Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-05 / 107. szám

2 »/dal Komárom* Lapvi 19*9. szeptember 5. A POLIO szappan minő­sége az iglói kiállításon harmadizben nyerte el a NAGY ARANYÉRMET! kalapács védj eggyel s valódi! ból elfogadottaknak jelentették ki az alapszabályokat, majd ideiglenes veze­tővé ifj dr. Mohdcsy Jánost kérték fel, aki a tisztséget eifogadia és a főisko­lásoknak munkáját hmgsu'yozta. A gyű és megválasztotta az érsekujvári kongresszus delegátusaivá J »rótta Ernő, Lsky Ferenc és Legát Józstf főisko­lásokat. A Rádió Újságot megrendelésre w házhoz szállítom. Ára számonkint 2 kor. Spitzer Sándor könyvkereskedése Komárom, Nádor u'ca 29 Szeptember 12-én átadják hivatásának az egyetlen szlovenszkói magyar kato­likus fiúinternátust. Saját tudósítónktól. Komárom a nyár folyamán egy uj értékes épülettel szépült, amelyet most szeptember első napjaiban adnak át hivatásának. Ennek az épületnek első­sorban kulturális mis zióji lesz és igy a magyar kultúra érdekében jelentős szerepet fog betölteni. A komáromi kato'ikus fiuinternáfu? ez az épület, amely a szlovenszkói magyar katolikus társadalom áldozatkészsége által létesült. Az államfordulat u'áni években merült fel az eszme a somorjai esperesi kerület papsága között, hogy szükséges lenne a szlovenszkói katolikus magyarságnak meg­felelő szukresszenciát biztosítani, a klérus és a világi intelligencia számára. Miután az egyházi javakat Szlovén- 8zkóban állami kezelésben tartják és csak minimális összegeket folyósítanak egyházi célokra, igy a hívekre hárult a feladat, hogy az itteni magyar katolicizmusnak ez a fontos problémája valamiképen megoldódjék. Evégbő! évekkel ezelőtt megindu't egy erre a célra alakult nagybizottság segít­ségével a szervező munka, amelynek szép eredményét jelenti most a felépült komáromi ka‘olikus fiuinternátus. Mint ismeretes, a fiuinternátus alapkőletétele tavaly november 5 én, Szent Imre napján, a magyar katolikus ifjak párt­fogójának napján volt és azóta serényen folyt az épitő munka, amelyet azonban mintegy három hónapra visszavetett a rendkívül szigorú tél. Ezenkívül az utolsó napokban kitört mázolószirájk is akadályozta azt, hogy az épület a kellő időben, szeptember elsején teljesen készen várja az ifjúságot, úgy hogy szeptember első hete még a belső berendezések elhelyezésére f jg szolgálni. Munkatársunk a napokban megte kintette az in'ernátust dr. Lestár István­nal, aki a fíuin'ernálusban az igazgatói tisztséget tölti be. Az internálust szép tember 12 én, Mária neve napján ünne­­pies keretek között szentelik fel. Az ünnepi misét ebből az alkalomból délelőtt 10 órakor Franciscy Lajos dr. kanonok, szenátor celebrálja az inter­­nátus udvarán felállított tábori oltárnál. Gregorovils Lipót nemzetgyűlési képvi­selő, jókai plébános pedig ünnepi be­szédet fog mondani. Az internátus hatvan diák részére van berendezve és épitkezése a modern igényekhez igazodott. Az internátusbán öt közös tágas hálószoba van, két nagy tanuló terem, ezenkívül külön kápolna helység, betegszoba, vendégszoba, tágas fürdőszoba, ebédlő, az intézet gazdasági részét tökéletes berendezésű konyha, éléskamra, mosókonyha stb. képezik. A tanulók részére még külön ruhatár áll rendelkezésre. Az intézet, amely a Királypüspök utcán, közel a gimná­ziumhoz, Nagy Dezső pozsonyi építő­mérnök tervei szerint épült, fehér szo­báival impozánsan hat a maga egysze­rűségében is. A konyhát az Isteni Meg­váltóról nevezett nővérek vezetik. Eddig Ötvenöt tanuló van, a létszám már teljes volt, öt tanuló azonban a gim-Komárom, szrp'embsr 3 náziumba való beiratkozásról iíkésés miatt elmaradt. Megemlítésre méltó még, hogy az internátusbán központi fűtés és vilianyviiágitás van. Az udvar első részét parkosítani fogj ik, másik részét játszó helynek alakitjak át. A növendékek közül huszonnégy kispap, akik mint duklorok és instruk­torok szerepelnek a ctviltanu'ók melleit és szolgálnak segítségére az intézet vezetésében az igazgatónak. A szemi­nárium felett a főfelügyeletet mint rek­tor, Majer Imre dr. pápai kamarás, apátptébános gyakorolja, az internátus anyagi ügyeinek rendezéséről pedig a magyar papok szemináriumi bizottsága gondoskodik Mivel az intézet a cseh­szlovák köztársaság területén egyedüli magyar nyelvű kisszeminárium és egye­düli katolikus magyar fiuinternátus, továbbá mivel ar egyedüli katolikus papi gimnázium mellett működik, czlo­­venszkó egész területéről nyerte növen­dékeit. A fiúk az internátusbán teljes ellátásukért havi négyszáz koronát fizetnek, ami roppantul méltányos, mert ennek a díjnak fejében, nemcsak testi, hanem lelki gondozást is találnak és a szülők nyugodtan helyezhetik el a gyer­mekeiket a komáromi katolikus fiuinter­­nálusban. — Bérmálás Komáromban, Mint ér­tesülünk, Jantausch Pál dr. felszen­telt püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor október hatodikén Komáromba érkezik és kiszolgáltatja a bérmálás szentségét. Erre az elő­készületeket a plébánia hivatal már most megteszi. Ugyanezen alkalom­mal a Komárom környéki plébániá­kon is lesz bérmálás. — Gyász. Őszinte részvétünk igaz érzésével értesülünk arról a lesújtó hír­ről, amely a régi Komárom vármegye jegyzői karának egyik köztiszteletben álió, tevékeny tagjának elhunyíáról szói. Vittek János, Ács község főjegyzője, a Vármegyei Jegyző Egyesület főjegyzője, az Ácsi Tűzoltó Testület főparancsnoka, szeptember hó 2-án, fáradhatatlan mun­kás életének 48 ik, jegyzői pályájának 26-ik évében fájdalmas szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtöjének. Az élete legszebb idejében elhunyt fő­jegyző egyik legképzettebb tagja volt a jegyzői karnak, akit hűséges és odaadó szolgálataiért nemcsak hivatali feljebb­valói becsültek, de a kartársak ügyeiért is mindenkor készséggel fáradozó önzet­len munkást tisztviselő társai is őszinte szeretettel és bizalommal öveztek körűt. Munkásságának színhelye Ács köz­ség volt ahol mint segédjegyző, majd pedig később mint megválasztott köz­ségi főjegyző negyedszázadon át mű­ködött, hasznos munkálkodásával köz­ségének felvirágoztatásán és a lakos­ság javán dolgozva élete végéig. Mint derék emberbarát, kora ifjúságá­tól fogva a tűzoltó intézmény egyik nemeslelkü felkarolója volt és mint az Ácsi Tűzoltó Testület köztiszteletben álló főparancsnoka, annak fejlesztéséért éveken kérész ül áldozatkész tevékeny­séget fejtett ki. Korai halála Ács község elő járóságát és lakosságát mety gyaszb3 borította, nur Vittek Jánosban a község nagy­­szaktudáíu, őszinte jóindulatú es meg­értő kés seggel működő veze őférfiát veszítette el. Elhunyta pótolhatatlan veszteséget jelent lesújtott hitvesére született Varghi Terézia úrnőre és árván maradt szerető gyermekeire nézve, akik a felej hetetlen gondos jó fc'rjat és az áldozatos szivü drága jó édes apát siratj *k, A megboldogu Iban Özv. Vittek Ferencné hüseges jó tiát, Vittek Réza nyug. közs. istc. tanítónő és testvérei szereelt fivérüket veszet­ték el, s haiála szülőfőldjéi, Komárom ban is az i merősök és jób-rátok kö­rébe mély részvételt váltott ki. Az őszintén megsiratott ked/es halottat szerdán, szeptember 4-én helyezték íz ácsi ref. temetőben óriási részvét mellett örök nyugalomra A gyászoló család a következő jelentést adta ki a halá’esetröl: Ö :v. Vittek Jánosáé sr. Vargha Terézia úgy a maga mint gyermekei Bózsise és J mos, valamint anyósa özv. Vitte* Fe­­rencnVazonkívül szülei, sógorai és só­gornői, úgyszintén nagyszámú roton­­sága nevében fájdalmas szívvel, meg­tört lélekkel jelenti, hogy szeretett férje, a gyermekéért élő drága apa, a hűsé­ges gyermek, a jó testvér és rokon Vittek János Á:s község főjegyzője, a Vármegyei Jegyzői Egyesü et főjegyzője, az Ácsi Tűzoltó Testület főparancsnoka stb. fo yó évi szept. hó 2 án déli 12 . órakor életének 48 ik, jegyzői pályája- ? nak 26 ik évében, kinos és gyöirő I szenvedések után Ácson csendesen el- l hunyt. D'ága halottunkat folyó hó 4 én, j szerdán d. u, 3 órakor fogjuk az zcsi I ref, (emelőben örök nyu »alomra helyezni. ! Acs. 1929 szept. hó 2 án. „Az Ur adta az Ur vette is el“. Adjon neki a Minden­ható csendes megnyugvást. — H Jókai Egyesület ülése A Jókai E’yesüiet Igazgató tanácsa vasárnap délelőtt Zsindely Fzrec ny. törvény­száki elnök vezetése alatt tartott ülésé- \ ben a kul urpalota külső és belső tata- ) rozásának kérdésével foglalkozott. Az j ülésen olyan vélemény alakult ki, hogy j a tatarozást nem részletekben és munka­nemenként fogja az egyesület meg­valósítani, hanem az összes munkála­tokra árlejtést hirdet, ami a közeli na­pokban megtörténik, úgy hogy a tata­rozás októberig befejezést nyerhessem — Pénzügyi bizottsági ülés a uá- í rosnál. Komárom város népvrseiőtestü- ' leiének pénzügyi bizottsága folyó hó ' 3-án, kedden délután a városi székház nagytermében Fillöp Zsigmond elnök­lete mellett ülést tartott, a pénzügyi bizottság a szeptember havában tar­tandó közgyűlés elé kerülő különböző ügyekben hozott véleményes határoza­tot, legnagyobbrészt magáévá tevén a tanács javaslatait, csupán két városi kegydijas ügyében hozott a folyamo­dókra nézve kedvezőbb véleményes határozatot. A pénzügyi bizottság fog­lalkozott a volt kiséri szérű áthelyezé­sével fölszabadult területeknek házhe­lyekké való parcel ázásának ügyével, amit Csizmazia György városbtró is­mertetett. Á tanács a «íépviselőiestület előbbi idevonatkozó határozatától elté­rően úgy döntött, hogy a város épité- ? szeti Dizottságát megbízta az eladásra { kerülő uj házhelyek eladási értékének j megállapításával. Az építészeti bizottság j kedden délelőtt megjelent a helyszínén i és a volt szérű területén 65, a vasúti \ töltésen túli területen pedig 63 ház­­helyet jelölt ki. E házhelyek egységárát a kíséri dűlőben négyzetméterenkint 10 koronában, a töltésen túl pedig 5 ko­ronában állapította meg. A pénzügyi kizottság tudomásul vette az építészeti \ bizottság jelentését. Tárgyalás alá ke- 1 rült többe* között a járási hivatalnak í a város 1929. évi költségvetésére vo- j natkozó helybenhagyó leirata, amelyet Sándor Ernő főszámvevő ismertetett. A leirat jóváhagyja a költségvetést, azonban elrendeli, hogy a város vezesse be a tűzoltó adót és ezenkívül nem hagyja jóvá a költségvetéssel kapcso­latos határozatnak azon pontjait, ame­lyek a város tisztviselőinek és alkal­mazottainak a város közüzemei mellék­­termékeinek jutányosabb áron való kiutalására vonatkoznak s fölhívja a várost, hogy terjessze be az általa alkalmazott tisztviselők, hivatal­nokok és alkalmazottak jegyzékét, an­nak megjelölésével, hogy az illetők Kath. Egyházak | figyelmébe! Bérmálási anyakönyvek és bérma­­cédulák kaphatók a SPITZER-féle könyvesbolt­ban Komárom. milyen «mftnOK >» loncneK be A leiratot a kö^gyüias élj ief|eszii a pénzügyi bizottság. Igó Álad ár dr. rendórkapi­­tány több Közigazgatási ügyet ismer­tetett a vonatkozó javaslatokkal együtt, majd pedig a lakóhazak építésére vonat­kozó háztelkek iránt beadni kérvényeket terjesztene elő A bizottság ülése három­negyed hétkor árt véget. — Halálozás, Mint rész /éttel értesü­lünk, Achácz Is’ván nyugalmazott magy. Lir. honvcdezredes, Rákosszentmiháhon auguszus hó 30 án, életérek 55 ik évében elhunyt. A m-gbo'dogult a há­ború előtt a 89 gy. ezredben Komá­romban szolgált és a polgári körösben is nagy szeretetnek örvendett. Ebedével vonu l be 1914-ben a hábo úba, amelyet végightrcoh, több ki ünte ést szerezve bátor magatartásáért. Mint a’ezredes 1919 év elej'.ig helyőrségi parancsnok volt Komáromban Ö .vegye Varjú J »Ián, aki a komáromi községi elemi iskolának volt egyik kiváló tanítónője, az áliam­­fordutatkor lemondott állásáról és kö­vette f ér jé«, aki légi szepesi családból származott — Migyarországba, ahol Achácz István, ezredesi rangban vonult nyugalomba. Halála Komáromban régi volt bijtársai és jóbarátai körében őszinte lététet kelteit. A gyászesetről a család a következő gyászjelentest adta ki: özv. Achácz Istvánná szül. Varjú Jolán mint neje, úgy a msga, valamint tz összes rokonság nevében is Isten akaratában vaió végtelen megnyugvással jelenti, hogy a f orrón szeretett es felejthetetlen jó férj, testvér, sógor és rokon Achácz István nyugalmazott m. kir. honvéd­­eziedes, több katonai kiüntetés tulaj­donosa, 1929. évi augusztus hó 30 án, délelőtt 10 órakor, életének 55-ik evé­ben az Urban váratlanul elhunyt. Fe­lejthetetlen halottunk hűlt tetemeit 1929 évi szép ember hó 1-én, délután 4 órakor fogjuk a gyászházban: (Rákos­szentmihály, Batthyány u!ca 27. sz.) a róm. kath. egyház szertartás * szerint beszentelteíni és a helybeli temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szentmiseildozat 1929. évi szeptember hó 2 án, reggel fél 8 órakor iog a rákosszentmihályi róm. kath. plébánia templomban az Úrnak bemu­tattam)'. Rihasszentmihály, 1929. évi augusztus hó 30 án. Béke és áldás poraira! Achácz Adolf 'mint testvére, özv. Achácz Miklósáé, Achácz Adolfné, özv. dr. Benes Jenöné mim sógornői, Achácz Miklós, Mariska, Adolf, Laci, István, Gizeila, Stefánia, Gizella, Géza, Pubi, Benes Pál és Erzsébet mint unoka­­öccsei es unokahug ai, valamint az összes rokonság. — R uildghirü oroszldnoadász leg­újabb útja filmen. Kiltenberger Kál­mán, a rettenthetetlen oroszlánva­dász neve ma már ismert az egész világon. Mi előttünk azonban még inkább ismerősebb, mert hiszen szlovenszkói születésű és fivére Katona Sándor nyugalmazott komá­romi táblabirónak. A világhírű orosz­lánvadásznak Komáromban is sok személyes ismerőse van, hiszen Ko­máromban többször megfordult és a kultúrpalotában két Ízben is tar­tott igen nagy érdeklődés mellett előadást vetített képekkel megrázó afrikai vadászkalandjairól. A bátor oroszlánvadász már többször volt Afrikában és legutóbbi afrikai útjá­ról nemrég tért vissza. Amint érte­sülünk, e legutóbbi afrikai expedí­ciójáról film készült, amely iránt az

Next

/
Thumbnails
Contents