Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-04-20 / 48. szám

48, szám. Szombat, 19S9. április SO. Ötvenedik évfolyam. KOMÁROMI LAPOK Ciäitseiäai fa jsefcazlOTftt ésséisaea. 35*I?&bs ét íiáékre poitai ixétkfildéasei i 6»ís 89 K, («lén« 40 S, ne|y»<éwr* 28 K. — Külföldön 150 Kfe * ;h 8*ám ára i SO fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA* TUBA JÁNOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dsr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SzeiksistSiég éi kiadóhivatal: Mádoi-» $3.. Megjelenik hitenkint hfaomixoi I kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIKA^ SZEMLE Kramár őszintesége. Komárom, — ápr. 19 Az öreg Kramár mindig világo­san és érthetően beszél. Nekünk nyílt ellenségünk és mi a nyílt ellenséget sokkal inkább tiszteljük, mint az alattomos, hízelgő, hazu­­dozó és Ígéretek köpönyegebe ta­karózó, úgynevezett jóakarókat. Kramár a háború alatt sem alafeos­­kodott, hanem nyiitau kifejezte ér­zéseit. A bíróság ezért Ítélte el akkor halálra és csak a császár kegyelme mentette meg életét. Itt ült a komáromi vár kazamatáiban és onnan a forradalom nyitotta meg számára a szabadulás ajtaját. Kramár egyszer Kassán kijelentette, hogy gyűlöli a magyarokat, ez a kijelentés is világos és érthető', tudjuk, hogy hányadán vagyunk vele. Kramár, a nemzeti párt vezére nyilatkozott a politikai helyzetről és őszinteségéből sokat tanulhatunk. Ami Benesről való kritikáját illeti, azt a külügyminiszter aligha teszi ki az ablakába. Benes politikájával szembe állítja az igazat és a tisz­taságot és az erkölcsi alapot. Ezeket belpolitikai tevékenységére vonat­koztatja, mig külpolitikai sikereit tárgyilagosan elismeri. Benes nagy ellenfele van olyan politikai egyé­niség, akit nem lehet még Benes­­nek sem bagatellizálni. Hiszen Kramár őszintesége a köztársaság elnökével szemben is megtalálta az objektiv kritika hangját. Ami Kran,ár nézeteit illeti Szlo­­venszkó autonómiájáról, az szintén számot tarthat érdeklődé ünkre. A közigazgatási reformnak beismeri igazi célját, hogy az autonómizmus mozgalmát van hivatva meggyen­­giteni. Ezt a célt mindenki elta­karta, aki erről a kormány padjain nyilatkozott, Kramár ime beismeri, hogy ezzel az autonómiának ásták meg a sírját. Majd a sz ovák nép­párt nyilatkozik erről mindenesetre, mert az autonómiáról ők elméletben még nem mondtak le, de a gya­korlatban már régesrégen túl van­nak rajta. Kramár okos országos autonómiát kíván, de semmivel se többet. Az autonómia, mint egy országrésznek önrendelkezési joga, számára nem létező valami, az idealizmust teremt, reánézve egy nemzetnek a maga történeti alap­jain való fejlődése káros valami, mert az a csehszlovákizmusra és a prágai centralista politikára, mely­nek Kramár volt a bevezetője, ár­talmas lehet. Mint politikus, Kramár sohasem volt következetes. Az osztrák or­szággyűlésen a cseh partikulariz­­musnak volt a szószólója, a cseh önállóság után a cseh hegemóniá­nak és a nemzeti államnak hangos hirdetője abban a köztársaságban, Komárom, — április 19. j A szenátus jövő héten ülést tart. Hossiu szünet után a jövő héten kezdetét veszi a parlamenti munka, amely egyelőre nem lesz valami jelen­tős A szenátust április 23 ára, keddre hívták össze és úgy ezen a napon, mint április 24 és 25-én is ülésezni fognak a szenátus tagjai. Az üléseken kisebb jelentőségű ügyek kerülnek tárgyalásra, amelyeket a szenátusi bizottságok az elmúlt héten készítettek elő. A szená­tust ezután elnapolják és májusban egyáltalában nem fog ülésezni. A szü­netet azzal okolják meg, hogy május ban lesz az agrárpárt kongresszusa, de egyébként is a bosszú tél után csak most kezdődik meg a mezőgazdasági munka, ami a szenátus több tagját visszatartja az ülésezéstől. Terv szerint csak júniusban fog majd újra össze ülni a szenátus A szenátus költségve­tési bizottsága legutóbbi ülésén tár­gyalta és elfogadta a régi osztrák és magyar koronaadósságok és követelések szabályozására vonatkozó Ausztriával és Magyarországgal kötött szerződé­sekről szóló javaslatot. A véderőbizottság az egyéves önkéntest intézményt megoko­­latlannak tartja. A képviselőház véderőbizottsága ülést tartott, amelyen a bizottság tagjai élénk vitát folytattak az egyéves önkéntes! intézmény bevezetése körül. Stanek, a bizottság elnöke az egyévi önkéntesség bevezetése mellett foglalt állást, a ón­ban a bizottság többsége annak beve zetését megokolatlannak tartotta. A nemzetvédelmi minisztérium részéről megjelent Haller dr. kijelentette, hogy a minisztérium szintén nem pártolja az egyéves önkéntesség bevezetését, ha­nem inkább arra törekszik, hogy a tényleges szolgálati időt minél előbb 14 hónapra szállíthassa le. Ez azonban csak akkor válik lehetővé, ha a had seregben megfelelő számú továbbszol­gáló altiszt lesz. Ezért a nemzetvédelmi minisztérium legközelebb törvényjavas latot fog benyújtani a képviselőházhoz a továbbszolgáló altisztek anyagi hely­zetének megjavítására. Benes külügyminiszter a támadások kereszttüzében. Nemcsak Kramár dr. támadja Bsnes külügyminisztert, hanem az agrársajtó is megindította ellene a hadjáratot. A Venkov Benesnek hradzsini politiká­jával szemben foglal éleshangon eluta­sító álláspontot, a Siovensky Dennik pedig egy volt miniszter cikkét közli, amely ugyancsak megmondogatja Cseh­szlovákia külügyminiszterének. Töobek között határtalan önzéssel vádolja Be­melyben hét nemzetiség foglal he­lyet. Az ő nacionalizmusa egysze­rűen nem vesa a tényekről tudo­mást és a kisebbségek létjogát egyszerűen tagadja, mert az asszi­milációnak a híve. Legőszintébb beismerése nagy elégtételt jelent számunkra is. Be­ismeri, hogy Szlovenszkóért nem tett eleget a prágai centralizmus. Mi folyton ezt hangoztatjuk és ör­vendünk, hogy ezt most egy száz­­százalékos cseh is megerősíti. A prágai centralizmus uem teljesítette nest, aki saját céljaira nagyszerűen tudja fölhasználni a politikai személyes harcokat s akinek nem okoz lelkiisme retfardaldst, ho%y céljait néhány poii tikus hulláján keresztül éri el. Banes jól érzi, hogy politikai hatalmának bár­sonyszéke nagyon rozzant már és csak az imádság tarja össze. Ónvédelemből tehát azon dolgo ik, hogy eltávolitsa azokat a politikusokat, akik veszélyt jelentenek pozíciójára. Saját pártját örömmel tolná föl az összes pártok fölé, hogy elérje azt, a többi pártokban el lentéteket szít és bomlasztásokat idéz elő. Elintézték a szenátus és képviselőház között fölmerült viszályt. Ismeretes, hogy a szenátus helytele­nítette a képviselőháznak azt az eljá­rását, amely szerint egyes törvényjavas­latok tárgyalását a képviselőház ma­gának vindikálta. A szenátus hivatkozott az alkotmányra, amely megállapítja mind­két kamarának azonos jogkörét. At igy támadt viszály egyelőre elintézést nyert. A képviselőház nyolcas bizottsága ugyanis elismerte, hogy a szenátusnak is van joga kezdeményező javaslatok megtételéhez. A szenátus koalíciós bi­zottsága tudomásul vette ezt a magya­rázatot és elhatározta, hogy a bírák fizetésrendezését, a Törköly-féle birói függetlenség rendezésére vonatkozó törvényjavaslatokat és a főiskolai vég­zettséggel bíró többi állami alkalma­zottak fizetésrendezését folytatólagosan tárgyalni fogja, hogy ez a kérdés mi­nél előbb a szenátus plénuma elé ke­rülhessen. Tizenhárom kisebbségi memorandum érkezett a népszövetséghez. Genfi jelentés szerint a nemzeti ki sebbségi kérdés további tárgyalásának ügyében a német és kanadai tanácstag ismert indítványával kapcsolatban, eddig tizenhárom állam fordult memorandum­mal vagy jegyzékkel a népszövetség titkárságához- Németország emlékiratán kivül még Bulgária, Ausztria, Magyar­­ország, Franciaország, Hollandia, Észt­ország, Lettország, Görögország és Svájc kormányaitól érkezett memoran­dum Gsnfbe Ezen államokon kivül még Csehszlovákia, Románia, Jugo­szlávia és Lengyelország intézett em­lékiratot a népszövetséghez. ÜZLETHELYISÉG magyar Komáromban (Or­szág- úton) épülő új házban Bővebbet: Király Miklós gyógy­szerésznél és a kiadóhivatalban. 282 kötelességét Szlovenszkóval szem ben. Kár, hogy nem itt mondotta ezeket a szavakat, mert ehhez szívesen tapsoltunk volna, mert ez igaz és becsületes beszéd, amely nem akar félrevezetni senkit, nem kíván mézesmadzagot végighuzni a szánkon. Jó dolog, hogy egyszer egy kormánytámogató politikus is megmondja az igazat az aranyos Prágában, hogy Szlovenszkó többet érdemelt volna annál a bánásmód­nál, amelyben részesült. Magyar egység. Komárom, —április 19. A magyar nemzeti egységről tiz év alatt sok szónoklat hangzott elés még több cikk jelent meg a különböző ma­gyar kisebbségi lapokban, megvalósítása azonban, d cára egyesek minden ön­zetlen és lelkes igyekezetének, mind e mai napig nem történt meg. Volt úgy, hogy például a parlamenti küzdelem­ben egymást támogatva harcolt a ma­gyarság két politikai pártja, de sajnos, előfordult az is, hogy egyes elvi, de főkt'p taktikai kérdésekben, nem tudtak közös n'verőre jutni, ami ezután sú­lyos érkötési következményeket vont maga után, nagy örömére a magyarság agyarkodó ellenségeinek és mérhetetlen ká'ára az út élő magyar nemzetiségnek. Pedig a magyarságot reprezentáló pártok programjában egyformán bent­­foglaltatnak mindama törekvések, ame­lyek a magyar egység megvalósítására és megszilárdítására irányulnak, a ma­gyarság vezérei számtalan nyilatkozat­ban állapították meg ünnepélyesen azo­kat a feladatokat, amelyeket a kisebb­ségi sorsra kárhoztatott magyar életnek megtartására és megjavítására teljesíteni kell s el leh;t mondani, hogy a ma­gyarság hivatott vezetői mélyen át van­nak hitva attól a nagyszerű történelmi hivatástól, amelyre a csehszlovák köz­társaságban élő milliós magyart a vég­zet kijelölte, mégis oly fájdalmasan kell tapasztalni, hogy az oly nagyon áhított, valósággal életkérdést képező nemzeti egység megvalósítása még ma is aka­dályokba ütközik. A közelmúlt napokban olvashattuk c-sak a keresztényszocialista párt illusz­tris vezérének nyilatkozatát, aki kije­lentette, hogy nem lehet többé kérdés, hogy a két magyar párt együtt vesz részt a választásokban és múlt vasárnap az udvardi gazdanapon a magyar nem­­zetipirt egyik kiváló szenátor-repre­zentánsa ajkairól hangzott el a már­ványba kívánkozó szózat, hogy meg kell teremteni az egységet, a gazdasági egységet a magyar gazdasági politiká­ban s a gazdasági munka nyomán együtt kell dolgozniok a politikai pártoknak is, hogy „a magyar a ma­gyarral összefogva, együttesen haladjon a közös cél: a magyar boldogulás és jövendő utján". Az a leírhatatlan határ­talan lelkesedés, amely e megragadó szavakat kisérte, mindennél fényesebben igazolja azt, hogy a magyarságban megvan az egységre való akarat és csak sajnálatos mellékkörülmények lehetnek azok, amelyek a megvalósulást meg­akadályozzák. Végtelen örömmel tölt el minden fajáért és nemzetéért hevülő lelket ez a fényes tanú «ágtétel,amely nagyszerű visz­­hangja volt a vezérek megnyilatkozásá­nak és újra bebizonyítva látjuk azt a ml régi tapasztalatunkat, aminek e la­pok hasábjain számtalanszor hangot adtunk, hogy a magyarságban, a ma­gyar népben eleven erővel él az egy­ség gondolata, szinte egyetlen vágya ez ma lelkének, amellyel elárvult sorsá­ban a reménység virágait ápolgatja és hitét erősitgeti, mert meg van győződve, hogy általa biztosíthatja csak fennma­radását, jövő éleiét A magyar nép óhaja előtt a vezéreknek is meg kell hajolniok és a magyarság érdekében végzett munkájokat úgy kell teljesíteniük, hogy az a magyarság osztatlan egysé­gét megteremtse és megszilárdítsa. El kell tehát lünteteni minden akadályt ennek utjából, legyen az akár tárgyi, akár személyi, hogy érvényre juthasson a magjiarság akarata i (.—

Next

/
Thumbnails
Contents