Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-01 / 66. szám

1929. június 1. Komáromi Lapok 5. old«). Séták Komárom utcáin 50—60 évvel ezelőtt. Irta: Vaskó István nyugalmazott takarékpénztári igazgató. XVI. A plébániát követő ház, mely most özv. Korén Jórsefné tulajdona, gyer­mekkoromat legalább is 15 évet meg­haladó ideig Üveges Ede ékszerész háza volt. Az én időmben már nem, de szüleimtől tudom, hogy annak előtte olaszosan hangzó Petuellinek hívták. Hogy ősei onnét származtak-e, nem tudom, de Milánóban sem lehetne hangzatosabb olasz neve egy benszü­­lött fasiszta polgárnak sem, mint Edu ardó Pe'uelli. Hogy valami olasz vér lehetett ereikben, arra abból következ­tetek, mert egy fia Ernő, ki annak ide­jében az egykori Qrőtíchel gyógyiár provisoraként működött, nékem jó ba rátom volt s kiről már egyszer említést is tettem. Kreol arcbörü, a zenéért lel­kesülni tudó, de kissé lobbanékony természetű fiatalember volt. A gyógytár eladása után innét eltávozott. Somogy megyében Karádon vett egy gyógytárat, de rövid néhány év után mint nőtlen ember meghalt. Szép, csinos ékszer üzlete volt hosszú ideig a plébánia mellett, de persze csak fele a mostani Korén üzletnek, mert a a másik fele egy külön kis üzlet volt, még pedig Prímás János cipészüzlete. A nevezett egy igen érdekes ember volt részben jelentőségteljes neve, de egyéniségénél fogva is. Azt tudjuk, hogv Prímás Magyarországon a leg­magasabb egyházi méltóság elnevezése, de ha most az utolsó s betűvel meg­­kurfiijuk is, akkor is a latin nyelv szerint elsőt jelent. Egy nagyon érdekes alak volt ez a Prímás bácsi, kit nem csak ezért nem lehetett megérteni, mert végtelen gyor­san beszélt s nagyon lármásan, hanem azért sem, mert magyarul beszélni negyven év alatt sem tanult meg, ugyanis számításom szerint ennyi ideje lett volna annak megtanulására. A né­metet pedig alighanem azért felejtette el, mert időközben magyarul tanult. Mint iparos meglehet, hogy megérde­melte a prima jelzőt, de ha a beszéd- és értelemgyakorlatból lett vo'na osz­tályozva, úgy nemcsak a secundát, de a divatból kiment terciát sem érdemelte vo'na meg. Sokszor nevettünk azon, hogy önmagával is szokott hangosan beszélgetni, sőt az inasgyerek által ön­magának is üzenteiéit néha haza. Persze ezt azért tette, hogy vaUmiről meg ne feledkezzen ha haza megy. Da ha az inas gyerek nem tett eleget ezen meg­bízásnak, úgy bizonyosra vehette, hogy a maj8z<er a torzonborz haja alatt is megkeresi a fülét. Én is ludom, hogy igen jó iparos volt, aki állandóan négy­öt segéddel dolgoztatott műhelyében, de annyira jó iparos még sem volt, hogy olyan csizmát vagy cipőt tudott volna készíteni, amit mi rövid idő alatt el ne koptattunk volna. Nyugodj békén és folytasd örök álmodat jó Prímás bácsi és ha majd a másvilágon talál­kozunk, ne boszu'd meg velem szem­ben szón kis indiskréciót, mit ellened — de a legkisebb rosszakarat nélkül — itt elkövettem. Gondolom azt is, hogy ha akad a kedves olvasók között olyan, aki őt ismerte, szintén nem neheztel meg reám, hogy nevét sok'sok év után Ismét emlékezetbe idéztem. Az Üveges családnak e'halálozása s elköltözése után a ház Korén József birtokába ment át s ma özvegyének tulajdona. Azon emeletes ház, melyben most Szunyoghy testvérek vaskereskedése van, egykoron Payer V8skereskedő háza volt, mely a házzal együtt Diósy Antal tekintélyes kereskedő birtokába ment át. ki azt emeletes házzá építtette s itt volt évtizedeken át nagy vaskereske­dése, melyet G4za fia vett át később. Úgy az apa. mint fia elhalálozása u'án az üzletet Szunyoghy testvérek vették át s veze'ik ma is, mig a ház meg­maradt a D ósy család leszármazói bir­tokában. Ez után következett Amtmann Jenő Komárom polgármesterének, ké sőbb 1862 tői 1873 lg a komáromi első takarékp4nz*ár igazgatójának háza. Amtmann Jenő úgy is mint polgár­­mester, úgy is mint takarékpénztári igazgató, városunk társadalmának köz­­becsülésben álló tagja volt 8 működése ideje alatt mindenütt érdemeket szer­zett. A rác utcai házán hívül az Erzsé­bet szigeten, hol most Fried Kálmán és fia cég irodája Fried Jenő lakása van, néhány szobából álló nyári lakása is volt, szép gyümö'csös s virágos kert­tel s hivatalos elfoglaltsága után itt szokott üdülni, gyümölcsfáit 8 virágait gondozni. Négy lánya közül egyik Schubert József a később itt élő nyugalmazott generális neje, egy leánya Bobícs kir. tanácsos, pénzügyigazgató neje, egy leánya pedig, dr. Keö Jenő városunk nagy tiszteletben állott, tekintélyes orvo­sának a neje lelt. Egyik leánya pedig, a ki nem ment férjhez, nővérével özv. Schubert Józsefnéval együtt ma is jó egészségben élvezik az elhalt csa­ládfők után maradt gyermekek, unokák, öcsikék s hugocskák látogatását, gon­dozását s szeretetét. Ezen emlitett Amtmann ház egy kes­keny folyosóju s úgy a Ríc- mint a Megye utcáról bejárattal birő alacso­nyabb emeletes ház volt annak idejében, a melyben állandóan egy-két bérbe adott bolti helyiség is volt. Később ezen házat eladták az örö­kösök, melyet Kis Mór, a mostani tulajdonos jelentékeny változásokkal átalakított, emeltetett s azon idő óta itt van annak tex'il üzlete. Ez után jött az egykori — ha nem csalódom — Ram­­bics, később König ház s ebben volt az ufóbb nevezett füszerkereskedése is. A házat későb Stollár Alajos füszer­­nagykereskedő vásárolta meg s ott volt annak kereskedése is. A családtagok elhalálozása után a ház el lett adva s úgy hiszem annak mostani tulajdonosa Czibor Géza férfikalspberesketíős iparos. Az imént említett egykori S ollár ház elhagyása után elérkeztünk a Rác-utca ezen baloldalának utolsó házához, mely gyerekkoromban mint Ntubtuer ház volt ismert. Később házasság révén Tálrey József Komárom város hosszú éveken át volt polgármesterének a háza lett, kinek elhalálozása után az a mostani Braun cég birtokába ment át. Ezen háznak a képe ma is a régi, mert azon az időn­kénti tatarozásokon kívül külsőleg semmi sem változott. Épen úgy, mint hajda­nában, ugyanazon alsó üz'elhelyiségek, melyek egyikében 40 éven át állandóan női kalapüzlet volt, mint ma is Ernyei Józsa címén. Úgy hiszem ezen utóbb nevezett, ki már szintén elhalt, azt Rohonczy Gizellától vette át, ki innét férjhezmenetele után elköltözött. A Szentháromság szobor elé érve, nem mulaszthatom el, hogy fel ne em­lítsem azt, hogy ezen szobornak a Tátray házzal szemben levő oldalán hosszú évtizedeken át naponta össze­rótt és esténként szétszedett, ponyvák­kal leboritott három sajteiárusitó sátor volt, melyekben sajtot árultak névsze­­rint Szerencsés Józsefné, Porubán Pálné s ugyhiszem még Fehér neve­zetű. Ezen sátrakban liptói túrót, kerek sajtot é; az ovális alakú préselt, reszelni való osfyepkát árulták. Persze a meleg nyári napokban ezen ott érlelődő sajtok illata sehogy sem emlékeztette az em­bert a kölni vízre. Most, hogy a Rác utcán visszatér­tünkben eljutottunk idáig, azt hiszem eleget tettem azon előleges ígéretem­nek, hogy végig vezetem a türelmes olvasót a Rác utcán s annak 50-60 éves múltjáról gyarló vázlatot adok. Ezen kis bejelentésem után azonban azcn kedves olvasóknak, kik talán azt el is olvasták, hálás köszönetét mon­dok ezen kis krónikáéi nekigyürkőzé­­semért s kérem elnézésüket, ha esetleg nem volt»m tárgyilagos vagy elfogult voltam. No de nem is nagyon aggaszt, hogy ezen önmagam által s önmagam ellen felállított vádam és lelkifurdalá­somban ne kapjak absolutiot, mert már több Ízben olvas'am olyasféle szenten­ciát, hogy a történetírók és krónikások nem lehetnek tárgyilagosak és elfogu­latlanok azon idő leírásában, melynek élő tanúi voltak. Én azonban se kró­nikás se történetiró nem vagyok, ha­nem csak sétánkban elkisérőimnek egyet-mást elcsevegtem az egykor úgy­nevezett R*c utcáról. Most pedig esetleg egy újabb találkozásig a Komáromi Lapok kedves olvasóit köszöntöm s nekik üdvözletemet küldöm. (Vége.) UPI és TORSI, Bmüsuhia fiún U7CÜ 7 ^ TELEFON 22—87 o ICérie as autó díjmentes bemutatását! Magyar Könyvhét. Szabó Dezső: Az elsodort falu. 3 kötet 970 oldalas teljes kiadás. Ara: 20 Ke. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. mmmmammmmmmmmammmmmmmm Néhány szó az uszo­da megnyitása előtt. Hol van az uszoda? Nagyon közel. Alig néhány lépéssel tovább, mint volt a régi városi uszoda helye. Ha odamenet kissé ki is fára ■ dunk, kárpótol érte a kitűnő levegő, napsugár és viz. Vissza autóbusszal is lehet jönni, mert gondoskodás történt erről is. Milyen a Vág vize? Legegészségesebb valamennyi komá­romi viz között. Puha és melegebb, mint a Nagyduna, tisztább, mint a Kisduna, ezenkívül színtelen és szag­talan nem úszkál rajta olaj, mint a kikötőben s nincs benne iszap, hinár. Állandó folyása miatt friss és nem állott, mint a Kisduna. Lehet e ott nopflirdőzni ? Még csak itt lehet igazán I Jobban, mint bárhol. A kiterjedt Vágtükör azon­kívül poláris fényt is biztosit s aki tudja, mi az a visszavert fény s mily nagy ennek a hatása, az mindig oda jár ki napfürdőzni. Ha szellő fujdogál, ez sem zavarja a napfürdőzőt, mert a sok kabin szélvédettséget is előidéz. Hölgyek és urak nincsenek künn egy­szerre, ez is csak a teljes és zavarta­lan kényelmet biztosítja. Hány kabin van ? Amennyire szükség lesz. Egyelőre 50 kabint állíttat fel a város, később még húszat. Ezenkívül máris gondos­kodás történt arról, hogy ha valamely nagyszámú család vagy 2—3—4 csa­ládból álló rokoni közösség a kabint illetőleg be akarja magát biztosítani, bérelhet az egész idényre kabint, me­lyet akkor az őr csak azoknak ad ki, .jakikre a bérlet kiterjeszkedik. Ezzel a legkényesebb igényeket is ki lehet elégíteni, mert úgy mehet ki az illető, mint a sajátjáéba: kap a kabinról kul­csot s vele csak ő rendelkezik. Hogy mi ilyen kabinbérlet koronákban ki­fejezve, azt a juniális napján künn a helyszínen lehet megtudni. Minden­esetre nagyon jutányos lesz, különösen ha 2—3 család egy közös kabint vesz magának. Ajánljuk ezt a módszert az ^egyesületeknek is, nagyon jól kifizeti imagát, mert akár egész nap künn lak­hat, künn tarthatja a fürdőfelszerelést *s tudja, kivel kerül egy kabinba. Sőt még kis telket is lehet ott a fürdő kertjében bérelni s akkor ezen a bérlő olyan sátrat, cehet vagy kabint szerel fel magának, amilyen neki tetszik: a fürdőt éjjel nappal őrzi az uszodaőr s igy egyedül itt tudja a közönség megkapni azt a biztonságot, melyre ;neki ilyen vállalatoknál szüksége van. Egy kabin bérlet 100— 150 koronánál főbbet aligha fog kitenni s ha ilyent 'több család váltott ki, akkor egy sze­mélyre igazán alig jut valami, telket ugyanilyen célra 20—30 koronáért le­het kapni az őrizettel együtt. Itt adtuk meg a választ azoknak, akik panaszkodtak, hogy nagyon olcsó a felnőttek idényjegye, csak 20 kor. íme, ha nagyobb kényelmet akar ma­génak biztositani, akkor szerezzen ka­binbérletet s akkor nem 20 koronáért, hanem többért nyaral. De még igy is hallatlanul olcsón nyaral. Oda kiviheti nyugágyát, fürdőruháját s berendezheti a maga komáromi paradicsomát. Stb. T I

Next

/
Thumbnails
Contents