Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-12 / 6. szám
1999 Január 18. Komáromi Lapot 3. oldat. Blinden pénteken este halászlé túrós tésztával. Ára á 12 Kő. ---------- Kitűnő neszmélyi borok. HORVÁTH-étterem, Dunarakpart. 1» A doorni remete, aki még mindig igy irfa alá magát: Wilhelm, Imperator et Rex, de aki a rendőrség szerint: foglalkozásnélküli, nyilatkozik IV. Károlyról, a szerb ultimátumról, Bethmann-Hollweg politikájáról, Nietzsche szelleméről, de nincs véleménye Viktória és Zubkov házasságáról. esős, olasz tolmács és a szociáldemokrata párt küldöttei: Árvay András munkás, Hacker Richárd munkáspénztári igazgató, Varga Pál munkás és Wintner Géza mérnök elindultak kocsikon a Csallóközbe vezető utón és Komáromtól két kilométer távolságban találkoztak a cseh előőrsökkel, majd a századdal, melynek Basel Anton nevű százados volt a parancsnoka. Gaal polgármester szavaira, aki hangsúlyozta, hogy a város önként nyitja meg kapuit a megszálló csapatok előtt, Basel kapitány udvariasan válaszolt, biztosítván a küldöttséget a személy- és vagyonbiztonság fentartásáról, a szólás- és a gyülekezési szabadság korlátozott engedélyezéséről. Megérkezik Macaluso ezredes. Még aznap este 7 órakor Macaluso olasz ezredes is megérkezett Komáromba Érsekújvár felől vonaton és átvette a város felett a parancsnokságot. Már az első hivatalos érintkezéseknél kiderült, hogy az ezredes tető öl-talpig kivaló katona és humánus ember Ez is maradt az alatt a fél év alatt, amelyet Komáromban eltöltött. A város lakossága méltán sajnálta, amikor francia tisztek váltották fel, A megszállás második napján a következő katonai hirdetmények jelentek meg magyar nyelven, amelyeket eredeti ortográfiájává! híven közünk: A Csehtót köztársaság nevében I Mi, tábornok Piccione Lajos a czehtót haderőknek a föhadvezetöje Tótországban PARANCSOLUNK: 1. hogy minden polgár vagy katona, a ki nem tartozik a nemzeti czechtót hadsereghez, azonnal köteles kiszolgáltatni mindennemű lö és vágó fegyvert (beleértve vadászfegyvert i») robbanó valóságos betörő, aki szerelmes egyik színházi csillagba, el akarja lopni ennek 'ékszereit, hogy egy csók árán visszaadja neki. S ererciésen be is jut a művésznő lakásába a betörő s itt meglátván a megvetett ágyat, sehogysem bír ellcnállani a varázsnak. A művésznő párnái, paplana! Befekszik az ágyba és igy találja a hazaérkezett művésznő . . , Most azon törtük a fejűnket mi ketteo, már mint én és szerzőtársam, Pelote úr, mit csináljon a darabban a mű /észnő, hogy szépsrerével megszabadta j in vendégétől? S mert sehogysem találtunk jó megoldást, elhatáro tűk, hogy kölcsön kérünk ötletet az élettől S önt szemeltük ki kisérleti — nem nyúlnak, de paradicsommadárnak. Szerzőtársam tehát adta itt a betörőt s ön, mademoiselle — fogadja elismerésünket és hálánkat — nagyszerűen oldotta meg a problémát. A valóságban sem lehetne jobban ölelést Ígérni a vendégnek, de előbb hozza el a riválisnő hamis fogsorát. — S önök most igy fogják megírni azt a darabot? — Hajszálnyira ilyen megoldással, művésznő. Olyan csattanó lesz ez, hogy a közönség csak úgy gurulni fog a jókedvtől. — Nagyon szép, uraim, — jegyezte meg a művésznő. — De van ám egy csattanóm nekem is. S önök nem fognak gurulni a jókedvtől. — Tréfál, szép művésznő? — Komolyan beszélek, uraim. A megírandó darabnak nemcsak önök ketten a szerzői; a harmadik szerző én vagyok. Mert a főötletet én adtam meg önöknek. Tantiémjűk harmadrésze tehát az enyém lesz. Kérem, írják is meg a nyilatkozatot, tisztelt uraim, mert (itt elnevette magát a művésznő), mert el ne felejtsék, a browning még a kezemben van. Betörni és ötletet rabolni, ingyen: ki hallott még ilyet, tisztelt uraim? A szinlapra kiirt társasszerző ségről lemondok, de a tantiéinek harmadrészéhez ragaszkodom. Nos, gurul nak-e a jókedvtől, uraim? Í anyagot és töltényt. A kiszolgáltató helyek lesznek megjelölve a katonai hatóságoktól: 2 hogy senkinek nem s?ab3d sem elrejteni sem segi'eni semmiféle magyar katonát vogy ágenset (bujtogatót) és 3. hogy a hivatalos helykörök és a lakosság köteles együtt működni a czechtót katonai hatóságokkal és szállítani nekik a kért eszközöket. Az ellenkezők a jelen előírásoknak lesznek kiszolgáltatva az illetékes büntető hatóságoknak. 1818 december Tábornok Piccione Föhadvezetöje a csehiót csapatoknak Tótországban A másik kiáltvány a következő: Tótország lakosságai Jöttem a szövetségesek nevében, hogy Tótországot megszálljam a szövetségesek által meghatározott feltételek mellett. Biztosan elvárom, hogy az összlakosság respektálni fogja a reám bízott okkupálardó katonaságot és a szövetségesekkel kötött fegyverszünet szerint viselkedik majd. A szövetséges katonaság — mint az összlakosság külömbség nélküli barátja jött ide; feladata a rend fentariása az okkupm területen és ellenőrzése a fennálló törvényeknek. Elvárom, hogy az összlakosság őket ez irányban támogatni fogja. Minden rosszaid vagy pedig ellenséges eljárás — legyen az bármely pártbeli — szigorúan elnyomatik. A csehtót katonaság felső parancsnoka Tótország részére: Piccione tábornok. A cseh megszállásai egy időben uj magyar kormánybiztost neveznek ki. A Károlyi-kormá> y 1919 első napjaiban Komáromvármegye és Komárom törvényhatóság u város részére uj kormánybiztost nevezett ki F. Szabó Géza komáromi polgármester személyében. Perczet Mórichoz a megyeházán levő lakásán egy szoci ldemokrata műikáskü dö tseg ment fel és felszólította hivataláról való lemond tsra. A proletáidiktaiura felé sodródó Károlyi kormány ennek következtében el is ejtette i P-rczelt. F. Szabó Géza magyar korjj mány biztos két hónapig á'lott a komáromi közigazgatás élén s csak feb>utr2l én adia át hivatalát Jamniczky 0 tokár dr. bizini ügyvédnek, kinevezett szlovák kormánybiztosiak. Ugyanakkor tették közhírré Vix alezredes üzenetét a megszállott teiüietek hovatartozása felől és a katonai parancsnok Komárom város és Komárom vármegyének dunáninneni részét a cseh szlovák (igy) köztársasághoz tartozónak Jelentette ki. Ez ellen a közzététel és ennek tartalma ellen úgy Gaal Gyula dr. polgármester tiltakozását fejezte ki, mert a katonai megszállás ténye nem állapíthatja meg a szuverénitási jogot. Ugyancsak tiltakozását jelentette be a szociáldemokrata párt is Macaluso ezredesnél és kijelentette neki, hogy a megszállás tényét nem tekinti az állami hovatartozás kérdése eldönfésének,mert az önrendelkezés elvét vallja. A megszállásba csak azért egyeztek bele, mert megtudták, hogy a megszálló csapatoknak olasz parancsnokai vannak. Ha nem igy lett volna, úgy csak élettelen testünkön keresztül jöhettek volna ide a csehszlovák csapatok. Ilyen magyar nacionalista húrokat pengetett akkor a szociáldemokrata párt; nem sokkal később el is kezdődött a párt üldözése, vezetőit össze fogdostak és Theresienstadtba vitték és a vörös gombokat kiszedték a gomblyukakból, pedig sok vörös gomb díszelgett a gomblyukakban.., — január 11. Linó Pizza olasz regényíró hosszabb külföldi tarul mány úján Diómba is eljutott, ahol Vilmos volt német császár éi számkivetésének magános napjait. Tapasztalatairól a firer.cei „La Nazione“ című lep hasábjain érdekes cikkben számol be Lino Piazza, aki iió léiére nagyon sok olyan vonást fedezett fel a császárban hosszabb beszélgetésük alatt, amire a rövidebb lélegzetű interjúk szerzői már csak idejük szigorúan szükreszabott volta miatt sem tapinthattak rá. — A hosszú fasor végén — végén írja Lino Piazza, — amely a kastélyba vezet, messziről szembetűnik maga az épület. Itt lakik hát a Kaiser, az az ember, aki számkivetésében is Imperator et Rex nek, császárnak és királynak írja alá magát. A doorni rendőrség kevésbbé díszes titu'ust talált számára. Az idegeneket ellenőrző hivatal nagy könyvében neve után ez a megjegyzés áll: foglaikozásnélküli. — A kastély szolgaszemélyzetének mit den tagja olyan ruhát hord, ami flinken emlékezteit a jólismert porosz uniformisra. Talán ez az oka annak is, hogy a modoruk szigorú és megvető, mimha puszta jelenletemet is nehezen tűrnék ... — Az ex császár sokkal kevésbé sz'goru. ALpjábin véve úgy látszik, hogy nem gy ü óli az interjúkat, sőt amiKor már vege bejuoitam hozzá, az volt az impresszióm, hogy szívesen beszíl. Érthető... Én mégis úgy érzem, hogy suiyos tilalmat szegtem meg és a tiltott gyümölcs édessége kisért fel bennem. — Vilmos császár megöregedett és megőszült Az arcát könyörtelen barázdák szántják vígig, szakálla kuszáit. Szeme mozgékony, de sárgás csikók, veres hajszálerek futnak vegik a feli írjén, mintha nem volna teljesen egészséges. — Von Her wing gról insfuVciói alapján tudom, hogy viselkedésemnek a porosz udvari etiketthez kell alkalmazkodni. Én szigorúan be is tartottam a szabályokat, de a volt császár viselkedéséből és szavaiból egészen rövig idő alatt eltűnt a császári méltóság, abban a mértékben, amint ideges muzdu'a ai és dagályos beszédstílusa úrrá lettek felette. Ha ez az ember tiz percig egészen szabad lehetne, biztosan nagyon sokat beszélne és nagyon érdekes dolgokat mondana, hiszen könnyű kitalálni, hogy szinte robbanásig telve van olyan gondola okkal, amiket egészen külön böző okok imáit kénytelen magábafoj'ani. Az interjú azonban gróf Von Herlur-'g jelenlétben történt és ez nagyon sokat jelennt 1 A gróf fenyegetően néma és sötéten mozdulatlan az egész idő alatt, mégis min.ha ő diktálná a császár szavaid — E nlékiratainak kiadása után, amelyek megjelenésük idején nagy feltűnést keltettek, vannak-e még Felségednek elmondani való emlékei? — kérdeztem. — E nlékirataim, — felelt a császár, — mind nagyobb fontosságra fognak emelhedni. Most egyre újabb fejezeteket diktálok emlékeimből, de nem tudom, hogy azokat mikor adom ki, vagy hogy egyáltalán megjelentetem e őket. — ügy találja-e Felséged, hogy Bethmann-Hol weg kancellár politikája használt Námeiorságnak? — Elhiszem, hogy voltak ennek a politikának fogyatékosságai is, de nem volna igazságos dolog az, ha ezt a nagy tanácsadót olyan események miatt vádolnók, amik maguktól következtek be. — Milyen eseményekre gondol Felséged ? A központi hatalmak szövetkezésére, amely még a háború előtt jött létre. A háború ennek a szövetkezésnek csak következménye volt. — Gondolja Felséged, hogy a Srerbiához intézett ultimátumot el lehetett volna kerülni? — Nem. Ez nem lett volna összeegyeztet hető Ausztria- Magyarország méltóságával és nagy csapás lett volna Németországra is, amelyet szlav-erők nyomtak. — Mi a véleménye Felségednek IV. Károly királyról? — Tehetséges fiatalember volt, de teljesen készüterlenül kapta kezébe a hatalmat, Ferenc Ferdinand erős akarata őt mindig távol tartotta mindentől. Gyengesége azonban nem sok befolyással birt az események menetére, mert amikor ő trénralépett, a végzet már feltaitózta< hatatIsnnl haladt a maga úján. — Hogyan vélekedik Felséged a mai Németországról? — Németország lassanként fölemelkedett bajaiból, a hosszú és kegyetlen háborúban kifejlett erőfeszítéseiből. A német népben olyan erőtartalékok rejtőznek, amelyek lehetővé teszik, hogy ismét elfoglalja a világban az őt megillető helyet, úgy mint azelőtt. A német nép nagyszerű életképességét nem tudja megsemmisíteni azoknak az ellenségeknek irigy vágyakozása, akik tudatában vannak saját dekadenciájuknak .. Ebben a pillanatban Von Hertwig ökhintett. Mm ha várázseiő laknék a gróf torsában: a császár megállt a mondat közepén. M gértette, hogy a poli.inai beszélgetésnek vége van, de, ha akarok, irodalomról, művészettől még kóhögésmentesen beszelhetünk. M*gis jónak láttam olyan kérdést felvenni, ami esetleg visszavezethet a politikához. — Mi a véleménye Felségednek Nietzschéről ? — Megcsodáltam szellemének csodálaté s, mé yr. hitoló képességét, noha a német népről sok téves ítéletet alko ott és filozófiája nem annyira a mindannyiunkat legjobban érdeklő emberi lelek, mint inkább a dolgok és a természet magyarázata. Végeredményben tulajdonkeppen ellensége veit a német népnek. — Mindamellett sokan akarták Nietzschei visszavezetni a német poli inát és megpróbálták őt úgy beállítani, mint aki előre látta a háborút. — Nietzsche maga is előrelátta, hogy ezt fogják tenni vele, azok azonban, akik ilyet Írtak vagy állítottak, csak ellenségei lehettek Németországnak. — Néme országnak az volt az érdeke, hogy békésen folytassa kereskedelmi és ipari fejődését. A háborút ránkkénysieritettík, mi pedig egészen a lehetőségek legvégső határáig bátran viseltük. — Ml'yen viszonyban van Felséged rokonaival ? M előtt a császá; felelhetne, Von Herwg bűvös köhintése hingztk fel. A császár intésére ő is veszi át szót: — A francia lapok sok koholmányt közöltek ebben a tekintetben. Viktória hercegnő, őfelsége nővére úgy rendelkezik életével, amint azt legjobbnak tarja, A Kaiser búcsúzik, Von Her wig gróf egészen a park hármas kerítéséhez kísér, mintha meg aksrnak bizonyosodni arrról, hogy csakugyan elmegyek ... Eddig tart Lino Piazza cikke. Érdekesen bontakozik ki belőle Vnmos császár és — Von Herlwig gróf képe. (C. r.)
