Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-12 / 31. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1919. március 12. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ M mosószappant! Győződjék meg róla! úgy mindig egy kissé a rossz tulajdonságaival együtt kell őket szeretnünk. * Az aifö'di város forró nyári délelőttjén történik a darab három felvonása. Az alföldi nyár a városban is csak port jelent, hőséget, csordát, gatyás parasztokat mint a faluban, az égen sötét felhők gyűlnek, zivatar lesz a kánikulai bőség után. Ezzel a természeti jelen séggel párhuzamosan gomolyognak Árva Kiss Endrének, a parasztsorból lett polgármesternek és uriszármazásu feleségének boldogsága felett a zivatar sötét felhői: az asszony panaszkodik, hogy a közügyek miatt elhanyagolja az ura. Már-már úgy van, hogy a vihar elsöpri a családi életüket és az elhanyagolt asszony megcsalja az urát. Heves és tu’csigázott jelenetek után azonban a szenvedélyes viszály, amit egy uriszármazásában enerváitságra hajló idegnő és egy parasztszármazásában ösztönösen cselekvő fát fi összeütközése okozott, köveii a kibékülés és az asszony boldogan vallja meg, hogy gyereket akar paraszt férjétől, a tökéletes embertől: a „Budakalász“-tó!; a gyerek majd érjen és éretten kicsépeljék, hogy megint kenyér legyen belőle, tiszta, jó, becsületes Jövő, . * A „Buzakalásí“ szombati előadása esemény voit a vidéki magyar színészet életében. Móricz Zsigmond elragadja fással beszélt arról, hogy neki ez a komáromi előadás miíyen nagy élményt jelent: a magyar színészetnek mennyi igaz értéke található meg vidéken, akik küzdelmes életükben csak a pályárajongásukban vigasztalódhatnak; a vidéki magyar színész hivatása szent ügye a magyar kultúrának, mégha akármilyen nyomorúságos körülmények közt töltik is be missziójukat. Móricz Zsigmond a szombati komáromi előadás emlékével a vidéki színész művészete iránt érzett nagy tiszteletét viszi magával Budapestre: becsüljük meg mi is a magyar színészetet, amely, hogy mit jelent nekünk, azt csak akkor tudnák megérteni, ha nem lenne többé magyar színészet. * Simonyi Mária vendégszerepléséről keli szólni most, ennek a gyönyörű termetű asszonynak a játékáról, amelyben minden megvolt, amit sz irő ebbe a szerepbe beleálmodoii. Kisvárosi unslom, a férj iránt érzett határtalan szerelem, önzés, az uriasszony dekadenciája, kacérkodás, megalázottság, a bosszú öröme, sz elvesztettnek hitt férj megsiratása sz anyaság utáni vágyban és végén újra a megértés : Simonyi Mária szinmüvészete nagyszerűen vibrált ezeken az érzéseken. Mégis volt egy jelenete, amelyben felej'hefetlenü! tökéletes volt: amikor a második felvonás yégén leroggyant a távozó ura után és sicva suttogta el a drága p3- rasztccskája, a tökéletes ember, az ura után a vágyát, hogy gyereket akar tőié, tizenkettőt, Mihályi Uci szőke Marikája a magyar róna üdesége volt, a magyar föld szereidének himnuszát, a buzakalásznak dicséretét nem lehetett volna tisztább szívvel hirdetni, mint ahogy Mihályi csinálta, de amikor a kakas mesét mondta el: ő is olyan felejihetelfenül tökéletes volt, mint Simonyi Mária az előbb említett jelenetében. Reményi János voit a főszerep'ő: soha enné! kitünőbb szereposztást. Ez a sorstól kopottra vert szinész csodálatosan nagyot tudott teremteni. Móricz Zsig. mond szerint jobb volt, mint Táray as eredeti budapesti előadásban. A darabos két keze, ahogy mozgatta őke», a hangja, amely férfiasán erős volt, a temperamentuma, amely szilaj volt, engedelmesen játszották a parasztot, aki lényegesen benne voit dr. Árva Kiss Endre egyéniségében. Amikor a szerelmi féltékenységében durva volt, hamisítatlanul igaz embert Amint már előre megjósoltuk, az j Egyetértés Munkásdalárda vasárnapi j dalosdélutánja fényes erkölcsi és anyagi sikerre! folyt le a kuüurpalota emeleti nagytermében, amelyet az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltőit. Komárom egész társadalma ez alkalommal is méltányolta az Egyetértés dalos karnak azt a szép és eléggé nem dicsérhe ő munkáját, amelyet a magyar da! terjesztése és így a magyar kuhura érdekében kifejt. Ez a munka annál értékesebb, mert kezük munkájából élő munká3 emberek akcióját ez, akik az egész napi fárasztó te3ti munka után a pihenésre szánt időt a lelkűk művelésére fordítják, nem keresik fe! a csapszékek füstös levegőjét, ahoi pinzert mérik a lelket, testet ölő mérget, az alkoholt, ehelyett a magyar dal kultuszát művelik és énekórákat tartanak derék karnagyuk, Krausz Mór vezetésével. Hála Isten, hogy Komárom társadalma ezt a nemes törekvést méltányolja és valahányszor az Egyetértés Munkásdalárda fellép, társadalmi különbség nélkül mindenki siet a népszerű dalárda szebbnél-szebb magyar nótáit meghallgatni. Az ő előadásaik mindig zsúfolt házak melleit folynak le. Sok sok siker fűződik már e derék dalárda ás népszerű karmesterük, Krausz Mór nevéhez. Vasárnap délután is zsúfolásig megtelt a kultúrpalota emeleti nagyterme, ahol a szokásos dalosdáiutánjukai megtartották. A nrgy számú közönség tömött soraiban képviselve volt Komárom egész társadalma, Ez a dalos délután a magyar dal ünnepe volt, ahol a Kecskeméti öreg templom nagy harangja, a Szőke vize a Tiszának, á Fa u végén kurta kocsma és sok sok bűbájos magyar nóta zengett pompás előadásban a derék dalosok ajakáról. Aki a magyar dalt szereti, azt terjeszti és annak szolgálatában tölti el a pihenésre szánt időt, azt támogami kell nemes törekvéseiben és i Saját tudósítónktól. A múlt hét végén a lapokban nagy szenzációval jelentek meg tudósítások, hogy a lévai csendőrség letartóztatta Korcsmánk Sándort, lévai származású párizsi szabósegédet, akit Norgauer Zseni zongoratanárnő eltüntetésével gyanúsítana k Norgauer Zseni egy pozsonyi úrasszonynak volt a leánya, aki Léván zongoratanitással foglalkozott. A különcködésre hajlamos leány produkált és amikor paraszti szü'einek egyszerűségéről beszél', érezni lehetett ennek a színésznek a szivét. A többi szereplők is mind kitünően állták meg a helyüket. Földessy Géza Bsrhy mérnök szerepében keményszsvu bihari dzsentrifiut alakított, Sándor Aranka a feleség mamájának szerepében ütött meg közvetlen hangot, Réti Manci Mttőné szerepében voit sikkes és lendületes, Maár János a vasutas hálás szt repíben csinált ki ünő kabinetalakiíást, ugyané rak Mihályi Ernő is, aki a: üdvözlő főjegyző szerepében horott sok humort a színpadra; jók » voltak a Fehér-lányok, meg Kédly Gyula a kis szerepeikben is. * A közönség a szinháztes met zsúfolásig megtöltötte; az egyik httsó sóiban ült Móricz Zsigmond, aki a közönség körében elegyeltdve akarta végignézni darabja előadását és a közönség többszöri zajos lap?u hívására is inkognitó ban kívánt maradni. A szombati színházi este a magyar kuttura szempont- ® jábót jelentős tudott lenni és köszönjük I Földes Dezső direktornak, hogy ezt rz f estét ilyen tehetségesen megrendezte. 1 Komárom, március 11. jj * I Komárom megértő közönsége nagy I számú megjelenésével tüntetett a dares I dilos kör mellett. A szivet, lelket e földi sivár világból \ a megtisztult magasba emelő dal vará- \ zsára összegyűlt közönség örömest ada- \ kozott a bejáratnál kitett urnába a jj nyomorgók számára létesített népkonyha \ javára. Közel ezer korona jött össze e í nemes célra. Ez a szép erkölcsi és anyagi ered - f mény a beszédes bizonyítéka annak, j hogy a derék dalárdát a magyar dalt \ szerető közönség a szivébe fogadta és ; nemes törekvéseit szívesen támogatja. < A derék dalárda a már említett ma- [ gyár nótákon (tivü*, több szép dalt és j pár gyűjtő bordáit adott elő fegyelme- g zetten, átérzeti előadásban, Krausz Mór, | a jeles karnagy precíz vezetésével, j Mondanunk se kelt, hogy minden egyes i számuk után felhangzott a legszebb 1 jutalom, a dörgő taps. A megkapó prologoí Seress Rezső, j az országos nevű d tlköílő írta és mondta jj el nagy hatással. Ezenkívül még két j bájos verset is irt a kiváló szerző, j amelyet egy ennivaló kedves kis csöpp- t ség, Zonnenschein Ilike szavalt eí olyan ; kedvesen, hogy a közönség majd meg- jj ette a kis csöppséget, akinek oiyan \ bájos pózai voltak, mint egy felnőttnek. I Városunk kiváló szavalóját, Schwartz I Imrét is hallhatta a közönség. Petőfi j Apostolával, a Síratszburgi harangok j és a többi verseivel is nagy nagy hatást ért el. Komárom társadalmának népszerű tagja, Gruber Lőrinc is szerepelt a díszes műsoron. A köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő előadó nem csak a szellemes konferanszié szerepét töliötfe be kiválóan, ds még kéi, gyöngyöző humorra! és a tőle megszokott 1 szellemességgel tarkított humoros elő- j adást is tartott és a közönséget állandó \ kacagásban tartotta. A közönség nem 1 tudott betelni pompás előadásával. Mondanunk se kell, hogy a lelkes f közönség mindegyik előadót és minden I számot telkesen megtapsolt. Komárom, március 11. 1925 december első napjaiban eltűnt Léváról titokzatos körülmények között és annak idején eltűnése nagy szenzációt keltett, inert azt gyanították, hogy a leány bűnügynek esett áldozatul. A pozsonyi rendőrség nyomozott is ebben az ügyben, azonban eredménytelenül, mert a huszonnyolc éves leány eltűnésére nem derült semmi fény. A napok-Az Egyetértés Munkásdalárda dalosdélutánja. A magyar dal ürnepe a kultúrpalotában. — A teljes siker j jegyében folyt le a dalosdélután. — Közel ezer korona gyűlt I össze a népkonyha javára. Saját tudósi ónktól. A komáromi államügyészség szabadlábra helyezte Koresmarek Sándort, akit Noiv j gauer Zseni eltüntetésével gyanúsítottak.\ ban most az a váratlan fordulat állott be, hogy Léván a csendőrség letartóztatta Korcsmárek Sándor szabót, aki Norgeusr Zsenivel annak eltűnése előtt ismeretséget tartott fenn és vele igen jó viszonyban volt. Koresmarek Sándort a csendőrség azzal gyanúsítja, hogy része van Norgauer Zseni eltűnésében és nevéről már akkor volt szó ebben az ügyben, amikor Norgauer Zseni után még a pozsonyi rendőrség nyomozott. Korcsmárek Sándor, aki alacsony, púpos alakú harminckét éves ember, már évek óta Párizsban tartózkodik és a n pókban azért jött Lévára, hogy egy kisebb házat vásároljon 50000 koronáért a szülei részére. Amikor Korcsmárek hazajött és megtudta, hogy a csendőrök keresték, magától ment a csendőrségre jelentkezni, ahol közölték vele, hogy Norgausr Z-seni eltűnésével gyanúsítják. Korcsmárek tagadat, hogy a zongoratanárnőt ő tette volna el láb aló», vagy, hogy eltűnésében bármilyen része lett volna. Elismerte azt, hogy a leánytól kapott pénzösszeget, ezekkei azonban Norgauer Zseni adósságát törlesztette nála, mert ő vásárolta Állítólag neki a zongorát, Norgauer Zsenivel vallomása szerint 1924 ben találkozott utoljára Párizsban ás eltűnéséről 1925 december 15 én értesült ugyancsak Párizsban, ahol egy lévai ismerőse közölte vele a hirt. Korcsmárek Sándort kihallgatása után vizsgálati fogságba helyezték, az iratokat pedig a lévai járásbirőságlól átküldték a komáromi törvényszék államügyészségének. Amint ma délelőtt az államügyészségtől értesülünk, a komáromi államügyészség megszüntette a letartóztatott Korcsmáink Sándor ügyében a bűnügyi vizsgálatot és Korcsmareket szabadlábra helyeztette. A komáromi államügyészség Korcsmarekre nézve a gyanúsítást egyáltalán nem találja megokol'.nak, mert Norgauer Zseni eltűnésének idejében Korcsmárek Párizsban tartózkodott és a leány Léván tűnt el. Korcsmárek már Párizsban is szerzet! magának ingatlant és nincs semmivel alátámasztva az a gyanú, hogy a most Láván vásárlandő házat Norgauer Zseninek a megtakarított pénzéből fizetné ki. A komáromi államügyészség semmiféle összefüggést nem tatáit az eltűnt Norgauer Zseni és Korcsmáros Sándor élete között, mert abból a tényből, hogy évekkel ezelőtt jóviszonyban voltak egymással, még nem lehet olyan súlyos vádat kovácsolni, amely egy második Vörösmarty bűnügyet teremtene a szlovenszkói kriminoíógiában. (k. e.) A hős anya . . • Ruhájával melengette gyermekeit s ő maga megfagyott. Egy olasz asszony csodálatos önfeláldozásáról, gyermekeiért szenvedett hősies haláláról beszélnek most szerte Olaszországban. Carmela Borelli, egy falusi gazda felesége a mezőről volt hazatérőben, ahol dolgozott. Már alkonyodon, amikor óinak indult két kis gyermekével, hogy hazatérjen Ssrsaleba. Útközben erős hóviharba került és szekerét, amely elé három öszvér volt fogva, nem tudta tovább hajtani, mivel az egyik állat megfagyott és kiadta a páráját. A két gyermek, — az egyik hét, a másik négyéves, — egy ideig kézenfogva ment egymásmelleit, de a gyilkos viharban a kicsikék szörnyen szenvedtek a hidegtől és kétségbe esve sirtak. Az anya, aki még jó távol volt a falutól, hogy gyermekeit megóvja, levetette ruhájából azt, amit csak tudott, karjára vette mind a kettőt es úgy próbálkozott tovább vergődni a hóvihartól félig-meddig eltorlaszolt országúton. A faluhoz közel azonban már nem bírta erővel. A két gyermeket már nem tudta tartani elgémberedett karjában, ezért egy útszéli bokor tövébe fektette a gyermekeket és maradék ruhájával is betakarta őket, hozzájuk fe küdt, hogy kihűlő testének melegét is átadja a két gyermeknek.
