Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-30 / 65. szám
J. 1929. május 30. Komáromi Lapok 3. oldal. Egy héten belül husz-harminc fillérrel esni fog a kenyér ára kilónként. — Saját tudósitónktól. — Az amerikai gabonakereskedők spekulációi az európai gabona és iiszíkereskedőkre most nehéz gondokat hoztak. Az ősszel visszatartott nagy amerikai gabonakészletek miatt a gabona ára az utolsó hat hét alatt Európában rohamosan esni kezdett, hiszen Európa gabonaellátását legnagyobbrészt Amerika látja el. Csehszlovákiában, úgy mint a szomszédos Magyarországban is, természetesen erősen érzik a gazdák az árzuhanást és a budapesti tőzsde jóformán húsz pengős árszin alatt jelzi az árakat. Csehszlovákiában az utolsó hat hét alatt a búza ára métermázsánként 175 —180 koronáról 155 — 160 koronára esett, a rozs ára 160 koronáról 135 koronára, a zab ára 175—180 koronáról 155 koronára, a prima árpa ára pedig, amely tavaly ilyenkor 200 korona volt, most 150 korona méíermázsánkánt, A gabona árak esése természetesen maga után vonja mtjd a liszt árának az esését is, ami már is érezhető, de különösen akkor lesz ez észlelhető, amikor a liszt készleteket elakarják helyezni. Lassan tehát az európai termelőnek azzal a gondolattal kell foglalkoznia, hogy a búza termelése kezd improduktív lenni, ami természetesen érzékeny nem etgazdasági kárt jelent. A helyzet eddig az volt tehát a malmok lisztárait vagy pékek kenyér árait figyelve, hogy mig a gabona a tavalyi őszi árakhoz képest jóformán harminc száza-Komároro, május 28. lékkai esett, addig az ipari termékek, amelyre a gabonát felhasználták, messze mögötte maradt árban ennek a százalékos (irányszámnak. Vagyis a termelő olcsón adta el búzáját, viszont a malom nem adta el olcsón a lisztet és bár legutóbb már olcsóbbodást kezd jelenteni a malompiac, de ami a|fogyasztó szempontjából a legnagyobb baj, a kenyérhez még sem jutottak el eddig olyan olcsón, mint amilyen olcsónak kcliett volna már lennie a kenyérnek a gabona árának eséséhez viszonyítva, Lehetetlen e feltűnő jelenség mellett szó nélkül elhaladni. A fogyasztó joggal tehet szemrehányást, ha azt látja, hogy a kenyér ára távolról sem ment le eddig olyan mértékben, mint a gazda a búza árakkal, és joggal követelheti mindenki, hogy legyen olcsóbb a liszt és a kenyér, ha olcsóbb a rozs és a búza. Mégis mindeddig a rozskenyér ára megmaradt a régiben, kilónként 3 korona 10 fillérben, a fehér kenyér ára 3 korona 20 fiilérbsn és a félbarna kenyér ára 2 korona 40 fillérben. Amint megbuható helyrői értesülünk, a pékiparosok körében is az a nézet, hogy számolnak a kenyér árának esésével és biztosra veszik, hogy rövidesen, legfeljebb egy héten belül kilónként husz-harminc fillértel esni fog a kenyér ára. — május 28 Néhány napon át egész Németországban csak egyről beszéltek: a stuttgarti csavargókongresszusró). Ez a téma'meg is érdemli az érdeklődést. Hiszen a csavargók most tömöi üllek először egyesületbe s most tartottak először kongresszust. Többszáz csavargó jeleni meg a nagygyűlésen. A kongresszus szervezői azon a véleményen vannak, hogy mint minden foglalkozási ág, úgy a csavargás is komoly válságba jutott. Emberi megélhetést biztosítani a csa vargóknak, orvosolni legfontosabb sérelmeiket: ezt a feladatot tűzte ki a kon. gresszus. Számos beszéd hangzóit el erről a témáról s egyes szónokok lelkesen mutattak rá arra, hogy a csavargószakma mennyi nagy iró< adott a világnak. Knut Hamsun. Walt Whitman, Hermann Hesse és Sinclair Levis is mint csavargók kezdték pályafutásukat, nem is beszélve Jack Londonról. A csavargók kongresszusának vezetősége igen érdekes, A kongresszusi titkár: Gregor Gog, ideges, mozgékony emberke, gyönge hangja van és szónoklás közben mindig nagyon hangosan akar beszélni. Előadása egy kissé száraz, az ember néha azt hiszi, hogy valami egyetemi lanár, fejtegetéseit hallgatva. A csavargók másik vezére'. Willi Hammelrath. Hatalmas siegfriedi termetű, életerőtől durzadó, temperamentumos fiatal ember. Fiatal házas, nemrég az egyik országúton ismerkedett meg a feleségével. Azóta együtt csavarognak. Gyermekük is született, állandóan magukkal viszik. Hallatlan ulakat tesznek meg, legutóbb a Lapp-földig jutottak el. Hammeirath képviseli a csavargók balszárnyát. Élesen kikel a kapitalista rendszer ellen. A másik főcsavargó: Ernst Graefer, kopoti sárga kabátot visel és a derekán hatalmas kötél van öv helyett. Hosszú szakálla van és állandóan tarisznya a vállán, amint az a jó csavargóhoz illik. Mindenkit tegez és mindenkit testvérnek szólit. Huszonöt éve csavarog és arról nevezetes, hogy még egyszer sem voli tolonchízban. volt Bácsben. Az anya később beleg lett, a lány gyámság alá került. A gyámok keze alatt azuíán az egész vagyona elment „szanatóriumi“ célokra. Mikor azuíán bekövetkezett az infláció, mindenük elúszott. A fiatal nő egy darabig rokonai kegyelemkenyerén tengődött, de aztán megunta ezt az életet. Nem akart kikerülni az u'cira — inkább választotta az országutat. Van festő tagja is a csavargók vezetőségének. Ezt az embert Tombrocknak hívják. Igen ügye sen fest és rajzol, ő látja el illusztrációkkal a csavergószövefség lapját, amelynek cime: „Der Kunde* Gyermekkorában hr jóinas volt, később hiring halász lett, majd katona, kommunista agitátor, fegyenc s végül öt év óta csavargó. Rendszerint disznóólakban alszik. Nagy tiszteletnek örvend a csavargók körében egy volt középiskolai tanár, közoktatásügyi tanácsos, Ez az ember nem tudta megvalósítani az iskolában sajátos nevelési elveit és ezért inkább szakifolt hivatásával és vándorúira kelt. Filológiával foglalkozóit valamikor és számos tanulmánya jelent meg. Régi kollégái azt mondják, hogy ma már régen egyetemi tanár lehetne. A csavargók kongresszusa különben elhatározta, hogy tépéseket tesz a nemzetközi csavargó szövetség megalakításáért. A tudomány had,járatra indult a halál ellen. Még ma is él egy asszony, akit 1923-ban adrenalin-injekciókkal feltámasztottak, — május 29. Sikerüli már régebben egy olyan tápláló folyadékot készíteni, A csavargók kongresszusán érdekes, titokzatos alakok, fantasztikus életek adtak találkát Stuttgartban. A vezetőség egyik legérdekesebb tagja egy nő, akinek a nevét nem hozzák nyilvánosságra és csak igy nevezik: „az osztrák hölgy“ Fantasztikusan rongyos, kopott ruhája van, de minden mozdulata elegáns, arisztokratikus. Beszéde finom, intelligens. Anyjának valamikor több bérháza Sikerülhet e deni a halált? az orvosoknak leküz- Erte a kérdésre próbál feleletet adni a legújabb tudományág, a thanatolőgia. Tulajdonképen már a 90 es években kezdtek felmerülni ezek a problémák akkor, amikor Langendorf német biológusnak sikerült egy halott nyúl szivét percekre ismét dobogásba hozni. A tudományos világ már ekkor felfigyelt. Később azután, amikor Carrel amerikai íudós halott állatok testéből kivágott sejiszövefdarabokai megfelelő anyagba tett és a szövet sejtjei ebben a tápláló anyagban szaporodni kezdtek, még nagyobb volt a feltűnés. Rengeteg kísérlet folyt azóta ilyen irányban. Sherrington és Hermanns professzoroknak sikerült levágott macska-, illetve kutyafejeket egy darabig éleiben tartani és nemrég számoltak be azokról az orosz tudósokról, akik a levágott kutyafejeket csőve! kapcsolták a testhez és hosszú ideig éleiben tartották őket. Ezekkel a problémákkal foglalkozik a ihantológia, a halában, amelynek azonban p3radcx a neve, mert fu’ajdonképpen az élet tudománya akar lenni. A célja ennek a tudománynak az, hogy mesterséges szívműködés», vérkeringést idézzen elő akkor, amikor a természetesei már megbénította a halál. amelynek kémiai összetétele közel áll a vír kémiai összetételéhez. Azt is sikerűit bebizonyítani, hogy egye?, a szervezetből kioperált szövetrészeket, ső! szerveket is, mint például a szivet, sikerült egy darabig éleiben tartani ennek a folyadéknak a segítségével. A kísérletezők megfigyelték, hogy a testből kivett szervek, h3 alacsony hőmérséklet mellett tartjuk őket, napokig teljes épségben megmaradnak és ha sikerül olyan állapotokat teremteni, amilyenekben ezek a szervek annakidején a testben voltak: ezek a szervek tovább funkcionálnak. A testből kivágott szív ismét dobogni kezd, a levágott nyúlfül szőre növekszik, a levágott emberi ujjak heteken át elevenek maradnak és körmeik öt hét alatt másfél milliméfernyit növekazik. Hering és Denke némci professzorok sz emberi hullából kivett sziveket utólak dobogásra bírták és Winterstein professzor egy háromhónapos embriónál két óra hosszat el tudta érni az élet megnyilvánulásait. B juchenenko és Csecsulin orosz tudósok, amint nemrég beszámoltak róla, a levágott kulyafejet úgy tartják éleiben, hogy egy elektromos müszív segflségével mesterséges vérkeringést idéznek elő. A levágott fcutysfejnek hamarosan kinyíltak a szemei. Ha valaki megcsípte a kufya füleit, a fül megrándult, mini az élő kulyáé. Ha a kutya orrát izgatták, szája kitárult, mintha ugatni akart volna. Néha kőr.ynyek folytak a szemekből, a levágott kuíyafej sirt... Amikor azu!án a mesterséges vérkeringés megszűnt, beállott az agónia: a levágolt fej szája kinyílt, lélekzetért kapkodott és a szemek elüvegesedtek és megszűntek az idegreakciók. A kutyafej nem mozdult többé. A legújabb érdekes kísérletek emberekkel: 1923 ban eperéció közben egy asszony meghalt. Szívverése hat percig szüneteit. Ekkor az orvos adrenalininjekciót adott. Tíz másodperc múlva a szív újból verni kezdett és az asszony még ma is él. Ez az egyetlen mai ember a világon, aki elmondhatja magáró), hogy feltámadott. Dr. Normet francia orvos olyan vérszérumot talált fel, amelynek segítségével életbenfartháíók azok a betegek is, akiket 75 százalékos vérveszieség ér. Dr. Dandy baltimorei egyetemi tanárnak három esetben sikerült élelbentaríania olyan betegeket, akiknek agyvelejéből egy-egy réteget kioperált. így áll e pillanatban a ha'ál elleni küzdelem. Orel a up tiaráéi utazása —május 29. Budapesti jelentés szerint junius 16 án Vass József népjóléti miniszter vezetésével 70—80 magyar képviselőnek és felsőházi tagnak kellett volna Rómába indulni. A politikusok római utazása közb j itt akadályok miatt egyelőre elmarad.
