Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-09-05 / 107. szám
i KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Ötvenedik: évlolyam. 107. szám, Csfttörtök, 1980. szeptember á ItSttatéé ki snokuloTák éttékbe* i j é* vliékr* poaUi laétkfilééiMl 1 ; äffen fern 80 X, féliVn* 40 X, ne|y«4éYr* ’ Ml - XüIMldön 150 KS. !-__ — . in »>»!*ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. B ARANY A Y JÓZSEF dr. 8urke»t6ié| éa kiadóhivatal i Kidől-«. IIj. Megjelenik hatenkint bárcnixor l kedden, csütörtökön és szombatom kongresszusa. Komáron, — szép ember 4 A szlovenszkói kisebbségig magyar ifjúság ma kezdi meg Érsekújváron kongresszusát. Soha még egyetlen ifjúsági összejövetelt nem előzött meg ekkora 'érdeklődés és forrongás, ami magában véve jó jel lenne arra nézve, hogy az ifjúsági kérdés sulyo3 volta kellően kidomborodjék, azonban ez csak a látszat, a felszín, amely mögött az elvi eltérések széles szakadékait látják a beavatottak. A kisebbségi magyar ifjúság is két irányban orientálódik. A nagyobb csoport, amely kisebb reklámmal dolgozik, a nemzethű tradíciók szilárd talapzatán áll, vagyis felismerte a kisebbségi helyzet szomorú adottságait és úgy találja, hogy helyzetén csak a kisebbségi szerződésekből folyó jogok adhatják meg az érvényesülés lehetőségeit. A kisebbik, de iármásabb csoport, amely magát „sarlós“ melléknévvel ruházta fel, a szociális haladást hangsúlyozza a nemzeti gondolat helyett és radikalizmusa nagy lendületében sokszor a nemzetközi célok felé orientálódik, bizonyos defétizmus jelentkezik működésében, mely a politikai aktivizmusnak a magyarsággal szemben ellenséges indulatu sajtóorgánumai feltűnően tolakodó támogatásában jut kifejezésre. A sarlósok irodalmi radikalizmusa ismeretes; náluk a magyar irodalom Ady fellépésével kezdődik és három névből áll, a történeti fejlődést és tradíciókat elvetik maguktól, a kisebbségi élet nagy sebei mintha nem fájnának nekik és a lelkűkben nem sajognának úgy, mint a mienkébsn fájnak. Ezek mindent a szociális munkával akarnának meggyógyítani, ezzel a személytelen politikával vé ik kiegyengetni a mai küzdelmekben elfáradt nemzedék útját és megépíteni a magyar jövőt, figyelmen kívül hagyva a nemzeti öntudatot, amely egyes egyedül lehet egy kisebbségi élet minden törekvésének hordozója. Erről röpiratokat adnak ki, melyekben a nemzetiségi barátkozás szükségességét hirdetik egyelőre tisztán elméleti célokból, mert ez a gyakorlatj megoldástól, sajnos, a mi hibánkon kívül még messze van. Az idősebb nemzedék a két irány küzdelmét eleinte csak azzal a figyelemmel kisérte, amely minden kisebbségi mozgalomnak kijár céljainak fontossága arányában és csak akkor figyelt fel jobban, amikor a baloldal egyes tagjai igen messze elragadtatták magukat a magyarság egyes köztiszteletnek örvendő vezetőivel szemben. Ezzel a modorral nem lehet eszméket népszerűsíteni, sem híveket szerezni, ám ők ragadták a kezükbe a diákkongresszus vezetését és a hagyományhű ifjúság erre későn eszmélt fel. így a megtéveszthető és a magát szívesen megtévesztelő Közönséggel azt hitették el, hogy az ifjúságnak csak ez a rétege dolgozik, mert az összes előadásokat lefoglalták a maguk számára és a magyar sajtónak a hátsó kapuson való közelítését is kitünően értik és ebben korunknak igazi kifejezői. Az ifjúság nagy zöme a kötelességek teljesítésében éli ki ez idő szerint feladatait. Ez azonban nem elég. A mai magyar ifjúságnak részt kell vennie az ifjúsági küzdelmekben is, mert ott kovácsoltdik a magyar jövő. A nemzeti hagyományhű magyar ifjúságnak már a számaránya is kizárja, hogy kisebbségi vezetés alá kerüljön, de kizárttá teszik ezt a magyar kisebbség célkitűzései is, a mennyiben mi nem a szocializmus tiszta világában — az újarcu&k szavai — keressük a kivezető utat, hanem lábainkat megvetve a magyar talajon, a vérrel áztatott történelmi magyar földön a defétizmus megalkuvásai nélkül akarjuk belekapcsolni a felnövő ifjúságot is a kisebbségi élet nagy küzdelmébe. A cél adva van, elérését lehetővé teszik a nemzeti kisebbséget védő szerződések és törvények, amelyek ma törvénytárakba vannak eltemetve. A kisebbség ezeknek a törvényeknek alapján áll, ezért küzd idebenn és küzd a világ közvéleménye előtt, hogy milyen sikerrel, azt épen MacDonald népszövetségi beszéde is bizonyítja. Nekünk nincsen szükségünk magyar Scotus Viatorra, hanem gerinces magyar ifjúságra, mely tegye meg kötelességeit magával és nemzetével szemben. Nem a szociális problémák az elsők és a fontosabbak, de azok, amelyek kisebbségi é elünk támasztékait szi lárditják: a magyar kultúra és a jobb gazdasági élet. Mi annyi mindent elvesztettünk a háborúban és az azt követő békében, hogy olcsó kiegyezésekkel be nem érhetjük és az egészet kell követelnünk abból, amit kisebbségi jognak neveznek. Erre eszméljen rá a magyar ifjúság is, amelynek a saját testén kell éreznie, hogy a helyzet nem rózsás, hogy elhelyezkedni nem képes és lépten-nyomon mellőzést és hátraszoritást szenved, amely nem az egyenrangú állampolgárok sorsát szokta jelenteni. Az ifjúságnak belső békére kell törekednie a nagy ellentétek mellett is, mert az egységes munka lehetőségei adva vannak és csak a tempóban kell megegyezniük. A korral haladnia kell annak, aki elmaradni nem akar, de tagadnunk keli és tiitakozDunk az ellen a beállítás ellen, hogy itt csak az aktivizmus hajbókolása, amelyet politikai műnyelven hot lojalitás-Komárom, — szeptember 4. Szeptember 24-ére hívják össze a képviselőházat. Kedden délután tartották a képviselőházban a nyári szünet után az első ü'ést, amelyen állást foglaltak az aktuális belpolitikai kérdésekhez. A házelnökség köréből vett értesülés szerint, a képvise'őházat még e hóban és pádig szent Venczel napja előtt, szeptember 24 éré, keddre hívják egybe. Az elnökség egyelőre két formális ülés tariását verte tervbe. A tervezett üléseken az 1930. évi költségvetés és az ehhez tartozó javaslatok lesmek tárgyalva, de ezenkívül még több fontos törvényjavaslat fog kerülni a képvbelőház elé, amelyekkel a ház még hátralékban van. A költségvetés uj kiemelkedő tételét a nemzetvédelmi minisztérium által kívánt nyolcvan millió képezi, amelyet az aktiv szolgálati idő megrövidítésével hoznak kapcsolatba. Srámek éknek nem kell a vörös-fekete koalíció. A nyári parlamenti szünet előtt a szociáldemokrata párt egyik vezére, Bechyne volt iskolaügyi miniszter feltűnést keltő cikkban azt javasolta pártjának, hogy a vallási harc felfüggesztése mellett közeledjék a cseh néppárthoz és alkossa meg a vörösfakete koalíciót. A terv szenzációs hatású volt és a sajtóban hetekig foglalkoztak ezzel az ötlettel, amelynek keresztülvitele azonban nem járt eredménnyel, dacára annak, hogy a cseh néppárt sajtójában az uj koalíció gondolatát jóakaralulag pertraktálták. Vasárnap a cseh szociáldemokraták jungbunziaui ülésén Benes Vojta képviselő beszédében kinyilatkoztatta. hogy a szociáldemokrata párt a múltban sem gondolt a vörösfekefe koalícióra s a jövőben sem fog hajiani reá. Az ilyen tervet komploünak minősitik és az erről szóló hires szerinte, csak rosszindulatú kitalálások. A Poledni List, a cseh néppárt lapja a fordulatra megjegyzi, hogy a vörös fekete koalíció nem a szocialisták magatartása, í hanem Srámek elutasítása mialt vált tárgytalanná. Ugv látszik, hogy a szó ciá!demokra;ák által propagált gondolatnak a cseh néppárt részéről való ideiglenes felkarolása csak a fő rivális agrárpártnak bosszantására történt. JPetain marsall a szövetséges hűségről. A most lezajlott morv’országi hadgyakorlaton tudvalévőén Pe*ain francia marsall is résztvelt, akit Csehszlovákiában való tartózkodása alatt melegen ünnepeltek. Hétfőn délután Kassára érkezett a francia tábornok, akit nagy ünnepélyességgel fogadtak. A marsall a Stefanik- emlék re koszorút helyezett. Este tiszteletére bankett volt, amelyen Kassa város polgármestere üdvözölte Petain marsallt, aki válaszában többek között a következőket mondotta: A köztársaságnak nagy részét láttam s min denüit konstatáltam az újjászületett nemzet fáradhatatlan munkálkodását. Ön polgármester ur, arról beszélt, hogy Önök szabadságukat nagy riszt Franciaországnak köszönhetik. Ez igaz. Franciaország engemet most ?zért küldött ide, hogy megmondjam Önöknek, nak, hol államalkotásnak neveznek, ennek az eszköze. A haladásból, amint ezt politikai értelemben értelmezik, nem kérhetünk. hogy Franciaország a jövőben is. ha szükség mutatkoznék, mindig az önök oldalán fog lenni. Srdinko földmivelésügyi miniszter harcias nyilatkozata a hadseregről. A csehszlovák köztársaság legnagyobb és legféltettebb kincse a hadsereg, amelyre az állam adófizetői milliárdos áldozatot hoznak évről-évre. Hogy mennyit ér ez a hadsereg, arról mostanában több Ízben hallottunk elismerő szavakat, amelyeket most megismételt Srdinko földmivelésügyi miniszter is, aki egyik ülésen a következőket mondotta: Ne higyjétek, hogy mi, mint kis állam, hadseregünkkel meg ne tudnók védeni magunkat. Nem vagyunk egyedül, mellettünk áll Jugoszlávia, Románia és szövetségesünk Franciaország. Arra kérlek benneteket, hogy a hadseregről uj nézeteket terjesszetek, ne kívánjátok haza a katonaságtól fiaitokat. Úgy nevelődjünk, hogy a család szomorúságnak vegye azt, ha fiát nem sorozzák be a csehszlovák hadseregbe katonának. Hogy szégyenkezzék az olyan spa, akinek a családjából senki sem alkalmas a hazai föld, a köztársaság, a haza védelmére. Béke, rend, munka, kenyér a mi mostani programunk, de szükség esetén olyan lelkesedéssel kel! menni a haza védelmére, mint a szerbek mentek ás a kötelesség a!ó! senkinek sem szabad kivonni magát. Húsz nap alatt tette meg a Graf Zeppelin a földkörüli utat. F/iedrichshafeni jelentés szerint a közönség óriási lelkesedése közben kötött ki Gráf Zeppelin. A léghajó az egész földkörüli utat húsz nap alatt és négy óra alatt tette meg. Az ut alatt a léghajó motorjai kifogástalanul működtek, az átlagos sebesség 107 kilométer volt. Eckener dr. Niwyorkban maradt, ahol tárgyalásokat folytat a tengerentúli légii )jó forgalom tervének finanszállása ügyében. A komáromi főiskolások szervezkedése. Résztvesznek az £rseku|várl diákkongresszuson. — Még szeptemberben előadást rendeznek. Saját tudósítónktól. Komárom, szept, 4. A Komáromban élő főiskolások igen szép érdeklődés mellett tartottak értekezletet, mely utóbb kimondotta az egyesület újjáalakítását is. Az értekezlet a kultúrpalotában folyt le vasárnap délelőtt és azt dr. Szijj Ferenc nyug. polgármester akadályoztatása folytán dr. Alapy G/uta nyitotta meg, aki megnyitó beszédében fontos érvekkel támasztotta alá a szervezkedés szükségességét, melynek diákszociális céljain kívül a kulturális önképzés és a tudományos kérdésekkel való foglalkozás is fontos teendője. A megjelentek több hozzászólás után kimondották, hogy sz egyesület működését folytatni fogják és ebből a cél-POLITIKA^ SZEMLE
