Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-25 / 76. szám
Komárom: Lapok í'29. junius 25. * i1 2 oldal. POLIP szappan | évek során át mindenkor a külügyi bizottságban olvassa fel. Úgy látszik, hogy a bizottság zártabb, szükebb körében érzik csak magukat otthon a csehszlovák köztársaság miniszterei. POLIP szappan POLIO n szappan és rendesen korcsszülött,mire napvilágot lát.Ez természetesen hozzátartozik a politikai rendszerhez, amit a koalíciós kormány fejlesztett annyira, hogy ma már a bizottságok fontosabbak, mint maga a parlament, amely egyedül csak a szavazás megejlésére szolgál. A bizottságok jelentőségét maguk a kormány tagjai is kihangsúlyozzák azáltal, hogy hivatalos nyilatkozataikat a szakbizott Ságokban teszik meg. Csak Benesre keil utalnunk, aki valamennyi expozéját Ez a rendszer azután könnyen kitermelte magából az intrikálás kisebb társaságait, amelyek a politika színfalai mögött szövögetik a hálót és folytatják kisded játékukat önös céljaik derese végett Egész nyugodtan elmondhatjuk, hogy a köztársaságban a poti ikát zárt ajtók mögött csinálják, ami szöges ellentétben áll az oly fennen hangoz- - fázott demokráciával. Tudják ezt a kormány tagjai is, azonban a faj és világ- . szemléleti különbségek tekintetében | aránytalanul és élesen megoszlott cseh- ] szlovák köztársaságban más rendszert teremteni nem lehetett. Ezért a mi parlamenti életünk csak látszólag \ mutatja a parlamentárizmust és ’ ezért nem tud végezni eredményes , munkát a képviselőház és ezért magával is tehetetlen a kormánykoalíció. Mikor fog egészséges atmoszféra teremtődni a mostani nagyon is beteges helyzetből, egyelőre senki sem tudja, j de az bizonyos, hogy így sokáig nem ? maradhat. tU A komáromi r. kath. Majláth-iskola hatvanéves fennállásának ünnepe. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —junius 23. Az 1869. év őszén megalakult r, kath. I iskola, mely Majláth Gusztáv Károy I grófnak, Erdély apostoli lelkű püspö kének és Komárom egykori lelkipásztorának nagy nevét viseli, most töltötte be fennállásának hatvanéves évfordulóját. A komáromi katolikusok ünnepe nagy és jelentőségteljes magyar ünnepé szélesedett, amelyen résztvett Komárom minden kulturális intézménye ás egyesülete, valamint igen nágyszámu ün* neplő közönség és a taniíézet sok ezer számra menő tanítványainak képviselete. Az ünnepen résztvettek közt láttuk Majer Imre dr. apátplébánost, Komárom általános tiszteletnek örvendő lelkipásztorát, Richter János szenátor, nyug. plébánost, Gödör K. János bencés el különített egyházmegyei esperes, helyettes főgimn. igazgatót, a főgimnázium tanári kara élén, Galba Károly nyug. vármegyei árvaszéki ügyészt, Aranyossy László dr. ügyvédet, a komáromi r. kát. autonom egyházközség volt világi elnökeit, Mihola Ferenc dr. egyházközségi ügyészt, Kdllay Endre dr. egyházközségi alelnököt, Jezsó Márton állami tanfelügyelőt, Czéh István községi polgári fiuskolai igazgatót az iskola küldöttsége élén, Banai Tóth Pál állami polgári leányiskolái igazgatót, tanári karának képviselőivel, Pethő Sándor községi elemi iskolai igazgatót, a testvér intézet tanítóinak impozáns küldöttségével. Jelen voltak a Szent Erszébet Egylet,. A Katolikus Legényegylet, a Szent Szív Társulata Katolikus Nők Oitáregylete, a Mária Kongregációk képviselői nagy és feltűnést keltő Rzámban, valamint a Katolikus Egyházi Énekkar Herczesh István elnök és Molecz Tivadar karnagy vezetése alatt és igen nagyszámú kö zönség. Az ünnepség megnyitása. Az Egyházi Énekkar férfikara Lavotta gyönyörű szerzeményét (Csokonai: A reményhez) adta elő bevezetőül Molecz Tivadar karnagy vezetése alatt hatásos is pompás együttesben remek színezéssel. Az ének elhangzása után Majer Imre dr. apátplébános emelkedett szólásra és rendkívül mélyen szántó bevezető beszédében a huszadik század tétován imbolygó emberi leikéről szólott, melytől lelkiismeretlen emberek elrabolták a hitet és ezzel leikük nyugalmát is. A hitet és az abból előáradó szeretetet szolgálta ez az iskola, melyet Majláth Gusztáv Károly püspök áldozatkészsége épített a komáromiaknak. A letűnt hat évtizedben sűrűsödik Komárom minden fájdalma és öröme és ebben résztvett az iskola is, mely uj erőt merit a rtlai ünnepből jövő munkájához. (Lelkes éljenzés.) Az iskola története. ■ Az iskola hatvanéves történeti váz- i latát olvasta fel ezután Alapy Gyula dr. egyházközségi világi elnök, amely az iskola megalapításának részietek, Meszlényi Gyu'a - patnak, Komárom nagy. nevű plébánosának és a későbbi szatmári püspöknek fáradozásait emelie ki az issola létesítése körül. Meszlényi után Molnár János epát, a magyar országos néppárt egyik alapítója és vezére fejtett ki nagy munkát az iskola érdekében, melyet 15 éven át gyűjtésekből tartottak fenn. Molnár apát és Pechata Antal ügyvéd, M dách Imre barátja, megalakítják a komáromi autonom katolikus egyházközséget I884 b2n, amely azután átvette az iskota fentaríásának költségeit. A katolikus iskola igen szerény helyiségei felhívták a figyelmét Majláth Gusztáv Karoly gróf komáromi helyettes plébánosnak e?y modern iskola építésére. melyet 1896. évben valósított meg a saját költségén és az emeletes, gyönyörű i8kolapaiota azóta az ö nagy nevét viseli. Igen sokat tett az iskoláért Sárkány Ferenc komáromi rendőrfőkapitány, a későbbi képviselő, az egyházközség világi elnöke. De akadjak más jóakarói is ezek sorában ki kell emelni Sujánszky Anial esztergomi székesfőkaptalani nagyprépost 200C0 koronás alapítványát, ez azonban a háború folyamán elérlékMenedett. Az iskola egyik jóitevője volt Tihanyi Endre, néhai ipolynyéki plébános, aki összes vagyonát az iskoiára hagyta, ebből a szegény iskolásokat ruházzák fel. Alapítványokat tettek ösztöndíjakra, 1st ólai iutalomkönyvekre S ollár Ferenc, Diósy Giza, Gilba Káro'y, Aranyossy László dr., néhai Kiss Gyula dr., Alapy Gyula dr. és mások. Az iskola első tanítói voltak: Slröcker József, a későbbi hírneves karnagy, GiCzy József, Honyák Lajos, Kalabuäz István és Richter Lajos. Igazgatói Merényi György, Adamovich Ádám ügyvéd, Slröcker József, Giczy József, Honyák Lajos, Zsidek Mihály és ez idő szerint Vaskó Imre, a kiváló pedagógiai szakiró. Meleg szavakkal emlékezett meg a felolvasó a régi tanítókról, akik 35—40 évi szolgálat után mentek nyugalomba és nemzedékeket neveltek fel. Ez idő szerint Majer Imre dr. apáíplébános gondozza nagy ügyszeretettel és hozzáértéssel az iskola ügyeit. Az iskola tanítványai sorában kiváló jelese akadt a magyar tudományos világnak és közéletnek : így Takáts Sándor, a magyar képviselőház főlévéltárosa, a ma élő töríénetirók legolvasottabb tagja, akinél szebben magyar nyelven nem írtak tudományos irodalmat; Takáts tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy társaságnak is; Szüry János államtitkár, i Bozó Géza honvédezredes, Diósy Ede ■ takarékpénztár: igazgató, Leisz Béla nyug vezérőrnagy, Sóthy Gyula gyulafehérvári kánonon, Tihanyi Endre volt plébános, a nagylelkű alapitó, Ipovitz Károly kúriai biró Nemesszeghy Eridre rendőrfőtanácsos Gyula járásbűó, István zenetanár, Mihola Ferenc dr., Aranyossy László és Endre, Ghyczy János dr. ügyvédek, Erdőssy Bei*, festőművész, a képzőmű/észeti főiskola volt tanára, L^nhardi György festőművész, B-recz G u a szobrászművész, B icza K Imán és Diósy Gyu’a takarékpénztári igaz gatók, Sörös Pongrác bencés főiskolai tanár, a Magyar Tud. Akadémia tagja, Dalecskó János dr., Polony Béla dr. komáromi. Keleti István dr. budapesti í orvosok, Schmid hauer L-tios az euró- J pii hírű orgonamüvész, Ghyczy Kát- * mán bankfőiiszlviselő, Ghyczy Ferenc f honvédtábornok, Czobor Imre volt fő- * is^án, Rudnay Egved földbirtokos, $ Vaskó Aladár dr. járásbirő, H Sitzt Gyula, He'cregh István városi tisztviselők, i Ivánfy Géza ipirtársulati titkár, Wesze- \ l< wszby János dr. járásbirő, Hinn \ Diinascén és Herczegh Frigyes bencés | tanárok, Prasek Antal, Major Jenő tanárok, .Ackermann isván, Bayler István lelkészek, Dasztái Jakab kereske- f delmi és iptrkamai tanácsos Boldoghy Gyula ipiriársulati elnök. Mikos József és Nándor, Russay József, Prasek Re- { zső, Takács Antal, Prantner Lipót, Ko : csíb Lajos, Langsád! Lajos és József, Btlogh M klós és Kálmán, Dosztál \ G/ula és N indor, Dosztál József, Zeh- ; meis*er Sándor, Ktug Lajos, Broczky István, az Ipovitz testvérek, a Laky testvérek Komárom iparos társadalmának színe és java. Majd az iskola látogatási statisztiká- - ját adta elő és emelkedett szavakban vett búcsút azoktól, akik az iskola érdekében szóval és tettel, munkával és áldozatkészségei fáradoztak. Az üdvözlések, Az üdvözlések során Gödör János h. főgimn. igazgató a testvénntázete! köszöntötte lendületes szép szavakban hüalroas szónoki készültséggel zajos tetszésnyilvánítások között; Herczeg \ István, a városi kegyurasági közgyűlés és az énekkar elnöke e kít intézmény meleg üdvözletét tolmácsolta megkapó beszédben ; a Jókai Egyesület üdvöz- í; letét Alapy Gyu’a dr. főtitkár, tartományi képviselő adta elő, rámu'atva a : váro3 négy kulturális hagyományaira és emlékeire, végül a Kalholikus Le* \ gényegylet részéről Kreska Károly mondott igen mély érzásbői fakadt, szép szavakat. Ezután emelkedett szólásra a volt tanítványok nevében Polony Béla dr. komáromi rendőrorvos és hálájuk je- ; léül felolvasta a volt tanítványok ré- ; széről gyűjtött 3500 K ösztöndíj-alapítványról szóló alapitő levelet, melyet viharos tetszéssel fogadott az ünnepi ülés. Az üdvözléseket Vaskó Imre igazgató kös-önte meg gyönyörű szavakban fejtve ki a tanítói hivatást és az iskolának az élettel való nagy kapcsolatai:, melynek legszebb bizonyítéka a lepergett felej heilen ünnep. Majd Majer apátplébános indítványára táviratban üdvözölték Majláth Gusztáv Károly trdélyi püspököt. A minden izében fényesen sikerült ünnep a dili órákban a pápai himnusz hangjai mellett ért véget. Jobb ma egy csöpp DIANA SÓSBORSZESZ a fertőzés elkerülésére, mint holnap egy liter orvosság a baj legyőzésére. 119 f Thaly Ferenc emléke — junius 24 Kát év híján félszázaddal ezelőtt a komáromi derék bencések algimnáziumában az a szokás járta, hogy a tanulók osztályzatuk szerint foglaltak helyet a padokban. Az 1872. évben a gimnázium első osztályában négyen küzdöttek az első helyérí: a most meghalt Thaly Ferenc, Gait Gyula, a volt komáromi polgármester, aztán Angyal Kálmán, a tabáni apátpiébános és Takdts Sándor, a történetíró Az elsőséget Thaly Ferenc ől jelesen tanuló társai közül senki sem tudta elhódítani. Négy éven át állandóan ő foglalta el az első helyet. A többi három váltakozva volt szomszédja. Akkor az iskolában a vallási ellentét és gyüölködés még ismeretlen dolog volt. Minden felekezet tagjai jó barátságban éltek az iskolában s mindsnynyian tisztelték és szerették a kálvinista Thaly Ferencet, mini a gimnázium büszkeségét, aki minden osztálytársával szemben nyájas, szerény és s ere tetreméító volt. A komáromi kisdiákok később a budapesti egyetemen találkoztak Thaly Ferenc itt is a jele3 és szorgalmas hallgatók között szerepelt s kitünően végezte jogi tanulmányait. A Thalyak régi feomárommegyei nemesek voltak, akiknél fiúról-fíura szállt az ország függetlenségéért való küzdelemnek vágya. Ez szinte családi hagyomány volt náluk. Már a XVI. században kitűnő nevet szerzett magának Thaly János, aki Komáromban naszádos vajda, majd meg seregbtró volt. Thaíy Ferenc édesapja mini ezredes küzdötte végig a szabadságharcot. Csoda-e, ha a fia is testestől lelkestől a függetlenségi eszme hive iett? Thaly Ferenc, mint az igmándi kerület képviselője, a függetlenségi párthoz csatlakozott ugyan, de őt magasabb eszmék s nemesebb érzések tették a függetlenségi eszme hívévé. A lármázók, a botránytcaináiok s az obstruálók táborával sohasem értett egyet. Álmodó el méje egészen másképpen gondolta a függetlenség kivívását. S mivel a magáéhoz hasonló eszményi gondolkodást nem talált a pártjában, lemondott á képviselőségről. Legutóbb a felsőház aiemőkségét ajánlották föl neki, de ezt sem fogadta el. 0 thon éldegélt gazdaságának. Az igmándi kerülőinek, melyet sokáig képviselt, h tiáiáig a legnépszerűbb embere volt. Mély hazafias érzése, tiszta és lelkes magyarsága feledhetetlenné teszik őt mindenek előtt, akik őt valaha ismerték. Hiszen ő mindig azok közé tartozott, akikre nézve az élei nemcsak kötelesség, de egyúttal áldozat is. Hangos dobra sohsem verte érzéseit, ez az oka, hogy nemes lelkivilágát kevesen ismerték. De akik közelebb fértek hozzá, jól tudták, hogy Thaly Ferenc mindig az erkölcsi nagyság magaslatán állt. Szerelmi bánatában öngyilkos szándékkal a vonat elé feküdt egy nagymegyeri gazda. — Saját tudósítónktól. — —junius 24-én. Hétfőn hajnalban Nagymegyer közej lében a vonat elé vetette magát Kelemen Béla nagymegyeri gazda. A csallóközi vonat jóformán kettészelte á szerencsétlen embert, úgyhogy azonnal meghalt. Hátrahagyott leveleiből megállapították, hogy tettét szerelmi bánatában követte el. Holttestét beszállították Nagymégyerre, ahol a szerencsétlen ember öngyilkossága nagy feltűnést keltett. sgaWMHHHMRKÄWiflfcdBHSHBIIäiMBBMBi Eltemették Terstyánszky Ödönt, olimpiai vivóbajnokot. Budapesti jelentés szerint vasárnap délután nagy katonai pompával temették el Terstyánszky Ödön olimpiai vivóbajnokot a Farkasréti temetőben ha; talmas gyászoló közönség jelenlétében. > A gyászszertartást Hadsz István tábori püspök végezte. A katonaság részéről í Schenker alezredes, a vivők nevében Rakovszky Iván, a sportszövetség nevében Katafidth Jenő mondottak beszédet.
