Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-24 / 102. szám
2. oldal. Komárom: Lapok 1929. augusztus 24. szappan A komáromi Járási Ipartársulat Faipari Szakosztá~ lyának ülése. szappan kalapács védjeggyel valódi! volt kénytelen kijelenteni, hogy a konferencia esetleges eredménytelensége a mai német kormány bukását jelentené, ami a birodalmi kormány azonnali lemondását vonná maga után. A konferenciát eredménytelensége esetén a napokban valószínűleg elnapolják vagy feloszlatják és majd legközelebb megint összeülnek a kormányok, ho^y próbálkozzanak egymást kapacitálni Mert az egész hágai konferencia csak próbálkozás volt arra, hogy meg tudnak-e alkudni, azonban semmiféle engedékenységről sem tettek tanúságot a hatalmak Képviselői, Még mindég hiányzik ezekből a tanácskozásokból a megfelelő lelki fölkészültség, amely iehetővé fenné azt, hogy a diplomáciai sima szólamok szines mondataiban a megértés, a m'sik fii súlyos helyzetének jóindulatú felismerése és az általános világhelyzet helyes ismerete jutna kifejezésre. Csak az őszinte békülásre való hajlam és akarat képes eredményes munkál végezni, amig ezt a h faltnak nélkülözik, valamennyi konferenci fiaskóval fog végződni. (.—) — Orvasi hírek. Mr, Ph. eí M U. dr. Neumann Jenő szülész- és nőorvos, specialista, Bratislava-Pozsony, Védcölöp-út 62.8z. (Stefánia kávéházzal szemben), Rendel délelőtt 9—12 óráig és délu án 2—4 óráig. Lieóebny fond. Tel. 28—88. Az Ipartársu!at Faipari szakosztályának elöljárósága a június hóban megtartott közgyűlés után elsőizben ült össze Németh Bála szakosztályi elnök vezetése mellett. Az ülésen kegyeletes szavakkal emlékezed meg az elnök a napokban elhunyt Blndernits József asztalosmesterrő1, aki a komáromi iparostársadalomnak hosszú életén át mindig közbecsülésben álió tagja volt. A szakosztály tagjai vitték fai u olsó útjára és sírjára koszorút helyeztek. A szakosztályi ülés foglalkozóit az önálló iparos betegsegélyző pénztár felállításával, a kontárkodásnak, a tisztességfelen versenynek és igen élénken a munkáshiány, az iparos szaksajtó, szaktanfolyam, tanoncoktatás kérdéseivel. Az egyes ügyeket Balogh Miklós szakosztályi ügyvezelő elnök és Ivdnfy Géza ipartársulaíi titkár adták elő. Az előadott referátumokhoz a megjelent előijár. tagok íuen nagy érdeklődéssel szóltak, megdönthetetlen bizonyságául annak, hogy az ipartársulati szervezetben csakis és kizárólag a szakosztályok belső munkája tudja a tagok együitmunkálkodásdt biztosítani és az igazi érdekvédelmet ellátni. A szakmabeli iparosságtól nyert információk alapján a szakosztály elöljárósága a munkapiacon mutatkozó munkáshiány okául nemcsak a nyári szezonban fel szaporodott munkát látja, de különösen a helybeli Skoda-féle hajójavító műhely munkakeresletét. A h>jógyár nagyobb állami megrendeléshez ju'ott és most pár hónapra szüksége lesz faipari, asztaiosmunkssokra. A szakosztály tagjai úgy tudják, hogy a Skodagyár a munkások részére magasabb munkabért fizet, mint amilyen a helyi piacon szokásos. A szakosztály jogosnak tiríja, hogy a szakmunkás megfelelő és kifogástalan szakmunkáért megfelelő munkabért kapjon, nem tartja azonban egyenlő versenynek, amidőn az állam által támogatott hatalmas gyári vállalat tőkeerejével olyan munkabért fizet, amely csak Az öngyilkos Irta IIülty György Csupa piroä muskátlit rakott ki a hajnali nap az ablakba, amikor öreg Kajdácsi uram nagyot nyögve fordult egyet ágyán és kijelentette ámuló lányának, meg a vejének, hogy nem kel fel többé, mert meg akar h tini. Nem mondta, hogy fájna valamije, azt se mondta, hogy mi baja, se tea nem kellett neki, se borogatás, csak nyögöd és sóhajtozott, hogy ő meg akar halni, még pedig a saját, szabad akaratából, amiért aztán mától kezdve nem eszik többé, ns is kínálják. Nosza volt ij’dlség, kapkodás. Az aaszonynép összesúgott és titokban tárgyalták a dolgot, jaj, meg ne tudja valahogy a falu a szégyent. Még azt mondanák, hogy ő miattuk utálta meg az életét, hogy meg se tudja várni a csendes végét. Az egész bolondságot a veje: a Gyuri vette legkevésbé a szivére, nevetve szólt oda a megijedt asszonyoknak: — Hagyni kő. Ha megéhezik, majd eszik. Még mindenki evett, aki éhes volt. Hagyták is. Egy nap nem a világ. Ksjdácsi uram íehát egész nap nem evett, csak szilfa, nyakra-főre szíttá a pipáját, mintha azzal akart volna jóllakni. — Majd eszik holnap — mondta a Gyuri. — Sose bánjátok. Da bizony másnap sem evett egész nap Meg se nézte az ételt, amit elébe tettek az asszonyok, csak lökte el magától, mintha u!á!koznék. Pádig olyan finom paprikást főztek neki, hogy elcsavarta az emberek orrát messze a szomszédban is. Harmadnap reggel pirított szalonnát, egy kis sonkát, meg vajat tett ágya mellé a szipogó lánya, — Édesapám, egy kis harapnivaló, Szereti. Tán enne már belőle. Az öreg paraszt éhesen szagolta a levegőt, de mogorván szólt: — Eredj. Ne piszkáld fel az orromat, mert még megpuhitcd az akaratomat 1 — Azt szeretném éppen. — Már pedig abból nem eszel, mert én ugyan nem eszem egy falatot sem! Sápitozva húzta a lánya a szól: — Ijjen szégyen. Jaj, ijjen szégyen. Már erről sugdosnak a faluban. Mindenki arról beszél, hogy édesapám el akarja magát emészteni. — Ez kell fiam! Hadd beszéljenek! Mindenkinek tudnia kell, hogy a magam akaratából halok meg. Felijedve sirt az asszony: — Hát bántottuk mi, édesapám ? Rosssak vollunk? Megérdemeljük ezt a világraszóló szégyent, hogy az egész falu gyilkosnak nevezzen bennünket? Dühösen pattant fel az öreg. — Ki mongya? — Mindenki. — Hazugság I — Már pedig nem veszi le rőlnnk senki a keresztvizet, ha kend igazába igy ha! meg. — Majd mindenkinek megmondom, aki idegyön, hogy nem miattatok. — Jaj! Ezzel meg éppen ránk uszítja az egész falul. Ez kell csak éppen! Ijjet csinál édesapám öregségire! Bizony mondom, nem szerel bennünket. — Máj’ ha meghaltam, megtuggyátok, hogy éppen ez ... hogy éppen igen nsgyon szeretlek benneteket. És hiába volt minden szép sző, minden könyörgés, az öreg, nyakas sürgős, s rövid, korlátozott időre szóló munkáért indokolt. A munkával ellátott sszlalosiparosság, miután megrendeléseit kötelezettségéhez hiven a megrendslí időre pontosan szállítani kívánja, de súlyos pönálék kikötéíe folytán kötelezett is, kénytelen idegen munkapiacokhoz fordulni, s utasítást adott a szakosztály vezetőségének, hogy a kisebb vidéki városokból — hol a munkabér a komárominál jóval alacsonyabb — megfelelő számú szakmunkás meghívásáról gondoskodjék. A lakosztály vezetősége bejelentette, hogy máris több városból érkezett* jelentés munkáskinálalról s felhívja a szakmabelieket, hogy munkásszükségletüket jelentsék be mielőbb, A szakosztály sajnálattal volt kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni, mert elsősorban helyi szakmunkások alkalmazását tartja maga is kívánatosnak a munkaadók és munkások közötti jóviszony biztosítása érdekében, miu'án azonban maguk a munkások rövid idáig tartó előnyért, bizonytalan tartamú alkalmaztatásért szó nélkül elhagyják munkahelyeiket, 8hol állandó keresetük volt és lenne, előre elhárítja magáról a felelősséget azért a kárért, melyet idegen és nagyobb számú szakmunkásnak a városba beözönlése a munkapiacon -- és bizonyára a munkások munkabérének rovásáia előidézni fog. A még mindig elharapózottan búr. jánzó kontárkodás ügyében úgy határozott, hogy miután sem az Ipartársulat, sem pedig az egyes szakmabeli iparos nem ér rá arra, hogy a kontárok munkáját állandóan figyelje, lak. és műhelyeiket felfedezze, kutassa: kinek, mikor, mit készítettek s mivel mind e tény kedés elvégzése a törvények betartásán őrködő és a polgárság jogait védeni és őrizni köteles hatóságnak és közegeinek kötelessége, az. Ipartársulat utján panaszt tesz, illetve kérelmet (erjeszt fel most már az alantas hatóságok megkerülésével egyenesen az Országos Hivatalhoz és kéri az alantasabb járási és községi helyi hatóságok számára erélyes utasítás sürgős kiadását, mellyel elrendeltessék, hogy a községekben a helyi rendőri ellenőrző hatóság külön csak e célra alkalmazott közegeivel ellenőrizze a törvény betartását, illetve kutassa fel paraszt csak megmaradt a szavánál, csak nem evett egy falatot sem. A veje, a Gyuri, nem szólt hozzá egész nap ee»y mukkot se. Némán, elgondolkozva tett-veti a ház körül, mint aki töri a fejét valamiben. Aztán egyszerre csak elhatározta magát, felöltözött és senkinek sem szólt egy szót se, csak elment. Még estebéd ideje sem következett el, már itthon volt. Valami igen jót végezhetett, mert mosolygós volt az ábrázata. Úgy, ahogy volt, felöltözve ment be a paraszthoz, hadd lássa, hogy jött valahonnan. — Jó eslét Csendesen, gyanakodva nézet! rajta végig az öreg, csak úgy feleit a fogai közül: — Aggyisten. Egy kis hallgatás után rákezdle a fiatal: — Elvoltam. — Jól tetted. — Dógom volt. — Ha volt, volt. Elvégeztetted. Gonoszkodva nézett rá a veje, amikor megkérdezte: — Aztán, tudja-e, hogy hun volt dógom? — Nem a. — Azt hittem, feitalájja, mert kendnek könnyű volna kitalálni. Nem iuggya mégse? Az öreg szaporábban pislogott. Egy kicsit félt. De ráfelelt: — Honnan a fenéből tudhatnám? Kicsit hallgatott a fiatal. Eíőre élvezte azt, amit mond, aztán kirukkolt: — A plébánosnál voltam. A pipa kiesett az öreg szájából, nem is kapkodott utána, úgy megijedt. „Tolnai Világlapja“ képes hetilap hetenként konyvmelléklettel. Kapható és megrendelhető: a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-utca 29. Kívánatra házhoz szállítom ammmnMaiHMamB a hemzsegő kontárokat, a legitim iparnak horribilis károkat okozó munkásságukat pedig akadályozza meg. Felkéri egyben a társulat vezetőségét, hogy a tudomására adott feontáreseteket minden alkalommal nemcsak a helyi hatóságnak, hanem egyidejűleg az Országos Hivatalnak és az Ipartársulatok Instruktorétorának és a kerü éti Kamarának is jelentse. A szakosztály az összes ipartársulatokat hasonló eljárásra kéri fel, mert a koniárkodás országos és már hosszú évek óta rendezetlen ügyében csak igy lúd radikális orvoslást remélni. A tisztességtelen verseny kérdésében szükségesnek tartja a szakosztály a hatóságok, köztestületek megkeresését, hogy minden egyes megrendelésnél az illetékes ipartársulat illető szakosztályát keressék meg pályázati iránykalkuláció elkészítése céljából 8 a beérkezett pályázatoknál ez iránykalkuláció végöszszegénél lefelé, illetve fölfelé 10 százalékkal alacsonyabb, iileíve magasabb ajánlati összegekkel szereplő ajánlatot figyelembe vegyenek s e feltételt már a pályázat kiírása alkalmával is adjak tud u! az érdekeit iparosságnak. Az asztalosmesterek részére az ősz folyamán rendezendő szaktanfolyam ügyében úgy határozott a szakosztály, hogy megkeresést in éz a tuiócszentmártoni Ipatfejlesztő Intézethez magyar nyelvű szakelőadó kiküldésire. A szaktanfolyam idejét úgy kívánja a szakosztály megállapítani, hogy a vidéki szakmabeliek is látogathassák azt. — Óit? Aztán mér? — Magáér! — Éi értem?! — Úgy hát! Halál előtt van, pap dukál I Holnap a reggeli mise után el is gyön, Az öreg paraszt reszkető kézzel dugtío8ta vissza újra a pipát a szájába. Krákogo!», nyögöti és kibökte a végén: — Hát ha gyün, hát gyün. — Azzal befordult, mintaki leszámolt mindennel. A Gyuri azonban csak most akart kijönni a tromffal. Előre nevette a hatást. — De nem volt ám elég. Máshun is voltam. Az öreg paraszt fülei széfálltak a szörnyű figyelemtől. De nem merte megkérdezni. Igen félt. A Gyuri meg lassan, tempósan folytatta : — A doktornál is voltam, Éktelen haragra gerjedt az öreg. Egyszeribe piprikavörös lett az arca, fel is ült az ágyba, aztán káromkodott egy cifrát és ugv vágta dohánnyal teli pipáját a vejének, hogyha az le nem bukik élőié, hát a fején törik össze darabokra. így csak a falon tört porrá. — Adta gazembere ! Hát egészen el akarlok pusztítani ? Ki akartok kergetni az életből ? Szép gyerekek vagytok, mondhatom! Már meg se luggyák várni a halálomat. Úgy sietnek véle! Tinállatok még meghalni se lehet nyugodtan. Egész este morgott, zsémbdődötí, veszekedett. 0 yan volt, mint a rossz gyerek. Az asszonyok megszidták a Gyurit, aki meg se hallgatta őket, csak rántott egyet a vállán és odabökte, mielőtt kiment. — Halál előtt mindenkinek doktor Az elismert legjobb töltényt, a legnagyobb választékot mindennemű fegyverebben Seiíert József puskaműves cégnél találja Bratislava, Halászkapu-u.4
