Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-11 / 57. szám

57, szám. Szombat, 1920. májas 11 Ötvenedik: évfolyam. KOMAROMI LAFDK POLITIKAI LAP. MSlisetSsi ál sieknlovik éitékbsn; SeiyS>8E éi viiékxe postai isétkfildénoi: »gfe* év*8 #0 K, féléw «0 K, aegyiiévsa ; SS X, — Külföldön 150 KC. «jr«B «im árai 80 fülár. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerfeeíziő: BARANYAY JÓZSEF dr. i I SserkeistSség Sí kiadóhivatal; Hidoi-u. 8Ssa Megjelenik hatenkint háiomssoi I | kedden, csütörtökön és szombaton, A „parazita” városiak és a, trágyaszagu“ falusiak Az agrárpárt betegei, Svehla Antal és Hodzsa Milán nem mentek el a prágai kongresszusra, hanem oda izeneteket küldtek. A nagy­érdemű Svehla Antalnak izenetét, mely hetvenkét oldalra terjedt, egész terjedelmében nem olvashat­ták fel, hanem abból szemelvé­nyeket adtak elő. Ezekből a sze­melvényekből az derül ki, hogy kár volt ezt az Írásművet felállva hallgatni meg, mert polemikus tartalmával erre a megtisztelésre igazán nem szolgált rá. Svehla, a betegállományban lévő vezér, mintha elveszítette volna hires politikai tájékozódó képességét. Az izenetből vett idézetek egyáltalán nem nem válna díszére sem az Komárom, május 10. vakat, amelyek bátran ki is állják sok ugynevezetett várossal a ver­senyt. Svehla nyilatkozatai hetvenkét írógépeit oldalon nem lesznek olyan népszerűek, hogy azt kiskáté alak­jában terjesszék a nép között. Az ipari munkásság, de azokon kívül az intellektüelek is visszautasítják ezt az osztály-uszításra irányuló agrárius kedveskedést és pedig egyhangúlag, nemzetiségre való kü­­lömbség néikül. Svehla jobban tette volna ha az agrárpárt kongresszu­sára a földreformról küldött volna izenetet. Nem beszélt a hetvenkét oldal egyetlen mondatában sem a ma­s radékbirtokok uj nemességéről, a harminchat koronás nagybérietekről. Az itt elkövetett visszaéléseket azon­ban tudják és tudjuk mi is. El fog kö­vetkezni az idő, amikor Svehla ur is meg fogja tudni. Svehla Antalról még valamit tudtunk meg: azt, hogy nem is olyan nagystílű poli­tikus, mint amilyennek kikiáltották a politikai kikiáltók. Ha már poli­tikus kell nekik, sokkal nagyobb a másik politikai betege az agrár­pártnak, Hodzsa, aki kijárta a politikai iskolákat Budapesten és például most is azt Ígéri a magyar kisebbségnek, hogy a kisebbségi kérdést minden külső befolyás nélkül rendezi. Anélkül, hogy ezt Hodzsának elhinnők, tudjuk mi is, hogy ez be fog következni, mert a kérdés megoldását nemzetközi te­kintetek, tehát épen azok a bizonyos külső befolyások sürgetik. írójuknak, sem pedig a pártnak, mely most már igen szívesen fel nem olvasottnak szeretné tekinteni a hostivári izenetet. Ez az izenet a legridegebb osz­tályönzésnek a dokumentuma. Svehla szerint az agrárpárt ervv/e a falvakban van, hát ez nímd igen szép és ezt sfyziWi sem vonja két­ségbe. Itt azonban nem áll meg a nagyérdemű Svehla Antal, hanem tovább futtatja elméjét végig a vá­roson. A város az ő szemében fogyasztó, tehát a hostivári nem­zetgazdasági elmélet szempontjából parazita. A parazita élősdit jelent. Svehla elmélete szerint a városi paraziták élősbödnek a faluk agrá­rius lakosain. Ezt Svehla Antalnak máris nagyon szépen megköszönték a szocialista pártok, amelyeknek tagjai viszont a városokban para­zitáskodnak, de megköszönheti neki általában mindenki, aki városban él és ott keresi meg a kenyerét. Itt azonban még nem áll meg a hostivári filozófus, aki felállította a parazitasäg elméletét a politikában, hanem a tételt tovább is fűzi. Egyszerűen szembeállítja a várossal a falut, a város szerinte lenézi a falut és a földmivest trágyaszagu­­nak tartja és nevezi. Hát ez egy­szerűen nem igaz és ha Svehla Antal csak ilyen igazságokat tud leírni hetvenkét oldalon keresztül, úgy kár volt az írógépet feltalálni a számára. A város — tudja meg Svehla Antal — igenis megbecsüli a falu munkáját, mert tudja, hogy a gazdasági körforgásban a lendi­­tőkereket a falu munkája, a mező­­gazdaság forgatja, amely a meg­élhetéshez szolgáltatja a nyersanya­gokat. Svehla nagyon maradi ember lehet, ha nem veszi észre a világ változásait. A falu olyan erősen nyomult fel a világháború óta a város mellé, hogy a kulturális küiömbségek már javarészben eltű­nőben vannak. Sőt ismerünk fal-POLITIKAI' SZEMLE Komárom, — május 10. j Jttir a». Viid'ujioijj aríttg és illetőség rendezéséről. A szociáldemokraták egyik rendsze­rint jói értesült orgánuma, a Pravo Lidu feltűnést keltő hirt közöl szerda esti számában. Koalíciós körökből nyeri értesülése szerint az állampolgárság és illetőség kérdése körül uralkodó anomá­liáknak véget akarnak vetni és a koalíció rendezni kívánja véglegesen a sok nyugtalanságot és elkeseredést keltő viszásságokat teremtő kérdést. Ismeretes, hogy a magyar nemzeti párt és a ke­­resziényszGciaiista párt törvényhozói évek óta sürgetik a parlamentben és azon kívül az állampolgárság igazságos rendezését, sőt a magyar törvényhozók törvényjavaslatot is nyújtottak be a ren­dezés tárgyában, de a koalíció eddig a legmerevebben elzárkózott attól, hogy vége szakadjon a hontalan százezrek kálváriájának. Annál feltűnőbb most a fent említett szociáldemokrata orgánum híradása, amely érthető viszhangra talál a köztársaságban élő magyarságnál. A prepozíciók szerint a hontalanok kér­désének megoldásánál az 1918 október 28iki dátumot veszik alapfeltételül. Mindazok a személyek, akik ettől az időponttól kezdve állandóan Csehszlo­vákia területén laknak, megkapnák az állampolgárságot, ha nincs ellenük ki fogás. Ha ezt a tervet megvalósítják, akkor remélni lehet, hogy sok keserű­ség és szenvedés fog megszűnni, csak az a fő, hogy a mértékadó körök komo­lyan határozzanak végre az anomáliák megszüntetése érdekében. A kormány szilárdan áll — mondja Udrzal miniszterelnök. Az agráristák országos kongresszusán Udrzal miniszterelnök is megjelent és politikai beszámolót mondott. A minisz­terelnök szerint a belpolitikai helyzet megnyugtató és legkevésbé sem érinti kellemetlenül az államot. A kormány szilárdan dlt minden támadások ellenére és annak szilárck bázisát nem forgat­hatja fel az ellenséges pártpolitikai dühtől irányított törekvés sem. A múlt tapasztalatai fényesen igazolják, hogy a csehszlovák kormányok mindig szilárdan állottak és azokat sohasem az ellenzék buktatta meg, hanem a kormánypártok <r.i, nn-n ínmprfl Hirelwptlensépt; Ma még nehéz és ideges időket élünk, de a munkára irányuló jószándék mindenek fölött áll. Majd a németekkel való össze­­baráikozás jelentőségéről szólt s meg­emlékezett a választásokról is, amelyekre nézva a kormány mindent el fog követni, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében a rendes időben kerüljenek kiírásra. Időeiőtti választásokra tehát a kormány nem gondol. Óriási megdöbbenés Svehla energikus üzenete nyomában. Megírtuk mi is, hogy az agrárpárt országos kongresszusára a beteg Svehla, volt miniszterelnök Hostivaryból hetven­két oldalra terjedő üzenetet küldött híveinek. Az üzenet óriási megdöbbe­nést kelteit a prágai, de általában a cseh politikai körökben, ahol egyelőre nem tudják megállapítani, hogy mi indította igazában Svehldt eme üzene­tének megírására. Általában mindenütt túl erélyesnek, sőt nyersnek találják, amely rövidesen meg fogja mutatni hatását az agrárpárt keretén belül is. A politikai jósok azt hiszik, hogy az­által, mert Svehla a falusi nép helyze­tét, hivatását és történelmi szerepét a városi lakosság rovására kiemelte, ez a kijelentés meg fogja tizedelni az agrár­párt városi szervezeteit. Politikai körök­ben egyesek olyan messzireható követ­keztetéseket vonnak le, hegy Svehla agresszív üzenete még a koalíciót is válságos helyzetbe sodorhatja. A nagy izgatottságot keltő nyilatkozatot a kü­lönböző p*ríállásu lapok élénken per­­traktálják és az ellenzéknek újabb anya­got szolgáltatott arra, hogy a koalíciót és a kormányt még hevesebben támadják Szlovenszkó nem a komitácsik földje. Benes külügyminiszternek minapi kassai és pozsonyi vendégszereplését, illetve a Stefánik ünnepeken mondott beszédeit sokféleképen kommen<á!íák a különböző lapok. Érdekes, hogy a szlo­vák néppárt lapja, a Slovák mint em­lékszik meg a látogatásról. A lap ki­emelve Benes beszédéből azokat a részeket, amelyekben a külügyminiszter a Szlovenszkó iránt táplált szeretetéről beszéli és arról, hogy politikai mun­kájának háromnegyed részét Szloven­­szkónak szentelte, futcsának tartja, hogy abban az órában, amelyben Benes Pozsonyba érkezett, a pályaudvarról a városba vezető utón minden fa mögött és minden kapualjban rendőrök állottak. A nagy rendőri készültség láttán az volt a benyomás, mintha valami trónörököst várnának valamilyen veszedelmes vidékre, pedig Szlovenszkó éppenséggel nem a komitácsik földje. Benes szlovák poli­tikáját oly lényeken épitelte föl, amelyek a külföldön a nagyhatalmak véletlen érdekéből támadtak. Benes dr. vállve­­regetése erősen emlékezteti a szlovákokat a róka és a holló ősrégi meséjére. Csak­hogy a szlovák holló a saját kárán okult. Ha ma szóbaáil a rókával, a sajtot már a karmába fogja, nem pedig a csőrében. Az 1928 . évi városi költségvetés hányatott sorsa. Komárom, — május 10. Mint ismeretes, a város 1928. évre szóló költségvetését, az időközben lezaj­lott városi képviselőtestületi választások és a képviselőtestületnek felebbezés folytán halasztást szenvedett késői meg­alakulása következtében csak a múlt év közepén állapította meg a város köz­gyűlése. Érre a felsőbb hatóságtól annakidején engedélyt nyert a város, azonban mivel a jóval törvényes időn túl készült el a költségvetés, joggal hihette a város vezetősége, hogy a fel­sőbb hatóságok — ismerve a körül­ményeket, — legalább soron kívül intézik el a jóváhagyást. Sajnos, a város e reménye nem teljesült, mert az 1928. évi költségvetést a járási hivatal mint­egy öt hónap múlva, csak ez év elején hagyta jóvá, de a város mindennek dacára sem jutott végérvényesen jóvá­hagyott költségvetéshez, mert azt még az Országos hivatalhoz is föl kellett terjeszteni. Február 1 én mentek fel az erre vo­natkozó iratok az Országos hivatalhoz, ahol azután még egy kis ideig pihent az akta, amíg végre ké'bevették és fog­lalkozni kezdtek vele Április 29-én kelt leirat érkezeit a városhoz, amelyben mintegy hatvan kérdést intéznek a költ­ségvetés egyes tételeire vonatkozóan, felvilágosítást és uj indokolást várnak bizonyos szükségleti összegekre nézve és 14 nap alatt választ kérnek a leiratra. Ugyanilyen leiratot kapott nemrégiben a város a járási hivataltól is az 1929. évi költségvetésre nézve, ami akkor nagy feltűnést keltett a városházán. Ma már azzal a tapasztalattal lett gazdagabb a városi számvevői hivatal, hogy végle­gesen megállapított költségvetéshez csak akkor juthat a város, ha előbb a kérdő­ívek tortúráján keresztül vergődik, noha ezidőszerint még ez a feltevés is két­séges, mert nem tudni, hogy mit fog­nak kisütni odafenn, ha a kérdésekre a válaszok megérkeznek. Az 1928. évi költségvetés hányatott sorsában, mint értesülünk, az állam­segély kérdése játszik döntőszerepet. Azért van ez a buzgó fciváncsiaskodás a felsőbb hatóságok részéről, ezért van a fontoskodás és a huzavona, nehogy valamiképen államsegélyhez jusson a város, amely tíz év alatt megtanulhatta, hogy határszéli súlyos helyzetében sem­mi támogatást sem válhat az államtól és mostoha sorsra van kárhoztatva, A szükséges államsegélyt a járási hivatal redukálta már 700.000 koronára, az

Next

/
Thumbnails
Contents