Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-08 / 69. szám

Ötvenedik évfolyam 69. szóm, Szombat, 1029, június 8 átlSuetéű ki siehsslc'ráfe éxiékb<w: áalykas és vidékre postai sséíkfildéssei 8 «sgisia évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre ’«fl I, — iülíflldön 150 16, ssára 4?e t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA* TUBA JANOS. Felelős fősserkesztő: GAÁL GYULA dr, Scerkentfiaég és kiadóhivatal: Sádot-t- 8? Megjelenik hetenkint háromszor 1 99 Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — június 7. A kisantant konferenciája Benes megvilágításában. A képviseli híz, valamint a szenátus külügyi bizottságában Benes dr. kül­ügyminiszter expozét mondott a kis­­en'ant legutóbb tartott belgrádi konfe­renciájáról. Bines szerint a kisantant ez Uiese a legfontosabbak egyike volt, mert a kisantant államok ezen az ülé­sen megvitatták, sőt nagy részt megol­dották mindama kérdéseket, amelyek a kisantant részéről a szomszédos álla­mokra vonatkoznak. Bebizonyosodott, hogy a kisantant szervezetileg mind jobban erősödik, alkalmazkodik a hö zfpeurópai viszonyokhoz és a kisantant államok helyesen orientálják át politi­kájukat, hogy szükségleteiket, érdekei két maguk kÖ2Ött Európa viszonyaihoz tudják alkalmazni és ezzel a konszoli­dációt elősegíteni. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a három utódállam külügyminiszterei egységesen ítélik meg az európai politikai viszonyok fejlődé­sét s egymás közölt intim, valóban barátságos viszonyban vannak. A leg­fontosabb volt a szövetségi szerződések érvényességének meghosszabbítása, ami összefüggésben van a három állam között fennálló biztonsági szerződések­kel, amelyeket egy évi felmondási idővel hosszabbítottak meg. A kisantant poli­tikája tovább habd az idő szellemében, különösen a genfi tárgyalások és az európai béke konszolidációjának szel­lemében, azonban egyúttal védekezés mindaz ellen, ami bármilyen módon érintené a kisantant államok érdekeit, különösen a meglepetés vagy erősza­­kos fellépés ellen. A kisantant vala­mennyi konflik üst nemzetközi utón, nyugodt döntőbit ósági eljárással kí­vánja elintézni és pedig úgy, amint azt kifejezésre juttatták legutóbb Ganfben a locarnoi szerződés és a Keilog- pak­tum. A nagyszámú arbitrázsszerződés világosan megjelöli a célt, amelyet a kisantant el akar érni, azaz a kisantant senki ellen sem irányul, Magyarország ellen sem akar irányulni és Magyar­­országgal éppen úgy, mint bármely más állammal a kisantant megakar egyezni ezen a bázison. MUjd kijelentette Benes, hogy a kisantant viszonya Magyaror­szághoz és Bu'gáriához normálisan fejlődik és mindinkább normalizálódik. A kü!ügyminiszter nagy haladást lát abban, hogy a kisantant államainak külügyminiszterei valamennyien han­goztatták hivatalos nyilatkozataikban, hogy úgy Magyarországhoz, mint Bul­gáriához, valamint a többi államokhoz a legjobb szándék vezérli a kissntan­­tot és ezt az irányt a két állammal szemben minden föltétel nélkül foly­tatni fogja. A szlovák néppárt nem szavazza meg az iskolatörvény uj tervezetét. A szenátus kulturbizottsága ülést tar­tott, amelyen az iskolareformot tárgyal­ták. A szlovák néppárt részéről Krcméry dr. szenátor egy párfnyilatkozatot olva­sott fel, amelyben a szlovák néppárt kijelenti, hngy a párt mindaddig nem hajlandó foglalkozni az iskolatörvény uj tervezetével, amig az iskolaügyi mi­nisztérium a szlovenszkói országos is­kolatanácsok létesítéséről szóló törvény­­javaslatot nem terjeszti a parlament elé. A kommunista párt kétfelé szakadása. A csehszlovák kommunista pártból a mérsékelt szárnyat képviselő törvény­hozókat kizárták és Jilek, Bolen, Neu rath, Muna és Burián képviselőket már a párt legmagasabb szerve is törölte a tagok sorából. A kizárt, illetve a kizá­rásra váró kommunista törvényhozók eddig passzív viselkedtek, most azon­ban "elhatározták hogy önálló parla­menti klubba tömörülnek és a napok­ban már ilyen értelmű beadvánnyal fordultak a képviselőház elnökségéhez. A disszidens kommunista szenátorok ékri Skálák, Touzií és a szlovák Fiala szenátor áll, akit éppen kedden zárt ki a pozsonyi kommunista pártiroda tagjai közül. A kommunista szenátorok több sége a disszidensek között van és az uj pirtkiubnak 10 képviselő és 11 sze­nátor tagja van. A disszidensek a .cseh­szlovák kommunista párt Lenin cso­portja" címen alakitották meg az uj klubot és a klub elnökének Bolen kép­viselők választották meg. Nehezen megy a gazdasági kisantant összekovácsolása. Már régebben fölmerült a kisantant államai között az a gondolat, hogy a politikai kapcsolat mellett gazdasági szervezetet alakítsanak a három állam­ból. Tekintettel a kisantant államainak fö'drajzi fekvésére, a gazdasági kisan tant megalakítása igen kevés reménnyel kecsegtet, amit Benes dr. külügymi­niszternek a belgrádi konferenciáról tartott beszámolója is eléggé bizonyít. Benes szerint a három külügyminiszter elvben hozzájárult azokhoz az irány­elvekhez, amelyeket a három állam gazdasági kiküldöttei a bukaresti elö­­tanácskozáson kidolgoztak. Arra irá­nyul a kisantant minden törekvése, hogy a három állam gyakorlatilag keresztül­­vihető gazdasági programot állítson össze, amellyel a kisantant újból meg-Angliaaválaszuton Komárom, —junius 7. Anglia választott, a választás a konzervatívok bukásával végződött és a munkáspárt előretörésével, abszolút többséget azonban ez a párt sem ért el és többségi kor­mányt csak a liberális párt ötven­­egynéhány szavazatával lehet ala­kítani bármelyik pártnak. Anglia választott és a nők választójogá­nak kiterjesztése a huszonegyéves korhatárig meghozta a döntést a munkáspárt javára. Az angol munkáspártot nem szabad összetéveszteni sem a kom­munista, sem pedig a szociáde­­mokrata pártokkal. Az angol mun­kásnak egészen mások voltak a viszonyai, mint a kontinens mun­kásainak, mert kulturális tekintet­ben is számottevő rétege Angliának a munkás, a munkáspárt pedig nem terrorral dolgozik, mint a kontinens kommunista munkásszervezetei és nem olyan exkluzív, mint a dog­matikus szociáldemokraták, igy lehetséges, hogy ez a párt nem csak városi a kispolgárság szavaza­tainak nagyrészéhez, de mezőgaz­dák, hivatalnokok, egyházi férfiak és hozzátartozóik szavazatait is a magáénak mondhatja. Kérdés, hogy Mac Donald, a munkáspárt, vagy szabatosabb for­dításban a munkapárt vezére, a kormányon többségi vagy kisebb­ségi alapon akar-e működni. Az utóbbi esetben csakhamar uj vá­lasztásokra kerülne a sor, mert az alsóházban kisebbségben maradna és az első alkalommal leszavaznák a konzervatívok és liberálisok, mint annak idején, mikor a szovjettől eredő Zinovjev-levelekkel kompro­mittálták az angol munkáspártot; azóta is megszűnt Angliában té­nyező lenni a politikában a kom­munista párt, mely egy mandátu­mot se volt képes behozni. A liberális párttal való koalíció a munkáspárt szocialista elveinek a megszorítását fogja jelenteni. Lloyd George semmi szin alatt sem mehet bele a nagy termelési ténye­zők szocializálásába, mint a szén­bányáknak kisajátítása és a bá­nyászat szindikalizálása. Az angol liberalizmus nagy hagyományaival ellenkeznék minden ilyen kísérlet, amelyet a liberális párt nem tehetne a magáévé. Egy bizonyos, hogy a kontinen­sen folyt angol külpolitika eddigi irányvonala, mely egybeesett a francia politikával, más utat fog keresni és nem elégszik meg azzal, hogy Chamberlain monoklijával játszadozzék és bólogasson hűvös helyeslése jeléül a népszövetségben a francia javaslatok és előterjesz­tések fölött. Mac Donald is, Lloyd George is más külpolitikai orien­tációt fog követni, mint a konzer­vatívok. Anglia nem tűrheti azt a politikát, melyet Amerika folytat Németország tüntető támogatásával és Franciaország ellen. Ezt a poli­tikát Anglia csak a német köze­ledéssel ellensúlyozhatja, amely a franciáktól való eltávolodással egyértékü. Az angol választások Európára is kihatással vannak. Németország kormányát megerősítik, a francia kormányt meggyöngitik a helyzet súlypontjának egyszerű eltolódása következtében. A munkáspárt Eu­rópa békéjét akarja s a kisebbségi helyzet rendezését és a liberális párt programjában benne van a béke­­szerződések revíziója is. Anélkül, hogy vérmes reménységekre lenne okunk, úgy látjuk, hogy a francia diktatúra Európa felett bukófélben van, a sok szenvedés, könny, nyo­morúság, mely ezt a baíkezü presz­tízs politikát követte, a bőszült fegyverkezés, a leszerelési mozga­lom elgáncsolása, a hazug béke allűrök, melyek a Szajna mellől ragadta magával Európa sok nem­zetét, a7 igazságos kritika itélőszéke elé kerülnek, melynek Anglia eddig elfogult bírája volt. erősítené életképességét és fonfos funk­cióját Középt-urópában. Ennél a kér­désnél azonban nagyon elővigyázatosan kell eljárni, mert a három állam mind­egyikének más a gazdasági, szociális és földrajzi struktúrája. Ennek követ­keztében egyelőre csak általános elvi vha folyik a jövő lehetőségeiről és a kereskedelmi megegyezésekhez szüksé­ges előkészületekről. Kubis képviselőt kiakarják zárni a szlovák néppártból. Ismeretes, hogy Kubis dr. szlovák néppárti képviselő a Juriga-Tomanek ügyben nyíltan szembehelyezkedett párt­jával, amiért a párt fegyelmi bizottsága eljárást indított ellene. A szlovák nép­párt képviselőinek és szenátorainak prágai klubülésén Fritz dr. képviselő tartott a hónapok ófa húzódó tfférról beszámolót, aki a fegyelmi bizottság nevében ismertette azt az anyagot, amely lehetetlenné »eszi Kubis képvi­selőnek további működését a páriban. A párt úgy határozott, hogy Kubis kép. viselő ügyét a szükebb végrehajtó­­bizottsághoz teszik át. hogy az végle­ges döntést hozzon. A Slovák értesü­lése szerint a szükebb bizottsághoz in­tézeti álirat Kubis képviselő kizáratását ajánlja a párt fegyelmi szabályainak 77. §-a értelmében. A szükebb végre­hajtó bizottság még egyszer megvizs­gálja az anyagot és felhívja Kubist, hogy nyújtsa be védekezését. Csak a védekezés után fog dönteni a szükebb bizottság Kubis kizárása ügyében. Tisztességtelen verseny ? Komárom, — jun. 7. A város képviselőte8iü1etének minapi közgyűlésén nagy vita fejlődött ki a város egyik fakereskedelmi telkének bérbeadása körül. A szóbanforgó telek­ért a beérkezett ajánlatok közül az egyik ajánló 15000 K t ígért a telekért, noha azt a múltban csak 10000 koro­náért bírta az előző bérlő bérben. A városi tanács és a pénzügyi bizottság, mint amelyek a város jól fölfogott gazdasági érdekét tartották szem előtt, a legkedvezőbb ajánlatot javasolták elfogadásra és normális viszonyok kö­zött ennek a javaslatnak minden vita nélkül kellett volna egyhangúan ke­resztülmennie. Azonban... Nos, igen, minden vára­kozás ellenére az történt, hogy a kép­viselőtestületnek különösen a kereskedői pályán működő tagjai heves felszólalá­saikban .piszkos konkurenciáról“, „tisz­tességtelen versenyről,“ meg miről be­széltek és alaposan lekritizálták a vá­rosnak azt a polgárát, aki olyan merész volt hogy 15 000 koronát ajánlott fel évi bérért azért a Jelekért, amelyet bérbe venni akart. Ügy szónokoltak ezek a jó urak, mintha a várost valami váratlan károsodás érte volna ezzel, a helyi viszonyoknak végre egyszer már meg­felelően tett bérajánlattal. Azt vetette a szemére az egyik képviselőtestületi tag, hogy árdrágítás az, amit cselekszik s mindezeket azért hangoztatták, mert a felszólalók úgy tudják, hogy a régi bérlő által bírt területen eddig albérleti viszonyban levő kereskedőt az ajánlattevő kiakarja túrni régi helyéről és haragosan követelték is, hogy kötelezzék az uj bérlőt arra, hogy a régi albérlőnek biztosítsa az általa bírt területet. Nem tekintve azt, hogy már ab ovo helytelennek tartjuk azt, hogy a város által bérelt területeket albérletbe adják a bérlők, noha az, mint megtudtuk,

Next

/
Thumbnails
Contents