Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-13 / 97. szám
Ötvenedik évfolyam. 07. szám. Kedd, 1929. angnaztns 13 KISSI*? Sési is ssskBiiorák éstókbe»; Ifeíyk*» éi riáékze postai stéSWSéésiai i fiása í{» #0 X, lilém 46 I, neffyííév?« se x. ~ laiiöiäöß iso kí. p;ti «ám árai 80 fillér« ALAPÍTOTTA! TUBA JÁNOS« Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Ma nyolcvan éve... Komárom, — augusztus 13 Ma nyolcvan éve esett el Magyarország a túlerővel szemben függetlenségi harcában és a honvédseregek fővezére, Görgey Artur letette a fegyvereket Világosnál az orosz fővezér, Paskievics előtt. Háromnegyed évnél továbbtartó küzdelem után, melyben a nemzet energiáit csaknem mind felélte, elérkezett a szomorú nap reggele a világosi mezőkön a magyar seregre. Ez a fegyverletétel a legszomorubb sorsot jelentette a magyar nemzetre nézve, melynek egy ifjú, a gyermeki korból alig kinőtt uralkodó parancsszava diktálta a tennivalókat, akit nagyravágyó anyja és rokonsága tüzelt a »lázadók« ellen. Nem is volt kímélet a fegyverletétel után senkivel szemben sem és a politikai vérebek mindenütt bosszú ulán szimato'tak és megtorlásért lihegtek. A magyar sereg nagy részét besorozták az osztrák szoldateszka soraiba, hogy harcoljon a népszabadság ellen más részein a birodalomnak, amelynek rossz csillagzata felkelt a világosi fegyverlerakás után. Pár év múlva elveszett Lombardia és Velence, de ez a lecke még nem volt elég, következett a porosz megalázás és a königgrätzi végzetes csatavesztés. Ezeket a kudarcokat azonban borzalmasan kegyetlen megtorlás előzte meg a magyarsággal szemben, amely örök szégyene lesz a történelemnek és az osztrák zsarnoki önkénynek. Tizenhárom magyar tábornok, a hősök hősei gyalázatos bitóhalállal lakollak Aradon másfélhónappal Világos után. Az osztrák katonai hatalomnak csak egyetlen pontja nem hódolt meg még heteken keresztül sem és ez volt Komárom vára és városa. Hiába zárta körül négyszeres túlereje az osztrák és orosz seregeknek, a vár védői nem voltak hajlandók a várat dicstelenül feladni, csak hosszas, hetekig tartó tárgyalások után adták fel a reménytelenné vált küzdelmet é adták át a várat a várvédő sereg szabad elvonulásának feltétele alatt. Ma nyolcvannégy éve megásták a sirt a szabad Magyarország számára, a tetszhalottat, a vérvesztetnézve augusztus tizenharmadika. Jelenti elsősorban azt, hogy a nemzet életereje túlél mir den vele történt jogtalanságot és erőszakot és feltámad halottaiból is, ha tagjainak hűsége és önbizalma nem csügged, hanem bízva bizik nemzete jövendőjében. Tanulságul szo'gá) arra nézve, hogy a kishitütk hiába jósoltnak és luviko'nak, egy nemzet megújhodását és életrekapásáí rregakEdáiyozni nem lehet, mert az erkölcsi erők örökké élnek és meg nem ölhetők, ki nem irthatók. Augusztus 13-ika, a világosi katasztrófa jelentse nekünk örök időkre, hogy nincsen minden elveszve a legnehezebb viszonyok közt sem egy nemzet életében és az idő minden sebet meggyógyít, minden igazságot igazo'. Ehhez azonban a nemzet minden egyes tagjának át kell érezni azt a történelmi felelősséget, amely a nemzet tagjaii a nehezedik, ragaszkodnia kell nyelvéhez, kultúrájához, nemzeti hagyományaihoz és do’goznia kell minden erejével nem csak egyéni boldogulásáért, hanem nemzete jólétéért és jövendőjéért is. Komárom, —aguszfus 12. 550 milliót követelnek a cseh járások és közséfjeit a szanálási alapból. A körtársaság történelmi országaiban már összeállítóik.’® sőt letárgyalták a községek és járások az 1930 évre szőlő költségvetést, ezenfelül az országos költségvetés is elkészült. A csehországi országos költségvetést erősen redukálni keil, mivel a közzégek, városok és járások csekély 550 millió koronát követelnek az országos szanálási alapból. Ugyanakkor SzSovenszkó községei és j'rásai csak mintegy 25 milliót köve* l telnek, Podkarpaíska Rus pedig legfel- : jebb 2 milliót kíván. Az állami szanálási alrpbói való részesedésnél ugyanez az arány. Benes kísérletezése Ausztriával. dás jött volna létre, hogv Ausztria belépne a kisaniant érdekközösségébe és a maga helyzeti energiáit a Magyarországot körülvevő kisantant-gyürü rendelkezésére bocsátaná. Állilólag az osztrák kancellár elvileg nem ellenzi Benesnek ezt az Indítványát és a maga részéről nem látja akadályát annak, hogy Ausztria is belépjen a kisantant hatáskörébe. A kiszivárgott hir a szenzáció ereiével hat, de már most is meg lehet jegyezni, hogy sok időbe kerül, amig ez a terv megvalósulhat, amelynek legfőbb akadályát az osztrák Anschius törekvésekben lehet megtalálni. Ha mégis mégtörténnék a kisantanthoz való csatlakozás, akkor az egész középeurópai külpolitikában gyökeres irányváltozásokra lehet számítani. Változás lesz a csehszlovákiai kommunisták vezetőségében. Benes dr. külügyminiszternek Sireeruwhz osztrák kancellárra! történt pitzeni találkozásáról érdekes hir szivárgott a nyilvánosságra. A hivatalos titkolódzás ugyan úgy tünteti föl a találkozást, mint egyszerű ismerkedési aktus*, azonban ezt ser ki sem hitte ei, hanem mindenki, aki a helyzettel ismerős, politikai ügyei sejtett a háttérben. Prágai jelentés szerint Pilzenben tényleg komoly és nagy jelentőségű tárgyalás történ*, ami! már maga az a körülmény is igazol, hogy a találkozáson résztvett a bécsi csehszlovák és a prágai osztrák követ is. A találkozásról kiszivárgott hirek arra engednek köveikezni, hogy a pilzeni találkozó uj középeurópai külpolitikának útját egyengeti Hir szerint Sireeruwitz és Benes között az az elvi megállapo-Az augusztus elsejei vörös nap általános sikertelensége rendkívül sokat ártott a kommunizmusnak. Moszkvai hir szerint Sztálinnak, a szovjet főnépbiztosának, aki igen sokat várt a tünfetésektő,( teljesen aláásta tekintélyét. Stalin valósággal belebetegedett a kudarcba és orvosai azt ajánlják neki, hogy menjen néhány hónapi szabadságra a krimi félszigetre. A vörös nap teljes fiaskójának a csehszlovákiai kommunisták vezetőségében is súlyos következményei lesznek. Az uj pártvezetőségef csúfos kudarc érte és máris sző van arról, hogy az uj pártvezetők közül többen távoznak állásukból. Az ellenzéki kommunista csoport a sikertelenséget a saját tábora megerősítésére igyekszik kiaknázni. tét belefektették és a Gotterhalte hangjai mellett örökös tartománynak nyilvánították. De az élniakarást hiába földelik el, az élet diadalmasan felkél sírjából és követeli a maga jogait. Mikor Ausztriát minden oldalról kudarcok érik, akkor alkudozni kezdenek a magyarság vezéreivel és nem az osztrák elnyomók jóvoltából, de a nemzet erejéből és a jogfolytonosságba vetett erős önbizalmából megszületett a kiegyezés, Nagy tanulságot rejt mi reánk A magyar dalnak szenteltek nagyszerű ünnepet lelkes dalosaink. Nagy sikerrel zajlott le a monstrehangverseny. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —augusztus 12. A komáromi dalárdák vasárnap megtartott monstrehangversenye a teljes siker jegyében folyt le. Ezúttal harmadszor bizonyosodott be, hogy a testvéries összefogás és vállvetett, odaadó nemes munka a. magyar dalnak dicsőségére szolgál és mi ismételten jóleső örömmel állapi! hatjuk meg, hogy a monstrehangverseny-rendezés szerencsés gondolatának megvalósítása maradandó hatást gyakorolt nemcsak a hangversenyen résztvevő dalostestületek fejlődésére, de a daltkedvelő közönség lelkületének nemesítésére és müizlésének csiszolására is. Magában a rendezésben is fejlődést S*erke»tŐsé| ét kiadóhivstali Hidoi-a, Uj, Megjelenik hetenkint h&iomuoi l kedden, csütörtökön és szombatok. t tapasztalhattunk, mert ez u tal már ö dalosegyieí derék tagjai jelentek meg a pódiumon, összesen 170 dalos énekelte az összkaroka*, ami már magában véve is imponáló. A helybeli néey dalárda mellett bemutatkozott az Érsekújváré Iparosok Dalegyesülete is, amely határozóit nyeresége volt a vállalkozásnak mert az érseküjváriak igazán méltóké’ pgn reprezentálták a szomszédváros magyar dalkuiíuráját. Ez a bemutatkozás nagy sikerrel járt és adaiegylet az előadott két magyar müdailai emelte a művészi színvonalat. Kár, hogy a kezdetben tervbevett Dunaszerdaheíyi Dalegylet közbejött elháríthatatlan akadályok miatt nem jelenhetett mag körünkben de reméljük, hogy a legközelebbi alkalommil szerencsénk lesz hozzája is Az augusztus 11-én lezajlott nagy hangverseny maradandó impressziókat ébresztett a hallgatóság leikében és nagyszerű műsorát feledhetetlen emlékek őrzik meg a jeíenvoltak szivében Elismeréssel adózunk ezért a helybeli négy dalostesíületnek, az előkészítő bizottság tagjainak és vezetőinek, akik nagy önzetlenséggel fáradoztak ezúttal is a magyar dal ezidei ünnepének előkészítésén ás fényesen eredményessé tételén A Komáromi Dalegyesület, a Kath Egyházi Énekkar, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar a legmelegebb elismerést érdemelte ki, hogy Komárom város és vidékének közönsége részére rendkívül élvezetes őrakat szerzett. Ez a fényes sikerű hangverseny arról tanúskodik, hogy városunknak ez a négy dalárdája hivatása magaslatán áll és a magyar kultúráért való szakadatlan munkájában feladatát híven teljesiti. A nagy hangversenyt este 8 órakor a Komáromi Dalegyesület Nádor utcai kerti helyiségében tartották, amelynek tündérfénybsn ragyogó, árnyas lombjai alatt sok száz főre tehető lelkes közönség gyűlt egybe. A hatalmas kerti teret zsúfolásig megtöltötték a hallgatók, akik közül igen sokan állva élvezték végig az élményekben gazdag dalestéf. A nívós műsor két közös karból és tiz önként választott számból állott, a közös karokat a közreműködő öt dalárda tagjai, mintegy 170 dalos énekelték, hatalmas sikerrel. A kezdő egyesített kar Beeihowennek „Isten dicsősége“ című klasszikus müvét adía elő, amelynek hatalmas akkordjai megragadó hatást válíoíkk ki. Utána a műsor többi száma következett a beosztott rendben. A Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar Novák Károiynak Régi magyar nóták c. dalcsokrát adta elő, majd az Érsek újvári Iparosok Dalegyesülete adta elő Fortuner Eleknek Petőfi Sándor bájos rapszódiájára irt hangulatteljes müdalát, amelyet a Komáromi Kaih, Egyházi Énekkarnak előadása követett, amely Lányi Ernőnek egyik legkedveltebb népdalegyvelegjét (Kedves babára . . . ) énekelte el. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda, városunk e népszerű férfikara, Erkel Ferencnek Petőfi költeményeire irt nehéz müvét (Elvennélek én, csak adnának . . ,) adta elő, mig a Komáromi Dalegyesület férfikara Szeniirmay Elemérnek „Jubiláns nótáit“ (Be szomorú ez az élet énnekem) adta elő. A szünet után a Róm, Kath. Egyházi Énekkar folytatta a műsort, előadván Gyene-Méder Mihálynak népdalait (Zúg az erdő ...), az Egyetértés Munkásdalárda Noseda „Szamosmenti nóták“ cimü dalcsokrát énekelte el. Az Érsekujvári Iparosok Dalegyesülete Arany János hódmezővásárhelyi karnagynak Petőfi: Falu végén kurta kocsma ... cimü költeményére irt műdalát mutatta bs a közönségnek. A
