Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-08-13 / 97. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1929. augusztus 13. szappan szappan kalapács védjeggyel valódi! Zsidó Egyházi Énekkar Lányi Ernő: Jaj, de keskeny ez az utca ... kezdetű zamatos magyar népdalát adta elő és végül a Komáromi Dalegyesület Huber Károlynak Nem nézek én, minek néz­nék (Petőfi) c. dinamikai hatásokban gazdag remek müvét interpretálta. A hangverseny zárószáma Ziegler Bélá­nak „Dalárélet“ c. indulója volt, ame­lyet az öt daltestület 170 tagból álló egyesitett férfikara adott elő. Az egyes dalárdák derekasan mag­állották helyüket, a karok megválasztása erejükhözmértentörtént, szorgalmas elő munka, elmélyedő kidolgozás jellemezte előadásukat. Ezt különösen az Érsek újvári Iparosok Dalegyesületénél lehe­tett örömmel megállapítani, amelynek féifikara rendkívül szabatos és biztos előadásban mutatta be mindkét mü­­dalát. Az Egyetértés Munkásdalárda nehéz feladatra vállalkozott Erkel Fe­rencnek Petőfi költeményeire szerzett müvének előadásával, de el kell is­merni, hogy a fárasztó darabot az Egyetértés lelkes gárdája sikerre vitte. A Szamosmenti nóták pompás szóló: és pénzegyüttesei nagy hatást váltot­tak ki. Az uj, fiatal erőkkel felfrissített és megerősített Római Kath. Egy házi Énekkar népdalokat adott elő a tőle megszokott sikerrel. A kar most uj fejlődési stádiumba került s a leg­szebb reményekkel tekintheiünk jövő munkássága elé. A Zsidó Egyházi Énekkar könnyebb műfajjal (népdalok, kai) szerepelt, ugyan, de választolt ka­rokat a legnagyobb precizitással, töké­letes készültséggel adta elő és feltűnő fejlődését mindenki örömmel állapította meg. A Komáromi Dalegyesület kiváló hanganyaggal rendelkező féifikara régi érdemeit gyarapította Huber K. reme­kének művészi előadásával, amelyet teljes szépségében mutatott be a kö­zönségnek. A jubiláns nólák szép elő­adása 08ziatlsn elismerésre talált. Az egyesitett karokat Molecz Tivadar, zenei életünk e tiszteletreméltó jeles Nesztora vezényelte, ő vezette a Dal­­egyesületet és Kath. Egyházi Énekkart is. Az Egyetértés Munkásdalárdát és a Zsidó Egyházi Énekkart Krausz Mór, a magyar dalkultura e fáradhatatlan és talentumos művelője vezette, az Érsek újvári Iparosok Dalegyesületét Szendrei István érsekujvári kath. egyházi kar­nagy, a kiváló dalszerző és dirigens egy személyben, vezényelte. A siker oroszlánrésze az ö munkájukra esik, akik valóban elismerésreméitó lelkese déssel fáradoztak a hangverseny sikerén. Az előadott müvek során a szólókat Tóth József (Komáromi Dilegyesület), Adamek József (Egyetértés Munkás­dalárda) és Nemcsics Lajos (Kath Egyh Énekkar) énekelték, valóban nagy gyö nyörüségére a közönségnek. Úgy az ő, valamint az összes dalosok közremű­ködése sokáig felejthetetlenül kedves emlék marad. A hangversenyt tánc követte, amely világos reggelig a legjobb hangulatban folyt. A hangverseny napján délután a negyed háromkor érkező érsekujvári dalosok fogadására az állomáson meg­jelentek a helybeli dalárdák képviselői, akiknek nevében hathona Sándor nyug. járásbiró, a Dalegye&ümt elnöke üdvö zölte meleg szavakkal az érkezőket, akik Gogh Péter és Ludik István elnö­kök vezetésével látogatták meg Komá­romot s akikkel azután az Érsekujvári Dalegyesület díszes zászlaja alatt vonul­tak be a városon keresztül a Dalegyesület Nádor u!cai kerti helyiségébe. Az ér­­sekujváriak elvoltak ragadtatva a gyö­nyörű árnyas kerthelyiség szépségétől, amely az esti villanyvilágításban bon­takozott ki csak igazán. Az érsekujváriak éjfél után kedves emlékekkel szívókban két autón utaztak el Komáromból. A minden kis részletében sikerűit pompás monstrehangverseny feledhe­tetlen marad sokáig. Technika és világpolitika. Hogyan segíti a technikai civilizáció a békét és — a háborút? — augusztus 12 A technika lényegileg forradalmi és történelmietlen valami. Az évszázadok folyamán azonban sokszor döntö be­folyást gyakorolt a rnai modern álla­mok kialakulására. A politika, a világ­­politika: emberi elgondolás; a technika: a valóság, amelyben az emberi elgon­dolások a lehetőség szerint testet ölle­nek. Természetesen itt a technikának nemcsak a keret szerepe jut, hanem sokszor a formáé is, amelyhez a poli­tikának hozzá kell idomulnia. Nem akarunk a múltban a lőfegyve­rek feltalálásara és a közelmúltban a közlekedés tökéletesítésére hivatkozni, mint jó példára a technika politikaal. kotó hatásával kapcsolatban. Az embe­riségnek megvan ugyan az a jótulaj­donsága, hogy oiyan találmányokból, amelyek eredetileg az emberi életstan­dard javítására születtek, üres fordulat­tal támadó, vagy legalább Í3 védőesz­közöket formái. De sokszor a technika „nem hagyja magát“. Kétszer emlékez­tették már arra az emberiséget az el­múlt századok folyamán, hogy gazda­ságilag egységes. Az egyik emlékeztető a napóleoni idők kontinentális vám­határzára volt, a másik a világháború folyamán formálódott határzárrendszer volt. Ez a két határzár eléggé brutáli­san figyelmeztette az emberiséget arra, bogz a modern technikai civilizáció nemzetközi kapcsolatokon épül fel s hogy ezek nélkül a kapcsolatok nélkül teljesen megbénul. A természet a saját kényekedve sze­rint szórta el a bolygónkon az egyes nyerstermékek gócpontjait. A technika, amelyre az egész modern életünk tá maszkodik, csak ezekkel a nyerstermé-Reklám árusítás! j^||^ ^ELBERT divatáruháza^ Nádor-utca 19. C Komárom O Nádor-utca 19. Intézeti cikkek: Leányka és fiú fehérnemű, Pat. harisnya, clottkötény, Flor selyem harisnya Fehérnemű osztály: „Erco* Pouplin-ing, Pyjamas, Apach-ing, női ingnadrág, hálóing, rövid alsónadrág llri divat osztály: „Bécsi nyakkendők“, mosó bőr és cérna keztyük. - Selyem nadrágtartók. - Flor harisnya és sokni _______________ Strand cikkek: Fürdő kosztüm és kőppeny, kabát, gumi cipők és sapka kiárusítási árban e w «« 2. <T ö-o o 9 r* 0 M n — B J3őráru osztály: nhmus számára a nemzetközi ellenié tek 82Í ása. Ez a kérdés egyis oldala. A másik oldal sokkal szomorúbban hangzik a pacifista fülek előtt: a technika egy­szerre dolgozik a nemzetközi egymásra­utaltságok mellett és ellen Mert a tech­nika, a íechrtikei civilizáció fegyvert ad azok kezeibe is, skik a nemzeti függet­lenségekért dolgoznak. Eddig is szép sikereket értek el már a modern kémikusok a szénnel folyta­tott kísérleteik alatt. A kőszénből kő olajat akar formálni a kémia és ezáltal, akarva, nem akarva, fegyvert ad egyes kőolajban szegény nemzetek kezébe, akik a mesterséges kőolaj birtokában függetleníthetik magukat a kőolajban gazdag nemzetekkel fennálló függősé geiktől. Ugyanígy lehetséges, hogy az idők folyamán a vegyész és a techni kus a legfőbb nyerstermék helyébe mes­terséges anyagokat tud alkotni, lehet­séges, hogy a nyersanyagokból más nyersanyagok legnagyobb skáláját lehet majd előállítani, szénből vasat, gabo­nából gyapotot és igy tovább. Ha ezek a nyersanyagpótlékok megszületnek, akkor az emberiség újra megszűnik gazdasági és technikai egységében, minden fennakadás néikül újra széies­­hetik egymástól független nemzetek kaleidoszkópjává. Milyen irányban fogja segileni a technika az emberiséget? Ez részben a világpolitika, részben az emberiség dolga. kekkel tud dolgozni. Már most aztán hiába alkotunk pompás világpolitikai terveket, hiába építünk ki hatalmi háló­zatokat, ezeknek a terveknek és háló­zatoknak engedelmesen hozzá keli si­­mulniok a természeti és teshnikai adott­ságokhoz. A modern indusztriáiis Japán minden politikai törekvésében nem fe­ledheti el, hogy Mandzsúria, illetőleg a mandzsűriai nyerstermékek nélkül nem tud prosperálni. Vagy meg kell hódítani Kínát vagy Mandzsúriát, vagy barátságban kell iennie Kínával es Mandzsúriával, de nem függetlenítheti megát tőlük. A természet és a technika összekötőbe Japán sorsát a mandzsúriai nyerstermék kincstárra! és ezzel áil, vagy enélkül bukik. A genfi nemzetközi gazdasági bizott­ság kimutatta, hogy csak akkor lehet megkísérelni egy teljesen önálló és független nemzetgazdászat megterem tését, ha az összes erőforrások és nyerstermékek rendelkezésre állanak, amelyekre a nemzet életének szüksége van. Tolsztoj álmodhatott arról, hogy nem szorul semmire, hogy két keze munkájával megteremti mindazt, amire csak szüksége van, a nemzetek nem álmodhatnak erről. Önálló és önmagá­ból teljesen függetlenül megélő ország nem léíezheiik a modern technika ko­rában. A technika, éppen úgy, mint a paci­fizmus, történelmietlen. A technika a legfőbb bizonyíték arra nézve, hogy a világbéke valaha is megszüleihetik. Minél jobban bonyolódnak a technikai civilizáció korában a nemzetközi szö­vevények, egymásrautaltságok, egymást­­kiegészitések légiói, annál lehetetlenebb lesz az elvont politika és a vak sovi­m 38 állam diákdelegátusa vesz részt a budapesti nemzetközi diákkongressznm 13. — augusztus Budapesten vasárnap délelőtt nyílt meg a műegyetem aulájában ünnepies keretek között a Nemzetközi Diákszö­vetség kongresszusa, amelyen 38 állam képviseltette magát mintegy 2000 részt­vevővei. A kongresszust a diákszövet­ség angol elnöke nyitotta meg, majd Klebelsberg Kunó gróf magyar minisz­terelnök francia beszéddel üdvözölte a diákságot. A kongresszus táviratban üdvözölte Horthy kormányzót. A tulaj­­donképeni kongresszus, amely néhány napig fog tartani, hétfőn kezdődött el. A ki8antant államok közül csak a cseh diákság jelent meg hivatalosan, noha jöttek román és szerb diákok is, azon­ban nem hivatalos minőségben. Szeptember 8-án lesz ítélet a Tuka pörben. — augusztus 13. A Tuka pernek a tegnapi, hétfői tár­gyalás volt a tizenkettedik napja. A tárgyalás lassú menetben halad előre, noha a védelem alig bírja a tárgyalás iramát, mert nem bírnak egyik napról a másikra elkészülni. Terebessy dr. elnök nyilatkozata szerint a tárgyalás augusz­tus végéig fog tartani. Még két igen fontos tanút, Hiinka és Buday néppárti képviselőket hallgatják ki. Az ítéletet szeptember 8 án hirdetik ki. Egy okos tanács. Erdélyből egy okos gondolat indult el: „Magyar ember ne pereljen magyar embert“. És ezt egy fiskális ember mondja. Nem fél attól, hogy keresetében megrövidül, nem gondol arra, hogy pár száz leilel kevesebb lesz a jövedelme. Becsületből mondta, lélekből mondta, ezért is tette magáévá a székely társa­dalom értelmisége a gondolatot és üdvözli annak megteremtőjét. Mi itt a magyar pólus másik végén felfigyelünk erre a szóra. Jól esik és megértetjük ezt a bölcsek kövére kíván­kozó szót: magyar ember ne pereljen magyar emberi. Százados hibánk egy­máson pereskedni akkor is, amikor talán egy kézlegyintéssel, egy barátságos kijelentéssel is el • lehetne intézni a vitásnak látszó ügye*. A hétköznapi kenyérszerzésben való tülekedésben olyan türelmetlenül vágunk csapást egymás soraiban, mintha az argentínai őserdő dzsungeljeiben végeznénk erdő­irtó munkát. A politikai vetélkedés po­rondján mintha csak azt tűztük volna ki, hogy egyikünk a másikat a két vállára terítse: újra meg újra ölre megyünk egymással, mig a nagy aréna közönsége kaján mosollyal kiséri virtus­­kodó árviadaluikat. Egy kis apai vagy anyai juss elosztásánál legalább annyi fiskális kell, ahány örökös van. Egy rosszul lebonyolítóit munka vagy üzlet­ügyhöz a bíróság tekintélyét vesszük igénybe, egy elszántott barázdáért, egy eperfáért, egy sírhelyért per és újra per. Egy zokszóért per, egy veder vízért per, mindenért per. Vadász Armand jól ismert a székely ember perlekedő természetét és tudja azt, hogy mit jelent egy család életé­ben a perek láncolata, azért érett meg benne az a gondolat, hogy társadalmi utón beléneveli az emberekbe az egy­másiránti türeimességet, hogy magyar ember ne pereljen magyar embert min­den semminél. Ü2 ez a gondolat nem állhat meg Erdély hitárai között, mert a pereskedő természet, hogy másról ne beszéljünk, meg van itt nálunk, szlovenskói ma­gyarok között is. Ennek a pereskedni szerelésnek van valami lélektani oka. Ha például vala­kinek rosszul megy a sora, azon a legtöbb ember sajnálkozik, ha meg jól megy, sokan kajánul néznek rá és keresik az okot, hogy honnét fakad a jobb mód forrása. Itt azután okkal vagy ok néikül kirobban a per. A po­litikai ellenszenv, a vagyonbeli külön­bözőség, az érdekek kereszteződése sok pernek a szüíőanyja. Minek ez? Kell ez nekünk? Nem kell. Nem kell a bíróságnak sem és nem kell minden per az ügyvédnek sem. A per a perlekedőknek munka veszteséggel, költséggel, pusztulással jár. ! Azért hát ne menjünk minden kicsiséggel a bíró­sághoz. Ha a megmaradt pereknek az a része, ami okvetlenül igényel birót és ügyvédet, reánk háramlik, még lesz min­dig elég bajunk, és még a bíróságok­nak is lesz elég dolguk, mert a perek sokaságát látva és az elkésett perek igazolták, hogy a bíróság túl van ter­helve olyan perekkel, amelyek nem okvetlenül szükségesek. Magyar ember ne pereljen magyar embert 1 — fl „Soffőruizsga“ c, szakkönyv már kapható a Spitzer könyves­boltban. A könyvecske nélkülözhe­tetlen mindazoknak, akik a sofíőri vizsgára készülnek. — Olüassa el Elbert hirdetését, meglepő olcsó roihat. divatáruháza árban vásá-

Next

/
Thumbnails
Contents