazokkal a szigorításokkal mint Pechánál. Már nem újság, mert már sok ezer vevőm i igazolja, hogy ma, a 65 világkiállításon arany éremmel kitüntetett „Pfaff“ varrógép vezet. Beszerezhető gyári árban, t 20 évi írásbeli jótállás mellett részletre is: Schőafeld Zsigmond J egyedárusitónál Muivá, Sttoji-u. 2. (Conlegner ház) Készpénzfizetésnél árengedmény. * Szigorúan szabott árak. } Mir den vevőnek a III. osztályú uasuti t költséget oda és vissza megtérítem. Szombaton zárva. 628 A magyar falu pa raszt- és kul túr problémája — A diákkongresszusra szánt előadás. — Irta: MÉSZÁROS JÓZSEF. Én a faluból jöttem; a falubó', hol J idegen sorshözössége, Mi páratlanul harmatos hajnalokon, nappalok per j állunk a nemzetek nagy komplekszüzselő napsütésében és csillagos esték mának forgatagában és más nemzetekre fáradt alkom falábén, egyforma hévvel vonatkozható megálltpitások minálünk j és ak, rattal tűzd a teremtő paragzti erő, ; A faluból jöttem: hol megkérgesedik ‘ a tenyér, da tisztán marad a szív és a léles. A .aluból jöttem; hol a verejtéke? munka, századokra konzeiválja a nem I ?éti jövő*, s honnét csak elindulni le hét, de visszatérni soha. | Sokszor hal'unk manspság a paraszt problémáról; f nfaszták tekervényes szóforgatagokkal rajzanak, pedig rő id ez a probléma s úgy hangzik, hogy föld, főid, föld. j Mi magyarok, kiknek lába a ó! húzzák, húzzák a magyar jövő erősségét; a főidet, csak egy kötelességet ismer he ünk, meiy jelenleg e probléma sarkalatos pontja, hogy vessük rá csontos bokánkat a földre, ne hagyjuk kicsúszni ; fló'unk, mentsük meg ami menthető, i Van paraszt probléma, de az most magyar probléma. Nem, több: a jövönk problémája j Minden érték, mely a nemzet fiai birtokában van, nemzeti érték. S ha J egy kis pjrány — mondjuk csak — [ egy hold föld kicsúszik lábunk alól, az ! egy kicsiny nemzeti tragédia. Í Paraszt probléma ... Jó, nevezzük így-Részletek törnek elő az ember leikéből, részletek, melyeket nehéz egészeknek is nevezhetnénk, s melyek a nagy problémák összességébe tartoznak, j mint mindenhová beilleszthető részek, f És itt már belevágunk a falu kulturproblémájába is, mert itt minden, minden közös nevezőre hozható. Súlyos fzavakkal nem akarnék akadálya lenni egységet célzó szent törekvéseknek, de ha két haicoä tábor közül csak egyik előtt volna szent az egységre való 'örekvés, akkor ki kell mondanom, hogy nem ismerik azok az egyének a falut, akik össze! uszáit szociális fogalmak és lehetetlenségek polipkarjai felé sodródva — a nemzeti eszme rovására, bár annak hangoztatásával — idegen vizek hullámtalanságát jelölik mrg a magyar örvénylések kikerülésére Ki kel! mondsnom, hogy ezek a próbálkozások a nemzet iarsu, de biztos halálát, az elnemzetienhést vonnák maguk u án, helyt adva az osztálytagoitság nemzedetlenségre hajló álomkóros ál’apotának. Ez elien a merénylet e len határozott tihakozásomat jelentem be Tiltakozom úgy a m3gam, mint testvéreim: a falu népe nevében. A speciális magyar életnek nincs hatályukat vesztik. Szükség van arra a magyar kulfurmunkára, mely a falu felé lelket-, gerincet akar vinni, hogy nemzeti értékeink megtartásához e őt, cét'udatosságot adjon fegyverül a falu n'pánek. Magyar fu’íur munkások, az ismeret a tudomány arzenáljából vértezzétek fel a f iút, a léiért, a nemzeti jövőért fólyó harcokra, de ne feledjétek, hogy a nép — a kérges tenyerű nép —■ lelkének tisztaságával, el fog tiporni minden nemzetietlennek látszó próbálkozást, mert fajszeretet ég szivének lappangó parázséban, s még kenyértelenül is magyar kíván maradni. Azok a falujárások, melyek közelebb hozzák a falu lelkét a város leikéhez, erős összetartozást eredményezhetnek, de o’yan formában történjenek, hogy a megmu!aloít magasságokhoz legyen ereje a falu népének felemelkedni. Az az energia, meiy helyes lefolyás nélkül, pártos vérünk céltalan harcait sokasitja, e őihozó áldást nem fakaszthat a falu népén keresztül, a kisebbségi ma gyár életre, A forrongó eszmék forrongásai elé hangfogó gátat kell emelni, okosságból, előrelátásból, és céltudatosságból, hogy kifelé csöndes, egységes eszmetenger hömpölyögjön. Elvégre elég erősek vagyunk ahoz, hogy önnálló magyar életet folytassunk, törvény szabta kereteken belül. Bizzunk a magunk erejében és ne fussunk hamis, idegen délibábok után, ha az még olyan egyetemes szociálisnak nevezett érzésekből fakad is, mert mi rokontalan nép vagyunk s idegen érdekeknek sokszor voltunk zászlóhordozói akaratlan, de ne! ünk még senki soha nem segített. Bízzunk magunkban... De ne fecséreljük el az erőket egymás elleni harcban. Vegye 'udomásul minden öreg és fiatal titán, hogy energiánk is nemzeti vagyon, melynek hüllen kezeléséért a történelem itélőszéke előtt felelősek vagyunk. A magyar falu paraszt és kulturproblémájához — mint azt előre bocsátottam — minden hozzátartozik. Nem szabad magára hagyni a falut, mert az nagy magyar érték, melyet kezelni kell eihagyatoltságában, de ez a kezelés csak a magyar horizont nagyságával legyen mérhető, megkülönitve idegen távlatok csalóka színeitől és mérhetetlen nagyságaitól, mert nekünk megárt a magyar horizonton kívüli lendület.
