Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-30 / 65. szám
2. oldal. Komáromi Lapot 1929. május 60. POLIO szappan POLIO szappan POLIO szappan | iái 1 liHO Csapongó képzeletének szinte kor* láttán szárnyalást enged a Jövő század regényében, melyben a ma megoldásra jutott korszakalkotó vívmányoknak káprázatos rajzait olvassuk és rá kell döbbennünk a költőnek jövőbelátó és jövőt megérző szinte természetfeletti adományaira. Ilyen regényei még az Óceánia, egy elsüiyedt világrész története és Egész az északi pólusig, melyben az őskor csodás és ismeretlen világába kalauzol. Talán épsn történeti regényei azok, amelyek legkevésbbé állják az ehhez a műfajhoz szabott kívánalmakat, mert itt a képzeletnek nem szabad oly hatalmas alkotó elemmé válnia, mint a társadalmi regényben, Kuruckori tárgyú regényei közül legszebb a Lőcsei fehér asszony, melyben egy összetett lelkű asszonynak adja a lélekrajzát. Ennek előzője a Szeretve mind a vérpadig, az áruló Ocskay brigadéros megérdemelten tragikus sorsát beszéli el. Többi ilyen regényei is: A szép Mikhál, Egy hírhedt kalandor, Szabadság a hó alatt, Bálványos vár, Minden poklon keresztül, A névtelen vár. Rákőczy fia, Fráter György, Trenk Frigyes, a történelmi hűség szempontjából vizsgálva nem oly szerencsés alkotások, mint társadalmi regényei. Legjobban a népéletet festő regényei és novellái ragadják meg lelkünket és azok közül kimagaslik élefe alkonyán irt megkoszorúzott regénye: A sárga rózsa tárgyának szerkezeti, jellemző és stílusbeli szépségeivel. Utolsó munkái: Öregember nem vén ember, A mi lengyelünk, Az én élelem regénye, Egetvivó asszonysziv, Börtön virága már a leáldozó nap bágyadt sugaraira emlékeztetnek, még ragyognak, de már gyújtani nem képesek. Jókai haláláig dolgozott. Az alkotás gyönyörűsége nála életszükségletté vált. Utazni is csak azért utazott, hogy benyomásokat gyűjtsön. A régi magyar Felvidék is bőségesen szolgáltatott tárgyakat regényeihez. A politikai divatok, Az elátkozott család, Az aranyember és Tengerszemü hölgy, A mi lengyelünk Komárom életéből merítik tárgyaikat. Lőcsén, Kassán, Késmárkon történnek a Szép Mikhál, A lőcsei fehér asszony; a Vág völgyében Akik kétszer halnak meg, Páter Péter, Szeretve mind a vérpadig cimü regényei, hely megjelölése nélkül: A régi jó táblabirák és a Szomorú napok meséi játszódnak, melyekben egy-egy nagy természeti csapás, ínség, koierajáryány alkotja a történeti hátteret vagy keretet. Jókai nemzethüsége azonban a magyar nemzetre is nagy erkölcsi eredményeket jelentett. Regényei ismertették meg a magyar népet a világgal, melynek majdnem minden müveit nemzetének nyelvére lefordították Londontól Japánig. Petőfivel és Madách-csal együtt világirodalmi jelentőségre emelkedett. A nagy mesemondó azonban nem csupán az elbeszélő irodalomban alkotott nagy és maradandó értékeket, hanem hosszú időn át a színpadnak is dolgozott. Hazafias drámái a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben lelkesítették a magyar közönséget, mely évtizedeken át szívesen hallgatta a Szigetvári vértanuk ragyogó költői dikcióját és évtizedeken keresztül műsoron tartotta az Aranyember drámáját, a romantikus szinmü korának e tipikus képviselőjét. Költeményeket is irt, melyek kora hangulatait híven fejezik ki. Sok verse ma *) A Jókai Egyesület 1929. m&jus 6-én ren- | élezett Jókai ünnepén elmondta Alapy Gyula dr ; is közszájon forog és hazafias ünnepek müsortárgyai. Szatirái és politikai versei az Üstökös ben jelentek meg, melynek sok alakja túlélte a lap fennállását. A politikus csizmadia, Tallérossy Zebulon hosszú évekig voltak a nemzet derültségének tárgyai. A humornak egyedül álló képviselője abban a vonatkozásban, amint az a néplélekkel keres és talál szerencsés kapcsolatot. Mint politikus már a múlt tradíciói alapján is a szélső irányhoz csatlakozott és Tisza Kálmán bihari pontjai alapján megalakult balközép tagja. A kiegyezés után az 1875, évi fúzió alkalmával is Tiszát követte a kormány padjaira, aki szuggesztiv hatással bírt Jókai mindenkori politikai meggyőződésének kialakulására. Az országgyűlésnek hires szónoka, beszédei események. (Folyt kör.) Szüllö Géza a hontalanokról beszélt a népszövetségi ligák madridi kongresszusán. Madridi jelentés szerint a népszövetségi ligák uniója ezúttal Madridban tartotta meg közgyűlését, amelynek napirendjén szerepelt Sir, V. Napiernek, Anglia volt indiai főbírójának indítványa a hontalanság ügyének megoldása érdekében. Ehhez a kérdéshez elsőnek Szüilő Géza dr. szólott hozzá, aki mint a kisebbségi kongresszus egyik ale!nöke és mint a csehszlovákiai magyarság egyik képviselője melegen üdvözölte Napier indítványát, mely megállapította, hogy az illetőségi jognak három jogcíme van: a trianoni, a versaiilesi békekötések, a kisebbségi szerződés és végül az egyes államok alkotmánya és közjoga. Ezzel a három jogcímmel azonban — mondotta Siüllő Géia — úgy vannak az érdekeltek, mint a gyermek, kinek három apja van, vagyis egy sincs. Igazolására annak, hogy miiyeu a helyzet, például felhozza a csehszlovák államban levő joggyakorlatot. A csehszlovák államban két különböző jogterület van ebben a kérdésben: az egyik a régi osztrák részen, hói az osztrák jog uralkodik, a másik a régi Magyarországból alakult ruszin és szlovák terület, melyen a magyar jog irányadó. Ismertetve a két jogrendszer — május 29. közötti különbséget, reámutat arra, hogy mily mérhetetlen zűrzavar állott elő abból, hogy a szlovák részben a bírák az osztrák jog szerint ítélkeztek. Megoldásra csak akkor lehet gondolni, ha a kérdést alaposan megismerik s végre megkülönböztetik az illetőség kérdését az állampolgárságtól. Ezt a célt szolgálja Napier indilványa, mely azt kéri, hogy a nemzetközi jogi társaság tegye ezt a kérdést alapos tanulmányozás tárgyává. Felhívta végül Szüliő a bizottság figyelmét arra a régi megállapiiásra, hogy azt, amit az államok a magánjog terén vetnek el, a közjog és a nemzetközi jog területén aratják le. Szüliő nagy hatást keltő beszéde uián Schreiber prelátus emelkedett szólásra. Mindenben osztotta Szüliő véleményét és kiegészítette még azzal az indítvánnyal, hogy az egyes államok statisztikailag mutassák ki a hontalanok számát Ezt elsősorban szociális szempontból tartja szükségesnek. Az indítvány végre szavazásra került s a bizottság a lengyel ellenvetésekkel szem ben 170 szavazattal 37 ellenében elfogadta a Szüliő és Schreiber-féle pótlásokkal kiegészített Napier-féle indítványt. A Jókai Egyesületet öttagú bizottság képviseli vasárnap a Kerepesi temetőben, Jókai sírjának felavatására rendezendő emlékünnepélyen— Saját tudósitónktól. — Vasárnap, Junius másodikén délelőtt leplezik le ünnepies keretek között Budapesten Komarom nagy szülöttjének: Jókai Mórnak művészi síremlékét, amelyet a magyar nemzet állított fel a halhatatlan emlékű mesemondónak. Jókai Mór hámján eddig csak az örökzöld virágzott: a nagy mesefa nélkülözte eddig azt a síremléket, amely méltó lett volna az ő emléaezetéhez. Május ötödikén akarták a művészi síremléket leleplezni, Jókai Mór halálának huszonötödik évfordulóján, de addigra nem készült ei az emlékmű, amelynek leleplezését junius másodikára kellett halasztani. Jókai tehát művészi síremléket kapott és az emlékmű már áli a Kerepesi temetőben. A magyar kultuszminiszter elnöklete alatt működött bizottság, amely a Jókai család tagjaiból és az irodalmi, művészed és társadalmi élet kiválóságaiból állt, társadalmi utón több mint százezer pengői gyűjtőit össze, amellyel megvalósíthatták Lechner Jenő dr. és Füredi Rikárd pályanyertes térvét. Az emlékmű tizenöt méter átmérőjű, felül nyitott köralaku oszlopcsarnok, az oszlopok között művészileg csipkézett köáttörésekkel. A vezetőgondolat az volt a tervezőknek, hogy Komárom, május 27. egy magyaros moíivumu kőpergolával körülvett rózsakert díszítse a nagy mesemondó sírját. A psrgóia oszlopainak belső felületére Jókai regényeinek címét vésték be és a mély gondolatokat rejtő cimeft csak emelik a monumentális mü értékét. A sirkő vasárnapi leleplezése nagyszabású emlékünnepély keretében fog megtörténni. Emlékbeszédet Kiebeisberg Kunó dr. gróf magyar kultuszminiszter mond, továbbá Berzeviczy Albert dr. a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében, Pékár Gyula dr. a Petőfi társaság nevében és Hegedűs Lóránt a Jókai család nevében. A vasárnapi emlékünnepre a Jókai Egyesület is kapott meghívást és mint értesülünk, a Jókai Egyesület öitagu küldöttséggel fogja magát képviseltetni az emlékünnepen. A Jókai Egyesület koszol úját Szijj Ferenc dr. az egyesület ügyvezető elnöke helyezi a sirra. A vasárnapi képviselettel kapcsolatban a Jókai Egyesület igazgatótanácsa ülést hívott egybe ma, szerdán délután öt órára a kultúrpalotába. Harmincnégyévi meny asszonyság után háromezerhatszáz ebéd és vacsora áráért 25.000 pengőt követel vőlegényétől Hat késszúrás is szerepel a költségszámlán — május 27. Páratlan érdekességű ügyben tartottak tárgyalást a budapesti törvényszéken. A pert Rohonczy Ilka, dohánytőzsde tulajdonosnő indította meg volt vőlegénye, Ursits Lipót mérnök ellen. Keresetében 25.000 pengő kártérítési összeg megítélését kéri azért a 3600 ebédért és vacsoráért, amit a leány harmincnégyéves menyasszonysága ideje alatt vőlegényének adott, de beleszámítanak ebbe az összegbe az aranyórák, tárcák és a frontra küldött szeretetadományok értékei, valamint szanatóriumi ápolási és gyógykezelési költségek, amelyekre azért volt szükség, mert a vőlegény 1912 május 14 én féltékeny menyasszonyán hat késszurást ejtett a nyilt uccán. — Közvetlenül a zárdából való kikerülésem után, tizenhatéves koromban, ismerkedtem meg Ursits Lipóltal, — mondta Rohonczy Ilka keresetében — megszerettük egymást és azóta nem tágított mellőlem. Már akkor úgy volt, hogy feleségül vesz, de közbejött súlyos betegsége s igy az esküvőt ei kellett halasztani. Mindenütt menyasszonyként szerepeltem, igy mutatott be csaladjának és összes ismerőseinek íp, esküvőre azonban a kellemetlen és szerencsétlen véletlenek hosszú sorozata folytán sohasem került sor. Vőlegényem rendszerint a vasárnapokat töltötte nálam. Ebédre vagy ritkábban feketekávéra jött, ebédutan lefeküdt, aludt uzsonnáig, uzsonna után ott maradt tovább is és igy minden alkalommal nálam vacsorázott. Megközelítően pontos följegyzéseim szerint mintegy 3600 ebédet és vacsorát fogyasztott el, az ajándékok is sok pénzbe kerültek és hatalmas összeget tett ki, amit a Herzfeid-szanatóriumban fizettem ki ápolás és gyógykezelési költségeimén. Vőlegényem ugyanis 1912 május 14 én a Bercsényi uccában, ahová uiána mentem, hogy tervezett hűtlenségét megakadályozzam, föündulásában kést fogott rám és hatszor belémszurta, A sebesülések u ó'sővetkezményeképpen három alsó bordám ízületei elgennyesedtek és igy ezeket a bordákat el kellett távolilani. Ma is nyomoréka vagyok még ennek az esetnek, amely egész életem munkaképességére is kihatott, összes kiadásaimat és káromai 25 000 pengőre becsülöm. A törvényszék kétiiányu bizonyítást rendelt ei a perben, először azi, tényleg menyasszonya volt-e Rohonczy Ilka Ursits Lpófnak, azután azt, hogy mennyi volt a harmincnágyéves menyasszonyság alatt tényleges kiadása, amit vőlegényére költött és a kár, ami vőlegénye révén érte. Most foganatosította a törvényszék a tanúkihallgatásokat. A tanúkihallgatások befejezése után a felperes ügyvédje, becsatolta az iratokhoz a büntető járásbirág 1916 junius 9 én kelt Ítéletét, amelyben Ursits Lipőiot su'yos testi sértés miatt 2000 korona pénzbüntetésre ítélte. Bemutatott továbbá egy hatósági orvosi bizonyítványt, amely szerint Rohonczy Ilka a sebesülés következtében munkaképtelenné vált. Kérte azután a felperesnek eskü alatti kihallgatását annak megállapítására, mennyit tettek ki a gyógykezeltetési köilségek és hogy mibe kerültek neki az ebédek, vacsorák és az ajándékok. A törvényszék végzésében elrendelte Rohonczy Ilka eskü alatti kihallgatását és uj határnapot tűzött ki a kihallgatásra azzal, hogy annak foganatosítása után nyomban meghozza Ítéletét. / üt in szmsmrweiiiiiimii! A szerencse által különösen kegyeit ÍZ Ilíöl felhívja ötst a most kezdődő 21, ésl. osztálysorsjátékban való részvételre. Legmagasabb nyeremény jutalommal együtt esetleg Ké 2,000.000 Főnyeremény 1,000.000 Ke 175.000 drb sorsjegy. 87.500 nyeremény. Vegyen még ma sorsjegyet, hogy ön is 2,000.000 Kc-t nyerjen. Vi 7a 74 Ke: 80.— Ke: 40.— Kő: 20.— !
