Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-09 / 82. szám

2 olda. Komirom! Lapok 1929. július 9. POLIP szappan POLIP szappan POLIP szappan i válasszal felelt, amelyben hangoztatta, hogy az újonnan megnyílt fiók kizáró­lagosan a törvényszsbta altruisztikus célokat van hivatva szolgálni működé sében, majd kiemelte, hogy hasonlóan a pozsonyi példához a komáromi inté. zet is a közgazdasági morált, a gazda­sági konszolidációt és igy a társadalmi békét kívánja elsősorban szolgálni. A jelenlévőkben a volt miniszter szavai jó hatást váltottak ki, azért is, mert nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az intézet működésében minden politikát kizár és békésen, mindennemű feleke zeti é3 nemzetiségi szempontok mellő­­| zésével kívánja szolgálni Komáromnak ■ és környékének gazdasági boldogulását. fehér fogak minden arcot bájossá és széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kel­lemesen frissítő Chlorodont-fogpasztával a tógák gyönyörű elefántosont csillogást és fehérséget kapnak. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Mindenütt kapható. 9 60. Végül az exminiszter Komárom város közönségének boldogulására ürítette ki poharát. Az éjfélig tartó bankett mind­végig jó hangulatban folyt le. A pozsonyi vendégek másnap délben elutaztak Komáromból. Miről volt szó a legutóbbi j járási képviselőtestületi s ülésen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — juiius 8. Legutóbbi számunkban beszámoltunk a járási képviselőtestület múlt szerdán megtartott üléséről. Tudósításunkat most helyreigazítjuk azzal, hogy a já­rási tenyészapaállatokat felülvizsgáló bi­zottság elnöke nem Novotny Richárd járási főnök, hanem Prózák József, a földműves iskola igazgatója és igy a j kérdéses kétszáz koronás havi tiszte- i letdijat is Prsiík Józsefnek szavazták ’ meg, nem pedig a járási főnöknek. \ Ugyancsak helyreigazítjuk azt is, hogy ( ennek a tiszteletdíjnak az évi összege \ 2400 koronát tesz ki természetesen és nem mint tévesen értelmezhető a múlt- < kori cikkünkben jelzett 130.000 koro- > nás összeg, amely az 1929. évi járási • költségvetésnek a végösszege. Egyben § helyreigazítjuk azt is, hogy Fodor dr.- j hoz Louda dr. képviselőtestületi tag ; nem Komárom városának költségvetése ügyében, hanem a Komáromi járás költ- j ségvetésére vonatkozóan érdeklődött és 5. erre válaszolta Fodor dr. azt, hogy ezt j még annak idején a járási főnök el- ; nöki jogán alkotta meg, mivel akkor \ még a járási képviselőtestület nem mű­ködött és igy a törvény intézkedésének j tett ezzel eleget. Dr. Dérer Iván volt szlovéntól miniszter Komáromban A Pozsonyi Városi Takarékpénz­tár komáromi fiók igazgató­ságának alakuló ülése — Ssját tudósítónktól — Komárom, — juiius 8 Csütörtökön este Dérer Iván dr. volt ' szlovenszkói miniszter, ezoc. dem. párti { nemzetgyűlési képviselő Pozsonyból Ko- ? máromba érkezeit abból az alkalomból, I hogy a Pozsonyi Takarékpénztár komá­romi fiókjának igazgatósága ünnepélyes i alakuló üléséi tartotta meg. Dérer Iván- j nal, aki a pozsonyi központi intézet •; elnöke, Pozsonyból eljött Tvaroéek ; József, a pozsonyi intézet igazgatója, továbbá a pozsonyi igazgatóság tagjai közül Masár Ágost és Förster Viktor j dr. pozsonyi képviselőtestületi tagok, \ Wimmer Ferenc pozsonyi építészmérnök, \ ezenkívül Szitár képviselő és a pozso- * nyi igazgatóságtól még két tag. A pozsonyi vendégek megérkezése ) után a komáromi fiókintézet helyiségé- { ben ünnepélyes alakuló ülést tartott az í itteni intézet igazgatósága a központi \ igazgatóságból megjelent tagok részvé- ! tele mellett. Á komáromi igazgatóság elnökének Lipscher Mór dr. kórház­igazgatót választották meg, alelnöknek pedig Csizmazia György városbirót. Az igazgatóság alakuló ülése után a vendégek és az igazgatóság tiszteletére bankett volt este a központi szálloda különtermében, amelyen megjelentek a komáromi közhivatalok vezetői, igy töb­bek között az államügyészség részéről Moess Géza dr. vezető ügyész, a járás­bíróság részéről Markovics Béla dr. vezető járásbiró, a katonai parancsnok­ság részéről Vodicka ezredes, továbbá Kadleóovic Béla dz. vez. jegyző, a tanfel­ügyelőség részéről Jezo Márton tanfel­ügyelő stb. A banketten több toaszt hangzott el. A megjelent központi igaz­­gatósági tagokat a helybeli igazgatóság részéről Soltész Pál szolgabiró üdvö­zölte szlovák és magyar nyelven, amire Dérer Iván volt miniszter meleghangú hosszabb szlovák és magyarnyelvű ! Komáromnak és vidékének nagy társadalmi és sporteseménye volt a kétnapos cél- és agyaggalamblövő verseny — Saját tudósítónktól — Komárom, — juiius 8 A Szlovenszkói Vadász és Védegylet komáromi helyicsoportja szombaton és vasárnspon tartotta meg másodízben cél- és agyaggalamblövő versenyét a katonai harc3ási lövöldében nagy érdek­lődés mellett. Különösen nagy érdelő­­dés mutatkozott a közönség részéről szombaton, amikor a gyönyörű idő kedvezett a verseny rendezőinek, mig vasárnapon az esős és különösen a szeles idő kedvezőtlenül befolyásolta a verseny lefolyását A verseny, melyet Aranyossy László dr. ügyvéd elnöklete alatt álló komáromi vadász- és védegylet rendezett meg, a helyi és vidéki társa­dalmi előkelőségek védnöksége alatt állott és a versenyzők részéről is igen látogatott volt, amennyiben a nagyszámú helybeli vadászokon kivü! Pozsonyból, Nyilravidékéről és Handlováról is töb­ben keresték fel a komáromi versenyt. A küzdelem értékes és szép tisztelet­­dijakért folyt, amelyeket a tiszteletbeli elnökök, maga az egyesület és Komárom városa adományoztak. A szombati eredmények a következők voltak : Első versenyszám Vadászverseny őzre 100 méterről. Első Hynek Silhan, má­sodik Vrabec Béla Pozsony, harmadik Fechtner kapitány. Második versenyszám. Vadászverseny vaddisznóra 100 méterről. Első Vrabec Béta Pozsony, második Berdych József, harmadik Szulovszky Béla Pozsony. Harmadik versenyszám. V .id ász ver­seny 100 méterről csak egyleti tagok nak. Első Szikora Oszkár Keszegfalu, második Berdych József, harmadik Röder N. törzsőrmester. Negyedik versenyszám. Nemzetközi körceira 400 méteres verseny. Elő Pohl törzskapitány, második Berdych József, harmadik Berecz szakaszvezeiő. Ötödik versenyszám. Kiskaliberű pus­kaverseny 50 méterre. Első Szulovszky Béla Pozsony, második Pohl törzska­pitány, harmadik Vrabec Béla Pozsony. Halódik versenyszám. Verseny kis­kaliberű puskával, csak tagoknak. Első Hasenberg kapitány, második Baranyay Lajos Kurtakeszi, harmadik Szikora Oszkár Keszegfaíu. Hetedik versenyszám. Kiskaliberű ver­seny hölgyek részére. Első Wegerné úrnő, második Hasenberg kapitányáé, harmadik Walzné úrnő, negyedik Lauda kisasszony és ötödik Kunovjanek Fe­szoros bajnok és évek óta Szlo­­venszkó egyik legjobb agyag­­galamblövője ölvenből csak har­minckilenc találattal nyerted,holo't ezelő t egy hátle! Pozsony bajnok­ságát ötvenbői negyvenkilenc talá­lattal sikerült megnyernie. A vasárnapi versenyeredmények a j következők: Első versenyszám,: Ko- i márom város ezüst serleg vándordija 50 agyaggalambra. Tavalyi verseny­védő Absolon Adolf, első Szulovszky Béla, második Aranyossy Endre dr., harmadik Aranyossy László dr., ne­gyedik Wohland Lukács Handlova, ötödik Absolon Adolf. Második versenyszám. Szabtdverseny fiz agyaggalambra. Első Szulovszky Béla Pozsony, második Wohland Lukács Handlova, harmadik Vrabec Béla Po­­zeony Harmadik versenyszám. Biranyay Lajos nagybirtokos dija tizenöt agyag­­galambra: Első Aranyossy László dr., második Aranyossy Endre dr., harma­dik. Vrabec Béla Pozsony. Negyedik versenyszám. A komáromi vadász- és védegylet bajnoksága tizenöt agyaggalambra. Első Aranyossy Endre dr., második ArűnyossyJLászló, dr. har­madik Bredych József. Ötödik versenyszám. Verseny kezdők részére öt agyaggalambra. Első Kunov­janek Ferenc villanygyári igazgató, má­sodik TomacschekN , harmadik Csízek N. A szép es értékes tiszteletdíjasat a tisztikaszinóban vasárnap este 8 órakor tartott bankett keretében Aranyossy László dr. egyesületi elnök osztotta szét a győzteseknek, buzdítva őket a céllövő sport jövőbeni hathatós támo­gatására és ezáltal a vadász eredmé­nyek minél nagyobb fokozására. A verseny lefolyását az iette kellemessé és vonzóvá, hogy mindkét nap délután a katonazenekar hangversenyezett, ezen­kívül kitűnő büfféről történt gondos­kodás és igy nemcsak a város, hanem még a vidék nagyszámú előkelő hölgy­­közönsége is megtisztelte látogatásával a kétnapos versenyt. fókái Mór arcképe Komárom sz. kir város díszterme számára festette Feszty Masa. rencná úrnő. Nyolcadik versenyszám. Tizenöt kör­célra 300 méterről. Első Berecz sza­kaszvezető, második Absolon Adolf rendőrli82tviselő, harmadik Pohl törzs­­kapitány. Említésre érdemes, hogy a kiskali­berű puskák versenyénél Erdélyi Pál csallóközaranyo8i földbirtokos 50/42 eredménnyel kiváló teljesítményt ért el, azonban félreértés következtében a tagok részére fenntartott versenyszám ban adta le lövéseit és igy a zsűri kénytelen volt ezt a szép eredményt mellőzni, miután e kiváló lövő a véd­egyletnek ezidőszerint még nem tagja. Ezzel az eredménnyel Erdélyi Pál ebben a számban első lett volna. Vasárnap általában a rossz időjárás és az óriási szél az agyaggalamblövő ver­senyt nehézzé tette. Ennek illusztrálá­sára elég megemlítenünk, hogy Komá­rom város bajnokságát Szulovszky Béla országos három-Komárom, július 9. A „Komáromi Lapok“ kiadóhivatala egyik kirakata előtt a nap minden órá­jában csoportosulás támad és a nézők lenyűgözve állanak meg egy nagyszerű portré előtt, mely az ősz Jókait, nem­zetünk legnagyobb mesemondóját áb­rázolja. A képet Feszty Masa festette, a költő-fejedelem unokája, Feszty Árpád­nak leánya, aki sokat örökölt a leg­gazdagabb magyar müvészlélek korá­ban méltán megcsodált adományaiból. Jókairól sok képet festettek hosszú írói pályája folyamán és ezek közül egye­sek nagy hírre is emelkedtek. Barabás Miklós hires rajzai (1854, 1858, 1861) az ifjuköltőt ábrázolják, Rohn A. (I860,1861), Marastoni (1867) ismeretes kepei után a nagy festőóriás Székely Bertalan rajzolja meg (1867) férfikora delén a nemzet nagy írója képét, öregkoráról két kép vált méltán híressé: Ferraris Arthur festménye (1888), melyet az országos kiállításon csodált meg *z akkori Magyarország és Horovitz Lipót festménye, amely hűség tekintetében lett nevezetes Jókai­­dokumentummá. Most a Jókai unoka ecsete alól került ki „nagyapó* képe és az az érzésünk, hogy ez több az eddigi képeknél, mert mögötte ott látjuk Jókait, az embert, a szelidség, a jóság, a lényéből kiáradó szeretet inkarnációjá*. Feszty Masa fiatalon arri vált a kiválasztottak közé. Herczegh Ferencnek zseniálisan meg­festett arcképe után is, melytől magasz­talva írtak a kritikusok, ez az arckép uj állomást jelent a művésznő otuvre­­jében. Két évi firenzei tartózkodása után most érkezett vissza és ógyaliai tartóz­kodása alatt készült el a Komárom sz. kir. városiól megrendelt Jókai arckép. Ez a kép bizonyos lehiggadást je­lent, a művészi értékek nagyobb hang­súlyozását. Az ünnepélyes keret — az ősz költő egy oszlopnak támaszkodik, kezeit mellén karba téve, a háttérből a régi Komárom látóképe dereng elő Szent András apostol hires templomá­val — csak az első percben tűnik fel, hogy annál felej hetetienebbül éljen to­vább telkünkben a csodálatos kéksége szemének, mely visszarévedeznlt a ma­gyar múltba és megálmodta a magyar jövőt. A finoman erezett jobbkéz arisz­tokratikusan lágy ujjai közvetítették lelki életének kímeríihctetlen gazdag­ságát megosztani nemzetével és az egész világgal. Ez a gyönyörű ősz ember mintha egy másik dimenzióból tekintene reánk, amelyet nem határol * tér és idő, hanem a lélek, melynek jelenlétét érezzük meg rajía. A kép Magyar Komáromnak készült. Ezt jelzi a kéziratcsomó, melynek cí­méből Az aranyember szavakat betűz­hetjük ki. Az aranyember volt Jókainak legkedvesebb regénye, amit színpadra ir feldolgozott. Ez a regény tudvalevő­leg Komáromban történik, a „szekeres" gazdáknak ezüstös városában, amelyen Jókai gyermekkorában a Duna aranyát hömpölygeíett keresztül a lovaktól von­tatott gabonahajók alakjában. Jókai képzeletében aranyköd ereszkedik a városra és a gazdag város képe fata morgana gyanánt reszkető félénk egy évszázad távolából. Komárom fénykora ez a képzelet szinbontő prímáján ke­resztül, a valóság lencséje alatt tatán szürkébb képet kapunk, de mégis bol­dog örömmel merülünk el a mesekirály szines káprázatába. Feszty Masa gyermekévei ott pereg­tek le a „Papi“ közelében. Emlékében megmaradtak az ősz nagyapónak vonzó tulajdonságai: lebilincselő kedvessége, az igaz emberek mindig jó kedélye és meséi... Mert Feszty Masa gazdagabb volt egy királylánynál, neki egy Jókai Mór volt a mesemondója. A páratlan lelki élmények folyamata j tükrözik vissza az arcon, a kezeken, s ez varázso’j-a elénk az irót és az em­­: bért, aki szivét a homlokán hordja, j Ezek a képnek megbecsülhetetlen mü- i vészi értékei. Festési technikája férfias - és erőteljes, a tónusok szürkeségéből ; ragyogóan bontakozik ki az érdekesen : szép öregember képe, aki valaha egy j nemzetnek volt tanítómestere, vigasz- 5 talója, mulattatója és rabságában gyá- 5 molitója. Feszty Masa most idehaza marad. • Jókai arcképét megfesti a Petőfi mu­­\ zeutn számára is. Jelenleg Klebelsberg I Kunó gróf kultuszminiszternek, Magyar­­; Komárom egykori képviselőjének és > díszpolgárának arcképén dolgozik, me­lyet szintén Magyar Komárom rendelt • meg tanácsterme számára, Budapesten kap bele Pékár Gyula arcképének még­is festésébe. Most az ógyaliai Feszty­­\ kúria szívesen látott. vendége édes- I anyjával, Jókai Rózával, ögyallára haza j jönnek, mert itt pihen édesatyja, Feszty ! Árpád és szent az a hant, mely őket \ ide köti. A. Gy. Elsőrendű gépszijjak gyári árban kaphatók Brüll József bőrkereskedőnél Megye-utca 5.

Next

/
Thumbnails
Contents