Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-22 / 75. szám
1929. június 22. Komáromi Lapok 3. oldal. * Iák fe! az ő ártalmas levegőjükkel, piszkukkal és lármájukkal, a táviró egyes csoportok és egyének kezeibe koncentrálta a hatalmat. A nagy háború valóságban a tudomány háborúja volt, melyet a mérnökök, a kémikusok és a fizikusok döntöttek el és a jövő háborúra máris olyan előkészületek folynak, hogy néhány hónap alatt az emberi civilizáció teljesen kipusztithafó lesz. Stirling Taylor elismeri, hogy sok jót is köszönhetünk a tudománynak, főként az orvostudománynak, de az állítja, hogy a legtöbb betegséget, amelyet az orvo3 újabban gyógyítani képes, a tudományos haladás ál;ai létesített uj viszonyok, uj éle körülmények okozták. Ezek után igen erősen nekitámad maguknak a tudósoknak is, akiket a tudó mány okozta bajokért fele'őssé tesz. Többek közölt azt mondja: mérges gázokat forgalomba hozni, amelyek egész várost elpusztíthatnak, éppen édesanyámnak. Akkor hirtelen felült. — Idesaoyám, sohasem akarták megmondani, mit bocsásson meg magának az Isten ? — Majd elmondom máskor, ha jó lesre), — felelte Vera megrökönyödve. — Ki tanított imádkozni ? — Idesapám, — motyogta Lacika. — Most csókoljon meg, de ne a szememen. Elmúlt egy pár hát. Lacika zsebében mindig volt tiszta zsebkendő, az egész sor indiánkönyvet ajándékba kapta. Furcsa és kiszámíthatatlan és»járású gyerek volt. Váratlanul odaáilt az anyja elibe és kérdéseket tett föl. Vera iríótott ezektől a vallatásoktól. Eszébe jutott András. Ö is mindig tudni akart mindent. Egyáltalán utóbb sokat gondolt a halottra. A legnagyobb hibája mégis az volt, hogy polgári jármot akart az asszonya nyakába akasztani Persze gyerekszoba és konyha I Vera ma már (elsőbbséggel mosolygott. Ma már letiporta a kis niveaut és a kis életszükségleteket. Kilépett az élet nagy sodrába, nagynő lett. A s*űk keret fölvérezte az ő bontakozó szárnyait, de mi már biztos csapásokkal szeli a levegőt. Erős volt. Legyőzte a félelmet, szégyent. Akart. És mert. Uj életet, uj kultúrát teremtett magának. A művészet? Az ő művészete nem volt cél, sem szentség, csak eszköz. Egy fok a létrán. Mint ahogy a szépsége is ilyen létrafok volt. Keserves, nehéz ut volt ez, fokonként fölfelé, ahol gyöngy, autó, Riviera, nagy élet, nagy kábulat, nagy ünnepi pompa a siker koronája Persze visszanézni, tétovázni, meg fordulni nem szabad. Előre kell törtetni, finnyásság és válogatás nélkül, tűzön és mocsáron keresztül, mindenáron. olyan erkölcstelen, mint részeg vadakat 1 késekkel és revolverekkel főifegyverezni. f Vájjon az a ludós, aki féktelen szenve- jj déllyel vágyódik az igazság után, nem olyan veszélyes-e, mint az az ember, aki mértéktelenül áhitozza s hasonló erős kifejezésekkel támad Taylor ur a tudomány és a tudósok ellen. Ha az ilyen támadások elszigetellek volnának, igazán nem kellene velük foglalkozni, de minthogy a kérdés ősrégi és mindenütt napirenden van, sőt egyes kirobbanásai a? egész világ közvéleményét foglalkoztatják és nálunk is a tudat alatt, mondhatnék a köztudat alatt lappang, okvetlenül foglalkozni kell veie. Meg kell állapítanunk, hogy mindaz, amivel a tudományt vádolják, a tudomány gyakorlati alkalmazásaira vonatkozik. Maga a tudományos felfedezés se nem jó, se nem rossz. Jóvá vagy j rosszá csak a jó vagy rossz ember t kéziben válik. És hogy a világon a | íegeslegáriaílanabb dolog is rossz em- f j Tű?, mocsár, gyilkos lángok, gyilkos | gőiök Néha ráeszmélt és összeborzadt, Da megállni nem bírt. Néha eszébe jutott a gyerek. Vájjon mit hallott róla és mit tud? Aztán vállat vont, A gyerek is csak önző. Amíg gondtalan luxusban él, nem gondol az anyjával. Junius elején mandulagyulladást kapott Vera, Lázasan hánykolódott az ágyban, a cselédeknek pedig meghagyta, hogy a fiút be ne eresszék. A gyerek azonban két perc múlva már ott ült az ágya mellett egy párnán, elővett egy izgalmas indiánkönyyet és döcögős, éneklő hangon olvasni kezdett. Vera lustán, zsibbadtan hallgatta, nem birt ellenkezni. Valahogy isteni jő volt, hogy a gyerek ott virraszt az ágyánál. Aztán elaludt. Laci napsugaras mosollyal ébresztette ebédhez. — Minek örülsz ? — csodálkozott Vera. — Jó, hogy kicsit beteg — magyarázta a fiú, — most az egyszer enyim idesanyám. Később csomag jött. — Talán süteményt kap, — mondta Laci és rohant az ollóért. Egy pár pirosrózsa meg egy névjegy repült a szőnyegre. „Gyógyuljon meg, Édes: — Oszkár nak“ — betűzte mély, nehéz hangon a fiú. Aztán fordult és elsompolygolt. — Most haragszik, hogy nem sütemény jött — nevetett a szobalány. Féltékeny — gondolta furcsa örömmel Vera. A gyerek ösztönös ellenszenvvel kerülte az ő ismerőseit és a Vera luxusát. Keanyám varrta ruháihoz makacsul ragaszkodott, gondosan összerakta a szekrénye alján, ha az uj matrózt viselte Aki íÜC~ ért " «Ml a szappanhoz, az csakis szappannal mos! POC8ÁTKO TESTVÉREK Kosice, Fő-utca 42. szám. Telefon 336 és 437. 208 Telefon 336 és 437. berek kezében mivé lehet, azt naprólnapra tapasztaljuk. Méreggé tehetik a gyógyító orvosságot, haláltokozóvá a virág illatát, fegyverré az evőeszközt, az elnyomás eszközévé a legszentebb igazságot. Aki a tudományt gye korlati alkalmazásaiért káihoziatja, az egészen hamis utón jár, mert époly joggal kárhoztathatna ezen a világon mindent, a legártatlanabb, a legnemesebb, a legszentebb kincseinket. A rossz emberek, a gonosztevők kezében minden gonosszá válhatik. Csak elfogult ember ítélheti el a tudományt azokért a károkért, amelyeket egyesek, vagy tömegek a tudományos eredmények felhasználásával okoznak. Elfogulatlan csak úgy beszélhet, mint Curie Peter, aki 1903 ban a Nobel-dij átvétele alkalmából iarioii előadásában a legnagyobb felfedezésről, a rádiumról igy nyilatkozol: „Bizonyos, hogy gonosztevők kezében a rádium nagyon veszélyessé válhatik és ennek kapcsán azt kérdezheijük, hogy van e az emberiségnek haszna abból, ha megismeri a természet titkait, megérett e arra, hogy e tudását hasznára fordiíhassa, nem lesz-e ártalmára az uj megismerés? Nobel felfedezései e tekintetben jellegzetesek, a hatalmas robbanó anyagokkal az ember csodálatos munkákat végezhetett. De egyben a rombolás borzadalmas eszközei is azon bűnösök kezében, akik a népeket a háborúba viszik. Azok közé tsriozom, akik Nobellel egy véleményen vannak, akik azt hiszik, hogy az uj tudományos felfedezések több is Vera kedvéért, — utálta a pudert, a parfumt, a színházat — mindazt, ami közéje és az anyja közé áíif, vad, oithatatlan gyűlölettel. Egyszer Vera este benn találta a szobájában. — Mit csinálsz te itt ? — kérdezte szigorúan, mert Lacikának külön engedetem nélküi tilos volt hozzá bejönni. — Rád gondoltam — mondta halkan, alázatos mosollyal a gyerek. Vera Végigsimogatta az érdes haját. — Buksi, — mondta melegen. Először történt, hogy nem figyelte, hogyan mondja. A szivéből jött. Vasárnapra meggyógyált. Dudolgatva ápolta a körmét, — aztán kiült az erkélyre. Estére határozni kellett. Varjas direktor ur eljön az uj szerződéssel. Aláirja-e, vagy nem ? Két év lehet édes és lehet borzalmas is .. . Varjas öreg. És utálatos. De utálatosan gazdag és hatalmas is. Lépcsőfok fölfelé. Ej, — gombház . . . Vera elfáradt a tépelődésbe és egy hajmeresztőén buta regény fölött elaludt. Arra ébredt, hogy alatta a fásudvaron élénk fíuhangok eszmecserét folytatnak. Látszólag idegen fiukkal folyt az ismerkedés. — Én tudok cigánykereket hányni, mondta éppen egy nagyhangú kamasz. — Én ismertem egy embert, tiz percig járt egyfolytában a tenyerén, — tromfolt a másik. — Mi a papád, — vallatta egy kamasz a másikat. — Az enyém meghalt — jelentette be Lacika — de a Sanyi apja kocsis. — Az enyém kalauz . . . vele járok néha, — szólt bele egy vékony uj hang. Általános tisztelet fogadta. A nagy kamasz köszörülte a tekintélyét. haszonnal járnak, mint amennyi kárt okoznak“. Ezekben már voltaképpen meg is van a válasz a Stirling Taylor-féle támadásokra. A tudományos haladást nem lehet kárhoztatni azokért a károkért, amelyeket elköfcstelen alkalmazásai okoznak és szinte nevetséges dolog az elfogulatlan, érdeknélküli, tisztán az igazság utáni vágytól fütött kutatók megvádolása azért, mert olyan tudományos kincset hoznak napfényre, amely gonosztevők vad eszközévé is alacsony flható. Aki az erkölcstelen alkalmazások miatt a tudományt kárhoztatja, az igazán nem álhat meg másutt, mint 8 rousseaui „retournons á la nature*-né! a msga legbrutálisabb és és egyben legképtelenebb formájában. Stirling Taylor egyébként igen előkelő helyrői is megkapta a választ és vele együtt mindazok, akik nyíltan vagy tudat alatt hasonló elveket vallanak. Barnes, birminghami püspök „a tudomány és a modern humanizmus“ cimü előadásában igen határozottan foglal állást a természettudományok mellett. Nem hiszi ugyan, hogy a nevelésben a hagyományos humaniórákat teljesen pótolhatná, de mindenkinek nélkülöz hetetlen, mert a modern humanizmus alapjai és nélkülük az ember gondolatvilága teljesen elsatnyulna A tudomány megszabadította a világot a babonás hittől, az oktalan félelemtől és megtisztította a vallásos gondolatot is. — Az én anyám mosóné . .. csuda erős nő. Úgy emeli a baltát, hogy azt megnézhetitek ... hát a tied micsoda ? — fordult hirtelen Lacihoz. Nagy csend támadt. Vera felült. Minden idegszála úgy érezte, hogy most két szív lüktet csak az egész nagy világmindenségben. Az ő szive és a fia fájó kis szive. Akkor lent fura, idegen, fulladt hangocska szólalt meg. — Idesanyám is mosóné^ — mondta az ő csúnya, tájszóiásos beszédmódján Lacika — sokat vesződik szegény, hogy eltarthasson . . . Egy percre fellángolt a világ. Aztán felálit Vera és elindult. Mikor este Varjas direktor jelentkezett a művésznő lakásán, egy utiláda tetején ült a szép asszony. —; Nem lépek föl sem itt, sem sehol, — mondta első szóra kereken és szégyen nélkül fölemelte a vörösre sirt két szemét. — Más szerepet vállait, — hökkent meg Varjas, Vera rábólintott. — Igen. Egyszer régen. Aztán azt hittem, szűk, kicsi és gyűlöletes. De ma látom, hogy tőlem függ minden szépsége és szomorú és csúnya lenne az életem nélküle. Az a régi kötelék erősebb nálam. Visszamegyek és újra játszom, mert az a régi szerep mégiscsak az én igazi hivatásom. Addigra előkerült Lacika. Odaáilt az anyja mellé és zsebretett kézzel nézett a csúnya, kockás sapkája alól a vöröstokás, utálatos, távozó idegen bácsira..
