Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-26 / 37. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1929. március 26. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ m mosószappant! Győződjék meg rólal Az ógyallai járás képviselőtestületének első ülése. A magyar pártok az egységes politikamentes működésért. — Saját tudósítónktól. — —március 25. Az ógyallai járási hivatal szombatra hivta egybe az újonnan megválasztott, illetve részben kinevezett járási képviselőtestü'etet első .ülésre. Úgy mint mindenütt, ezúttal Ógyallán is esemény számba ment az uj közigazgatási szerv első összejövetele, mely, mint tudjuk, hivatva van a járásban, a közigazgatás zavartalan menete felett őrködni és segítségére lenni a járás községeinek közügyei intézésében s mint ezek felett álló felügyeleti testület, az ellenőrző szerepet is betölteni. Az ülésen Mihályi János dr. járás* főnök elnökölt. Az üdvözlő beszéd után az egyes pártok programmot adtak. Köztük a testület legnagyobb pártja az egyesült magyar párt is, amelynek nevében Kecskeméthy Béla dr. ógyallai ügyvéd (kér. szoc) fejtette ki az egységes programmot s körvonalazta működésük célját, mely a politikamentes, nemzetiségre való osztályozás nélkül, a járás lakosságának gazdasági, kulturális érdekét foglalja magában és munkálkodni akarnak vállvetve mindazokkal a pártokkal, amelyek a lakosság érdekét kívánják velük együtt szolgálni. Kívánta az egységes párt nevében, hogy mindenkinek a jogát tiszteletben tartsák és a törvényeknek megfelelően az egész vonalon érvényesüljön. Az egységes magyar párt programmja élénk tetszést váltott ki a képviselőtestület összes tagjaiból, amelyre az elnöklő járásfőnök válaszolt és ígéretet tett aira, hogy teljes erejével oda fog hatni, hogy a harmónikus együttműködés hangja, ami most az első ülésen megnyilatkozott, a pártok részéről, állandósuljon a lakosság javára és eredményesen munkálkodhassanak. Majd a járási választmányt választották meg, amely után az ülést berekesztették. A református egyház, közgyűlése Komárom, — március 24 Az egyháztagok nagy érdeklődése mellett tartotta meg a komáromi református egyház közgyűlését március 24 -én vasárnap délelőtt a Kollégium nagytermében, Galambos Zoltán lelkész és Flilöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlést Galambos Zoltán lelkész lélekemelő szép imája nyitotta meg, az Istennek áldását kérve az egyházközség végzendő dolgaira. Majd a törvényes formaságok elintézése után ugyancsak az egyház lelkésze terjesztette elő az 1928. évről szóló elnöki jelentést, amely az egyházban szép fejlődésnek indult í hitéletről, a tagos buzgóságáról számolt be megkapó vonásokban. Kegyeiénél emlékezett meg a jelentés az elhunytakról s ezek között Gombos Kálmán nyug. ítélőtáblái biró, presbiterről, »kinek halála nagy veszteséget j-lent az egyházra nézve. Statisztikai adatok kap csán számolt be a gyülekezet népesedési viszonyairól, amelyek az elmúlt évben kedvező eredményi mutatnak. Elismeréssel emlékezett meg a vallásoktatásról s az egyház felügyelete alatt működő Református Ifiu-ági Egyesület, a R if. Konfirmált L ányok köre, az egyházi iparos és gardaénekkarok működéséről és hálával adó rótt a Protestáns Jótékony Nőegylet nemes emberbaráfi tevékenységéről, amelyet ez a derék egyesület az egyház szegényei ; és iskolásgyermekei érdekében nagy ; áldozatkészséggel állandóan kifej1. M jd i az egyház erősödő anyagi helyzetéről ! számol be és megvilágította azt a mun! kát, amelyet az egyház vagyonának ; hűséges megőrzése és gyarapüása érdé kében a presbitérium végzett. Nagy | elismeréssel szólt az egyház híveinek í áldozatkészségérőV amely az 1928. évj ben is példásan nyilatkozott meg. A lelkes éljenzéssel fogadott tartalmas és az egyház életét és eseményeit híven 1 tükröző elnöki jelentésért a főgond~ok j javaslatára a közgyűlés Galambos Zol; tán lelkésznek köszönetét nyi vani otta és kimondotta, hogy a jelentést egész j terjedelmében az egyház jegvzőkönyvéli ben megörökíti és a Kis Tükör című \ egyházi hivatalos lapban leköz i. i Majd az egyház zárszámadásaira l került a sor, melyet Szénái Pál nyug. ! póstaigazgaló, egyházi pénztáros térl jeszteM elő a közgyűlésnek. A szüksé\ ge3 felvilágosításokat Fülöp Z igmond \ főgondnok adta meg. A közgyűlés a [ presbitérium javaslatát egyhangúan eis fogadta és az 1928, évi kör pénztári f számadást 111224 K 83 f. bevétel és \ kiadással, az alapitványi pénztári j számadást 251564 K 63 f. h-vMellel, j 1004 K 50 f. kiadással és 250560 K S 13 f. maradvánnyal, az egyhMenmartö : alap pénztár számadásait 24011 KOI f. ! bevétellel, illetve maradvánnyal és a temetőpénztár számadását 51386 K67 f. bevételiéi, 16471 K 78 f. kiadással és I 34914 K 89 f. maradvánnyal egyhangúan tudomásul vette és jóváhagyta s Ia felmentvényt megadta. Végül az 1929.évi költségvetést, melyet a presbitérium 106427 K ban állapított meg és amelyet a törvény értelmében jóváhagyás végett az egyházmegyei számvevőszékhez terjeszt föl, a közgyűlés is tudomásul vette. E költsépvetés fedezete a rendes bevételekből 69265 K-ban, kivetendő egyházi adóból pedig 37162 K-ban irányoztatok elő. Mivel a napirendet letárgyalták, a közgyűlést az elnök bezárta. Kisérje figyelemmel ELBERT divatáruház reklámhirdetését. Hogyan vándorol a csallóközi szegény em~ berek pénze gazdag csehországi bankokba Uzsora az állami építkezési sorsjegyekkel. Saját tudósítónktól. Az 1921. március 15 én keli törvény alapján kibocsátották a csehszlovák állami építkezési sorsjegyeket. Az összes csehországi bankok ügynökei elözönlötték Szloven8zkót, hogy az embereket sorsjegyvásárlásra rábirják. A legtöbb bank részletfizetési kedvezményt ajánlott a vevőknek és nagyon sok ember lépre ment abban a hiszemben, hogy a részietekre vásárolt sorsjegy értéke legalább is megközelíti az értük kifizetett összeget. Kezünkbe került a Chrumaés Társa prágai bankháznak egy elszámolása, amelyet egy szegény komáromi munkásnőnek küldött egy részletekre vásárolt épiíősorsjegy ügyében. Az építősorsjegy tőzsdei kurzusa 630 *650 korona közölt mozog. Ezért a sorsjegyért a iéprement munkásnő a következő összegeket volt kénytelen befizetni: Tizenhét résziéi á 58 kor., összesen 986 kor, okmáaybélyeg 20 kor., levelezési költség 6 kor., letéti és manipulációs összeg 48 kor., kurzus kü- . lönbség 35 kor., nyomtatványok 10 j kor., kiadás küldemények 8 Sor., vagyis a teljes összeg, amit a vevőnek a 650 Komárom, márc. 26. korona körüli értékkel biró építkezési sorsjegyért ki kell fizetni, összesen 1110 koronát tesz ki. Az 1883. évi 25. törvénycikk, amely az uzsora fogalmát szabályozza, a következőket mondja: „Aki másnak könynyelmüségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva olyan kikötések mellett hitelez, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik: az uisora vétségét követi el és egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, hivatalvesztéssel és a politikai“ jogok felfüggesztésével büntetendő. Nem lehet vitás, hogy egy olyan ügyiéi, amelyben 650 korona értékű sorsjegyért a vevő 1110 koronát tartozik fizetni, az uzsora legtipikusabb esetei közé tartozik, amelyre kötelességünk az államügyészség figyelmét annál inkább felhívni, mert értesülésünk szerint az egész Csallóközt behálózták s csehországi bankok ügynökei és ezen a réven számos szegényebb viszonyok közt élő kisgazdát, iparost és munkásemberí károsítottak meg. Az alkalmi munkás nem esik betegsegélyző biztosítási kötelezettség alá. Egy munkaadó vasúti kocsikból lerakásra, felrakásra stb. munkálatokra egy átmenetileg munkanélküli napszámost alkalmazott, akit tekintette! a csak igen rövid tartamú munkára, a beiegsegélyző pénztárnak be sem jelentett. A munkás a munka közben megsérült s a betegsegélyző pézíár kötelezte a munkaadót az összes költségek viselésére. A munkaadó felebbezésére a szociálisügyi minisztérium arra való hivatkozással, hogy a kérdéses munkásnak a napszámos munka főfoglalkozása volt, kötelezte a munkaadót a költségek megtér iíésére. A legfelsőbb közigazgatási bíróság az 1928 december 31-én kelt 16899 27. sz ítéletével a munkaadó panaszának helyt adott s őt a költségek megfizetése alól felmentette a következő indokolással: i Nam lehet vitás az, hogy a sérült munkás alkalmazása a panaszos cégnél nem volt a mellékfoglalkozása, mert annak az elbírálása, hogy bizonyos foglalkozás fő- vagy mellékfoglalkozás, az csak a munkás szempontjából bírálandó el. Ez a főfoglalkozás a napszámosmunka voit s ilyen munkát végzett a sérült munkás a panaszos cégnél, tehát ezt nem lehet mellékfoglalkozásnak tekinteni. Az eljáró hatóságok ezen a megállapításon túimentek s kimondják, hogy nem alkalmi munkáról van szó. Az alkalmi munkát a munkaviszony karakteréből kell megállapítani. Egy munkásnak a főfoglalkozása lehet alkalmi foglalkozás is. Az alkalmi munka főjeilemzője annak rövid tartama és hogy az semmi állandó bevételi forrást nem jelent. Ez a magyarázat teljesen fedi is az „alkalmi munka" fogalmát, ebbe a meghatározásba tartoznak olyan személyeknek a munkái, akiknek nincs állandó szerződésen alapuló munkájuk, nem önálló ipart űzők s különféle személyek részére a kínálkozó alkalmak szerint - különféle munkákat végeznek. Pl. a \ vasútról az utasok csomagjait behord- / ják, külömböző személyek részére a f városban vásárlásokat eszközölnek stb. | A legfelsőbb bíróság kimondotta, hogy \ az alkalmi munkások nem esnek biz- | tositási kötelezettség alá s azért a pa- » nsszos céget a költségek megfizetése alól felmentette. A legfelsőbb közigazgatási bíróságnak ez a döntése még a régi betegs. bizt. törvényre vonatkozik, de tekintettel arra, hogy a betegs. bizt, lörv. novellájának 1. §-a s a szociális biztosítási ’ törvény 2. §-ának rendelkezései egybehangzóan kimondják, hogy azok a személyek, akik valamely munkát csak alkalomszerüleg, vagy melléfefogialkozásképen űznek, nem esnek bejelentési kötelezettség alá, a döntés továbbra is érvényes. Ha tehát egy munkaadó a munkásain felül csak rövid ideig fartő átmeneti munkára alkalmaz valakit, az ilyen munkást nem kell a betegsegélyző pénztárba bejelenteni. Csak semmi félelem de elővigyázat! Megelőzheti a spanyoináíháját; használjon valódi SÓSBORSZESZT A „Graf Zeppelin“ elindult földközifengeri útjára. Friedrichschsfeni je entés szerint a „Graf Zeppelin“ hátfőn hajnali 12 óra 54 perckor elindult főldközüengeri útjára. Az u‘on résztvesz Z-ppelin leánya is. A léghajó 16.000 levelet visz ma-Spanyoljárványnál kitünően bevált. A VITA-v forró tej segélyével a szájba torokban és légcsőben felgyi lemlő nyálkákat azonnal oldja és folyékonnyá teszi. A járványn és a légzőszervek megbetegedésénél fontos az óvintézkedé Igyék tehát naponta a frissen érkezett VITA-vfzb6 Kapható literes palackokban i SCHNELL BÉLA egyedárusító fűszer és csemegeüzletében KOMÁROM.