Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-25 / 76. szám

70. szám. Kedd, 1029. janius 25 Ötvenedik évfolyam. S#!isstéfi át sgetalorák értéiEb«: é« víáékte postai **étkfiláéssai i Sg&re évi* 8® K, félávrs 4® K, Eegviá^«. «8 S. - Külföldön 150 Ke. I*«»® s®£n» ^rsa i SO fiftöv-ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS. Felelős föeserkesztő: GAÁL GYULA é»­­Sverkeextő: EARAWYAY JÓZSEF dr. Sssrki«*t6«ég és kiadóhivatal; Hádor-a 83., Megjelenik hatenkint hárotatxot s kedden, csütörtökön és szombatos A földmunkás sztrájk véres epilógusa Gútai legények virtuskodásból agyonütöttek Csallóközaranyoson egy húsz éves legényt Részletes tudósítás a 3 oldalon. Egy jubileum Komárom, — junius 24. Komárom város katolikus egy­házközsége fényes ünnepet ült va­sárnap, iskolájának hat évtizedes fennállásának ünnepét. Minden megmozdulás, amely a magyar kultúra szent ügyével függ össze, kedves előttünk, hiszen minden kis csermely, minden kis patak és folyó­víz bele torkollik az egyetemes magyar kultúra nagy folyamába, mely évezredes medret vájt ma­gának. A vasárnapi ünnepen nevek hangzottak el, akiket már a mai nemzedék alig ismer: Mesz­­lényi Gyula apátplébános, a ké­sőbbi szatmári megyés püspök, az iskola a*apitója és fentartási esz­közeinek buzgó előteremtője, Mol­nár János apátplébános, hitének bátor és harcos védője és Majláth Gusztáv Károly gróf, Érdé y apos­toli lelkű püspöke, a komáromi katolikus isko ának fejedelmi bő­­kezüségü jóltevője azok a nagy nevek, amelyekre hálás emlékezés történt, mint az iskola lelkes védőié és pártfogóié, akik előtt meghaj­totta a kegyeletes emlékezés zász­laját. Ezek a nevek elválaszthatlanul forrtak össze évtizedek csendes múlása alatt az intézménnyel, amely viszont e város kulturális életének volt számottevő tényezője. Az iskola vázlatos történetének előadásában elősorolt nevek viselői, j akik ebben az iskolában szívták magukba a tudás elemeit, a köz­életre is nagy nyereséget jelente­nek és beszédes tanúi az iskola nemzetnevelő nagy munkájának. ; A tanítói munka megbecsülése ; volt a második nagy mozzanata ennek az ünnepnek, ahol hálásan emlékeztek meg a tanítványok a j régi kidőlt oszlopokról, kiknek vál- i lain az iskola terhe évtizedekig nyugodott. Ennek a nagy ragasz­kodásnak és elismerésnek a gyö­­györüen beszélő jele volt az, ami- \ kor a régi tanítvány bemutatta arról az ösztöndijalapitványról szóló okiratot, amelyet a régi hálás nem­zedék tesz a jövő nemzedék szá­mára. íme a kultúrának nagy átfogó ereje, amely nem szünteti POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 24 Az 1930. évi költségvetée. A jövő évi áliami költségvetés össze álhtásáí már megkezdték az egyes mi­nisztériumokban A minisztertanács a nyári szünidő előtt még legfeljebb két­szer háromszor ül össze és ez üléseken foglalkozni fog az 1930 évi költségve­tési előirányzattal is Az egyes minisz­tériumok lárgyalást folytainak a pénz­ügyminiszterrel a saját költségvetésük tárgyában, a pénzügyminisztérium az egyes tárcánál jelentékeny levonásokat tesz nehogy a jövő évi költségvetés az ideit lényegesen tuihohdja. A lakásbizottság lassú munkája. A iakáskérdés megoldására a koalíció egy külön bizottságot kü dö t ki, amely­nek 8z a feladata, hogy az iddigi lakás­­törvény megfelelő módosítására nézve előkészületedet tegyen. A lakásbizottság azonban igen lassan halad előre mun­kájában. Pénteken kelleti volna ülést tartar ia, az ülést össze is hívják, de a bizottság tagjainak többsége elutazott Most hé főre akarták halasztani az ülést, azonban ekkor sem lett volna megtart­ható, mivel a bizottság szlovák néppárti képviselője az Ooi ünnepségek miatt nem jelenhetett volna meg az ülésen, így tehát csak kedden tar hat ülést a bi o tság, mely eddig c^ak a lakóvé­delmi javaslat első paragrafusát tárgyalta le és megvitatta a 31 ik paragrafust, amely arról szól, milyen iakáskategóriák esnek majd ki a lakóvédetem alól, A lakásbizottság a nyár folyamán nem fog ülést tartani, mert a bizottság több tagja, igy maga az elnök is, juüus 15 én hosszabb szabadságra mennek. „A kisebbségeknek 100százalékig lojálisaknak kell lenniük.** Benes Ede dr külügyminiszter egyik prágai cseh revünek, a „N se Dóba“ munkatársának interjút adott, amelyben ismételten nyilatkozott a kisebbségek meg a kapc-olatokat sohasem az alma materrel, ahol az ember is­mereteit szerezte és előkészült az élet nagy munkájára. Hála az alapítók nagy munká­jának, amely az iskolát életrebivta és az egyháznak, mely azt áldo­zatos lélekkel fenntartotta a ma­gyarság javára. Hála azoknak is, akik minden munkájukat ennek az intézménynek szentelték és egész életüket a magyar kultúra és a valláserkölcsi nevelés szolgálatába állították. • A szép ünnephez mi is csatoljuk a jókivánatainkat, a ma krónikásai l helyzeté;ől. A kérdésről többek közölt a következőket mondotta: A kisebbségi kérdést nem lehel általánosítani. A ki­sebbségek nemzetközi védelmével soha­sem lehetnek elégedettek a kifejlett, erős kisebbségek, amelyeknek igényeiket kizárólag belpolitikai utakon kell ér vényre juttstniok. Ha az ilyen kisebb­ségek megnyugtatást akarnak szerezni a nemzetközi fórumokon, nyilvánvaló, — úgymond Benes — hogy propaganda céíjábó! teszik A kisebbségeknek száz százalékig lojálisaknak kell lenniük és sohasem lehet részükre biztosítani a maximumot: az abszolút egyenlőséget és igazságosságot, (I) hanem egyedül a minimumot, tehát a kulturális és poli­tikai fejlődést, a többit saját maguknak kell munkájukkal és energiájukkal ki­harcolni. Benes miniszter kijelentette, hogy az újságok és az agitációfe eddg sokkal többéi ártottak, mint használtak a kisebbségi kérdésnek. Hiányos kimutatás a szlovenszkói földreformról. A szlovenszkói földreform végrehaj­tásának közeli befejezése kapcsán a félhivatalos Ceskoslovenská Republika statisztikai adatokat közöl a szlovenszkói földosztásról. E statisztika szerint Szlo­­venszkón 340640 hektár földet osztottak föl, ebből maradék birtokra jutott 42345 hektár, vagyis 12 43 százalék, telepí­tésre pedig 23012 hektár. Kisebb par­cellákra jut 138280 hektár mezőgazda­­sági föld és 136393 hektár egyéb föld. A lefog iáit f öldeknek 25 százalékát osz­tották föl. A félhivatalos statisztika adós maradt azoknak az adatoknak fölsoro­lásával,melyek a fölosztásnak nemzetiségi ku!cs szerinti végrehajtására vonatkoz­nak. Nem mutatja ki hogy hány magyar és hány szlovák földigénylő jutott föld­höz, de kihagyta azt is, hogy a mara­dékbirtokosok között milyen arányban vannak képviselve a csehek a szlovákok és magyarok ? Az egyoldalú statisztika igy nagyon hiányosan lett összeállítva. és a helyi közélet tevékenységének figyelői, akiknek minden magyar kulturális megmozdulásra fel kell figyelnünk és a múlt nagy hagyo­mányaiból le kell szűrnünk a jö­vőre vonatkozó tanulságokat. Üd­vözöljük a Majláth iskolát, városunk e régi tanintézetét, mely ezer és ezer derék magyar munkás polgárt és a közéleti kitűnőségek nagy tömegét ajándékozta a magyarság részére. Kívánjuk, hogy munkája legyen zavartalan és eredményes a jövőben is épen úgy, amint az a maliban volt. Pihenni megy a parlament. Komárom, — junius 24. Még néhány ülés és azután nyári pihenőre oszlik szét a képviselőház. Junius 28 án berekesztik a tavaszi ülés­­sz kot es szeptemberig nem lesz ülés a Rudolfinumban. Nemi csendes irónia van abban, ha a lörvényhozó urak nyári pihenőjéről beszélnek, mert a prágai pirlament évek óta arról nevezetes, hogy az év jó háromnegyed részében szünetel a munka és alig negyedévet fesz ki az az időtartam, amely alatt foglalkoztatja a kormány a képviselőket, Nirc? a világon még egy olyan parla­ment, ahol olyan keveset dolgoznának, { mint a csehszlovák köztársaság törvény­hozó tes'ületében. Mert ebben az or­­| szágban a parlamenti munka tulajdon­­[ képen a különböző bizottságokban folyik j le, a bizottságokra fektetik a legfőbb I súlyt, ha dolgoznak valamit, akkor csak Ia bizottságok előkészületei jelentik a munkát, maga a képviselőház csak arra szolgáló fórum, hogy a demokratikus házszabályok értelmében a képviselők ! elh darják beszédeik felolvasását és ! azután szavazzanak — egészen kivilá- i gos reggelig ... j Most mégis arról kell beszélni, hogy 1 a képviselőház nyári szünetet tart és annak kapcsán önkéntelenül is felme­rül a kérdés, hogy vájjon miben me­rült ki annyira, mit dolgozott a kép­viselőház, hogy p hennie kell. Azt azon­nal meg lehet állapítani, hogy általá­nosan nagy jelentőségű kérdést nem volt képes elintézni a tavaszi ülésszak­ban. Hogy csak egyetlen, évek óta megoldásra váró problémát említsünk: a lakástörvény tervbevett módosítása még ma is a kezdetlegesség stádiumá­ban van. Hogy sikerül-e a koalíciós pártok között a megegyezés, azt igen nehéz volna megjósolni, mert hiszen a koalíció pártjai között nagyon is eltérőek a nézetek ebben az ügyben. Jellemző azonban a köztársaság parla­mentáris viszonyaira, hogy egy ilyen elsőrendű szociális ügyet képtelen el­intézni, dacára annsk, hogy fő és al­bizottság „készíti elő“ már hosszú hó­napok óta a módosító javaslatot. Apropos! A bizottságok! Valóban a legszebb parlamentáris intézmények, amelyekben a pártok néhány tagú képviselői végzik a nagyfontosságu előkészítő munkát. Hogy a legtöbb kérdés felett hónapokig kotlának a bizottság tagjai, mitsem lesz az ülések végnélküli hihuzása mutatja a szorgos parlamenti munkát, valójában pedig valamelyik kormánytámogató párt ma­kacs ellentállásán törik meg minden megegyezési kísérlet. Mert a koalíció­nak a megegyezés, a kompromisszum az éltető eleme, természetes fentartója, csakhogy a megegyezés rendkívül sok fáradságos munka árán születik meg

Next

/
Thumbnails
Contents