Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-07-09 / 82. szám
Ótveneátilí évfolyam SS. gEám. Kedd, 19S9. julius 9. MAROM! POLITIKAI LAP. Jfc niíítaetési is «sshföiOTÄk értékbe» i gslfkas és »féiékie postai isétkflliéseel! { :Sgée* Swa 80 £, tiié*r« 40 £, nefysiévM M £. — XfiSföldfln ISO K6. Kyss rain Arm l 80 fillér. ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SsoikeastSsét és ki»dóhÍT»tal; Hádo'-o, ftj. Megjelenik httenkint hiromixo* l kedden, csütörtökön és szombatok. POUTI1M SZEMLE 1929. július 1 •ével uj előfizetést nyitunk a Komáromi Lapok számára. A kiadóhivatal arra kéri az előfizetőket, akiknek előfizetése a félév végén lejárt, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Az előfizetési dijakkal hátralékban levőket tisztelettel kéri a kiadóhivatal, hogy azt haladéktalanul rendezni szíveskedjenek, hogy ne legyünk kénytelenek a lap küldéséi megszüntetni. A Komáromi Lapok elő, fizetési ára változatlanul egész érre 80 K félévre éO „ negyedévre 20 „ mely a mellékeli befizetési lappal költségmentesen beküldhető. Kiváló tisztelettel a Komáromi Lapok kiadóhivatala Komárom, Nádor utca 29. „Dunába a magyarokkal!“ Komárom, — julius 8. Igazán nem tulajdonítunk nagyobb fontosságot annak a pozsonyi incidensnek, amelyet két csehszlovák egyén részegen követett e!, akiknek annyira a fejükbe szállt a kurázsi, hogy a magyarokat a Dunába akarták dobálni a pozsonyi propellerről. Egy-két jól irányzott pofon ilyenkor megteszi a kellő hatását az okvetlenkedő és garázda sovinizmussal szemben. Minket az ügy csak abban a vonatkozásában érdeke1, hogy egy áliami alkalmazóit, aki Richtr névre hallgat s aki nyilván elcsehesedett német és apját vagy öregapját még egészen bizonyosan Richternek hívták, a botránynak a hőse, aki polgári foglalkozására nézve fogházőr. Figyelemmel fogjuk kisérni, hogy ez a Richtr számot fog é adni nyilvános bírói tárgyaláson azért a nemzetgyalázásért, amelyet — ha ittasan is, -— de elkövetett. Nem érdekel az sem, hogy felmentik-e Richtr urat vagy elitélik és fegyelmi eljárás alá vonják, de unosuntig torkig vagyunk ezekkel a provokációkkal. Mi nem hívtuk ide sem Richtr urat, sem másokat, akiknek mindig csak velünk van bajuk. Mi nem becsméreljük senkinek a nemzetiségét, de a mienkére büszkék vagyunk és nem engedjük megaláztatni részeg sovinisztákkal sohasem. Ez a Duna, amelybe be akarnak bennünket mártani, a történelmi változások előtt kizárólag a magyaroké volt egész középfolyásában. Mi ennek ellenére senkit sem dobtunk bele é3 nem is akarunk és az a felfogásunk, hogy éljen mindenki békében és hagyjon minket is békében élni, akik Komárom, — julius 8 Az 10&0. évi költségvetés, A kormány a nyári szünet előtt csütörtökön tartotta utolsó minisztertanácsát, amelyen részletesen foglalkozott » jövő évi kölfségvetéei előirányzattal. Vlssták pém ügy miniszter előterjesztése után a mini8zterfanfc8 lényeges törléseket eszközölt egyes minisztériumok költségvetésében, kuli nősen az iskolaügyi és az egészségügyi minisztérium költségvetését redukálták. Majd élőké gzüleleket tett a mimszíertsnícs az unifikádós és a közélelmezési minisztérium likvidálására Nagyon jellemző a kormányra, hogy míg az egyes minisztériumok költségvetéséből számos szükségleti féléit törött, addig a nemzetvédelmi és a külügyi minisztériumoknál változatlanul megmaradtak az előirányzód összes tételek. A nyolcas bizottság is szabadságra megy. Nemcsak a képviselőház és szená us élvezik a nyári szünidőt, hanem a törvényhozás biiotfságai sem dolgoznak a parlamenti szünet alatt. A koalíció parlamenti nyolcss bizottsága csütörtökön tartotta utolsó ülését, amikor egész nap tanácskozott. Délelőtt a koalíció lakásbizottságának elnöke tett jelentést a Jak ők védelmére vonatkozó tárgyaié sok Jelenlegi siádiumáróí. A koalíciós nyo'cas bizottság nem hozott végleges döntést a laké védelmi kérdésben, hanem utasította a lakásbizottságot, hogy munkáját szeptember 15-ig fejezze be. Délufán újra összeült a bizottság és késő estig tanácskozott. A bizottság az általános politikai helyzettel foglalkozott, ezenkívül állást foglalt a jövő .évi költségvetés összeállítása tárgyában is. Ezzel a koalíció nyo’cas bizottsága is megke?die nyári szabadságát. Szolgálati pótlék jizetésjavítás helyett. A bírák már régóta várják, hogy a kormány segítsen súlyos anyagi helyzetükön ég rendezze a bírói fize'éfekeí. Mint ismeretes, ez ügyben a kezdeményező bizottság jrvaslata az volt, hogy a bírák fízetésrendezésben részesüljenek, azonban a kormány kezdettől fogva ellene volt ennek és hivatkozott a többi hivatahiokkstegóriák tiltakozására, amelyek azt követelik, hogy abban íz esetnem kínálkoztunk fel egyetlen utódállamnak sem, amelyekhez megkérdezésünk nélkül csatoltak. Ezenkívül még csak egy igen szerény kívánságunk van. Az alkotmánylevél szerint minden nemzet egyforma jogokat élvez a demokratikus köztársaságban, hiszen kötelességeket eleget viselünk, amivel szemben egyenlő jogokra is tarthatnánk számot. A sok gyalázkodással szemben, amit velünk szemben elkövettek, egyetlen egy esetet sem ismerünk, hogy a törvény értelmében elitéltek volna jogerős bírói Ítélettel valakit, aki bennünket, magyar nemzethez tartozókat gyalázott. Mi nem követelünk egyebet, mint azt, hogy a törvényt mindenkivel szemben egyformán hajtsák végre. Mert mi is nemzet vagyunk és aki bennünben, has bírák fizetését rendezni fogják, akkor az ő fizetésük rendezését is végre kell hajtani, mert a többi állami hivatalnok helyzete sem rórsísabb a bírókénál. Ez as egész fizetési törvény reformálását vonná maga után Minhogy a kormány belátta azt, hogy a biróferízisí a szolgálati járulékok emelése nélkül megoldani nem lehet, kormányrendeletet dolgozott ki, amely szerint minden törvény nélkül, tisztán közigazgatási utón rendezik a birói fizetéseket azzal, hogy a bírák külön szolgálati pótlékot kapnak. Ehhez az intézkedéshez a kormánynak, joga van a fizetési törvény rendelkezései szerin*. A pótlékok évenkint 2400—10000 Ki fognak kitenni és megilletik a magánórákat, a büntető tanácsok tagjait és elnökei*, a járásbíróságok é a kerületi bíróságok elnökeit és a magasabb bíróságok összes tagjait. Hasonló dotációban részesülnek az államügyészek is. A szolgálati pótlék 1929 julius l-:ől esedékes. Megint a választásokról Írnak. A miniszierelnök nemrégiben széjjel oszlatta azoknak a híreknek jelentőségét, amelyek arról szóllak, hogy 3z általános képviselő választásokat még ez évben megtartják. A Lidové Noviny most feltCnéstfeellő cikkben foglaikoii* a politikai helyzettel és mérlegelve a választási eshetőségeket, megállapítják, hogy a mai helyzet mérlegelése aiapján a választásokra 1930. ősze előtt nem kerülhet sor. A kormány tovább akar kormányozni és az ellenzék egyelőre nem képes vele számolni. Igaza van az ellenzéknek — írja a L. N., — az időelőtü választások nem az ellenzék, hanem a koalíció Sikerét hoznák meg. Az ellenzéki művészeihez tartozik az is, hogy kikeresse a választásokra leginkább alkalmas időpontot. A cikket a kormánypárti sajtó megelégedéssel fogadfa, csak az agrárpárli Venkov mutat reá gúnyosan, hogy a Lidové Noviny ebben az évben már négy terminust tűzött ki a választások idejére nézve. A Rajnavidék kiürítése. Komárom, — julius 8. A háboius adósságok rendezésére vonatkozó ír őst lö'ött egyezmények következtében előtérbe került a megket gyaláz, az nemzetgyalázás követ el. Nagy érdeklődéssel olvassuk a rendtörvényes ügyek tárgyalásait, amelyekben olyan vádbeli cselekmények kerülnek a birói tribunál elé, amelyek távolról sem közelítik meg azoknak a nemzetgyalázás krimeneknek nagyságát, amelyeket szóval, Írásban és tettel elkövetnek velünk szemben. Ha mitőlünk lojalitást követelnek és pedig Benes szerint teljes száz százalékban, akkor mi is követeljük azt a lojalitást, amellyel a kormány nemzeti kisebbségeinek tartozik, akiknek kisebbségi jogait törvényben és államokiratban garantálta. A kisebbségi kötelességek közt seholsem olvastuk azt, hogy tűrnünk kellene a nemzetünket gyalázó sovinizmus brutalitásait. szállott Rajnavidék kiürítésének kérdése, amelyet még az idén akarnak megoldani olyképen, hogy az egész német területet felszabadítják a megszállás alól. Az egyezmények ratifiká- i lása körül azonban nagy akadályok merüllek fe! a nagy antant egyes államánál. Angliában mindenki tisztában van azzai, hogy Németországot nem szabad továbbra is megalázni, az általa vállalt uj jóvátétel! részietek megfizetésére vonatkozó egyezmény maga után vonja a kiürítés mielőbbi végrehajtását ás az uj angol kormány véleménye csak kedvező Németországra nézve. Maga Henderson is, az angol külügyminiszter csak a napokban jelentette ki az aisóház ülésén, hogy az angol kormány minden eszközzel sietíeini fogja a Ríjnavidék kiürítését. A kiüriíés kérdése azonban nemcsak Angliától függ, Franciaország és Belgium vannak legközelebbről érdekelve a dologban és ez a két állam — ismerve mindkettő mentalitását — nem szívesen egyezik bele a megszállt terű • lelek kiürítésébe, illetve csak bizonyos garanciák melleit hajlandók csapataikat visszavonni a Rajna partjáról. Anglia tisztában van azzal, hogy a kiürítést ezzel a két állammal egyetértésben kell végrehajtani és az angoi külügyminiszter nyilatkozata szerint az angol kormány ezt meg fogja kísérelni s nincs semmi oka föltételezni, hogy Franciaország és Belgium elháríthatatlan akadályokat gördítenének a teljes és hala • dékialan kiüriíés elé. Ezzel szemben Franciaországban nem olyan egyszerű a kérdés elintézése. Az adósságrendező egyezmények ratifikációs javaslatával kapcsolatban a lapok a kormányválság ijesztő képét velifik előre, a Poincaré-kormány bukásáról beszélnek és írnak, mert a javaslatoknak küszöbön álló tárgyalására nézve a kormány pártjaiban sincsen egyöntetű állásfoglalás, az egyes pártok vonakodnak a haladéktalan és teljes kiürítésre nézve állást foglalni, ami a pénzügyi bizottságnak minapi szavalásánál olyan formában jutóit kifejezésre, hogy fentartás nélkül nem járulnak hozzá az adósságrendező javaslatok ratifikálásához. Ez magában véve olyan állásfoglalásra mutat, mely a kiürítés kérdését továbbra is elhúzni, elhalasztani igyekszik. A francia minisztertanács behatóan foglalkozott a kérdéssel és Briand rámutatott a tanácsban arra, hogy a kormányt baloldali miniszterekbe! kell kiegészíteni és elsősorban a radikális pártnak kell miniszteri tárcákat juttatni, amire azért van szükség, hogy a kormány a Rajnavidék kiürítése kérdésében nagyobb mozgási szabadságot nyerjen. Maga a francia kormány — Briand szerint — mellette van a kiürítésnek, de mivel a kormánytámogató pártok képviselőinek jelentékeny része a kiürítést csak a német tartozások mozgósításától akarja függővé tenni, elkerülhetetlenné válik a kormány rekonslrulclója. Most már tehát csak az a kérdés, hogy Poincaié miként tudja a kormányt úgy megszervezni, hogy a kormánynak kellő többsége legyen. Mert a kérdés mind égetőbb lesz és Anglia meg fogja tenni a szükséges lépéseket arra, hogy a kiürítés mielőbb, de legalább is még ebben az évben megtörténjék. Ezt az európai béke érdekei halaszthatatlanná teszik, de egyébként is lehetetlen az, hogy a béke tizenegyedik évében még mindig megszállott csapatok álljanak Németország területén. Ezt már Németország önérzete sem tűrheti.
