Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-13 / 97. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1929. augusztus 13. szappan szappan kalapács védjeggyel valódi! Zsidó Egyházi Énekkar Lányi Ernő: Jaj, de keskeny ez az utca ... kezdetű zamatos magyar népdalát adta elő és végül a Komáromi Dalegyesület Huber Károlynak Nem nézek én, minek néznék (Petőfi) c. dinamikai hatásokban gazdag remek müvét interpretálta. A hangverseny zárószáma Ziegler Bélának „Dalárélet“ c. indulója volt, amelyet az öt daltestület 170 tagból álló egyesitett férfikara adott elő. Az egyes dalárdák derekasan magállották helyüket, a karok megválasztása erejükhözmértentörtént, szorgalmas elő munka, elmélyedő kidolgozás jellemezte előadásukat. Ezt különösen az Érsek újvári Iparosok Dalegyesületénél lehetett örömmel megállapítani, amelynek féifikara rendkívül szabatos és biztos előadásban mutatta be mindkét müdalát. Az Egyetértés Munkásdalárda nehéz feladatra vállalkozott Erkel Ferencnek Petőfi költeményeire szerzett müvének előadásával, de el kell ismerni, hogy a fárasztó darabot az Egyetértés lelkes gárdája sikerre vitte. A Szamosmenti nóták pompás szóló: és pénzegyüttesei nagy hatást váltottak ki. Az uj, fiatal erőkkel felfrissített és megerősített Római Kath. Egy házi Énekkar népdalokat adott elő a tőle megszokott sikerrel. A kar most uj fejlődési stádiumba került s a legszebb reményekkel tekintheiünk jövő munkássága elé. A Zsidó Egyházi Énekkar könnyebb műfajjal (népdalok, kai) szerepelt, ugyan, de választolt karokat a legnagyobb precizitással, tökéletes készültséggel adta elő és feltűnő fejlődését mindenki örömmel állapította meg. A Komáromi Dalegyesület kiváló hanganyaggal rendelkező féifikara régi érdemeit gyarapította Huber K. remekének művészi előadásával, amelyet teljes szépségében mutatott be a közönségnek. A jubiláns nólák szép előadása 08ziatlsn elismerésre talált. Az egyesitett karokat Molecz Tivadar, zenei életünk e tiszteletreméltó jeles Nesztora vezényelte, ő vezette a Dalegyesületet és Kath. Egyházi Énekkart is. Az Egyetértés Munkásdalárdát és a Zsidó Egyházi Énekkart Krausz Mór, a magyar dalkultura e fáradhatatlan és talentumos művelője vezette, az Érsek újvári Iparosok Dalegyesületét Szendrei István érsekujvári kath. egyházi karnagy, a kiváló dalszerző és dirigens egy személyben, vezényelte. A siker oroszlánrésze az ö munkájukra esik, akik valóban elismerésreméitó lelkese déssel fáradoztak a hangverseny sikerén. Az előadott müvek során a szólókat Tóth József (Komáromi Dilegyesület), Adamek József (Egyetértés Munkásdalárda) és Nemcsics Lajos (Kath Egyh Énekkar) énekelték, valóban nagy gyö nyörüségére a közönségnek. Úgy az ő, valamint az összes dalosok közreműködése sokáig felejthetetlenül kedves emlék marad. A hangversenyt tánc követte, amely világos reggelig a legjobb hangulatban folyt. A hangverseny napján délután a negyed háromkor érkező érsekujvári dalosok fogadására az állomáson megjelentek a helybeli dalárdák képviselői, akiknek nevében hathona Sándor nyug. járásbiró, a Dalegye&ümt elnöke üdvö zölte meleg szavakkal az érkezőket, akik Gogh Péter és Ludik István elnökök vezetésével látogatták meg Komáromot s akikkel azután az Érsekujvári Dalegyesület díszes zászlaja alatt vonultak be a városon keresztül a Dalegyesület Nádor u!cai kerti helyiségébe. Az érsekujváriak elvoltak ragadtatva a gyönyörű árnyas kerthelyiség szépségétől, amely az esti villanyvilágításban bontakozott ki csak igazán. Az érsekujváriak éjfél után kedves emlékekkel szívókban két autón utaztak el Komáromból. A minden kis részletében sikerűit pompás monstrehangverseny feledhetetlen marad sokáig. Technika és világpolitika. Hogyan segíti a technikai civilizáció a békét és — a háborút? — augusztus 12 A technika lényegileg forradalmi és történelmietlen valami. Az évszázadok folyamán azonban sokszor döntö befolyást gyakorolt a rnai modern államok kialakulására. A politika, a világpolitika: emberi elgondolás; a technika: a valóság, amelyben az emberi elgondolások a lehetőség szerint testet öllenek. Természetesen itt a technikának nemcsak a keret szerepe jut, hanem sokszor a formáé is, amelyhez a politikának hozzá kell idomulnia. Nem akarunk a múltban a lőfegyverek feltalálásara és a közelmúltban a közlekedés tökéletesítésére hivatkozni, mint jó példára a technika politikaal. kotó hatásával kapcsolatban. Az emberiségnek megvan ugyan az a jótulajdonsága, hogy oiyan találmányokból, amelyek eredetileg az emberi életstandard javítására születtek, üres fordulattal támadó, vagy legalább Í3 védőeszközöket formái. De sokszor a technika „nem hagyja magát“. Kétszer emlékeztették már arra az emberiséget az elmúlt századok folyamán, hogy gazdaságilag egységes. Az egyik emlékeztető a napóleoni idők kontinentális vámhatárzára volt, a másik a világháború folyamán formálódott határzárrendszer volt. Ez a két határzár eléggé brutálisan figyelmeztette az emberiséget arra, bogz a modern technikai civilizáció nemzetközi kapcsolatokon épül fel s hogy ezek nélkül a kapcsolatok nélkül teljesen megbénul. A természet a saját kényekedve szerint szórta el a bolygónkon az egyes nyerstermékek gócpontjait. A technika, amelyre az egész modern életünk tá maszkodik, csak ezekkel a nyerstermé-Reklám árusítás! j^||^ ^ELBERT divatáruháza^ Nádor-utca 19. C Komárom O Nádor-utca 19. Intézeti cikkek: Leányka és fiú fehérnemű, Pat. harisnya, clottkötény, Flor selyem harisnya Fehérnemű osztály: „Erco* Pouplin-ing, Pyjamas, Apach-ing, női ingnadrág, hálóing, rövid alsónadrág llri divat osztály: „Bécsi nyakkendők“, mosó bőr és cérna keztyük. - Selyem nadrágtartók. - Flor harisnya és sokni _______________ Strand cikkek: Fürdő kosztüm és kőppeny, kabát, gumi cipők és sapka kiárusítási árban e w «« 2. <T ö-o o 9 r* 0 M n — B J3őráru osztály: nhmus számára a nemzetközi ellenié tek 82Í ása. Ez a kérdés egyis oldala. A másik oldal sokkal szomorúbban hangzik a pacifista fülek előtt: a technika egyszerre dolgozik a nemzetközi egymásrautaltságok mellett és ellen Mert a technika, a íechrtikei civilizáció fegyvert ad azok kezeibe is, skik a nemzeti függetlenségekért dolgoznak. Eddig is szép sikereket értek el már a modern kémikusok a szénnel folytatott kísérleteik alatt. A kőszénből kő olajat akar formálni a kémia és ezáltal, akarva, nem akarva, fegyvert ad egyes kőolajban szegény nemzetek kezébe, akik a mesterséges kőolaj birtokában függetleníthetik magukat a kőolajban gazdag nemzetekkel fennálló függősé geiktől. Ugyanígy lehetséges, hogy az idők folyamán a vegyész és a techni kus a legfőbb nyerstermék helyébe mesterséges anyagokat tud alkotni, lehetséges, hogy a nyersanyagokból más nyersanyagok legnagyobb skáláját lehet majd előállítani, szénből vasat, gabonából gyapotot és igy tovább. Ha ezek a nyersanyagpótlékok megszületnek, akkor az emberiség újra megszűnik gazdasági és technikai egységében, minden fennakadás néikül újra széieshetik egymástól független nemzetek kaleidoszkópjává. Milyen irányban fogja segileni a technika az emberiséget? Ez részben a világpolitika, részben az emberiség dolga. kekkel tud dolgozni. Már most aztán hiába alkotunk pompás világpolitikai terveket, hiába építünk ki hatalmi hálózatokat, ezeknek a terveknek és hálózatoknak engedelmesen hozzá keli simulniok a természeti és teshnikai adottságokhoz. A modern indusztriáiis Japán minden politikai törekvésében nem feledheti el, hogy Mandzsúria, illetőleg a mandzsűriai nyerstermékek nélkül nem tud prosperálni. Vagy meg kell hódítani Kínát vagy Mandzsúriát, vagy barátságban kell iennie Kínával es Mandzsúriával, de nem függetlenítheti megát tőlük. A természet és a technika összekötőbe Japán sorsát a mandzsúriai nyerstermék kincstárra! és ezzel áil, vagy enélkül bukik. A genfi nemzetközi gazdasági bizottság kimutatta, hogy csak akkor lehet megkísérelni egy teljesen önálló és független nemzetgazdászat megterem tését, ha az összes erőforrások és nyerstermékek rendelkezésre állanak, amelyekre a nemzet életének szüksége van. Tolsztoj álmodhatott arról, hogy nem szorul semmire, hogy két keze munkájával megteremti mindazt, amire csak szüksége van, a nemzetek nem álmodhatnak erről. Önálló és önmagából teljesen függetlenül megélő ország nem léíezheiik a modern technika korában. A technika, éppen úgy, mint a pacifizmus, történelmietlen. A technika a legfőbb bizonyíték arra nézve, hogy a világbéke valaha is megszüleihetik. Minél jobban bonyolódnak a technikai civilizáció korában a nemzetközi szövevények, egymásrautaltságok, egymástkiegészitések légiói, annál lehetetlenebb lesz az elvont politika és a vak sovim 38 állam diákdelegátusa vesz részt a budapesti nemzetközi diákkongressznm 13. — augusztus Budapesten vasárnap délelőtt nyílt meg a műegyetem aulájában ünnepies keretek között a Nemzetközi Diákszövetség kongresszusa, amelyen 38 állam képviseltette magát mintegy 2000 résztvevővei. A kongresszust a diákszövetség angol elnöke nyitotta meg, majd Klebelsberg Kunó gróf magyar miniszterelnök francia beszéddel üdvözölte a diákságot. A kongresszus táviratban üdvözölte Horthy kormányzót. A tulajdonképeni kongresszus, amely néhány napig fog tartani, hétfőn kezdődött el. A ki8antant államok közül csak a cseh diákság jelent meg hivatalosan, noha jöttek román és szerb diákok is, azonban nem hivatalos minőségben. Szeptember 8-án lesz ítélet a Tuka pörben. — augusztus 13. A Tuka pernek a tegnapi, hétfői tárgyalás volt a tizenkettedik napja. A tárgyalás lassú menetben halad előre, noha a védelem alig bírja a tárgyalás iramát, mert nem bírnak egyik napról a másikra elkészülni. Terebessy dr. elnök nyilatkozata szerint a tárgyalás augusztus végéig fog tartani. Még két igen fontos tanút, Hiinka és Buday néppárti képviselőket hallgatják ki. Az ítéletet szeptember 8 án hirdetik ki. Egy okos tanács. Erdélyből egy okos gondolat indult el: „Magyar ember ne pereljen magyar embert“. És ezt egy fiskális ember mondja. Nem fél attól, hogy keresetében megrövidül, nem gondol arra, hogy pár száz leilel kevesebb lesz a jövedelme. Becsületből mondta, lélekből mondta, ezért is tette magáévá a székely társadalom értelmisége a gondolatot és üdvözli annak megteremtőjét. Mi itt a magyar pólus másik végén felfigyelünk erre a szóra. Jól esik és megértetjük ezt a bölcsek kövére kívánkozó szót: magyar ember ne pereljen magyar emberi. Százados hibánk egymáson pereskedni akkor is, amikor talán egy kézlegyintéssel, egy barátságos kijelentéssel is el • lehetne intézni a vitásnak látszó ügye*. A hétköznapi kenyérszerzésben való tülekedésben olyan türelmetlenül vágunk csapást egymás soraiban, mintha az argentínai őserdő dzsungeljeiben végeznénk erdőirtó munkát. A politikai vetélkedés porondján mintha csak azt tűztük volna ki, hogy egyikünk a másikat a két vállára terítse: újra meg újra ölre megyünk egymással, mig a nagy aréna közönsége kaján mosollyal kiséri virtuskodó árviadaluikat. Egy kis apai vagy anyai juss elosztásánál legalább annyi fiskális kell, ahány örökös van. Egy rosszul lebonyolítóit munka vagy üzletügyhöz a bíróság tekintélyét vesszük igénybe, egy elszántott barázdáért, egy eperfáért, egy sírhelyért per és újra per. Egy zokszóért per, egy veder vízért per, mindenért per. Vadász Armand jól ismert a székely ember perlekedő természetét és tudja azt, hogy mit jelent egy család életében a perek láncolata, azért érett meg benne az a gondolat, hogy társadalmi utón beléneveli az emberekbe az egymásiránti türeimességet, hogy magyar ember ne pereljen magyar embert minden semminél. Ü2 ez a gondolat nem állhat meg Erdély hitárai között, mert a pereskedő természet, hogy másról ne beszéljünk, meg van itt nálunk, szlovenskói magyarok között is. Ennek a pereskedni szerelésnek van valami lélektani oka. Ha például valakinek rosszul megy a sora, azon a legtöbb ember sajnálkozik, ha meg jól megy, sokan kajánul néznek rá és keresik az okot, hogy honnét fakad a jobb mód forrása. Itt azután okkal vagy ok néikül kirobban a per. A politikai ellenszenv, a vagyonbeli különbözőség, az érdekek kereszteződése sok pernek a szüíőanyja. Minek ez? Kell ez nekünk? Nem kell. Nem kell a bíróságnak sem és nem kell minden per az ügyvédnek sem. A per a perlekedőknek munka veszteséggel, költséggel, pusztulással jár. ! Azért hát ne menjünk minden kicsiséggel a bírósághoz. Ha a megmaradt pereknek az a része, ami okvetlenül igényel birót és ügyvédet, reánk háramlik, még lesz mindig elég bajunk, és még a bíróságoknak is lesz elég dolguk, mert a perek sokaságát látva és az elkésett perek igazolták, hogy a bíróság túl van terhelve olyan perekkel, amelyek nem okvetlenül szükségesek. Magyar ember ne pereljen magyar embert 1 — fl „Soffőruizsga“ c, szakkönyv már kapható a Spitzer könyvesboltban. A könyvecske nélkülözhetetlen mindazoknak, akik a sofíőri vizsgára készülnek. — Olüassa el Elbert hirdetését, meglepő olcsó roihat. divatáruháza árban vásá-
