Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-01 / 66. szám
4. cidai. Komaromi L*t>oi CSILLAG< erem! üde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali'é|jeli használatra 8 és 12 Ki Csillag szappan hozzá 4'50 KC Csillag hajszesz megszüntet minden hajhullást, korpásodást. Ára 10 Ke Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsírosságát. Ára 10 és 15 Kő Csillag tyúkszem radlkál-gyökerestül Irtja a tyúkszemet. Ára 6 Kő Csillag lábfCrdfisó legjobb szer lábizzadás, bőrkeményedés, lábdaganat és fáradtság ellen. Ára 6 Ke Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozia-ulica 33. Új tílefóüszám 30-94. Naponta postai szé küldis, geinek késedelmes kivetése, a város* bírói illetmények stb, tárgyában. Az interpellációra Csizmazia városbiró a március 29-ikén tartóit ülésen adott terjedelmes választ, de ezt az interpelláló nem vette tudomásul, mire a városbiró a válasz tárgyalását a következő közgyűlésre tűzte ki. Itt az a hiba történt, hogy az e’nöklő városbiró a válasz ludomásulvételére nézve nem kérdezte meg az akkori közgyűlést. Ezt a tárgyalás kezdetén Kállay Eidre dr. megállapította és kérte, hogy a válasz tudomásul vételénél ne csak az interpelláló!, hanem a közgyűlést is kérdezze meg az elnöklő városbiró. A közgyűlés a városbiró válaszát pontról-pontra tárgyalta, Oeöbel Károly dr, a válaszokra reflektált és több kérdésben, igy a Kossu'h-téri kövezés ügyében is a városbiró válaszát nem vette tudomásul, azonban a közgyűlés többsége a választ tudomásul vette. A benei telek és tartozékainak eladása. A közgyűlés legfontosabb tárgyát annak a jegyzőkönyvnek ismertetése és megvitatása képezte, amelyet folyó évi április hó 29-én a kikö ő építésével összefüggő s a város tulajdonát képező, a Benedalőben és körülötte fekvő telkek, valamint a moziépület és a Dunaparti vásártéri felek kisajátítása illetve megvétele tárgyában az Országos hivatal képviselőivel folytatott tárgyalásokról vett föl a város vezetősége. A kikötő kiépítéséhez még szüksége van a közmunkaügyi minisztériumnak a városi mozi telkére, a vásártér egy szegélyére, a csallóközi árvédelmi gát és a vasúti pályatest között fekvő 335 kát. holdnyi Bene dűlői területre, valamint az árvédelmi gát mentén a vasúti összekötő hídig felnyúló és az Erzsébetsziget felső végénél a fél Duna közöst fekvő dunai parcellára. (Az illető területekről lapunk egyik előző számában részletesen tudósítottunk.) A tárgyalásról fölvett jegyzőkönyvbe foglalt megállapodások szerint az állam képviselői felajánlották a következő kártalanítást, A mozi épületért 20.000 K-t, az épület anyagát, valamint a telekért pénzbelire kompenzációt. A Benőben kisajátítandó telkekért az összekötő vasúttól északra fekvő kincstári területet és a Vágón túl a szenfpéteri határhoz tartozó katonai kincstári területet természetben, egyben pedig hajlandónak mutatkozott a Benében felépített házak tulajdonosaival megfelelő kártalanítás és házhelyek adására megegyezni. Junius 4-én, délelőtt 9 órakor az Országos hivatai képviselői megjelennek Komáromban és a benei háztulajdonosokkal tárgyalni fognak a kártalanítás ügyében. A jegyzőkönyvet a tanács és a pénzügyi bizottság letárgyalta és a fentiek elfogadása mellett még azt javasolta a tanács, hogy az Országos hivatal eszközölje ki a város részére az állandó raoziengedélyt és a természetben átadandó telkek fejében adja át a városnak, a katonai kórház épületét és telkét. A pénzügyi bizottság pedig a tanácsi javaslat mellett azt is indítványozta, hogy állítsa fel a város egyik föltételének azt a régi kívánságát, hogy a kikötőben a hajókra átrakodásra szánt szállítmányai után tranzitó vám címén a város 10 K-t szedhessen. Az ügyet és a javaslatokat Csizmazia városbiró terjesztette a közgyűlés elé és a tanács javaslatának elfogadását ajánló t 3, a pénzügyi bizottságnak a tranzitó vám engedélyezésére vonatkozó javaslatát nem ajánlotta, mert egy Ízben már elutasították a várost ezzel a kérelmével. A megindult vitában elsőnek Fülöp Zsigmond szólalt fel, aki ragaszkodott a pénzügyi bizotiság kiegészítő javaslatához és hivatkozva arra, hogy város nagy anyagi érdekei forognak koc kán, szükségesnek tartja, hogy a hajókra ! álrakott szénszállítmányok u án tranzitó vám címén részesedése legyen a városnak. Ajánlja a pénzügyi bizotiság javaslatának elfogadását. Fried Miksa ellene van a pénzügyi bizottság ez indítványának. A tárgyaláson ő is részt[ vett és tudja, hogy azon ezt a főiléteit is felhozták, azonban elutasításra talált | ez a kívánság. Hí nem akar a város • a tárgyalások eredménye elé akadályo ; kát gördíteni, akkor ezt a javaslatot ejtse el. j Zsilincsdn Imre helyettes sztarcszta ;• komolytalannak találja ezt a javaslatot, amit úgy sem teljesi'enek. Neki alkalma j volt annakidején ebbe az ügybe betej kinteni és tuJja, hogy a vagonok utáni részesedési nem kapja meg a város. Csenget Kálmán a Benében lakó házj tulajdonosoknak megfelelő kártalanítását j kívánja a feltételek közé bevenni. Ifj. í Koczor Gyula nemzgy. képviselő beszédében a pénzügyi bizottság kiegészítő ! javaslata mellett foglal állást, szerinte ; ahhoz ragaszkodni kell. A kérdéses \ területek kisajátítása következtében bizonyos jogokat vészit el a város, ! amelyeket most, mint a Duna azon ) részének tulajdonosa jővedelmezőleg \ gyakorolhat. D 3 elveszíti a kavicsbányáját j is a város, amely évenkinttööb tízezer ■ korona jövedelmet hozott. Mindenekelőtt 5 értékelni kei! az elvesztett jogokat is, j mert csak akkor tudjuk a megfelelő 1 rekompénzlció mérvét megállapítani, j Ami a B?nében lakó háziulsjdonosokat ! illeti, azokat úgy kell kártalanítani az államnak, hogy" azok teljes kielégitást 1 nyerjenek. A pénzügyi bizottság javaslatát ajánlja elfogadásra. Domdny Ferenc az előző tárgyalásokat ismerteti, amelyeken a városnak igen nagy ne; hézségekkel kellett megküzdenie. Fülöp Zngmond isméiéit felszólalásában reflektál Fried és Zúlíncsán \ kijelentésére. Véleménye szerint azért, . mert egyszer elutasítottál: a várost, I még mindig megmarad! a kérelmezési ! joga és amikor a város vagyonáról van ; szó. akkor a legnagyobb figyelemmel í és körültekintéssel kell eljárni, nehogy a ; csekély rekompenzációk kárt jelentsenek | a városra nézve. A pénzügyi bizottságnak [ javaslatát komolynak tartja, mert szerinte I minden lehetőt el kell követni, hogy az j amúgy is súlyos anyagi gondokkal ] küzdő várost károsodás ne érje. Emié: keztet Dunapart eladására, amikor a város legértékesebb területét jó reménység fejében negyedáron adták el az államnak. Ez intő példa arra, hogy résen legyünk. Aki komolyan fogja föl : a város helyzetét, annak kötelessége I arra törekedni, hogy a városnak uj j jövedelmi forrást szerezzenek, ami a \ tranzitó vámmal meg is történhetnék. Nem szabad visszariadni attól, hogy Csak semmi félelem de elővigyázat! I Megelőzheti a I spanyolnátháját; | használjon valódi SÓSBORSZESZT abban az esetben, ha olyan föltételeket szabunk az állsm elé, amelyek annak nem egészen konveniálnak, akkor bekövetkezik a kisajátítás. Ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell kísérelni újra ezt a kérelmet és újból ajánlja a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadásra. Zsilincsdn a senki állal nem támadóit kikötőt veszi védelmébe és azt mondja, hogy az hasznothajió a városnak, a munkásoknak évenként hat milliót fizet ki munkabérekre. A vagonok utáni 10 koronát nem kaphaija meg a város. Ifj. Koczor Gyula nem hiszi, hogy a katonai kórház terüielét megkaphatja a város, hiszen uj kórhiz építése horribilis összegbe kerül. Mivel a tárgyaláson a minisztérium képviselői azt mondották a kórház átadására nézve, hogy az bajosan fog menni, követelnünk kell, hogy abban az esetben, hí ezt nem adnák, adják meg a tranzitó vámszedési jogot a hajókra áttett szénrakományokert. Ilyen értelemben javaslatot tesz. Geöbel Károly dr., Kdllay Endre dr. és Cúzmazia városbiró felszólalása után a közgyűlés Koczor Gyula vagylagos indítványé egyhangúan e fogadja és határozaiilag kimondja, hogy a fent ;ész zletezeít területeket és a vele járó jogokat a város az államnak a kikötő építésére eladja és pedig a következő feltételek mellett: A városi morgószinház épületét 20000 K-írl, az épületanyag a várost illeti, a mozi telkére nézve a 240 K egységárat fogadja el; a vásártéri területért cserébe adandó katonai területből azt a részi, amelyet az országos hivatal képviselői felajánlottak, negyvenszeres számítással kéri kártalanítás címén. Egyben a város részére az állandó moziengedáiy kieszközlését is kéri. A Benében kisajátítandó telkekre nézve elfogadja a város a benei telkek melletti és a vágchid melletti kincstári ierületekbsl adandó cserét, amelyeket közigazgatásilag is kér a város a területéhez csatolni. A vasúti hid felé eső kisajátítandó területért a város vagy a katonai kórházat és annak egész területét kéri, vagy pedig ha ez nem lehetséges, kártalanítás fejében eszközölje ki az Országos hi; valal az illetékes h-tőségtől az engedélyi arra, hogy Komárom városa minden egyes, az itteni állami kikötőbe továbbszállításra beérkező szénvagon után 10 K dijat szedhessen. A város akkor irja alá a végleges szerződést, ha az állam a Benében lakó háztulajdonosokkal a j tetjes kártalanításra nézve megegyezett. Ezuián rátért a közgyűlés a komáromi diakcsapat ama Kérelmének tárgyalására, amelyben a Vágón feldllitandó szabad uszodára a város segélyét kéri. A tanacs és pénzügyi bizottság 5000 kor. pénzsegélyt és a régi városi uszoda egyes használható részeinek , átadását javasolta a közgyűlésnek, ame! lyet a közgyűlés Csevar kommunista f helyettes sztaroszta indítványával szemj ben, hogy a város maga epitsen ren| des uszodát, 26 szóval 10 ellenében I határozattá emelt. A város gazdálkodása és Üzemeinek megvizsgálása. A város képviselőtestülete az 1929. évi költségvetés tárgyalásakor egy bizottságot Küldött ki, amelyet megbízott, hogy a város összes ingatlanai, ingóságai és üzemei kezelésének, jövedelmeztetésének megvizsgálásáról jelentést tegyen a közgyűlésnek. A bizottság tagjai voltak Kotlányi Miklós, Zsilincsan Imre, Gaborek Károly, P. Nagy Sándor, Fried Miksa és Dénes Emil, akik közül Kollányi, Zsilincsán és Dé* nes külön jelentésben számoltak be végzett munkájukról. Kollányi Miklós nagyszabású jelentést terjesztett be a képviselőtestületnek, amelyben tüzetesen beszámol a város bérházainál, szántóföldjeinél, kaszálóknál, legelőknél és a városmajorban végzett vizsgálatokról, hasonlókéképen a füzes erdő, a faiskola, a vágóhíd és a gőzfürdő megvizsgálásáról. A jelentést pontról-pontra tárgyalta a képviselőtestület és az abban előterjesztett javaslatokhoz állást foglalt. A jelentés általános részénél Kollányi Miklós szóbeli javaslatára elhatározta 1929. június 1. hogy jo ízben kiadósságban ás olcsóságban °ÖETKER E minimkor utolérhetetlen. ; a közgyűlés, hogy átir az állami földj míves iskola igazgatóságához, hogy a • városnak az iskolával kötött szerződésének azon rendelkezését, amely négy komáromi földmives ifjú teljesen ingyenes oktatását és elhelyezését biztosiba, j az igazgatóság évrő:-évre szigorúan tartsa be és a jelentkezésre az arra igényt tanó ifjakat nyilvános hirdetí ményben hívja fM. j A legelőnél több felszólalás történt. Zsilincsdn Imre úgy értesült, hogy a \ legelőre nem fordítanak kellő gondot, j ha a város törődne vele, akkor fel lej lehetne emelni a legelő béreket. Ifj. í Koczor Gyula szintén úgy tudja, hogy j noha 15.000 korona fel van véve a \ legelő gondozásra, azt a város e hanya! gólja, a gaztól, bogáncstól nem tiszj titja. A legelő költségvetését a bikal tartás költségeivel egy címen számol- i ják el és a kimutatás szerint ráfizet a \ város. Az országos hivatal már elren: deiie, hogy a legelők és az apaállatok \ tartása külön kezelendő. A bikák tar; tása hihetetlenül Eokba kerül, P. Nagy : Mihály számszerű adatokkal állapítja i meg, hogy a bikák tartásának költse; geii egybevetve a legelőbér hozadékival, megtakarítást érhet el a város, 77.550 K befolyt legelőbér és 54 888 kor. bikatartási költség mellett 22662 K t kellene évenként megtakarítania a l városnak. A városi faiskola megvizsgálásánál I kitűnt, hogy a város erre az üzemére I 24000 K-t ráfizet. Kollányi Miklós sze ; rint a város fásítását a faiskolából l pótolják, de szerinte az egész fásítást : onnan kellene eszközölni. Geöbel Ká* roiy dr. csodálkozik a ráfizetésen, hi* \ szén annak idején igen szép eredményt ! mutatott föl a faiskola. Lehet, hogy í nine? kellőképen ellenőrizve a városi : kertészet és nem történik gondoskodás I abban az irányban, hogy intenzív ker- 1 tészkedés történjen a faiskolában. Gondoskodjék a város megfelelő fáskertről és ha szükséges, tegyen beruházásokat, mert csak igy lehet megfelelő facsemetéket tenyészteni. Dénes Emil azt javasolja, hogy írjon át a képviselőtestület az államrendőrségnek, hogy őrködjék az utcákon és tereken elültetett fákra, mert azokat nemcsak a vásott gyermekek, de sokszor még felnőttek sem kímélik. A gőzfürdőre vonatkozó jelentésnél Csengéi pártinditványát, hogy a munkások részére minden szombaton délután mérsékelt árban külön gőzfürdőt vezessenek be, a közgyűlés nagy többsége elfogadta. Végül a képviselőtestület a városi gazdálkodás ellenőrzésére Kollányi Miklóst, a gázgyár, szivattyútelep, csatorna és központi műhely ellenőrzésére Dosztál Jakabot és Vítek Ferencet, a kórházi vásárlások ellenőrzésére pedig Dénes Emiit küldte ki, akik a fenti | üzemeknél történő vásárlásokat és beszerzéseket és azoknak hovaforditását is ellenőrzik. A mulasztásokról, szabályellenes eljárásokról a megválasztottak jelentést tenni tartoznak. Mivel 9 óra volt, az elnöklő város; bíró a közgyűlést berekesztette azzal, hogy a folytatólagos közgyűlésre külön | meghívót bocsát ki. I
