Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-30 / 65. szám
Ötvenedik évfolyam Csütörtök, 1029, májas 30. 05. szám. KOMAROMI),APÓK Síjti»stéci át etekssloTák értékbe«; és fii ékre postai síétküldéfBe! i Agfa*' Am 80 K, tóiéra 40 K, neiyaAéra 90 S. — Külföldön 150 Ki, gyw uém árat 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA s TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA úv. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF ár. SserkeníSiéf ét kiadóhivatal: Midot-s, S8i, Megjelenik h.tenkint háromnál i kedden, csütörtökön és szombatos. A KENYÉR életünk legőszintébb megnyilvánulása. Egyként áhitja minden élni akaró ember a mindennapi kenyeret. A kenyér az egyetlen filozófus, a kenyér az egyetlen szociológus, a kenyér az egyetlen uralkodó, a kenyér az egyetlen élet. Ha mindenkinek jut kenyér, akkor megvalósulhat az igazság, hogy nem c?ak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is. Ha mindenkinek jut kenyér mindennap, akkor a társadalmi ellentétek falai maguktól összeomlanak. Ha mindenkinek jut kenyér mindennap, akkor a nemzetiségi gyűlölet konkolyfa ntői sziklás talajra találnak a szívekben. Ha mindenkinek jut kenyér mindennap, akkor az egyetlen élet napjai derűsek lesznek a megelégedettségtől és szertefoszlik a gond borúja. Mert akkor a kenyérhez jut vaj is. Olcsóbb lesz a kenyér néhány fillérrel. Akiknek sok kenyerük van, akiket nem a kenyér éltet, hanem akik a kenyérből élnek és abból, amiből a kenyér lesz, azoknak ez az olcsóbbodás talán nem lesz kellemes meglepetés. Da hányán vannak kisemberek,akiknek a kenyér olcsóbbodása még ezeknek árán is nagy megkönnyebülést fog jelenteni. Azok nem fogják megérezni a koronás veszteségeket annyira sem, mint ezek a kisemberek megérzik majd a filléres olcsóbbodást. És hányán vannak, akiknél a küzdelem a kenyérért, a mindennapi kenyérért még annyira sem eredményes, hogy résztvehetnének benne és a tülekedésben lemaradnak : hányán vannak munkanélküliek, akik nem tudják megszerezni a mindennapi kenyeret. Szent a kenyér, azóta is, mióta Jézus kezébe vett vacsoránál és megtördelve a tanítványok felé nyújtotta, mondván nekik, hogy egyék, mert ez az ő teste. Az emberi társadalom minden nagy prob'émáját el lehelne intézni a kenyéren keresztül. A történelem nem más, mint azoknak a cselei kedeteknek az összesége, amelyek mind éppen emberiség életének legő&zintébb megnyilvánulásával kapcso'atban, a kenyérrel függtek lényegileg össze. A jövő is csak a kenyéren keresztül vár reánk. Akármilyen csekély lenne is a kenyér olcsóbbodása, ha segít némileg azokon, akiknek alig jutott mindennap kényér az asztalra, mert az élet ma nagyon nehéz : csak örülni tudunk ennek. Ne mindig.kufáf kézzel nyúljunk a kenyérhez, hanem gondoljunk néha atya is, hogy szent a kenyér: az egyetlen élet, melyben gyermeke* iákét hordozzuk, a jövőt. Olyan lesz a jövő, amilyen kézzei nyal az emberiség a kenyér után. (Ki) POLITIKAI SZEMLE Komárom, május 29. Spina nem enged a német kisebbség jogaiból. A kormány közmunkaügyi minisztere, Spins, német minisztertársával együit nemrégiben világosan állást foglalt a németek kisebbségi jogai mellett. Vasárnap Komotauban tartott beszédében megismételte álláspontját ebben a fontos kérdésben és hangsúlyozta, hogy a szudéta németség nem előrelőtt csendőrsége Németországnak, de a Csehszlovák köztársaság sem lehet a nyugat csendőisége Németországgá szemben. A németek a Csehszlovák köztársaságban is megmaradnak németeknek és csak természetes, hogy rokonszenvvel viselteinek a köztársaság halárain lul élő fajtéslvéreik iráni. Eí olyan joguk, melyet senki tőlük el nem vehe', de nem is hagyják elvenni. Az állam alapján állanak a németek, akiknek sem Németország, sem Ausztria nem használhat de nem is tudnak használni, mert a saját dolgaikkal vannak elfoglalva. Teljesen magunkra vagyunk — úgymond — utalva, de jogainkat magunk is meg tudjuk majd védeni. A cseh nemzeti szocialisták a szociáldemokraták ellen. Benes pártjának szlovenszkói terjeszkedése mind komolyabb formákat kezd ölteni. A pozsonyi Nirodny Dennik munkatársa előtt nyrlatkozott a cseh nemzeti szocialista párt egyik vezére, aki többek között a következőket mondotta: A pöstyéni kongresszust már régen elhatároztuk és a szlovenszkói nagyobb szervezkedés sem uf ke'e'ü, Igaz az, hogy a földműves níp közé akarunk menni és fel akarjak venni a küzdelmet itt is- az agrárpárttá), de a főcélunk az, hogy a rrtunkásnépet szérezzük meg pártánk részére és nem fogjuk titokban tartani azt sem, hogy a szociáldemokrata pirt szervezeteinek is hadat üzenünk. Volt idő, 8mikor a mi körünkből az az indítvány kerüli ki, hogy egyesüljünk a szociáldemokratákkal. Hosszas tárgyalások kezdődlek a két párt között, már megvolt az egyezmény és csak alá kellett volna írni, amely szerint a „csehszlovákiai szocialista pártok* címen egyesülünk, amikor a szociáldemokraták kijelentették, hogy nem tudnak velünk egyesülni. Most tehát ellenük is felvesszük a harcot, hogy megmutassuk, hogy két szocialista párt felesleges Szlovenszkóban. Kramár a nemzeti kisebbségek ellen. A cseh nemzéli demokiata párt vezére, Kramár dr* újra hallatta hangját egyik legkedvesebb témája, a nemzeti kisebbségek ügyében. Álláspontja eddig is eléggé ismert volf mindenki előtt, ezúttal azonban még vehemensebben foglalt állást a kisebbségek ellen. Pártjának Rakovnicában tartott kongreszszusán ismertette a politikai helyzetet és SveMi ismert üzenetével foglalkozva, hangsu'yozta, hogy a várost nem szabad elválasztani a falutól, mert csak a város és a falu együttműködésével lehel fentartani az államot. Az alalu'ó blokká! kapcsolatban kijelentette, hogy a köztársaságban, ahol a nemzeti kérdés a legfontosabb, nem lehet szó teljesen külön érdekű blokkokról. Hogy közeledés történt a nemzeti demokraták és az agráriusok közöt', ezzel csak a két párt régi álma valósult meg, mert mindkét párt nemzeti államot akar és védeni akarja a nemzeti eszme mellett a magántulajdon elvé'. A két német miniszternek a kisebbségi kérdésben nyilvánosságra hozott nyilatkozatát Kramár a legerélyesebben elutasítja. Szerinte egyetlen államban sem kaptak a kisebbségek annyi jogot, mint a Csehszlovák köztársaságban és a németeknek nem szabad elfelejteniük azt, hogy világháború is volt. Kramár tehát a nemzeti kisebbségek iránt táplált gyűlöletét még mindig nem váltóztatta meg s féktelen nacionalizmusa nem enged számára tisztább meglátást. A kisantant függősége megszűnt Franciaországtól. Lengyelország külügyminiszterének budapesti látogatása és a kisantantnak ugyanazon időben tartott belgrádi konfererciája élénk viszhangot keltett az európai sajtóban. Érdekes megjegyzéseket fűz a két politikai aktus egyidőbén történt lefolyásához a Daily Herald, az előkelő angol lap, amely azt irja, hogy Zaleski budapesti látogatása nyilván tervszerűen és szándékosan tüntető módon esett egybe a kisantant belgrádi konferenciájának megnyitásával, ami Középrurópa uj politikai csoportosulásának egyik biztos előjele lesz. Ezzel ugyanis megszűnt a régi csoportosulás, amely Lengyelországot és a kis antantot teljes biztossággal Franciaországhoz és egymáshoz kötötte. Ami Benesnek a szovjet elismerése érdekében tett javaslata elvetését illeti, a lap szerint összefüggésben áll Mironescu román külügyminiszter londoni látogatásával és Chamberlain jellegzetes üdvözlő táviratával, amelyet a román függetlenségi ünnep alkalmával küldött Románia miniszterelnökének. A jóvátétel! konferencia. —május 28. Párizsi jelentés szerint Quesnay, a francia delegáció titkára felkereste a német delegációt. Ebből kiderül, hogy az összegprobléma megoldása érdekében még folynak a tárgyalások. Az értekezlet köreiben általánosan az a nézet, hogy a döntésnek e hét folyamán meg'kell történnie. Ha egyezség jön létre, az értekezletnek még mintegy nyolcnapi időre lesz szüksége a szövegezési munkálatok befejezésére. llTMst é^toijnttei legfébb magyar lapot a Komáromi Lapokat 1 párizsi Mié. Komárom, május 29. A jővátételi tanácskozás C6ak nem tud befejeződni Párisban, A némef szakértők elfogadták az amerikai közvetítő indítványt és ebből azt hitte a világ, hogy a jóvátétel most már véglegesen telő alá kerül. Azonban rosszul ismerik a franciákat, a világ legműveltebb nemzetét és a kultúra forrását. Az amerikai javaslatot szinleg elfogadták ők is, de belecsempásztek olyan megállapításokat, melyeket a németek nem fogadhatnak el. Erre következett a német nehézipar szakértőjének a lemondása. Most már az a kérdés, hogy Németország bele megy-e a ciapdába és fog-e fizetni olyasmiket is, amivel soha sem tartozott. Amerika látszólag könnyen viseli a helyzetet, azonban csak látszólag, mert a jóvátételben nagyon is érdekelt Franciaország kormányai még egyáltalán nem ratifikálták azt a négyszázmillió dollár adósságot, mely ma tiz milliárd arany franknak felel meg s amely ez év augusztusában esedékes. Ha tehát a német jóvátétel nem sikerülne, a csapdába maga a müveit francia nemzet esnék bele, amelynek fizetnie kell az amerikai kölcsönt. Általában a benyomás az, hogy Franciaország üzérkedik a német jóvátétellel és olyasmit akar tőle kikényszeríteni, amire az nem is köteles. Franciaország összes elpusztított területei mind felépültek és ezek árát most követeli a németektől, hogy az valahogyan még fétszázadon keresztül talpra ne állhasson. Komédiákat játszik el nekik és azzal áltatja őke', hogy a békét akarja. Locarnó és a Kelíogpaktum fehér galambjai mind csalétkek voltak a német lélek megfojtásár?. A francia étvágyról már a szövetségesek is kezdenek nyilatkozni, élükön a hideg angolokkal. A kalmár nemzet legjobban megérzi az üzleti inkorrektséget és szemére is veti a franciáknak túlzott élelmességét. Az angol választások könnyen végződhetnek azzal az eredménnyel, hogy a liberális párt és a munkáspárt kap többséget és alakit kormányt. Ebben az eseiben a mai angol külpolitika, mely a franciáknak a függvénye volt, megbukottnak tekinthető és Németországra is jobb napok virradhatnak. A jóvátétel megállapítása a mai adottságok közi szinte ilíuzórius is, mert a németek olyan terheket vállalnak magukra, amelyeket teljesíteni közgazdaságuk teljes csődje nélkül már nem képesek. Az ingadozó márka gyenge alapépítmény ilyen óriási ferhekrtek viselésére. Elkövetkezhetik még egyszer a négy zuhanás’, amelyet megállítani nem tud a frank és Franciaország, rnWy mindent egy ’ kártyáim' a ’német jóvátételre tett tel); h asztalán tesz szWÍó1 retiáriyásolalí mert1 azöksV legfeljebb magának teheti hihetetlen kapzsiságától.
