Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-01 / 66. szám
6 oldal. Komáromi Lapok 1929 június 1. Lesznek játék alkalmatosságok is ? Hogyne lennének ! Hát el tud ön képzelni egy diákfürdőt sport nélkül ? Lesz ott, hogy csak a főbbeket említsem : football pálya — a kerítésen kívül, — benn a kertben handsballpálya, benn a vízben vizipolópálya, egy födött helyiságben ping-pong asztal etc etc. S mindezt a diákság ingyen kapja használatra. Tornaszerek felállítása is tervbe van véve. Vagyis ez egyúttal diák-sporthelyiség is lesz. No és egyet majd kifelejtettünk: csónakok is rendelkezésére állanak a nagyközönségnek — egyenlőre csak 3, de lesz több is, ha jól megy a dolgunk. Igaz: a trambolin 1 Ez is fel lesz szerelve, még pedig a mély viz felett, az úsztató talpon! Milyen a biztonság? összesen 5 felnőtt alkalmazott vigyáz a gyermekekre: az úszómester bácsi (Fehér: tartsa fel a kezét, aki nem ismeri 1), pénztáros Jókai L^jos (álljon fel, aki nála nagyobb!), uszodaőr és őrasszony, akik a kabinokat kezelik és a partról figyelik a fürdőzőket s mindezeken felül még egy csónakos őr, aki csónakjában ülve, állandóan a fürdő tükrében hajókázik s vigyáz arra, hogy a nem üszők területére ne menjen az, aki jól tud úszni, illetőleg fordítva, gondja lesz arra, hogy az úszók mély vizi területére ne menjen a nem úszó. Nos, a bábasszony nem tud úgy vigyázni az első fürdetésnél, mint amenynyíre itt „vigyázva lesz“ a gyermekekre. Hogyan megy oz uszástanitás ? Fehér bácsi tanítja, tandíj 20 kor. Amikor a gyermek felszabadul, erről oklevelet kap, melyet mindig vizsga előz meg. Itt nemcsak a gyermek, hanem Fehér bácsi is drukkolni fog! Lesz ott buffet is? Az is lesz. Lehet ott kiflit, cukrot, nem szeszes italokat is kapni. Ezek OLASZ E (Kóborlások Irta : Dr. BARANYAY JÓZSEF. Bizony a velencei Szent Mark tértől nehéz megválni és a Szent Márk templomba és a dogé palotába is szivesen bemegyünk többször is. Érdekes, hogy a Szent Márk templomban egymással szemben áll két szószék, ezekről a szószékekről az év bizonyos napjain vitatkozások folynak, a jó és a rossz szellemet képviseli egy egy templomi szónok és egymás érveit igyekeznek megdönteni. A Szent Márk téren történt, hogy amint én a velencei Clesó Jánosokkal alkudtam, oda jön egy szép szál ember, tipikus olasz és udvariasan magyarul szól hozzám: — Ha magyar kalauzra volna szüksége uraságodnak, szívesen állok rendelkezésére. Mondottam néki, hogy köszönöm, nekünk van magyar vezetőnk. — Kérem szépen, ha most nincs is uraságodnak szüksége rám, ha mégegyszer lesz szerencsénk önt Velencében üdvözölhetnünk, akkor esetleg igénybe tetszik venni. Óh, mert uram Velencébe nem tehet csak egyszer eljönni, aki egyszer volt itt, az többször is eljön, mert nemcsak mi, olaszok vagyunk szerelmesek Adria gyöngyébe, hanem minden idegen, aki eljött egyszer ide. Tehát ha még egyszer el méltóztatik jönni, szívesen kalauzolom az urat. A nevem megjegyzésével nem terhelem, mert azt el lehet felejteni, de a telefonszámom olyan, hogy azt sohse felejti el az ember: 22—44. Tessék csak telefonon fölhívni annakidején. Ha nem lennék otthon, a feleségem veszi át az üzenetet, O is jól beszél magyarul. — Hol tanult meg szignor ilyen jól magyarul ? — kérdeztem az udvarias olasztól. — Szegeden. A szegedi vashid építésénél, mint felügyelő dolgoztam. Ezzel aztán elbúcsúztam az én leendőbeli velencei magyar vezetőmtől. A Szent Márk térnek tengerre néző oldaláról közben fölhangzott a gondolások, a barkarolok mélabús éneke. Szegény gondolások, ezeket is kú kezdte a rohanó kor, a modern technika vívmánya, mint ahogyan a bérkocsisotisztaságára a fürdőbizottságnak mindig különös gondja lesz. Mikor kezdődik mindez? Junius 2 án, vasárnap van a megnyitás. Ez azt jelenti, hogy 3-tól kezdve fürödni is lehet. A megnyitás tánccal egybekötött juniális keretében történik. Ott fürödni egyszerűen nem lesz hely, mert künn lesz az egész város. Ellenben hétfőn már künn lesz az egész garnitúra: személyzet, kabin etc. Hétfőn reggel 7-től kezdve meg lehet kezdeni a nyaralást I Mi lesz a juniálison? Minden, aminek ilyen „majálison“ .. lennie kell. Nem fog ott, Uram, semmi § sem hiányozni: bor, sör, szóda, limo- | nádé, hideg- és meleg ételek, konfetti, | cukorka, cukrászda, fagylalt, játék, * zene, indulók, tánc. Siessen megebé- | delni legkésőbb 2 re. Ha 3-kor jön, I akkor se késő, de esetleg valamilyen számról lemarad 1 És ha eső lesz? Ha ott ér bennünket az eső, annyi sátor lesz olt, hogy ezekben és a kabinokban elbújhat mindenki. Ha egész nap esik az eső, akkor a juniálist 9-én tartjuk meg, de maga az uszoda ebben az esetben is junius 3 tói kezdve üzemben van. Mi lesz velünk ? A jövő év regényéből egy fejezet. * Történik 1930 január 12-én. Helyszín: • egy orvoscsaládnál. Látogató: — Mi baja az uradnak ? Olyan ide- j ges és rosszkedvű. — Tudod, az idén kevés a paciense. 1 Nagyrészt iskolásfiukhoz hivták az ura- I mat s az az átkozott uszoda annyira 1 megedzette őket, hogy egy se hült j meg az idén. Más: olvasható lesz a helyszínen. (Viszontlátásra' a diákfürdőben) j Egy bizottsági tag. G ALATT olasz földön) (8. FOLYTATÁS.) kát letörte a villamos és az autó. A gondolás ma már kiveszőben levő tipi- | kus alakja a szép Velencének Egykor a velencei köztársaság fény- \ korában nagy tekintéllyel birt a gon- l dolierik céhe, amelyet megbecsült nem- j csak a társadalom, hanem a legfőbb ! hatalom, még a dogé is. Ma már a gondolás ipar haldoklik, mint a komáromi bérkocsisok ipara, A gondolások, Velencének ezek a vizi bérkocsisai számban mindegyre fogynak. Az első halálos döfést akkor kapták j meg szegények, amikor Velence és a j szárazföld között kiépült a vasúti laguna j hid. Azelőtt ezt a pár kilométeres utat < gondolával tették meg az idegenek és \ a szerelmes nászutasok. Ma már vonat I röpít át bennünket a szárazföldről Ve- I lencébe. Velence és a szárazföld: Mestre 1 és Fusina között ma már senkise (eszi j meg az utat gondolán. A sok száz ivezelü vasúti hid kiépi- | tése után a velencei helyiforgalom ma- I radt meg a gondolásoknak. Megmarad- \ tak még nekik a kirándulások a Lidóra, j Muranóba és a közelebbi szigetekre. I Erekből még meg lehetett élni, de aztán jött a dráma második felvonása; a vaporettók, a kis helyi gőzösök, a gőzbárkák kora. Amikor felmerült a terv, hogy kis gőzösök helyettesítsék a gondolásokat, élethalál harc indult meg a két irányzat között, a régi és az uj kor csaptak össze és szegény gondolások maradtak a küzdőtéren. A vaporettók f százai szelik már a vizet és a hatalmas | cölöpökhöz kötött gondolák sokszor \ hiába várják napokig a gondolázni akarókat. Ma már esik az idegenekből élnek, mert Velencébe járni és nem gondolázni, az olyan, mint a Capri szigeten időzni és a Kék barlangot meg nem nézni. A gondola hozzátartozik Velence poéziséhez és a kettő nem igen képzelhető el egymás nélkül. Számuk mindegyre csökken, de végleg nem fognak eltűnni, mert az olasz élelmesség az idegenek kedvéért, hacsak mutatóban is, fönn fogja őket tartani. Ha nem keres a gondolás, természetesen nem keresnek a ramplnok, a lazaronik se, akik egy fanyelű horoggal a gondolát a kikötőhöz, a parthoz vonják és a ki vagy beszállásnál udvariasan segítenek az utasoknak, persze ezért borravaló jár ezeknek az ingyenéllőknek. A gondolák kikötőit traghettok nak nevezi a velencei olasz. Itt vannak a hatalmas, több méteres cölöpök, amelyekhez a gondolát kötik. Az egyik ősz. lopon rendesen goth stilusu, leginkább kovácsolt vasból készült lámpás van, benne a Midonna, vagy más szent, ezek a traghettonak a védszenijei. Valamikor, Velence fénykorában őrü letes fényűzést fejtettek ki a gondolákon A fényűzés már túüengésbe ment, úgy, hogy egyszer elrendelték, hogy a gondola csak egyszerű fekete lehet. Másik verzió szerint valamikor, nem egyszer, Velence legfőbb emberei személyesen végezték a nyomozást egy-egy államcsíny meggátlására, ilyenkor nem volt alkatmas a feltűnő gondola, amelyről mindenki tudta, hogy ki ül benne. Ez a feltűnni nem akarás hozta meg a rendeletet, hogy minden gondola egyformán fekete legyen. Ezek a titkos nyomozások szülték aztán, hogy a gondolás felette diszkrét, titoktartó. Velence rémuralma alatt nem volt tanácsos a gondolásnak kifecsegni, hogy kit vitt és hova, mert hamarosan megismerkedett az inquisitióval, a sóhajok hidjával és a velencei hóhérral. Ez az évszázadokon át meggyökeredzett diszkréció biztosítja aztán a szerelmeseket, hogy a gondolás nem árulja el őket a féltékeny velélytársnak. (Folyt, köv.) COPYRIGHT RtB &0* COPßNHAÄ* Adamson látogatót kap borotválkozás közben A gyilkos Racsics megköszönte az egyik tanú terhelő vallomását... — május 29. Racsics gyilkossági perének szerdai tárgyalásán olyan tanuk kerültek sorra, akik valamennyien azt mondották, hogy Racsics a revolveres merénylet idején teljesen ura volt akaratának és úgy látszott, mintha előre készült volna a gyilkosságra. A szkupstina egyik gyorsírója azt állítja, hogy Racsics elősiör Pernart vette célba, majd Radics Istvánt, utána Basaricseket és végül ezzel a kiáltással: „Csakhogy itt vagyl Téged kerestelek!“ lelőtte Radics Pált. A legérdekesebb tanúvallomás a gyilkossági per délutáni tárgyalásán a zágrábi Novosti szerkesztőjének, Stazicic-nek vallomása volt, aki látta, hogy Rasics először Pernárra lőtt, mi-Végre egy világbajnok, aki jórészét bejártaavilágnak. Rossz iiztet már a világjárás is. Komáromban is gyakran megfordulnak u. n. világjárók, akik képeslapokat árulnak és azt állítják, hogy valami nagy összegre tettek fogadást, hogy bejárják az egész világot gyalogszerrel. Vagy pedig valami amerikai nagy sportegyletet emlegetnek, amely hatalmas dijat tűzött ki azok részére, akik körül sé^lják a földet. Természetesen a legtöbbje a földgolyóbis nagyon kis gerezdjét járja be és a fogadás és a nagy jutalom is csak mese. Fő az illetőnek, hogy rövidebb, hosszabb ideig eltengesse életét. Végre most egy olyan világjáróról Írhatunk, aki tényleg bejárta a világ kor Pernár azt a sértést és gyanúsítást vágta a szemébe: — Te kiraboltad a kolostorokat és a török bégeket) Ezután lőtt Racsics Basaricsekre, aki balfelől rohant feléje. Mikor Basaricsek elvágódott a földön, Pavle Radics felemelt kézzel futott a szónoki emelvényhez, ahol Racsics állott és erre Racsics őt vette célba. Utolsónak lőtt Radics Istvánra. A tanú szerint összesen hat lövés dördült el és a két utolsó volt Radics Istvánnak szánva, A zágrábi hirlapiró vallomása után Racsics felkelt a vádlottak padjáról, odalépett Stazicichez és megköszönte neki, hogy tárgyilagosan vallott s ő az első tanú, aki az eseményeket híven mondta el. egy jórészét és tapasztalatairól beszámolhat, amelyekből aztán az tűnik ki, hogy fene rossz üzlet manapság már a világjárás mestersége és nem igen ajánlja a globetrotter foglalkozást senkinek se. Négy éve annak már, hogy bekopogtatott hozzánk, a szerkesztőségbe egy nyitrai fiatalember és mint világutazó mutatkozott be, aki elhatározta, hogy gypjogszerrel beutazza az egész világot. Őszintén szólván, nem igen hittük el neki, hogy sikerülni fog neki ez a nagy vállalkozása, de amint alább látjuk, csalódtunk feltevésünkben. íme az eset: Ro88insky Károly fiatal nyitrai borbélysegéd egy szép napon elhatározta, hogy nyakába veszi a világot, búcsút mond ecsetnek, szappannak, borotvánek, nem hallgatja tovább a kuncsaftok szekatúráit (már megint megvágott stb.)
