Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-13 / 45. szám
2 uSdai. Kora Írom! Lspofc 19S9 április 18. Nem ok nélkül 804 tartják legjobbnak a „POLIO“ mosószappant! Győződjék meg róla! fizetni mint például a házbérnek öt százalékát. Ezért tthU első sorban is a városnak kei! — ha arra szükség van — a kellő áldotaíokat meghozni az iránt, hogy a lakóknak közegészség, ügyi fztikségletei az uica megnyílásé val kieiágiítessenek és az u'ci a forgalom hálózatába bekapcsolódjék. Nem is kételkedünk abban, hogy a város ebben az irányban meg ia fogja tenni kötelességét. De bízunk az érdekeltségnek áldozatkészségében is, amelynek szintén nem közömbös az, hogy a városnak uj utcája nyiijéS meg, aho! még beépíthető telek is kínálkozik, ezt pe dig ma igen meg kell becsülni. Figyelemmel kísérjük a Zsák u'ca megnyitásának régóta húzódó ügyét és a magunk részéről is örömmel veszünk tudomásul minden olyan törekvést, amely ezt a mozgalmat előrevinni hiva tolt. Ennek az uj u'cinak megnyílását számos igen fontos érdek kívánj«: tűzrendészet, közegészségügy, közlekedési szempont, amelyek egyformán siettetik a kérdés mielőbbi megoldását. tartalék megnövekedését, — 1924 ben Londonban a földkerekrég összes nemzeteinek részvételével, egy szakemberekből álló energia világkonferencia ült össze s pontos számítások alapján megállapították, hogy Európa szénkészlete körülbelül 200 év múlva ki pad s miután ez ma kultúránk teljes összeomlását jelentené, meg kell valósítani azokat a lehetőségeket, melyek a szénkészlet kiapadásával a jövő energiaforrásai lehetnek A nap heve, a szél és viz ereje, az árapály mozgástüneménye azok ez erők, melyek a szén és nyersolaj pótlására elsősorban számításba jöhetnek. A Nap energiája, Lengiey amerikai fizikus kutatásai nyomán a világ erőkonferencián kifej tette, hogy a napjainkban 1500 millió tonnára becsült évi szénfogyasztásnak megtakarítására 15 000 négyz tkílométerre eső napenergia szükséges Mint hogy pedig a Szahara sivatag 600-szor nagyobb a fenti felületnél, amennyiben tehát a Szaharára eső napenergiát sikerülne hasznosítani, úgy nemcsak a napjainkban szükséges szénmennyiség pótlásáról lehetne gondoskodni, hanem a jövő technikai fejlődésének is biztos támpontot Sehet nyújtani. A napmotor problémája nem uj tő rekvés. A múlt század végén John Ericcson foglalkozott ezzel s a napsugarak felfogására egy hatalmas korongalaku tükröt alkalmazott, amelyet egy forgatható vasállványra szerelt, hogy a nap állását követni tudja. Ericcson után a német Shuman a pabir, hogy a ráeső fénysugsrakat nem bocsátja ki többé magából, hanem elnyeli őket. Ezt a jelenséget használja fel Marcuse tanár újfajta napmotorjánál, melynek üzembehelyezését az egész technikavilág feszült figyelemmel várja. A fenti napmotor egy többszörös nagyméretű gyűjtőlencséből áll, ami a koncentrált napsugarakat egy belülről üres, de erősen befeketített golyó felületén levő kis nyílásba irányítja s a sugarak ott elnyeletvéo, egy víztartó edényhez vezettetnek s a hő gőzt termel. A feltaláló nyilatkozata szerint ez a napmotor a kísérletek alkalmával körülbelül ötször nagyobb hatásfokkal dolgozott, mint a napjainkban üzemben levő néhány hasonló készülék, ami azt jelenti, hogy a Marcuse féle táláimánynyal hasonló teljesítményt lehet elérni, mint napjainkban használatban levő erőgépekkel. A Vuikán mint erőforrás. Az olaszországi Toseann tartományban geológiai sajátosság, hogy a föld belsejében működő vulkánikus erők a talaj felületén apró nyílásokat vágnak ki, melyen át tulhevitett gőz áramlik a szabadba. Ennek birtokában egy vállalkozó csoport körülbelül 10 évvel ezelőtt a nevezett területen hatoimas fúrásokat végeztetett és a feltörő nagymennyiségű gőz felhasználására erőtelepet építettek, ami azóta megszakítás nélkül üzemben van. Ez az erőtelep a toscanai tartomány ipari és háztartási áramszükségletét fedezi. A londoni világerő-konferencián lépett terveivel a nyilvánosság elé Parsons Ha majd a szén elfogy... Európa szénkészlete 200 év alatt kimerül — Az energiaviíégkonferencia elhatározta az ösenergiák kísérleti felhasználását — A Nap, a vulkánosság és az árapály lesznek a jövő energiaforrásai A természet a föld mélyében rejtőző éghető anyagokban, a magas hegyekről lerohanó vizekben, a gyorsmozgásu folyókban hatalmas energiamennyiséget bocsátott az emberiség rendelkezésére s a technika vívmányai lehetővé tették, hogy ezek a kötött ősenergiák elektromossággá alakulván, fémvezetéken tetszőleges távolságra vitessenek át, — igy gépek hajtására, közvilágításra stb. gazdaságosan használhatók legyenek. A XIX század elején rohamosan előretörő gépkuhura, a gőzgép és loA bárány megkerül Irta Gyallay Domokos Molnos Ferkő ott állt az Avasdomb élén és botjára támaszkodva hallgatta a húsvéti harangszót. Ki ért ennél szebb feltámadást? A nap szinte csuhajt kiált örömében, a határ szémlátomást zsendül és a b irányok táncot járnak a domboldal verőfényében. S odalent az emberek rajokban eveznek a templom felé. — Né, né, Pál Esztike i3 elindult! — lobbant föl a Ferkő szeme. — Édes bárányként, egyedül keil menned. Szemével végigkísérte a leányt az utcán. A hídnál... hát ez mia? A csonka fűzfa mögül egy legény lükként a leány mellé ... Böcsök Andris! Ebugatta baj tája, már megint a leány körűi setten kedikl Most kedvére teheti, mert nincsen, aki történetből a lába fejére taposson. Ej, haj, szegény legényt Nem úgy ünnepel, ahogy a szive szeretné, hmem úgy, ahogy a szegénység engedi. Még temp’omba sem mehet ei húsvét vasárnapja ... Átriasztotta a báránysereget az élen. Hideg szél fujdogált az Avasdomb északos oldalán; odalett a bárányok jókedve. Hát még a Molnos Ferkőá ? Ez a leány, ez a Pál Esztike!... Minden jő megvolna benne, ékesarcu, szépnövésü, szorgalmatos. De az eszén nem lehet eligazodni... színe, szava komotív feltalálásával az egész világon szén után kutatott A hatalmas, szinte kiapadhatatlannak látszó energiaforrá sok olyan pazarló széngazdálkodáshoz vezettek, hogy napjainkban már igen figyelemreméltó annak a kérdésnek tisztázása, — mi lesz akkor, ha majd a szén elfogy? A szénfogyasztás az utolsó ötven évben az előbbinek hatszorosára emelkedett s miután a feltárás alatt álló telepek előrelátható eredmények csak igen kis mértékben befolyásosa a szénváltozékony. Ma úgy szói, hogy az ember mennyei fényességeket lat örömében, ho!n?p pedig oiyan hidegen megy el az ember mellett, mint a ke rekeskűlban az üres veder a teie veder melleit. Vájjon ez a találkozás a hídnál véletlenül történt-e, vagy megegyezésből ? — No, nem tart ez igy sokáig I Tisz táződni fog a dolog, ma lesz az órája! Ma éjszaka, a húsvéti bálon. Ma törvényi teszek, vagv, vagy . . így tanakodott Molnos Ferkő, miközben a bárányok szépen mendegéltek etébb elébb a határon. Sütött a nap? Táncra kerekedtek. Hideg, bolond szél fuvintott, havas eső esel! ? Ö sszebujtak az árkok és barázdák pariján, Ferkőnek azonban mindegy volt az idő muíaíkozása. Lehorgasztoít főve! imbolygóit a bárányok u>án. Délután végképpen elrejtőzött a nap és az északi szét hóvá! fújta tele a határt. Nincs ilyenkor foganatja a bárány, őrzésnek. Hazaforditotta a nyájat. B*!o?ni azonban ilyen időben is lehet! És megtudni az igazságot! Mire a nyáj kapuról-kspura hazaoszlik, már csak mosdani és öltözködni kell és indulni a bálház felé. Csakhogy a bárányok osztásánál mindjárt a fetszegen nagy baj esett. Özvegy Máthé Józsiné csak négy bárányát kapta meg a seregben, az ötödikre nem tudott ráakadni. — Itt tesz az nénémasszonyl — bizonykodott Ferkő. — Lehúzza a fejét, azért nem látjuk meg a jegyet a fülén. rabóla síkjának megfelelő apró tükörlapokból összeállított napenotort épít s lényegesen jobb hatásfokot ér el az előbbinél. E nspmoloroknál a tükrök a sugarakat egy víztartóra koncentrálják s a hő a vizet gőzzé alakítja, amivel aztán gépet hajtanak. Mindkét motor napjainkban is özemben van, de csekély jövedelmezősége, a pártolás, valamint a tőke hiánya nem tették sikeres kifejlődését lehetővé. Annál inkább figyelemreméltó Marcuse berlini fizikus újfajta napmotorja, mivel a gép megvalósítására vonatkozó kísérletek befejeződtek s a közeljövőben az már üzembe is kerül. A fizikában és a kémiában számtalan olyan anyag fordul elő (szén, korom stb,), amely olyan tulajdonsággal — Az könnyen megtehet, Ferkő fiam! — Engedje most tovább feied, majd vigyázzok az oszlásra. Amelyiknek végül nem akad gazdája, az lesz a fciedé. Ází szépen hazahozom. — Bizaz éppen jó lesz, Ferkő fiam. Hát csak haladjatok! — mutatta jóakaratát Má'héné. Ferkőnek mostantól kezdve minden gondja az voh, hogy a Máihéné bárá nya megkerüljön. Erősen ügyelt a kapuknál, hogy senkihez több ne váladjon a bárányokból, mint amennyit reggel seregbe adott. Majd a végén egyedül marad a Máthénéjé. De bizeny egy fia bárány sem maradt végül a Mátháné számára. Ferkő visszalohoit a felszegre, eljárta a Máthéné előtt lakó gazdakat, ott sem tudtak betévedt bárányról. — Gyehenna tüze! Föld nyelte el azt a bárányt? Bizony úgy leheti Belepottyanhatott valami gödörbe. No, ha úgy, hát nyugodjék. Vagy él vagy nem. Ha nem él, akkor jó helyen nyugszik a gödörben. Ha él, akkor várhat reggelig. Elmúlt a tél, nem jár a határon most veszedelmes fenevad. Hazament és öltözködni kezdett. Eddig beállott a bál. Az az ügyefogyott bárányt Most ott béget, vergődik valamelyik szakadékban. Lábát törhette . . . Meg-megállóit bálbameneí Ferkő, nsgyot gondolkozott és a homlokát törölgette. Mindennek ez a változékony eszü leány az oka. Mert az annyi gonango! mérnök, aki a föld belső melegét használná fel energiaforrásként Parsons abból indul ki, hogy a geológusok kutatásai nyomán megállapítható, hogy földünk szilárd kérge alatt óriási hő uralkodik, ha tehát 4—5 kilométer mélyre lefurnánk, ott már körülbelül 200—250 fok hőnaérsék'etü zónát kaphatnánk. Pa; sons terve az, hogy az említett mélységben nagy üregeket létesítenének, ahová csövön át a föld felszínéről viz volna vezetendő A viz gőzzé változván, egy másik csővezetéken át a felszínre jönne. Az energia-világkonferencián Parsons tervét megvalósíthatónak találták s oly határozatot hoztak, hogy a kulturnemzetek összessége épittesssn egy kísérleti aknát, ami semmi esetre sem fog több dot, bús szerez, hogy az ember beleháborodik s nem tud a bárányokra vigyázni. Vége lesz ennek! Ma iesz az órafa ... a mai bál. Da há ha a népek meg’udják a bárány dolgát? Megcsorbul a pásztori becsüiei! Pedig megtudják. Má’héné a bál népe előtt megkérdezi, hogy mi van a báránnyal? . . , Akárcsak az Avasdombon kiáltanák ki, mint a kalákahivásí. Cseng a Máíhéná özvegyi szája, ha egyszer megereszti . . . — Megelőzöm a dolgos! — vi’lant meg a Ferkő elméjében. — B fogom a Máíhéná száját. Odrmegyek hozzája és azt mondom neki, hogy a bárány ott van valamelyik alszegi gazdánál. A vén Birtáéknál például, azok bizonyosan nem lesznek a bálban. Ez a gondolat felvidította Ferkőt. Tovább ment a bál ház felé. — Megállj, te hétrét-lelkű leány! Vagy én, vagy a kajla . . . De kutya, mord szél fuj Firtos felőli Hő hulladozik. Még az voina a legjobb, ha gödörbe esett volna a bárány. Olt legalább nem találná a szél. De háíha a szél uijában bödorogv Megint nyomni kezdte a kő a Ferkő mellet. .. A hídnál meghallotta a klárinét szavát. Töredezve hallatszott, mintha bárány bégetett volna . . . — Az áldójált Minden nó ából a bárány sírását fogom hallani. Nem lesz nyugodalmam. Hogy fogok törvényt tenni a leány ellen ilyen becsülettel? Fölkanyaritoíta ujjasát és befordult az Avas-uicába. Az visz ki a mezőre. Spanyoljárványnál kitün5en héjáit. A VITA-víz forró tej segélyével a szájban, torokban és légcsőben felgyülemlő nyálkákat azonnal oldja ég folyékonnyá teszi. A járványnál és a légzőszervek megbetegedésénél fontos az óvintézkedés. Igyík tehát naponta a frissen étkezett Vif A-vízből. Immltiiiiil.iimilBiffl Kapható literes On TTM Ti 1 niff* palackokban; lí Ju L A egyedártisító fiiszer és csemegeuzietében KOMÁROM.
