Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-12 / 31. szám
Ötvenedik évíolyam. 31, szám. Kedd, 1929. március IS. POLITIKAI LAP. I’Stbatéai is ssshusigvák fertőkbe*! iHÍffcwt és »'Jíétate postai nétküldésscl I IJ.iW á«w> 80 E, Íéittíl-« 40 E. nesfaíévta SÖ S. — Eülföldön 150 Ed. *í y*B na&cu ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA s TUSA JÁNOS, Felelős főssel íresztő: GAÁI GYULA dir. Szerkeszd? BARANYÁT JÓZSEF dsr. 8*erke«t5*é| és kiadóhiTstal; jfiádoí-s. Id.. Megjelenik hstenkint báró mező: i | kedden, csütörtökön és szombatos, Briand viccei Komárom, — máic 11 A genfi ülésen Stresemann után Briand szólalt fel, a zengő bariton tulajdonosa, aki a kbebbségek »szent ügyéről egészen más tónusban nyilatkozott. Briand őszinteségében hinni egészen naiv feltevés, mert a franci lelkiismeret az egészen más valami n int amit arról általában tartanak. Briand, akinek a kisebbségek szent ügye még, úgy látszott, hogy megmozdította lelkiismeretét, most ezt elaltatva, kedélyes vicceket mondott ez alkalomma1, ami bzonyára a gall esprit ér ízlés szempontjából is hagyott fenn bizonyos kívánnivalókat és egy pír percre szemiéiteíővé tette azt a határla'an léhaságot és lelkiismeretlenséget, amely a francia államférfiak lelkének ürességét kitölti. Briand viccei ezúttal nem érték el azt a hatást, melyei a világ leghangu'atosabb szónoka várt lő ük, sőt ez a nagyfokú léhaság nemcsak csalódást keltett a genfi ütésen részlvetíekbeu, hanem egyúttal az undornak egy bizonyor nemét is. Negyvenmillió európai ember küzdelméről van sző és akkor a francia külügyminiszter vicceket mond a népszövetség tanácsának és kétszáz újságírónak. Ezt még Briandtól sem lehet elviselni, akinek pedig igen sokat elnéznek, rcnrt tudják, hogy a hangulatok embere. Mennyire más anyagból van gyúrva a germán Stresemann, a lelkiismeret embere. Briand elkedélyeskedte a kisebbségi ügyet. Vájjon mi lett volna, ha Locarnoban viszont Stresemann kedélyeskedte volna el az időt és vicceket gyártott volna ahelyett, hogy a komoly békének biztosítékait felajánlja. A kisebbségek helyzetét tehát viccekkel repará!ja a francia kormány megbízottja. A francia kormány előde, mely a békeszerződéseket alkotta, nagyzási hóbortjában kijelentette azokról, hogy örökérvényüek. Briand már sokszor ennek ellenkezőjéről beszélt, hogy a békemüvek nem tökéletesek. Meg vagyunk arról győződve, hogy Briand kisebbségi viccei sokkal hamarabb mennek feledésbe, mint Stresemann klasszikus kijelentése: Nem vagyok azon a véleményen, hogy ez az évszázad, melyben élünk, mindörökre rendezte az európai helyzetet. A népszövetség tanácstagjainak többsége egy két tiszteletreméltó kivétellel egy húron pendül Briandnal és bagatellizálja a kisebbségi kérdést, melyet reábizott a japán delegátusra nyilvánvalóan ezért, mert a japán szakértő a legjobban ismerheti Európa kisebbségeinek ügyeit. Valóban szégye nünk kell magun kai ehelyett a népszövetség helyett, mmsAi Komárom. —március 91. Az őszi ülésszak bezárása. A képviselőhöz elnökségének határozata értelmében s legközelebbi Ülesi kedden, dé u án f:! 4 órakor tar:ják. Az eddigi rer.d Ike.éi szerint szerdán még lesz ülés, amely az u’olsó lesz az őszi ülésszakban, mert ezen az ülésen fogják elnöki kézirattal a képviselőház őszi ülésszakát berekeszteni A íava&zi ülésszakot minden va ószínűség szerint március 19 én vagy 20 án fogjak meg nyitni és ez lesz a husváü szünet előtt még az egyetlen ülés, mc-ly u'án legalább egy hónapig szünetelni fog a parlamenti munka. Megfosztják-e Jürígát és Torna - ne/eet mandátumuktól ? Koalíciós sörökben nagy érdeklődéssel íekintenek annak a kérvénynek elintézése été, amelyet Hlinka nyuj ott be a képviselőház elnökéhez ebből a Cclbó!, hogy Jurigél és To.maneket fosszáK mg mandátumuktól. Az u'óbbi napokban az a hír terjed! el, hogy a kormány részéről fölkérték Hlinkát atra, h ;gv vonja vissza kérvényét, azonban Hlinka erte nem mutat liaj landáságot\ ső? nemely lep szerint hallani sem akar e r<5', így tehát « kérvény fölölt dönteni kel! az illetékes fo unnak, Juriga és Tomanek egyéb ként bejelen'etiék. hogy továbbra is témogafni fogják a ko liciót és a koalíciós többség; tágjai maridnak. A képviselőhöz elnöksége a pártjából kizárt két képviselőnek a kópvisetőház üléstermében uj h lyei jelölt ki. Udrzal miniszterelnök mégis csak valódi kormányelnök Mikor a köztársasági elnök Udrzal nemzetvédelmi minisztert kinevezte a kormány élére, kifejezetten megbízta a kormány vezetésével. Ez a megbízás annyival inkább feltűnt, meri ed iig még nem történt az meg, hogy a kormány e'nóköt ne nevezték volna ki miniszterelnöknek és több kp meg is jegyezte, hogy ez Udrzel esetében azért történt így, mert megbízatása csak ideiglenes és ezzel nyitva marad a lehetőség, hogy Sveh'a, ha teljesen fölépít*, újra elfoglalhatja a iriiniszíernöki állást. Udrzid miniszterelnök a napokban fogad a a cseh és német sajtó képviselőit, akik előtt ismertetve a politikai helyzetet és rövid programját, kijelentette, hogy a miniszterelnöki hivatali pártja, a köztáisasági elnök és Svehla kívánságára foglalta el. Egy pillanatig sem maradna a helyén, — mondoita végül, — ha nem tudná azt a feladatot teljesíteni, aminek egy kormány elnöknek száz százalékban meg kell felelnie. Ezzel tartozik egyéniségének és annak az ígéretnek, amelyet elődjének fed. Eszerint tehát Udrzal valódi miniszterelnöknek számit. SZEMLE Hlinkát is kihallgatták a Juha ügyben. A hónapok óta tartó tanukihai'gaíások a Tuka ügyben már közelednek a befőzéshez A tanuk sorában kihallgatásra kerül Hlinka András, a szlovák néppárt vezére is, ak t azonban előbb meg ki kell kérni a kípviselőháztói, meit a mentelmi jog felfüggesztése nélkül csak úgy lehet valamely nemzetgyűlési képviselőt a bíróság előtt kihallgatni, hog)ha önként jelentkezik. Lirhudi vmgálőbiró Tuka védőjét, Gúla János dr. ügyvédet kérte meg arra, vallatja a közvetítést és bírja reá Hlinkát a vallomásiéfelre. Giüa vállalta a megbízatást, azonban nem sikerüli Hiinkáva! semmit sem elérni. Mindezek d cára remélik, hogy H inVa rövidesen mégis csak jelentkezik kihallgatásra a vizsgálóbírónál. Egy újabb nyolcas bizottság a lakás- és építkezési kérdés megoldására. A koaücióB nyo'cas bizottság, az oszmicska, mint tudjuk,a kormány mellé választolt afféle meilékkormány, amely minden ügyet megtárgyat, még mielőtt az a képviselőház elé kerülne. Mos! egy új nyolcas bizottságot alakítottak a koalíciós pártokból, amelynek az lesz a feladata, hogy előkészítse a lakásvédelem és az építkezési kérdés megoldását. Ez a szakbizottság már kedden összeül és a népjóléti minisztérium által kászirett teivezeíe* tárgyalás alá veszi, A szakbizottság megalakítására az adott jelentős okot, hogy a lakás- ás építkezési problémát okíóber 31-ike utáni időre véglegesen, vagy legalább is hosszabb időre rendezzék. BŰZ A KALÁSZ IRTA : KÖRNYEl ELEK. Egy kát napig volt látható Móricz Zsigmond tömzsi alakja, szép magyar őszcs feje a műit hét végén Komáromj ban: ugyan ki látta őt? Móricz Zsigmond s „Bazokalász“-nak szombati c előadására jött Komáromba, hogy megnézne szinrr űvét felesége, Simonyi Mária és a Földes színtársulat előadásában. * A zseni tulajdonsága a bátorság, a csalhatatlan hit sajálmagúban, hogy az, amit csinál, jó és szent. Móricz Zsigmond a m3gyar föld zsenije, aki bátran és hittel irta meg írásait, mint Ady Endre vagy Szabó Dezső. A „Buzakaiász,“ Móricznak ez a legsikerültebb színműve, amely jóval értékesebb, mint a „Sári biró," bátran és hittel megírt munka s benne van Móricz Zsigmond egész lényege. Ez a darab mindig újjá fog születni, ez a darab rosem fog meghalni: amíg lesz egy kis darab magyar jóid a világon. * Van ennek a színműnek egy szembe öílő értéke Az, hogy is ója beleviszi a magyar sifö d, a magyar falu, a magyar kisváros szociális problémáinak meglátását. A magyar föld tele van szociális problémával, amelyek égnek, kiáltanak, fájnak, de: .Ki tanyája ez a nyárfás, Nem hallatszik a kurjantás, Vagy alusznak vagy nem hallják, Vagy talán nem is akarják“. Móricz Zsigmond látja ezeket a szociális problémákat és dr. Árva Kiss Endre, a parasztsorból lett kuHurember, aki az angol kö'csön. nel a várost modernné akarja fejleszteni, kultúrát, Európát akar adni minden magyar embernek, a parasztot közelebb akarja hozni az úrhoz, az lírat meg a paraszthoz, boldogulást, kenyeret és a kenyérhez talán egy kis vajat is akar juttatni minden embernek: ez az alak mely nyíltan gúnyt űz a kisebbségi kérdésből. Briand viccei azonban még majd egyszer keserűen forrhatnak a torkára. s Ugyanez az államférfiu azután természetesen a lojalitásról tartott előadást, melyet a kisebbségek szintén a legnagyobb undorral kénytelenek visszautasítani. Nem a lojalitásról van szó, amellyel állandóan el akarják terelni a kérdést a napirenden levő tárgyról, hanem a kisebbségi kérdésről, a kisebbség jegainak intézményes rendezéséről és annak biztosítékairól, mert a mai jogokat, amelyeket a békeszerződések tartogatnak a kisebbségeknek, illojáüs módon semmibe sem veszik azok a kormányok, amelyek a kisebbségek felett állanak. Szüojék meg az illojalitás, akkor azután feleslegesekké válik a lojalitás hangoztatása és minden vicc. tele van a magyar faj minden problémájával. Uj jövőnek megviltenását jelzi az iró ebben az alakban, annak a jövőnek, amelyet Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső írásai alkottak meg egyelőre: a magyar faluból, a parasztból kitermelt vezető magyar középosztályt, amely a minden erő Édesanyjának, a földnek szeretetéből sarjadt buzakalászból veszi ősi tehetségét, ősi szenvedélyeit és hibáit, de ősi jóságát is: becsületes szivét, munkás két kezét. „Érik a, érik a búza kalász, Nálamnál hűbb szeretőt nem találsz:“ a buzakalászból éretten kicsrpdve kenyér lesz és a kenyérből tiszta, jó, becsületes élet. A magyar paraszt Móricz Zsigmond élőit bevonult már az irodalomba Gárdonyi Gáza írásaiban. De Gárdonyi Giza előbb felöltözíeife a magyar parasztot vasárnapi ködmenébe, feihuzatta vele rámás csizmáját, érzéseit megszelídítette, szavait megszépítette: Gárdonyi Géza is elhozta a magyar paraszt életét az irodalomba, de életének csak a jó (ulajdonságait, a rossz tulajdonságokat eíszégyelte. Móricz Zsigmond le^es valójában mutalja meg a magyar párásítói: itt van, lássá'ok, jó és rossz tulajdonságaival együtt, ha tudjátok, szeressétek meg, és ha megszeretitek, nem ámítjátok magatokat, az igaz életet szeretitek meg benne. Móricz Zsigmond paraszt] í káromkodik, durva, ösztönös, öl, de Móricz Zsigmcnd parasztja szeretette! csókolja meg a gyermekét, lágy szavakkal köszöni meg az Istennek u termés*, őszinte szívvel szeret és alá zatosan bánja meg a bűnét. A magyar paraszt szeretjére mégis éppen Móricz Zsigmond tani hű meg, aki nem ünnepi juhajában és ünnepi érzéseiben vií e be a magyar parasztot az irodalomba, hanem hétköznapi életiben mutatta meg, amikor a földdel ölelkezik a munkában. A „Buzakalász“-ban vannak jelenetek, amelyek nyersek, durvák, brutális sak, de igazak: és a „Buzakaiász“-ban vannak jelenetek, amelyek olyan szelídek, mini a tavaszi esti szellő, amelyek olyan szete'etteijesek, mint a kisgyermek első gügyögései, amelyek olyan simogatéiak, mint a boldogra szerelmes asszony nézése. Ebben a színműben húsból és vérből való alakok élnek: az emberekben a jó és rossz tulajdonságokat sohasem lehet egészen elválasztani és ha szereljük az embereket,
