Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-30 / 39. szám
1929 március 30. Komáromi Lapok 3. oldal. ^ELBERT“ divatáruháza (tnlhalmozott raktár végett) árait mélyen leszállította! Különösen férfi ing, női selyem harisnya, mosó- és játszó ruha, női fehérnemüekben. Sport- és szekrény gyermekkocsik nagy választékban, olcsó árban! Az ideális mosószer mindenhez! Fehérneműt, tarkaruháí, gyapjút, selymet, mííselymet, szőnyeget, medvebőrt, egyszóval mindent, ami a szappant és vizet állja RADION-nal gyorsan, fáradság nélkül és olcsón moshat illetve tisztíthat. Ezért elég, ha egy mosószert tart háztartásában s ez a Ellenkezően s kimutatta, hogy éppen a megszállt részeken volt sokkal biztosabb a lakosok élete és vagyona s ami dulás és fosztogatás esett a török kardja alá tartozott területeken, azt császári landsknechtek követték el. Valahányszor hadjárat indult meg a török ellen, a bécsi udvar első parancsa úgy szólt, hogy minden hódoltsági magyar falut fel kell pörkölni! Az idegen hadak aztán megtették a magukét... Alig van ritkább élvezet, mint Takáts Sándorral beszélgetni el a Dunára néző országházi dolgozószobájában. Legtöbb visszaemlékezése és tanulmánya körülbelül igy kezdődik: »Jámbor eleink . . .« Az ám, csakhogy azok a jámbor elődök úgy tudtak verekedni, hogy már föl sem vették, miután nálok a csatára való száguldás rendes kenyérker^eti pálya volt. A bitanghajdúk kardcsapkodásai alatt például szikrát hánytak hol a török, hol a német kobakok s a buzogánycsattogások elnyelik a harcikiáltásokat. Takáts Sándor maga csak testileg jár közöttünk,a valóságban harminc esztendő óta olt él az elhanyallott végvári élet messzi ködeiben. S ha egyszer beszélni kezd, szavai nyomán észrevétlenül bukunk bele mi magunk is három-négy századba visszafelé. Halljuk a nagy Thury Györgyöt, amint lobogó szakállával, öles termetével egymaga kél kardharcra egész török sereg ellenében s azalatt — keresztyén vitézhez illően, akinek kutyakötelessége védeni Európa nyugalmát! — szakadatlanul Jézussegitségéért kiáltoz, mig csak az ozmán hadak el nem vagdossák lábinait s fejét be nem szakasztják az ingovány szélén. . . Látjuk a végvári huszárságot, amint éhes és meghajszolt lovaikon, maguk is éhezve, fizetetlenül, a bécsi udvartól elhagyatva, attakra vág tatnak a Dunántúl, vagdalkozva a magyar hirért-névért . . . Látunk egész török és magyar csapatokat ugyanegy pillanatban személyes bajviad&lra kelni a selyemzöld rétségen . .. Lapispataki várába előttünk ér haza hétesztendei iszonyú fogság után Héttoronyból Segnyey János kapitány, aki arra toppan be a várba, hogy felesége, aki — minden hire nélkül — várt reá hűségesen, éppen lakodalmát üli egy kapitánnyal. Segnyey János bajra hívja ki a kapitányt s másnap a templom előtt egyetlen csapással két darabra szeli az újdonsült másodférjet. Az üvöltő hajdúk, morlákok, szegénylegények, bujdosó katonák Írója Takáts Sándor. Ezek a kóborhajdúk egyszer, egyéb tennivaló hijján, szekercével támadták meg az alacsony vizállásu Dunán fölfelé igyekvő török hajóhadat. Aliig ereszkedtek be a vízbe s fejszével verték szét a hajóhadat. Elég, ha csak nehány főbb müvét említjük: A magyar gyalogság megalakulása és fejlődése, Rajzok a török világból három kötetben, Zrínyi nevelőanyja, Török-magyar bajviadalok, A régi Magyarország jókedve, Régi magyar kapitányok és generálisok, Magyar nagyaszszonyok, Emlékezzünk eleinkről s most van sajtó alatt a Magyar küzdelmek. Olyan címek egytőlegyig, amelyekből nyilvánvalónak tetszik, hogy Takáts Sándor lelkivilága szöges ellentétben áll a ma divatozó neonacionalista mentalitással. Elbúcsúzom tőle, de előbb meggratulálom mégegyszer, ami ellen a legélénkebben tiltakozik. Az ajtóban vagyok már, amikor utánam szól: — Várjon csak, mondani akarok még valamit! Kiderül hamarosan, hogy Takáts Az elnök kézszoritása. ÍJ — márelus 29. Amerika uj elnöke, Hoover, tettet, beszéddel, kézszoritással takarékoskodik. Bejelentette, hogy hetenként csak két napon át fog az amerikai polgároknak rendelkezésére állni, hogy kézfogásra járulhassanak elé és ugyanakkor megtiltotta, hogy az elnöki nyaralót renoválják, sőt üzemen kívül helyezte Sándor egyik® legkedvesebb tanít- | ványa volt Gyulai Pálnak. Amikor letette a doktorátust, azt kérdezte tőle Gyulai: — Mondja meg, öcsémuram, mit tehetnék magáért? Takáts előadta erre, hogy éppen Komárom történetével foglalkozik s körülbelül kész is a tanulmánya. Gyulai azonnal tudta, hogy mit tegyen. Azt felelte kedves tanítványának, hogy készítsen a tanulmányból egy ívnyi kivonatot a levéltári anyaggal, hogy bemutathassa az Akadémiának. Fel is olvasta az I. osztályban, ahonnan az Akadémia II. (történelmi-osztályának küldték át — véleményadás végett. Volt pedig ez 1885-ben. Azóta negyvennégy esztendő múlt el, de a vélemény mindmáig nem érkezett meg a Takáts Sándor címére. Most, hogy ötvenéves jubileumát üli az ősz tudós, talán átküidhetnék végül azt a véleményt. Ideje lenne . . . K-i J-s az elnöki jachtot, a Mayflower-! is. Amerika demokráciája eléggé vérréhussá vált már mindenkiben ahhoz, hogy az ilyen intézkedést ne tekintsék a demokrácia sérelmének. Tulajdonképen igaza van Hoovernek, amikor egészségét és erejét nem akarja a kéz. fogás fárasztó izommunkájának kitenni, a szimbólumok kora úgyis többé-kevésbé lejárt az Óceánon túl csakúgy, mint az Óceánon innen. Az amerikai polgárnak ahhoz, hogy hatalma és ereje tudatában legyen, nircs többé szüksége erre a jogra. Hoover elhatározása különben részben népszerűségének, részben az amerikai nép érettségének erőpróbája, mert Amerikának itt is be kell bizonyítani, hogy kinőtt a gyermekcipőből és nyugodtan lemondhat a gyermekévek játékszereiről. A cívis americanus csengésében, belső öntudatában s hatalmának megnyilvánulásaiban éppen eléggé megközelítette a civis romanust ahhoz, hogy ilyen apróságokra többé ügyet ne vessen. Se SÍÉI HÉtaK. Komárom, — március 29. Ki volt Szűcs Sándor? Csak a régi, törzsökös komáromi polgárok emlékeznek még ennek a tisztes névnek poraiban is áldott viselőjére, aki amíg élt és működött, Komárom város népnevelésének volt egyik kiváló, igazán hivatott munkása. A mull század ötvenes éveitől kezdve négy évtizeden keresztül hintette szét tudásának gazdag kincseit e város iskolásgyermekei leikébe, vallásos, jellemes, becsületes nemzedékeket nevelve fői, akik hasznos és munkás tagjai lettek a társadalomnak, derék polgárai szülővárosuknak. Eleinte a komáromi református egyház akkori elemi iskolájában működött mint tanító, majd később a községi iskola felállításával, amelybe a református elemi iskola is beolvadt, ennek tanulóit oktatta és tanította nagy szeretettel, végtelen türelemmel és ritka pedagógiai érzékkel. A keze alól kikerüli tanítványok közül sok kiváló, országos nevű, tanítójának és 8zülőfö djének egyaránt becsületet szerző férfiú vált, akik valamennyien szeretettel gondoltak reá és a még most élők is, számban ugyan már kevesen, híven ápolják a jó tanító emlékezetét. A szerelő tanítványok egy tiszteletre méltó csoportja már évekkel ezelőtt az érdemes tanítóhoz méltó sírkővel jelölte meg Szűcs Sándornak a református temetőben pihenő porait és vasráccsal vétette körül a sirt, amelyben nyugszik. A háború és az azt követő évek alatt gondozatlanul áhó sirt még a múlt év őszén rend behoznák, a sírkő feliratát felfrissítették. Csepy Dániel, ügyvédi karunk e tisz tei remélté, fenkölt lelkű Nesztora és Farkas István, a minden nemesért önzetlenül buzgólkodó derék polgártársunk, a lani ványi hálás szív sugallatát követve, gyűjtést indítottak volt iskolatársaik és Szűcs Sándor tisztelői körében és az egybegyült pénzadományokból nemcsak a sírt, emlékkövet és vaskerítést hozatták rendbe, hanem elkészíttették a feledheilen emlékű tanítónak arcképét is és díszes keretben a ref. egyház beleegyezésével a Kollégium nagy tanácstermében kifüggesztették. A ref egyház presbitériumának március 26 án tartott ülésén jelentette be az elnökség a kegyeletesen szép cselekedetet. Csepy Dániel megragadó szavakban, megindult hangon méltatta Szűcs Sándort, aki olyan érdemeket szerzett, hogv méltó emlékének megörökítésére. Érdemes munkájáról maradandó nyomokat hagyott a református egyházban, amelynek sok fiát nevelte, tanította és oktatta, a jó tanító minden erényével és végtelen odaadásával. A tanítványok, akik még élnek, már éltük KÖRNYEI ELEK:. HÚSVÉTI IMÁDSÁG. Lázáros Anyám, ma úgy jön felém az emléked egy régi város ódon házából kékszemü kis szőkeszép Hugóm mellől megtört szomorú arcoddal, mint kétezer év tavaszainak múltjával lép ki ma újra a Felejtés sírjából Jézus, akit názáretinek hívtak. Lásd, botor nagy gyermeked leikéből kiűzték a hitet, és, jaj, be keserves hit nélkül élni a hitetlen világban, be nehéz a Feltámadásban hinni, ha ismerjük a Halált, be nehéz a Szeretetben hinni, ha Júdás-arcok vigyorognak köröttünk. Husvétvasárnapján, lásd, újra hazatér a Te rossz gyermeked, akinek szeméből kilopták a tavaszt és hitetlenül is hinni akaró halott szívével mégis meg akarja élni a Feltámadást* szent szeretetedben. Imádságom ma Néked fut szívemből a számra Anyám, kinek kékszemű kis szőkeszép Hugóm mellett megtört szomorú arcoddal életed olyan, mint egykor volt a Jézusra szomorkodás a római sötét katakombákban fénylett keresztényeknél. Halott szívem ma feltámad, hitetlen lelkem ma hisz, tavasztalan szemem ma tavaszt lát a Te szeretetedben.
