Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-21 / 61. szám

61. szám. Kedd, 1929. május SÍ. Ötvenedik évfolyam. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP. SIStiselégi fcr «lehislcriis «rtóScfcea. ÜUlfíaa és vidékre posíeí nséfckfiléécssi i igki évre 80 E, félévi* 46 í, negytéávrs S$ E, — lüifeidön ISO ££. Sfu mám áru I 30 fillér. ALAPÍTOTTA! TUBA JÁNOS felelői főszerkesztő: GAÁL GYULA ás Szerkeszti: BARANYA Y JÓZSEF ás 8serke*st5sé| és kiadóhivatal: Mádoz-n. 98i, Megjelenik hstenkint háromsxoi! kedden, csütörtökön és szombatoa« li ÉA iliila. Komáro'n, — míjus 21. A mű t hét folyamán egy berlini tanár, a köztársasági elnök régi is­merőse, látogatást tett a Hradsinban és a köztársasági elnökkel folyta­tott politikai természetű megbeszé­lését egy bécű lapb in közrebocsá­totta. Ebben a közleményben töb­bek közölt Magyarországró' is volt szó, határok kiigazításáról, amelyről a népszövetségi alkotmány 19. sza­kasza szerint mindenkor lehet be­szélne Erre a csehsz'ovák sajtó olyan pergőtűzbe kezdett a köztár­sasági elnök ellen, hogy ezt mág mi, magyarok is megsokaltuk, akik tiszteljük a köztársaság elnökét, akár hallgat, akár nyilatkozik. A cseh lapok egyenesen megta­gadják tőle a nyilatkozat jogát és az állítják, hogy ehhez csak a miniszterelnök cenzúrája mellett van joga, mások szerint a határ­­kiigazítás kizárólagosan a parlament hatáskörébe tartozván, erről be­szélni sem szabad az elnöknek. Vannak lapok, melyek az elnök beszélgetését a magánember nyi­latkozatának minősitik. Igazán furcsa a dolog, hogy a felhördült sovinizmussal szemben mi, magyarok védjük meg a köz­­társasági elnök személyéh Az al­kotmánytörvényben mely az elnöki jogkört tárgyalja, hasztalan kere­sünk olyan intézkedést, mely a köztársaság elnökének megtiltaná a nyilatkozat jogát. Lehet-e keve­sebb joga a köztársaság elnökének, mint bármely képviselőnek, aki a parlamentben, ha úgy tetszik neki, akár előadást is tarthat a határ-, kiigazításról ? Mert milyen határkiigazitásról van szó? Kölcsönös határkiigazi­­tásokról, legalább is a sajtóiroda, mely szintén riadtan cáfolt, erről tesz említést. A cseh sovinizmus, amely ilyen koncertet rendez az ártatlan határkiigazitás szó halla­tára, mikor mi kisebbségi jogokról beszélünk, süketnek teteti magát. A köztársaság elnökének nyilat­kozatához rni is fűzünk egy meg­jegyzést. Az elnök ur nyilatkozata széfint meg lehetünk elégedve, mert minden magyar községben van magyar iskola. Ez tökéletesen igaz és áll a szinmagyar községekre, de hány magyaroktól lakott községben nincsen magyar iskola, ahol ez a magyar lakosság nem alkot több­séget, míg szláv iskola minden községben van, ahol húsz ilyen tanköteles akad! A csehszlovák sajtó a kisebbsé­gek jogai felett vagy elsiklik, vagy azt hirdeti felőle, hogy a magyár kisebbségnek itt több joga van, min* a magyarországi magyarság­nak. Ezzel azután el vagyunk in­tézve.' Azt gondoljuk5 nem sokáig; mert a kisebbségi kérdés megoldá­sára már figyel a világ közvéleménye é-s ezt meg kell o:daui hírlapok nélkül is. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, -május 21. A német nemzetiség vezérei so­hasem mondottuk le nemzetiségi és kisebbségi jogaikról. A Benes külügyminiszter állal a népszövetséghez terjeszlett kisebb­ségi memorandumra Mayr Harting és Spina miniszterek nyilatkozatot adtak ki, amelyben állást foglaltak a nermeti kisebbségek jogai melleit. A német miniszterek nyilatkozata politikai körökben nagy feltűnést kelteit és a cseh sajtóban élénk viszhangra talált, amely hangoztatja, hogy e kijelentések nem hozhatók összhangba a koalíció eszméjével és a német minisztereknek a kor­mányban való jelenlétével. A német miniszlerek nyilatkozata nyilván a radikális német elemeknek lelt en­gedmény. E nyilatkozatokkal kap­csolatban Benes külügyminiszter felkereste Spináí és tárgyalt vele ez ügyben. A Nár. Lisly úgy értesül, hogy a két német miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy ők, mint német nemzet védők, soha sem mon­dottak le nemzetiségi és kisebbségi jo­gaikról, sőt jogukban állott, hogy ebben az ügybei álláspontjukat kifejezésre juttathassák. A tárgyalásnak az ered­ménye az lett, hogy a nagy föltünést keltett német miniszteri nyilatkozat nem lesz vita lárgya a koalíción belül és igy ez az ügy a koa’iciót nem boriija fel. Aktiv építő munkában való rész­vételre hívják a magyarokat — vallási alapon. A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák, a mull hét végén nagy feltűnést keltő vezércikket közölt, amelyben többek közölt azt írja, hogy ha a köztársaság hermelice elzárkózik minden határrevizió elől, olyan helyzelet teremtünk, amely kényszeriteni fog a modus vivendi megteremtésére, amely szorosan hozzákapcsolná a magyarokat Cseh­szlovákiához és lojális, megelégedett polgárokat tudna belőlük támasztani. Elismeréssel emlékezik meg a cikk a magyar kisebbség képviselőinek az országos képviselöleslületben való szerepléséről, ami lehetővé teszi, hogy a magyarok is résztve­­gyenek az aktiv, épilö munkában. A magyarokat be kell vonni az egész állam intézésébe s ha a hat milliós cseh megtalálta az utat a németek­hez, a két milliós szlovák nemzetnek is rendeznie kell viszonyát a magyar polgártársakkal A magyar nép érté­kes államalkotó elem s a szloven­­szkói magyar polgár megérdemli a teljes segítséget ahhoz, hogy ne érezze magát másod- vagy harmad­rangú polgárnak A cikk szerint az alakítandó katolikus blokkban látja lehetőségit annak,hogy a többségében katolikus vallási! magyarok az aktív politikába bevonassanak. Benes üzenete Sxlovenszkönak, A cseh nemzeti szocialista párt pün­kösd első ünnepén Pőstyénben tartotta örÍHágos kongresszusát, amely Klofác elnöklete mellett, de Benes külügy­miniszter távollétében zajlott le. Benes azönbán mégis hallatta szavát, üzene­tet küldött Szlovenszkónak, amelyet Ktouda szenátor olvasott fel. Az üze­netben többek kö ött azt írja, hogy erős államot építsünk ki magunk ré­szeié, Meg kell végre szűnni annak a viszás és gyűlöletes személyes harcnak, amely eddig piszkos árjával elöntötte politikai életünket. A pártpolitikai híre nem z?rja ki a gentiemanséget és nem zárja ki a pár1 politikai érdekek nyu­godt menetű érvényesítésé!. A politi­kának aionban soha sem szabad inge rülinak, h »rágósnak és piszkosnak len­nie. A szocializnrus gondolata nem maradhat a szűk pár politikai keretei közölt. A szociáiizmus mindinkább a kor kifejeiőjs lesz és ezárt a szocialista pirtoknak nem szabad csak aszociális kérdéseknél raaradniok. Az uj világ­nézetűik át kell hatolnia az életen és annak minden megnyilvánulásán. Majd rátérve a nemzetgazdasági helyzetre, kijelentette, hogy nem szabad soha­sem egyik osztály érdekét a másik ro­vására érvényesíteni A nemzeti szoci­alista párt mindenkor enntk volt a hive és a jövő munkáját is ilyen irány­ban fogja megvalcsitani Önöknél, itt Szlovenszkón — fejezte be Benes üze­netét — minden szavam kettőzött hang­súllyal érvényes Sziovenszkóra nagy nemzeti és szociális munka elvégzése Vár még s kívánom, hogy Szlovenszkón is minél előbb jöjjön el a nagy nem­zeti és szociális felébredés. Megindulnak az uj forgalmi és fényűzés! adótörvény javaslatának előmunkálatai Prágai jelentés szerint a pénzügy­minisztérium felhívta az érdekelt tes­tületeket, hogy a forgalmi és fény űzési adó noveliálására vonatkozó előmunkálatokat mielőbb megkezdjék. Ezenkívül felhívta őket, hogy egyúttal az előmunkálatok megkezdése után együtt működjenek a pénzügyminiszté­riummal, hogy a tárgyalások utólagos kifogások és javaslatok következtében ne huiodjanak sokáig. A cél az, hogy a törvényjavaslaton történendő válto­zások az összes érdekeitek közős meg­egyezésével történjenek. Ebből a cél­ból közős ankétot fognak rendezni. Azon követelésen kívül, hogy mindkét adónak kulcsát leszállítsák, továbbá a leszáílitási törekvéseknek érvényt sze­rezzenek, megvitatásra fog kerülni a forgalom után kiszabandó átalányra vonalko ó határ megváltoztatása is, amelynél az a törekvés lép előtérbe, hogy ezeket az adókat a gazdasági élet minden terén bevezessék Ebből az alkalomból revízió alákerül a luxus­adó alá eső tárgyak jegyzéke, ame­lyeknél az a kérdést vitatják meg, az adónak az áruk behozatalánál történő levonása a belföldi keres­kedelem és ipar versenyképességét a külföldi árukka! szemben nem csök­­kenti-e. Csicserint is elejtette a Szovjet, mert Trockiért exponálta magát —május 21. Bécsi jelentés szerint a Derinére Voruvelle orosz újság minden cáfo­lat ellenére erősen farija a hirf, hogy a szovjet elejtette Csicserint is. A szovjetorosz külügyminiszter aki Wiesbadenben van betegszabadsá­gon, nagyon exponálta magát Troc­­kijért, ami által amúgy sem erős pozíciója megrendült. Csicserin Wiesbadenben emlékiratain dolgo­zik. Ez is azt jelenti, hogy már nem számit arra, miszerint újra elfoglalná állását. Aktiv diplomata nem ir memoárt. A komáromi r. kát. autonom egyházközség közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A komáromi r. kát. egyházközség pünkösd második ünnepén tartotta ren­des közgyűlését nagy érdeklődés mel­lett. A közgyűlésen Majer Imre dr. apátplébános elnökölt, aki megnyitó beszédében megemlékezett a komá­romi magyar kisszeminárium és inter­­nátus létesítéséről, melyet JantüUSCh Pál dr. püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor a legteljesebb erkölcsi támogatásában részesif. Majd a kato­likus autonómiai élet feladatait fejte­gette és megemlékezvén az év halot­­tairől, felsorolta az egyházközség elöl­járó tagjainak közéleti tevékenységeit. A megnyitó után Alopy Gyu’a dr. világi elnök adta elő jelentését az év történetéről, felölelve az egyházközségi és egyháztársadalmi élet fontosabb ese­ményeit. Az elnöki jelentés kapcsán Kdllay Endre dr. szólalt fel és ecse­telte Majer Imre dr. apátnak nagy ér­demeit a szeminárium létesítése körül, melyért a közgyűlés jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott. Az egyházközség múlt évi zárószám adását és folyó évi költségvetését, melyet Makky Lajos népbanki fő könyvelő, pénztáros állított össze, a közgyűlés mindéi} vita nélkül fogadta el a temető-pénztár számadásával, mely 1Q OOQ K felesleggel zárult. A közgyű­lés Bróczky István gondnoknak lelki ismeretes, munkájáért köszönetét sza­vazóit. Élénk vita indult meg a ravatalozó épitése ügyénél, mélyben több hozzá-Komárom, — május 20. szólás után aképpen határozott a köz­gyűlés, hogy 100.000 K kereteiben tervpályázatot hirdet az építésre, melyet még az idén megvalósít. A ravatalozó az egyház minden megterhelése nélkül fog felépülni és önmaga törleszti fel­építési költségeit jövedelméből. Majd a hősök emlékének megörökí­téséről tárgyalt a közgyűlés. BtTtCZ Gyula komáromi szobrászművész egy tervvázlatot mutatott be, amely a tem­plom belsejében való megoldást ke­reste. Ezzel szemben felmerült a tem­plom homlokzati részén vaió elhelyezés terve, de ezt a felszólaló szobrászmű­vész nem helyeselte. Végre több fel­szólalás elhangzása után a közgyűlés abban állapodott meg, hogy a temető­ben, szabad téren való művészi meg­oldást tartja a kivitelre alkalmasnak. Berecz szobrászművész most erre vo­natkozólag mutat be újabb tervet. Az emlékmű mintegy 100 000 koronába kerül és nagy társadalmi akció indul meg összegyűjtése érdekében. A közgyűlés még Balogh Miklós indítványaival foglalkozott és azokat A lengyel kügyiioisiter Budapestre érkezett. —május 2U Budapesti jelentés szerint a len­gyel külügyminiszter tegnap reggel Budapestre érkezett Az állomáson a kormány nevében Valkó Lajós

Next

/
Thumbnails
Contents