Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-08 / 69. szám
1 929. június 8. Komáromi Lapok 3. oldal. Legszebb FÉRFI FEHÉRNEMŰT Strand kosztümöt, gumi cipőt, sapkát, gyermek sokkerlit, Trikót, Vászon divat zsebkendőt, angol mosóselyem harisnyát, Vulkán s bőrkofferf, férfi Sport harisnyát, Selyem apachkendót, Bőr Ritikfllt, Nyakkendő újdonságokat meglepő olcsó árban vásárolhat „Elbert“ divatáruházában, Nádor-u, 19. Sport és szekrény gyermekkocsik 75—960 K ig. Tetra Babakelengye. Gazdanap Komáromban. A régóta híres POCSÁTKO szappan CSAKIS POCSÁTKO névvel és gyárépület védjeggyel van forgalomban! CSAKIS ennek a jó minőségéért szavatolunk!! POCSÁTKO TESTVÉREK Kosice, Fő-utca 42. szám. Telefon 336 és 437. 203 Telefon 336 és 437. Gazdasági előadások. — Gazdag program. — Kirándulás a komáromi baromfi telepre. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —junius 7. A méiföldes csizmákkal haladó korban a létért való küzdelem leszorítja az útról azokat, akik a modern korral nem tudnak haladni. Különösen áll ez gazdasági téren. Az ósdi, maradi gazdasági elvek ma már nem érvényesülhetnek és a tudás, a haladás a gazda sági téren is érvényesíti jogait és előnyeit. A magyar gazdatársadalom is ráeszmélt erre és a gazdatársadalom vezetői mindent elkövetnek, hogy a magyar gazda tanuljon és hüadjon a korral. A Magyar Nemzed Párt minden nagyobb községben tart gazdasági, gépkezelési tanfolyamoka*, most pedig Komáromban rendez gazdag programmal gazdanapot, amelyen a legkiválóbb gazdasági előadók tartanak előadásokat az aktuális gazdasági kérdésekről. A komáromi gazdansp jövő vasárnap, junius hó 16 án d e. 10 órai kezdettel lesz a Baross-uccai Dózsa féle Vígadó emeleti nagytermében. A komáromi gazdanap tárgysorozata a következő: 1, Megnyitó. Tarja Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő. 2. Herzogh József jószágigazgató: Modern gabona termelés. 3, Koczor Gyula nemzetgyü lési képviselő: A baromfitenyésztés, 4. Jaross Andor földbirtokos: A ketasztró maga tudja, mert tudnia kell, hogy nekem szükségem van magára és hogy a maga élete a falej, amelyben az én életem gyökeret ereszt... Széc?y Balázs sok van. Nagyon sok ... A kézcsókjuk fáj és álmatlanságot okoz, de a lelkűnknek belül, igazán beiül csak annyi köze van hozzájuk, mint a falevélnek a szellőhöz, amely megborzongatja. A falevél borzong, de azért nem válik le a fáról, mert jól tudja, hogy levállás után elsodorja a szellő s ha megunta, leteszi majd vah hói az uiszélen. Leteszi, tovább zuhan... A szellő azért topábbra is szellő marad, de a falevél meggyürődik, elfonyad és sóba, soha nem tspadhad többé a fa derekára, ahonnan lefújta a szél. .. — Halkan, csendesen megismételte. — Szícsy Balázs sok van, nkos... De erős fa, amely védelmet és biztosságot ád, nagyon kevés. Pedig a biztosság kell Ákos ... Különösen akkor, ha jön a szellő, hogy megborzongssson ... Maga ezért nem állhat félre Ákos... Maga csak megfoghatja a kezem, megszoríthatja és scgiíhet abban, hogy a szellő ne találjon védetienül... Tudom, hogy ez nthéz, de azért megéri fáiis gabonaárak. 5. Rázgha Károly földbiriokos: Gazdaszövelkezetók. 6. Nagy Nándor földbirtokos: Cukorrépa termelés. 7, Bottal Iván földbirtokos: Gazdasági fásítás. 8. Ágh László szakosztályi titkár: Vefésdíjszás. 9. Zárszó, tartja Richter János szenátor. E gazdag program legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy a mozgatom agilis vezetői mindent elkövetnek a nemes cél érdekében. Ezzel azonban a gazdag program nincs kimentve, mert délután 2 órakor kirérdulás lesz a Bsroir fiíenyésztők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének komáromi mintatelepére. Tekintettel a felette nagyon értékes nek mondható előadásokra, a mozgalom vezetői kérik magyar gazdatársainkat, hogy szón minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Reméljük, hogy ez így is lesz. A kikötő építéséhez szükséges telkek eladása. Újabb Íóígyalások. — A bizottság nem teljesíti a város feltételeit. Komárom, — junius 7 Az elmúlt héten megkezdett városi képviselőmslüleii közgyűlés behatóan fogl;lkozott azokkal a” tárgyalásokkal, amelyeket a város vezetősége folytatott a lözír unkaügyi minisztérium, illetve az Orfzágos hivatal kiküldőiéivel, a dunai állami kikötő teljes kiépítése céljából kisajátítandó mozgőszinbéz, a dumaparti, a Bene-dülőben és a varai hid felé fekvő telkek rekcmpenzációjára nézve. hnierefes, hogy a feípv'selőíestület ebben a kérdésten meg állapította a város feltétekiL amelyek között a cserébe felajánlott területeken ki\ül szerepeit a városi állandó mozi engedély kieszközlése, a katonai kórház és kertje, illetve, ha ez lehetséges nem volna, a dunai kikötőből a hajókra átrakott szénszállítmányok után a íranziíó vámjog gyakorlásának megadása, Junius 4-én, keddrn délelőtt az Országos hivatal képviselői újra megjelenek a városházán és tárgyalást folytattak a város vezetőségével, amely a képviselőtestü'et közgyűlésének határozatát, illetve feltételeit előterjesztette a bizottságnak. A közgyűlés befejeztével jegyzőkönyvet veitek fel, amelybe belefoglalták a tárgyalás eredményeit, amelyek korántsem kedvezőek a városra nézve, tekintette! arra, hogy azokat a föltételeket, amelyek a városra nézve jövedelmeket biztosító jog szerzésére vonatkoznak, a bizottság nem tette magáévá. így a város állandó mozi engedélyének kieszközlését az Országos hivatal kiküldöttei nem vállaltak, a katonai kórház lelkének átadását eg) általában még csak tanácskozás alapjául sem fogadták el, a tranzito vám jogára nézve pedig kijelentették, hogy ilyen jogot a város se ha nem jog kapni, erre irányuló igényéről örökre mondjon le. Egyébként pedig a tárgyaláson kijelentették, hogy a Duna és az Ármeníesiiö védiölíése melleit, a vasúti hídig elhúzódó terűiéiből c ak a fűzfákkal benőtt, jégtörőkkel ellátott s a város egyik kavicsbányáját is magában foglaló (erüte részből mintegy két katasztrális holdat igényelnek, a hatalmas terület egyéb részeinek kisajátítását egyelőre nem kívánják. E területért kárpótlásként a Gutái kapun kivüi a vá rosi szérű céljaira a katonai kincstártól, illetve annak bérlőjétől bérbevelt terület átengedését kérte a város vezetősége, amelynek az előterjesztését mégalözgyülés tárgyalni fogja. Mint a fentiekből látni fehet, semmi kilátás sincsen a katonai kórházi telek elnyerésére, a vagonkénti 10 korona íranziíó vámról pedig minden időkre le kell mondanunk. A bizottság magatartáséból szükkebíüségre Itheí csak következtetni és meg lehet állapítani, hogy az áilam ennél a telekvéfelné! is a maga föltételeihez ridegen ragaszkodik és a város jogos kívánalmait figyelemre sem méltatja. Annái inkább résen kell lennie a város vezetőségének, nehogy újabb károsodás érje Komáromot. Hallgassuk meg a másik felet Is Marcsa József távozásához talán I A férfi nem felelt. Nézte a felesége meleg, lélektől fűtött arcát és a szemét, amelyben a szavak viszfénye reszketett. Azután magához ölelte, erősen, védelmezőn megszorította a kezét és melegen mondta : — Igaza van szivem. Szícsy Balázs sok van ... De fa, erős fa, amely vé delmet ád, kevés ... S azt a keveset azért teremtette az Isten, hogy meg mosolyogja nemcsak a szellőt, hanem a vihart is, amely végigsüvit a lombjai között. És büszkén, magabizón, az ereje, az értéke tudatában lehajolt és a felesége dús, barna hajára rányomta az ajkát... Marcsa József fürzerkereskedő Komáromból való távozása nagy feltűnést keltett, még nagyobbat keltett azonbrn az, hogy 10.000 K reá kivetett illetékért üzleti berendezését kótyavetyélték el. Kissé drága állampolgárság. Marcsa levelet irt szerkesztőségünknek, amelyből a következő tényállást hámozzuk ki: A járási hivatal megsemmisíti Marcsa állampolgárságát. 1926 októberében a komáromi állami Jegyző felhívta arra, hogy mint „idegen“ Komárom, — június 7. váltson magyar útlevelet. Marcsa nem tulajdonított az ügynek túlnagy fontosságot, mert skkor mindenkinek az állampolgárságát vizsgálgatta a járási hivatal. A városházán a jegyzői irodában egy szlovák iratot írattak vele alá, nem tudja, mi volt benne, ellenben előzetes költségekre áronnál fizetnie kellett. Azután Msrcsa József hazament a boltjába és el is felejtette az egészet, mert békében hagyták. Ajándék 10.000 koronáért. Másfél év mu'va kapott egy felszólítást, hogy fizessen 10000 koronát a megkapott csehszlovák állampolgárságért. Erre azért sem volt haj'andó, mivel tudomása szerint ezt nem is kérte és viszonyaihoz képest ‘úimagasnak találta. Jogorvoslattal élt, felebbe zeit, azonban hiába. A 10 000 K-t azonban követelték egyre komolyabban. Végrehajtást is vezettek ellene, ekkor fizetett 500 K t. Mikor ismét árverést tűzlek diene, akkor kijelentette, hogy nem reflektál a csehszlovák állampolgárságra. Egyenes ulon járt és nem bujkált senki elől. A szomorú pünkösd. A pünkösdi ünnepekre Magyarországon lakó családját kereste fel és lakását két napra hagyta el, de őrzőre bizta. Iratai, pénze, üzleti levelezése, nyugtái, ingóságai itt maradlak. amelyek nem 10 000 koronát értek. Kedden reggel kellett volna visszaérkeznie, de lázas beteg lett és ágybi kellett feküdnie. Orvosi kezelés alatt állott 40 fokos lázzal és igy lehetetlen volt Komáromba visszajönnie. E*kor rosszakarói rajtaütöttek és üzletét a hatóság elkótyavetyélte távollétében. Elképzelhető a kárvallott ember fájdalma, akit ezek az események Isifcilegtestileg teljesen lesújtottak. Komáromban semmije sem maradt, minden ingó vagyonát elárverezték, pedig erre nem lett volna szükség, mert ?z ingók egy részéből ki tudta volna fizetni a 9.Í00 korona tartozást. Meghurcoltatása valósággal búskomorrá tette Marcsa Józsefet, skinek levele szerint jó hírnevét csúffátették és megsemmisítették vagyona rgy részét egy állampolgárságéit, amelyre neki semmi szüksége sem volt. A nyugdijegyesület elnöke Komáromba jön. — Ki ki élőszóval adhatja elő panászát. — Az állami és megyei nyugdíjasok figyelmébe f — Vasárnap itt lesz a nyugdíj egyesület elnöke. — — Saját tudósítónktól. — Komárom, - jun. 7. Abból a sok sebből, amely a szegény nyugdíjasok szivén, lelkén esett, Komáromnak is kijutott bőségesen. Hiszen amint békében Pozsony és Grác volt az osztrák-magyar monarchiának a nyugdíjasok városa, éppen úgy elmondhatjuk ezt Komáromra is, mert messze vidék nyugdíjasai százával költöznek be városunkba. A kevés nyugdíj, vagy a rendezetlen nyugdíj mellett vidéken kevesebb alkalom nyílik a mellékkeresetre, a szegény nyugdíjasok sietnek be a várc sokba, ahol azt remélik, hogy egy kis irodai munka adódik, vagy bútorozott szobát adnak ki, vagy kosztosokat tartanak és 5bból pótolják a csekély vagy semmi nyugdijat., Sajnos, a Komáromhoz fűzőit remények nem mindenben válnak be, hiába, sok az eszkimó és a fóka nagyon kevés. Nagyon sok nyugdíjas költözött ide és ezzel csak az eladó házak tulajdonosainak hoztak hasznot, mert a házak árát nagyon is felverték.
