Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-18 / 60. szám

Komaromi Lapoi 19;2'9 májtss 18. Boldog pünkösdi ünnepeket csak Dr, Oetker-féle pünkösdi tortával! 5 dkg va\at 12 dkg cukorral és 3 tojássárgájával habosra keverünk, 1 csomag Dk OETKER-féle v an illinc ukrot, V8 liter tejfelt, 1 narancs levét és héját, 8 dkg hámozott őrölt mandulát, 16 dkg lisztet, melybe fél csomagár. OET­KER-féle sütőport keverünk, végül a 3 fehérje kemény habját. Közepes tűz mellett sütjük, kihűlve a tésztát ketté­vágjuk, gyümölcsízzel megtöltjük, felül mázzal bevonjuk. Az uj, kb. 150 elsőrangú receptet tartalmazó. — 84 színes képpel illusztrált Dr. OETKER- féle receptkönyv minden idevágó üzletben önköltségi áron* Ke 150 kapható. — Ha ott kifogyott volna, úgy közvetlenül küldi . A. OETKER, Brünn. és várj?., mikor tér & beteg eszméidre. Amint látja, hogy visszatér belé az élet, elkezdi mondogatni neki bűbájos me­séit a vívó szabadság hőseiről, múltját tartja eléje tükör gyanánt hogy önbi­zalma visszatérjen. Az „Üstökös“-ben pedig megnevetteti a magyart, mert előveszi a gúny és szatíra maró és gyilkos fegyvereit az elnyomó hata­lommal szemben Az igazság pedig mindig a nevetők részén van. Megírja a magyar nemzet történetéi regényes rajzokban, melynél magyar könyv még nagyobb sikert nemaratott. Hálás nem­zete a biblia mellé álütoíta. M?jd po­litikai szerepet is mert vállalni és a „Hon* napilap egyik alapítója lesz. Egy cikkéért a hadbirőság egyévi bör­tönre Ítéli, de egy hő múlva kegyelmet kapnak a cikk szerzőjével, Zichy Nán­dor gróffal együtt. 1861. évben ország­gyűlési képviselővé választják meg és benne is tapasztalhatjuk az irodalom­nak a politikával való szoros kapcso­latait, mely abban az időben annak jellegzetes tünete. Aztán elindulnak egész könyvtárat megtöltő regényei és elbeszélései és a magyar olvasóközön­ség szinte éhegen várja a minden évben pontosan megjelenő Jókai-regényt. Sa regény nem marad ki, sőt egy évben kettő is készü', ötvenéves irói pálya után s megjelennek ezek és nemcsak a máj yar sző kis mikrokozmoszában, hanem messze az ország határain lul is szi’ ;sen várt olvasmányok. Jókai dicsősége évről évre nagyobb, a magyar irodalomban évtizedekig verseny nélkül. Utánzói akadnak, de be kell iátniok, hogy Jókai képzeleté­vel, humorával, gazdag nyelvével nem Mihály bácsi? — Hál csak úgy. Mondfam. — Csak úgy? — Csak úgy. — Hát én nem csinálhatnám meg ugyanezt ? — Megpróbá'halod. — Mi történhet? — Vagy lesz belőled ember vagy nem. — Ha lesz? — Ha lesz, akkor én is látni sze­retném, hogy lazsnakolod el ezeket a komisz boszorkákat. — Ha nem lesz ? — Akkor nem lesz. De legalább nem röhögnek rajtad. — Köszönöm, Mihály bácsi. — Jó szívvel, Tódorka. Jóéccakát! Fordult egyet és elalud*. Tódorkának meg egyre az járt a fejében, hogy mit is kell tennie. Alig aludt valami! és fáradtabb volt, amikor felébresztette a reggel, mint amikor elaludt. II. Tódorka egész lelke erejével, min­den pálcikájának akaratával munkába kezdett. Körbe futotta a nagy lankát, egyszer-kétszer. Összeesett. Pihent utána. Felmászott egy fára. Újra le. Újra fel. Majd lezuhant agyonfáradt tag­jaival a tetejéről. Borzasztó szomjas lett, tejet ivott. FűrOdni ment a nagytóba.Meg­­borzongott a jéghideg viztől, de úszott, egyre úszott benne. Azután köveket haligált és ugrált, mint egy bakkecske. S igy ment ez mindennap. Az első héten alig bírta. Hol esd hagyta el, hot azt. Sovány, halálra gyengült teste reszketve szenvedte végig az erőfeszítést. A pásztorok fejcsóválva nézték & csak egyet szóltak pipa mellől. — Megbolondult. A lányok nem értetlék a dolgot. I versenyezhetnek. Jókai nemzeti irodal­munkban a népiesnek legjellegzetesebb kifejezője, a népi nyelvet irodalmi nyelvvé csiszo'ja ki és a magyar Kis­alföld nyelvjárása lesz benne irodalmi nyeivvé. A nyelv zengzetessége, muzsi­kája, fordulatossága, — a magyar hu­mor frissesége és csattanója természetes egyszerűséggel ömlik tollá­ról és költészeiére általán jellemző az a könnyűség, mellyel müveit írja. A mesemondónak egyszerű és naiv hangja az, melynek mesterkéletlen báját min­denki megszereti Beleiopja magát az a hang az olvasó szivébe, azt simo­gatja és megtölti édes, szép érzésekkel csordulásig, mely sokszor könnyekben csapódik le. igazi romantikus iró, hő­sei angyalok vagy ördögök, nemesek és jók, vagy gonoszok és feneketlenül jeilemtelenek. Nála a nemesnek, jónak minden sikerül, &z akadályokat nem ismerik hősei, minden szándékuk va­lóra válik. Női alakjai pedig a felma­­gaszlalí női ideált testesítik meg, a legszebb és legcsodálaiosabban nyílt virágok, nem is' földön járó lények, hanem iündérek, De vannak regényei­ben kisebb jelentőségű alakok is, aki­ket egy-két találó vonással jellemez, A deb:eceni taiigás, a komáromi ha­jós, a kecskeméti cívis, a ravasz és srófos eszü székeiy góbé, ezek azután igazán az életből vannak ellesve, élnek és mozognak, a legnagyobb realizmus­sal állítja elénk a figurákat, akik örökre kedves ismerőseink maradnak. A msgyar ember jellemét, gondolat­­világát, szívverését, eszejárását magyar iró nem érezte meg és nem fejezte ki hivebben Jókainál. Gondolat- és kép-Izeletgazdagsága az oka annak, hogy egyedül áll irodalmunkban és iskolát csinálni nem tudott. Pihenés nélkül, fáradhatlanu! irt egész életében, csak élete alkonyán észlelhetünk nála bizo­nyos hanyatlást, akkor meg szívből fakadó derű aranyozza meg sorai*. Gazdag örökség, kiapadhatlan kincses­­bánya marad az minden időkre nem­zetének. Müvei: Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon, Janicsárok végnapjai, A magyar nemzet történelme, A magyar eiőidőkből, akkor kerülnek olvasói elé, amikor az osztrák rémuralom alatt a magyar nemzet alkotmányától megfoszt­va az osztrák tartományok közé beso­rozva katonai és rendőri diktatúra alatt szenvedett. Ezekből a könyvekből me­rítette akkor nemzete önbizalmát a sú­lyos napokban és azt a tanulságot von­hatta le azokból, hogy a nemzet, mely­nek ily múltja van, nem halhat meg soha. annak fel kell támadnia. Költő hírnevét az Egy msgyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az uj földesur regé­nyei alapozzák meg, melyeknek népsze­rűségével magyar regény s ohasem fog vetekedni. A hazai föld rajongó szere­­tete árad szét ezekből és egy feltörő, jobb nemzedék dicsérete, amelyeket bizakodó örömmel vártunk. A régi jó táblabirák, És mégis g a föld, A szegény gazdagok ,e,em bolondjai, Enyém, tied, b , Fekete gyémántok, Egy az Isten! mind, mind a magyar élet nemzeti jellemvonásainak mesteri rajzait és magyar fajunk nagy ráhivatá­­sét festik elienállhatlan erővel. A 'ma­gyar szabadságharc, melynek tettekkel volt tényezője, több regényében kerül — Mi van Tódorkával? | — Felénk se néz. — Még egyszer se jött dohányt kérni. Szól Nucka. Nem baj. Majd jön. Nem fogja soká kibírni. De nem jött. Feléje se nézett a leá­nyoknak. Eszébe se jutott a dohány a nehéz munkában. Már szekérozni se tudták. Rájuk se hallgatott, csak odább állt. A fejelt ellenben úgy itta, mint a vizet. És Tódorkával cscda történt. Mire Mihály bácsi újra eljött, már piros lett az arca, a szeme tisztán ragyogott és sovány, kiaszott alakján keményen feszült meg a hús Amikor Mihály bácsi kiosztotta az ő részét a dohányból, megvetéssel dobta az egészet Nucka elé. — Nesze! Tedd a többi közé! Meghökkenve néztek össze a lányok. Nem értették a dolgot. A nevetésük elcsendesült és zavartan néztek egy­másra. Azután rátévedt a szemük 7ó­­dorkára, aki ruganyosán, könnyedén cipelte a szekérről egymásután a zsá­kokat a raktárba. S mire leesett a hó, Tódorka már imponált. Szégyenlősen, kacéran nevettek fel a lányok, ha el­ment mellettük, nem gúnyolták, nem szekérozlák. Ahol erőre volt szükség, már Igénybe vették őt is és megcso­dálták kemény izmait és acélos ruga­nyosságát. 0 pedig feléjük se nézett. Végezte tovább gyakorlatait szorgalmasan, öröm­mel, könnyedén és télen i& kint aludt a fedett szalmán egy meleg, vastag pokrócba fakarődzva. Mire újra eljött a tavasz, a nyár. meg az ősz, már hire ment mindenfelé a Tódorka erejének. Döngölt a föld a járása alatt és magabiztos volt a né­zése is. Mihály bácsi szekeréről úgy dobálta a zsákokat a raktárba, mint a labdát. Kát-három zsákot is elvitt egy­szerre két vállán. Megse roggyant alatta. Mihály bácsi csendesen, mosolyogva hézie. — No, Tódorka, ember lettél. — Az, Mihály bácsi. — Hát jó volt a tanács. — Úgyám I — Most már csak azt szeretném látni, hogyan lazsnakolod el ezeket a boszorkákat. Mer azt nekem látni kell. Szines kendőt hoztam a Nuckának a boltból. Ö adott rá pénzt. A végén adom oda neki. Kapd el. Vedd el. Úgy mint ő a dohányt. — Megtesz Mihály bácsi. S amikor a szekér kiürült és Tó­dorka az utolsó terhet rakta le a rak­tárba, a karéjban álló leányok közül kilépett Nucka. — Hát aztán Mihály bácsi, hol a kendőm ? — Megvan. Nem kérted. Azt hittem, nem kel!. Azzal lassú, parasztos mozdulattal húzta ki a kendőt a belső zsebéből és meglobogtata azt. — Itt van la I Pirosán, színesen ragyogott meg ke­zében a kendő. Mint a vércse csapott rá a Nucka. Tódorka egyetlen ugrás­sal megelőzte és félre lökte, mint a pelyvát. — Csigavér. Majd,,előbb én nézem meg. S már az ő kezében volt a kendő. Mihály bácsi megelégedetten hümmö­­gött magában. Nucka arcát elborította a vér a haragtól. — Add ide! Az enyém I Semmi kö­zöd hozzá! — Nem adom! — Én adtam pénzt érte! Tolvaj! — Amikor elloptad a dohányomat, Szellemileg vagy fizikailag fáradt Ön? Dörzsölje testét rendszeresen ALPA menthol-sósborszesszel. » • Ez javüja a vérkeringést, erősiti az izmokat és fris­síti az idegeket. „ALPA“ sósborszesz eredeti csoma­golásban mindenütt kaphatói ! 819-1 feldolgozásra. Erről szólnak A politikai divatok, A kőszívű ember fiai, A ten­­gerszemü hölgy és a Fekete vér című regényei. Maga legsikerültebb és leg­kedvesebb regényének az Aranyembert tartott?, melyben szülővárosának, Ko­máromnak állít halhatatlan emléket és egyszersmind a küzdő és önfeláldozó szerelemnek is csodálatos apoteozisa. (Folyt, köv.) CSILLAG< crém! üde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali-éjjeli használatra 8 és 12 Kő Csillag szappan hozzá 4‘50 Kő Csillag hajszesz megszüntet min­den hajhullást, korpásodást. Ára 10 Kő Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsírosságát. Ára 10 és 15 Kő Csillag tyúkszem radlkál-gyöke­restül irtja a tyúkszemet. Ára 6 Kő Csillag lábfiirdősó legjobb szer lábizzadás, bőrkeményedés, lábda­ganat és fáradtság ellen. Ára 6 K6 9 Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozia-ulica 33. Új telefőnszám 30-94. Naponta postai szétküldés. én nem neveztelek tolvajnak! Te bo­szorka, tel A lányok ereiben meghűlt a vér. Nuckával igy mer beszélni valaki. Égy legény! A Tódorka! Nucka felsivitott: — Ha ide nem adod, elveszem! — Csak rajta 1 — kacagott vissza a legény. S a lány, mint egy ragadozó, ügy esett neki a legénynek hatalmas ere­jével. Belekapott az arcába. Téple a haját, a fülét. És összekarmolta a bőrét. Felhördült a legény. Derékon kapta a leányt,.mint egy gyereket és alaposan, csúfosan elverte, azután lódított egyet rajta s a síró, zokogó lány tántorogva esett a szörnyüködő, elámuló lányok karjai közé. Csend volt. Az őszi este olyan mély vol\ mint a tenger. Az emberi fül szomjasan várta a harangszót s az erdő sötéten temette magába az éjszakát. A pásztorok csöndesen állottak és várták, hogy mi lesz, Mihály bácsinak kacagott a szeme az örömtől. Tódorka kicsit zavartan forgatta a kendőt a kezében és Nucka síró, lányos hangon megszólalt: — Tódorka, add ide a kendőmet. — Nem bánom, visszaadom, ha megadod, amit kérek. — Mit akarsz? — Csókot. Megdöbbenve figyelt föl mindenki a vakmerő feltételre. Azt hitték, össze­omlik a világ... És Nucka nem szégyelte magát. Kibontakozott a lányok gyűrű­jéből, megtörölte a szemét, mint a ragyogó szivárvány, úgy tört át a kön­nyein keresztül a boldog mosolygás, azután odament a legényhez és meleg, ŐBzinte csókot adott a szájára.

Next

/
Thumbnails
Contents