Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-02 / 15. szám

Í.&. szám. Szombat, 1929. íebruár 2. Ötvenedik évfolyam. itt ÜÄ POLITIKAI LAP. ratÜisíl'M át ssafesatov&k értékbe«, és ^siékje jHMtai wétítöM黫«* • kfe» ém 80 S, féiétis 4® 5, na*fiibeu SŐ — Mlfőldőn 130 56. g?y®e sssJSí« áz-» s 80 flMérr« ALAPÍTOTTA? TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. HiMi.eix.t5*ég é> kiadóhivatal; imádói-3. B Msgjeieaik fattenkint háromisofi kedden, csütörtökön és szombaté«. m-maussBie&aim Srobár doktor ur és kedves családja Komárom, — február 1 Abban az enyelgés áradatban, amellyel az agrárius párt vezér­­férfiai egymá3 szennyesét kitere­getik a nyilvánosság napfényére, egy-egy mondat megragadja a figyel­münket. Hogy Hodzsa apánk — Srobár állítása szerint — a lurőc­­szentmártoni kemény határozat után beérte volna egy szerény mi­niszteri tárcával a szlovák autonó­miában Budapest székhellyel. A másik pedig ezzel elleniéiben Srobár doktor urra, nemzetének nagy fel­szabadítójára vonatkozik, akinek életrajzát Stefanek Aulai dr. agrá­rius képviselő (korábban a buda­pesti Alkotmány cimü lapnak dol­gozótársa) bővítette ki a srobári maradéklirtokoc^ka történetévé]. Srobár ugyanis igényt tartóit mara­dékbirtokra és ezt szlovákok lakta vidéken jelö'te ki, az ott lakó faj­testvérek ugyan könyörögtek, hogy nekik parcel’ázzanak belőle, de Srobár Jupiter iemennydörögte őket, mondván: ide a birtokot nekem, mivel leányaimnak nincsen hozo­mánya. Igv lett azután a maradék­birtok a nagy felszabadítóé. így vonul be a történelembe Srobár kedves családjával együtt. Mert tényleg az a legszebb emberi vonás, ha valaki gondoskodik a családjáról, mint a méhecske, amely megépíti utódainak lakásait és azt minden kényelemmel és eledellel is berendezi. Srobár eddig ugyan a felszabadító hős pózában nézegette magát a tükörbe és a saját emlék­táblái előtt tartott beszédeket, most más oldalról is megismertük a jó és gyöogéd apát. Ugyanakkor kife é azt harsogták Srobár ur trombitái, hogy a ma­gyarok az uj állam' legboldogabb lakosai. Idebenn pedig kiadta a jel­szót Pozsonytól Kőrösmezőig, hogy a magyarok és zsidók uralmából elég volt, mo«t elérkezett a mi időnk. Mi türelemmel vártuk és várjuk az időt, amely mindent or­vom*, mint mondják, a diplomaták ostobaságait ép úgy megkorrigá ja, mint a teljhatalmával visszaélő politikusok felelőtlen cselekedeteit. Az idő kezd már nekünk igazságot szolgáltatni a Sro­­bárokkal szemben, mert amikor a nemzeti hősöket papucsban és háló­­köntösben rajzolják le azok, akik igy is ismerik őket, akkor igen fur­csa világításba kerülnek. ingatlantulajdonosoknak 8°/0 kamat 940 mellett gyorsan eszközöl Ungár 8. bankháza, Bratislava,Ventur utca 20. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — ff.bruír 1. A szlovenszkói tartományi választmány ülése. A szlovenszkói fartományi képviselő testület választmánya — a S ovenská Politika értesülése szerint — folyó évi február hó 7-én, délelőtt 10 órakor ül először össze Pozsonyban. A tarto­mányi választmány ülésének napirend­jén negyven pont szt repel, amelyek között van többek között a tartományi képviselet ég országos választmány tagjai téritvénye általányozásának ügye, valamint a pozsonyi országos kórház építésének terve is. A lakók védelméről szóló törvény meghosszabbítása. A törvényhozásnak legközelebbi mun­kaprogramjában heiyet hell foglalnia a hkővédelmi kérdésnek is, amelyet a népjóléti minisztériumban készítenek eí<5. A népjóléti minisztériumban azon­ban tetjss téjékozstlánság uralkodik arra nézve, hogy a vonatkozó törvény javaslatot milyen vezérelvek alpján álHisák minthogy senkitől, ma­gák 1 a szakminisztertől sein kaptak a referensek erre szo*gáló utasítási, vagy irányítást Keféié eshe őségről van szó. Az egyik egy radikálisabb megoldás, amely a likók videóét, ami a béreme­lést illeti, teljesen felfüggesztené, de ez­zel szemben a főimondá&i lehetőségeket továbbra is korlátoz iá; a másik és valószínűbb megoldási tehetség az, hogy a jelenlegi törvény érvényét cse­kély módosításokkal további egy évre meghosszabbítják. Ezek a módosítások főleg a lakbéremelésekre fognak vonat­kozni, vagyis hogy újabb 20 százalék lakbéremelés volna megengedhető a régi lakásoknál és esetleg a nagyobb lakásokat, a háromszobás lakásokat is, kivonnák a törvényes vadelem alól. Mindez egyelőre c»ak kombn'ció és a nyolcas bizottság ezzel a kérdéssel csak akkor fog’atkoiik, ha Srímek miniszíereliiöfhílyettes betegségibő föl­­épül és megje'enhet az oszmicska ülé­sén. A szlovák néppárt hivatalos lapja a párt két vezető tagja ellen. A szlovák néppárt kebelében uralkodó nagy egyetértésről tanúskodik a párt hivafatos lapjának, a Siováknak egyik legu óbbi cikke amely foglalkozva To­­manek és Juriga lapjának támadásával, hangsúlyozza, hogy Juriga és Tomanek magatartása, akik tudvalévőén külön rezouciót terjesztettek elő a Tuka ügyben, tipikus megsértése a pártfegye­lemnek. A lap elkerülhetetlennek tartja, hogy a párt illetékes fórumai ezzel a fegyelemsértéssel megfelelő módon fog­lalkozzanak. így dühöng Hlinkáéknál az egyetértés. A belpolitikai válság áldozatai a magánalkalmazottak. A magánaikalmazoítak nyugdíjbizto­sítását a képviselő ház már elfogadta és csak a szenátusnak kell a javaslatot ie’árgyalnia, hogy az végre törvény és éterbelépterhe ő legyen. A szenátus minapi ülésén a nyu^dijjavaslaiot kiu­talta a szociáipoliikai bizottságnak, amely azonban egyelőre még nem tár­gyalja a javaslatot, mert a koalíció még mindig nincsen egy véleményen ebben a kérdésben. Az agráriusok bejelentet­ték, hogy a javaslat bizottsági tárgya­lását mindaddig nem engedik meg, amíg a koalició nem egyezik meg mun­kaprogramjában, vagyis amig a koalicó állást nem frglal az agrárpárt követe­lései ügyében. Az agráriusok e k hivó viselkedése nagy fe héborod'st kelt a kosllcióbsn, A cseh nemzeti demokra­ták tegnapi klubülésükben erélyesen követelték a nyugdíj örvény javaslatának leiárgyslását, ezzel azonban az sgrá­­risiák miísem törődnek. A halasztásnak su*yo8 következményei lehetnek, mert egyrészt nem biztos, hogy a szenátus nem eszbözö e a jav sr o i több olyan módosilást, amelyeket azután kénytelen lesz a képviselőház újra tárgyalni, de különben is a törvénynek 1929. január 1 ével kellett volna visszamenőleg ér­vénybe lépni s minél később hirdetik ki a törvény*, annál nagyobb anyagi megterhelést jelent a végrehej ása úgy a munkaadóra, mint az alkalmazottra. Az agrárpári terroriszíikus föllépése háromszázezer rnagánelKalmazott érde­kéi teszi könnyelműen kockára. Megint kisért a szovjet de jure elismerése. Tudja mindenki, hogy Szovjetorosz­­országnak Csehszlovákia Által leendő de jure elismerése Benes dr. külügy­miniszternek régi terve és hogy ennek megvalósítása teljesedésbe menjen, a külügyminiszter minden alkalmai meg­ragad. Hogy eddig neo sikerüli, annak a mai polgári koalició egyik oka, amelynek nacionalista pártjai nem vol­tak eddig még h jlandók a külügy­miniszter kívánságár honorálni. Most, ho^y Jugoszlávia korm- nya moszkvai megbizoiijat követi címmel ruházta fel és ezzel Juiosztet'ia és Stovieíorosz­­ország között létrejött a diptomicUi összeköttetés, a prágai külügyminiszté­riumban és vezető politikai körökben élénken beszélnek arról, hogy nemsokára újra megindul a régi próbálkozás a szovjet de jure leendő elismerése céljá bál. Da a tervvel szemben a cseh nem­zeti pártok saj ója igen heves állás­­pontőr foglal el és legfőképen a cseh demokraták szállnak szembe ez akció­val Kramár lapja azt Írja, hogy nem­­szabad Benesnek az országot bevég­­zett tények elé állítani, mert a cseh­szlovák belpolitika nyugalma ezzel ugyancsak fel lenne kavarva. Gazdasági antant a kisantant államai között Komárom, — február 1. Hosszú hallgatás után újra beszéltet magáról a kisantant. Lapjaikban olyan hirek jelennek meg, amelyek azt írják, hogy a kisantant államai fontos lépésre akarják magukat elhatározni, ameiy a közöttük íennáiioít szoros kapcsolatot lesz hivatva még erősebbé kovácsolni. Arról van ugyanis szó, hogy a kiaan tönt államok külügyminiszterei konfa renciát készítenek elő, amelyen szoros gazdasági kapcsolatot fognak létesíteni egymás közölt, hogy necsak politikai­ig, de gazdaságilag is együitmüköd­­jeiek egymás érdekeinek előmozdítása céljából. Noha az erre vonatkozó hirek hirle len elhallgattak, mégsem lehet szó nél­kül elmenni amellett, hogy milyen újabb tervet kovácsol a kisantant, már csak azért sem, mert az udódállamoknak ez uiabb mozgolódása kétségkívül arra irányúi, hogy gazdasági szövetkezésük­kel is demonstrálják a három állam egymáshoz való szilárd ragaszkodását és gazdasági egységét, Úgy gondol­kodnak a kisaníant diplomatái, hogy mive! politikailag úgyis össze ková­csolták őket a békediktátmnok, gazda­sági téren sem szabad egymás érde­keit elhanyagoiniok. Az mindenesetre érdekes a dologban, hogy a gazdasági együttműködés hire a román sajtóban került nyilvánosságra, ami kétségkívül azt jelenti, hogy a hi­telében leromlott Románia igy szeretne züllött gazdasági helyzetén segiteni, hogy másik két társát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát, bevonná gazdasági ér­dekszférájába. Prágában erről csak annyit értek el, hogy a kisantant külügymi­niszteri diplomáciai képviselők ú ján tapogafődzanak a gazdasági együttmű­ködés lehetőségének előkészítésére és márciusban valószínűleg konferenciára gyűlnek egybe, hogy a fontos kérdés­ben megállapodásra jussanak. Ha nind a hírűm államban meg van a hajlandóság a közös munkára, akkor fognak találni megegyezési for­mát is az együttműködésre. Más kér­dés az, hogy vájjon leheí-e nagy re­ményeket fűzni ahhoz a tervbe vett újabb együtteshez? Lám, Jugoszláviában már mintegy feleletül az újsághírekre, a külügyminisztérium részéről úgy nyilat­koznak, hogy a terv megvalósítása nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik. Nem tekintve azt, hogy Jugoszláviában a legmerevebb dikta'ura van, a gazdasági együttműködés előtt nagy nehézségek ál­lanak Jugoszlávia mezőgazdasági áiiam, terményeinek szüksége van piacra és különösen állattenyésztése szorul kivi­telre. Enné! a pontnl azonban ellen­tétbe került Csehszlovákiával, amely a jugoszláv marháknak behozatalát nagy­ban korlátozta, holott a szerb marhá­nak keresett piaca van Csehszlovákiá­ban. A csehszlovák agrárieták keze mű­ködik kétségtelenül ebben a dologban és Jugoszlávia igen elégedetlen kisan­tant társának szűkkeblű viselkedése miatt, úgy hogy most is tárgyalások folynak a két állam Között gazdasági kérdésekben. Amin) politikai tekintetben egymásnak ellenkező érdekei vannak & kisantant államoknak, úgy most az is kitűnik, hogy gazdasági téren sem ha­ladnak egy vonalban Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia érdekei, öi azonban mégis megkísérlik a* együ t-

Next

/
Thumbnails
Contents