Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-26 / 37. szám

1929, március 26. Komáromi Lapok. 3. oldal. gával. Útiránya, miután Marseillettél érte a tengert: Genova, Róma,Nápoly, Palesztina, Kisázsia. Francia időszámi­­<ás szerint a Graf Zeppelin 7 óra 45 perckor keleti irányban elrepült Mar­seille felett. Róma felett 15 órakor és Nápoly felett 17 órakor repült el a Graf Zeppelin déli irányban. A Komáromi Első Hitelintézet 83-ik közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —március 25. Komárom legrégibb pénzintézete, a Komáromi Első Hitelintézet, 1846. évben alakult. A többi magyar pénzintézet az utóbbi évek válságos eseményeinek lelt á'dozaia és helyeiket cash és szlo vak bonkok foglalták e). A Komáromi Első Hitelintézet, amióta a Pozsonyi Első Takarékbanknak affiiiáit intézete, közgazdasági szerepét fokozoiiabban tölti be Komárom és vidéke körzetében és évről évre szilárdabb lesz helyzete, de egyúttal a bizalom is egyre foko­zottabb mértékben fordul feléje. Mull évi üzleti mérlege is az egyes üzletágak emelkedését tükrözi vissza. Betétállománya csaknem elérte a 10 milliót és a múlt évben is közel 1 5 millió emelkedést mutat. Váitófárcéja több, mint 2 millióvá! emelkedőit, míg jelzálog követelései félmilliónyi emel­kedést mutatnak. Az intézet üzletmenete élénk volt az elmúlt év folyamán és a pénzintézetek revíziós szövetsége szak­embereivel felülvizsgáltatta a Komáromi Első Hitelintézet üzletmenetét és annak véleménye szerint a bank helyzete igen kedvező, A mérleg szerint váltókövetelései 8,083859 K, egyéb ^helyezései 6,603242 K, készpénze 300,728 K, azonnal ese­­dékes követelései 460.705 K, érték­­papirb’okkja 947564 K t tesznek ki. Az intézet tartozásai részvénytőkében 1,050000 K, tartalékai 1,020714 K, betétállománya kitesz 9,790115 K, folyószámla beté'ek 2,145957 K. Az intézetnek likviditása tehát kétségtelen. Nyereség- veszteség számlája a nrult év végén 160022 K nyereségei mulat, melyből a 200 K-ás névértékű rész­vények osztalékéul 7 5% tehát 15 K. jut, az általános tartalékalap 50000 K dotációban részesül, jótékony célokra pedig 5000 K jut. Az intézet érték papírállománya az év végén letétekben 5,988463 K-t tett ki. A Komáromi Eiső Hitelintézet vasár nap, március 24-én tartotta 83 ik évi rendes közgyűlését Hubert Henrik igaz­gatósági elnök vezetése alatt, melyen a részvényesek tekintélyes számmai je­lentek meg. A köcgyülés letárgyalta az 1928. évi mérleget, nyereség- és vesz­­teségszánilat és egyhangúlag elfogadja az igazgatóságnak és felügyeiőbizoü­­ságnak jelentéseit és a tiszta nyereség­nek felosztására nézve tett javaslati?. Míjd a közgyűlés a felmentést meg­adta az igezptóság és a felügyelő­­bizottság részére. Bálint István nyug. ár mentesítő tár suiati igazgató, a felügyelőbizot.ság elnöke, meleg tzivakkai méltatta az igazgatóságnak és az intézet tisztikará­nak odaadó munkásságát é? indítvá­nyára ezért köszönetét mondott nekik a közgyűlés, mely Hodossy Károly fő könyvelőt, aki negyedszázad óta mű ködik az intézetné!, cégjegyzési joggal ruházia fel. Az intézet igazgatóságának tagjai: Ardó Sándor dr (Pozsony), Bscsák Gyula (Pozsony), Balení Jenő dr. (Po­zsony), Bartos Frigyes vezérigazgató, Hubert Henrik igazgatósági elnök, Csepy Dani aielnök, Basiüdes Barna dr., Czike Dénes, Balog Dávid, Heuffel Ró­bert dr. (Pozsony), Ipovitz Józsrf, KáiJay Endre dr., Kemény G*.ula (Pozsony), Kovách Tihamér. Nagy Nándor (Nemes­­ócsa), Renner Miksa, Samarjay Emil dr. (Pozsony). Felügyelőbizottsága: Braun Andor, Gogala Ferenc (Pozsony), ;fj Koczor Gyula. Bálint Isfván elnök, Ivánfy Géza, Rasb Mhá’y dr. Zíom bor Kornél. A kormánybiztosi teendőkkei Karcsák Albin pénzügyi kirendeltségi főnököt bízta meg a pénzügyminisztérium. Az intézet tisztikara: Brrios Frigyes vezérigazgató, ifi Nagy János igazgató (cégjegyző), Hodossy Káro’y főköny velő (cégjegyző), Leisz Nándor pénz­táros, Argay Lajos könyvelő. Intézeti ügyész Csepy Dániel (alelnök). Komárom legrégibb magyar pénzin­tézete, mely közgazdasági életének mindig vezető tényezője volt, ezen jel­legét a változott viszonyok közt is meg­­tartotta, melyet egyaránt igazol évről­­évre való fejlődése és régi jó hírneve. R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R Szerda, március 27. Budapest. 9 15: A magy. feir. hon­véd gyalogezred zenekarának hangver­senye. 9.30: Hírek. 9,45: A hangver­seny folytatás. 1200: Déli harangsző az Egyetemi templomból, időjárásjelen­­tés. 12 05: A Temesváry—Kerpaly—Pol­gár trió hangversenye. 12.25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása, 13 00: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. 1430: Hirek. élelmiszerárak. 1530: A Magyar Rádió Újság „Morse“­­tanfolyama 16 10: „Asszonyok tanács­adója*. 16.45: Pontos időjelzés, idő járás és vízállásjelentés, hirek, 17,10: Az Országos Magyar Cserkész Szövet­ség előadása. 17 40: Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye. Lux József magyar nótákat énekel. 1900: Rádiőematőí pőste. 19 50: Závodszky Zoltán, a m. kir. Operahház művészé­nek ária- és dalestje. Zongorán kísér: Polgár Tibor: 20 30: Kerpely Jt nő gor­donkaművész hangversenye a Zene­művészeti Főiskola nagyterméből, Albert Erzsi hangversenyénekesnő és Weigert Aladár zongoraművész közreműködésé­vel. 22 20: A Küiügyi Társaság előadás­­sorozata, dr. Ratíisics Elemér, a Magyar Külügyi Társaság igazgatójának fran cianyelvü felolvasása: „A magyar kCnyv múltja nemzetközi vonatkozásban“. 22 50: Pontos időjelzés, időjárásjelen tés és hirek. Majd: Bachmann-jazbard a Dunapaloia-nagyszállóból. Bécs. 11: Délelőtti hangverseny. 16: Délutáni hrogvertseny. 19: Georg Fried­rich Händel: „Judas Maccabäus“ ora­tóriumának előndása. Utána könnyű esti zene. Brílnn. 12.30: Dáii hangverseny 17.45: Gertrude O’Brien hangversenyénekesnő és L Zouhar hsngversenyénekrs dal estje, 20: A. Sullivan „Der Mikado“ cimü operett előidásánnak közvetítése Prágából. Kossá. 12.15: Szalonzenekari hang­verseny. 17* 10: Gramofonzene. 20 10: Hangverseny. 2040; Hangverseny Kari Moor műveiből. Pozsony. 16 30: Dáiuiáni hangver­seny. 19: „Der Mikádo“ cinü operett előadása, Prága. 11.15. Gramofonzene. 12,30: Déli hangverseny. 19 05: Fuvózenekari hangverseny. 20: A. Sulivan „Der Mi­kado“ cimü operettjének közvetítése a Slueióból. Csiholtok, március 28. Budapest. 9.15: Gramofónhangverssny. 9.30: Hirek. 9.45. A hangverseny foly­tatása. 12: Időjárásjelenlés 12 05: Hang­verseny. 12,25: Hirek. 12 35: A hang­verseny folytatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14 30: Hí­rek. 16: Rádió Szcbzd Egyetem. 16 45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. 17.10: A m, kir. ffildmiv. min. rádióelőadássorozaía. 17.40: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. 19: Húsvéti elmélkedé­sek. „Porból az égig“. 1930: Ügető­versenyeredmények. 19.45: A Budapesi Ének- és Zenekar Egyesület hangver­senye a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. Bécs. 11: Délelőtti zene. 16: Délutáni hangverseny. 17,30: Wagner Richard „Parsifal* c operájának előadása, Brünn. 12 30: Déli hangverseny, 17: Dalok. 1930: Előadás közvetítése Prá­gából. Kassa. 12.15: Szalonzenekari hang­verseny. 20,10: Hangverseny. 20.40: Szalonzenefeari hangverseny. Pozsony. 16 30: A szlovák Nemzeti Színház fuvózeneksránEk hangversenye. 17.30: Elbeszélések. 17 50: Közgazda­ság. 19,30: Népdalok. Prága. 11 45. Gramofőnhangverseny. 12.30: Déli hangverseny. 16 30: Délu­táni hangverseny, közreműködik a do minikönusok templomi énekkara. 19.30: Népdalok. 20 30: Zenekari hangver-208 «40 év óía főzik a POCSÁTKO-féle szappant 1 40 év óta gyártják a POCSÁTKOféle szappant 1 Mii POGSÁTKO TESTVÉREK „POCSATKO“ KOSlCE-KASSA szappan a 'eEjobb! FŐ-UCCa 42. SZ. stny, műsoron: fantázia, Wagner „Pár. siíaí“ cimü Operájából. 20: Suber; „Das Drama der vier armen Wände“ cimü színmüvének előadása a Stúdióból. Vidámság. Gyerekszoba. — Man:?, Bobby nem hagy aludni. Én mondtam neki, hogy az ágy fele az enyém, de ő azt mondja, hogy ő elfoglalja a középső felét és én aludjak a két szálén. Érthetetlen — Mit szól a feleséged, ha ilyen későn mégy haza ? — Nőtlen vagyok, — Akkor meg miért nem mégy haza korábban ? Finom kártyaparti, Eiső játékos: Msga csirkefogó gaz­ember, hiäzen maga csal! Második kártyás: Mrga meri azt mon­dani, maga, aki csalásért már bőré­ben ült ? Harmadik játékos: N?, mi lesz, ját­szunk, vagy beszélünk? A hideg. — Képzeld, milyen hideg lehet most Csikígóban. — Csikágóban? Miért éppen ott? — Msrí onnan jön a fagyasztott hús. A pontos ember. Kalauz: Itt húzták meg a vászfékel? Az Istenért, mi történt? Utas: A kislányom ebben a pilla­natban leit hatéves. Rá akarok fizetni a gyermekjegyre. Kardos asszony. — Mit szó! a feleséged, hogy tegnap olyan későn mentél haza? — Nem tudom. Még nem fejezte be. Férfi voit-e Erzsébet angoi királynő? Erzsébet, a XVI. század nagy angol királynője, a történelem egyik legérde­kesebb nőalakja. Intrikákat sző, párto­kat és országokat rángat szeszélyes politikájának szálainál fogva, éveken keresztül a kérők seregeit vezeti az orruknál fogva és közben mindig meg­aegBBBS^MBBBHMBWaaMHBWaa—MM tartja függetlenségét, amelyet kora „szűzi függetlenségnek“ nevez. Ez a keménykötésü, szívtelennek tartott nő, aki esztétikai érzékenységé­ben nem tűrt meg maga mellett senkit, akinek a legkisebb tesli fogyatékossága volt, még mindig nagyon érdekli An­gliát. Néhány éve csak, hogy Strache! Lindsey könyvet irt róla és most már újra a vifa és az érdeklődés közép­pontjába kerül. Legújabban ugyanis megpendítették azt a teóriát, hogy a Shakespeare kora­beli Anglia uralkodónője tulajdonkép­pen — fét fi voit. Ez természetesen csak puszia feltevés. Feltevés, amelynek igazsága mellett sokat lehet felhozni. Erzsébet mély hangja, durva termé­szete és előszeretete a férfias munkák iránf, mind azt látszanak bizonyítani, hogy ez az érdekes angol uralkodó nemcsak a politikában, hanem az élet­ben is az orruknál fogva vezette az embereket. A modern felfogás, amely az életben mindent bizonyoä nemi adottságokra vezet vissza, szintén támogatja azt a feltevést Meri hogyan magyarázzuk azt, hogy egy életerős fiatal nő, aki min­den emberi erkölcsöt és konvenciót lábbal t'por, ski fejlett szépérzékének annyiszor bizonyságát adtp, hogy ez a nő nem talált volna egyetlen olyan férfit sem, akit megszeretett volna? A kérők százai rajzoltak Erzsébet ud­varában, környezetében összegyűltek Európa legideálisabb férfiéi és mégis, egyikük iránt sem mutatott többet valamilyen szeszélyes barátságnál. Leg­­kitarlóbb kérőjét, a fiatal Alengont, II. Henrik és Medici Katarina fiát több mint iiz éven át hitegette, egyszer nyilvánosan meg is csókolta, csak azért, hogy ilyen módon Franciaországot ny ugalomban iarihassa. A hosszú huza­vona csak arra szolgál!, hogy a kérők­nek reményt szo’gáitasson, hogy azok ne fordulhassanak a gyűlölt Stuart Mária udvara feié. De a feltevés ellen is sokat lehetne felhozni. Amikor például Erzsébetnek hírül hozták, hogy S'uárt Máriának a fia meghalt, ő elkomorodva jegyezte meg: „Neki csak egy fiúval van ke­vesebbje, de én száraz karó vagyok“. Ebbán az egy megjegyzésben annyi van a meddő nőnek vágyakozásából az anyaság után, hogy sz egész férfielmé­let összeomiani látszik. Egyelőre folyik a kutatás az érdekes probléma körül, amely most számos történettudós és pszichológus fantáziá­ját foglalkoztatja Angliában. Csallóközből Mandsuriába. Két hittérítő apáca útja a pozsonypüspöki zárdából messze keletre. — Magyar és osztrák katonák sirjai egy mandsuriai temetőben. A szent keresetről nevezett irgalmas nővérek pozsonypüspöki zárdájából 1928 évi július havában indult Kínába : Máris Arcüla és Mária Archargela nővér, mint betfgápoló hittéritőrők és októ­berben érkeztek rendeitefésük helyére: Kína északkelen részébe, a Szibériával haláros Merdsutia tartomány Tsitsikar városába. M. Ar cilia nővér ez évi január 8-én Tsitsikaibsn kelt levelében, mely Szi­bérián át érkezett február végével, a kővetkező érdekességet Írja többek kö­zölt: „Egy, a várostól távolabb lakó beteg kínai pogányasszony látogatása alkal­mával M. Archangela nővérnek a tsií­­sikari pogánylemetőn át vezetett útja kocsin : midőn a kőkoporsós pogány • sírok között már messziről (ünt fel neki néhány álló és kereszttel jelölt sírkő s amint odaért; legnagyobb meglepeté­sére olvassa az első sirbövön e magyar felírást:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents