Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-09 / 30. szám

J.

i989 március 9. Komáromi Lapok 5. oldal

•* 1H f "" ......... — " " ■■■—■ ■ ..... ■ i ■■ ■■■■

I •f Térfy Gyula. |

1854-1929.

Budapesten az Igazságügyminisztériurn palotájának előcsarnokából egy komáromi férfiul temetnek: Térfy Gyulát. Más emberek is szQ’ettpk in, etsza kadtak szülőföldjüktől, de Térfy Gyula messze kimagasló egyénisége volt úgy a régi, mint az uj Magyarország közéletének. Munka közben éne utó! a halál, mert egész életében a munka embere volt, jogász, biró, törvényalkotó. É ete folyamán elérkezett oda, ahova sak kevesen fogják követni, elérte a ivatali pályán éléi h’tő legmagasabb rangot, miniszteri rangot kapott az igazságügyminisztériumban, ahova munkás életének u olsó évtizedei csa'olták. Ott dolgozott és ott végezte art a ritka, értékes munkát, amelyért a halálban is ritka megMi Qnböztetés jut számára osztályrészül.

Térfy Gyula ifi születelt Komáromban, itt végezte iskoláit, itt nőit fel ebben a dunupirti kisvárosban, melytől elszakadható!*, de amelyet soha el nem felejtett. A Térfyek a városnak fégi patrícius családjának, a Tíeff er csá Iádnak voltak íészármazói. Kettőjük bői lett Magyarország minisztere, mig unokaCcc-üK kuriaj bírói rangra emelkedett. A komáromi mes'erember tisztes házából származtak el ezek a nagy emberek Búd pestre, ahol tehetségük lendítette fel őket a magasba.

Szinte lehetetlen megmérni azt a munkát, ame'yet Térfy Gyula végzett esztendős hosszú során a magyar judikamrában, a törvényalkotás terén, mert Ő volt az igazságügyminisztérium leg fon'os bb osztályárak, a törvényelőkészítő osz'ályának főnöke. Széles látókör, kimerithetlen tudás, páratlan szorgalom hihetetlen munkabírással egyesült Térfy G/utában, akinek háláld U'án keletkező ür fogja megmutni, mit vesztenünk benne.

Kornélomban több rokona élt, közlük a Széke yi nővérek, több iskolatársa és barátja gyászolja ért a kivá ó férfiút, akinél derekabb, munkássabb, nagyobb igen kevés volt ennek a váróinak, amely p dig bőven ontotta a nemzetiek kiváló fiait. Térfy Gyu'a magasra ívelő pályája a legszebb tanúsága annak, hogy az Igazi munkának mindig megmarad az értéke és abból semmi pem vész kárba, piert a tudomány a miveiődés, a szaktudás örök kincsévé lesz a nemzetnek. Ezt a kincset osztotta Tér if y Öyíiia esztendők alatt bölcsen és ezzel szép emléket emelt magának, gazdag örökségét hagyod és nevét megőrizte a feledéstől.

*

Tétfy Gyula életrajzi adatait ezekben adju<:

Térfy Gyula dr. Komáromban született 1864 évben és igy most 65 éves. Iskoláit Komáromban a bencés gimnáziumban, majd Pozsonyban és Budapesten végezte; zhat jogot is hallgatott.

Hivatsiát eleinte a kir. közalapítványi ügyészségnél kezdte meg, azonban 1886-ban a bírósághoz lepett át, melyen tehetsége revén gyorsan emelkedett. 1889 ben már bírósági aljegyző és közben a bi*ői vizsgát kitűnő sikerűét íetevén, 1890-ben Réckevére megy Aljárásbirónak, hogy pár év mu'ya a budapesti Ítélőtáblához kerüljön tanácsjegyzőnek. Már korán elkezdte jogi Írói működését és dolgozatai a Jogtudományi Közlöny, Magyar Jogász U|ság, Jogállam q, lapokban sűrűén megjelenve, mágusra vonták a szakkörök figyelmét is, i8Ö6-ban a budapesti törvényszéknek bírójává nevezi ki a király és 1900- ban az igazságügyminisztériumba osztották be szolgálattételre, ahol azóta szakadatlanul működött.

Irt fényes pályafu ás nyílt meg előtte. Felismerik a nagy tehetségű ember tudását és nem mindennapi munkaerejét és két év múlva, 1902-ben mar miniszteri osztálytanácsos. Ekkor jelent meg nagy munkája: A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai 10 kötetben (Budapest, 1898—1907) Tevékeny részt vett a Jogi Lexikon szerkesztésében, melyben sok száz cikke jelent meg, főleg a dir jog és perrendtartás köréből. Pap Józseffel, a budapesti ügyvédi kamara későbbi elnökével és Gaar Vilmossal szerkesztette a Grill-féle Igazságügyi

Törvénytár Polgári törvénykezési rendtartása két kötetét, mely a törvénynek nagyszerű kommentálásával tette nevét széles körökben ismertté. Polgári perrendtartás és jogsegély című könyve számos kiadást ért. Megírta a polgári perrendtartás zsebkönyvet is és számos munkát adott ki azóta, még az utóbbi években is szerkesztette a Corpus Juris köteteit, úgy hogy neve a jogi szakírók sorában az elsők között van.

1903 óta tagja az országos ügyvédvizsgaló bizottságnak. Hivatali pályáján azután gyorsan emelkedik felfelé. Miniszteri tanácsossá iesz, majd kúriai tanácselnök, akire az igazságügyminiszíérium Irgfontbsabb osztályának, a törvényelőkészítő osztálynak a vezetését bízzák rá. Most elérte a kúrái elnöki rángó*, xrrely a miniszteri állásnak feet meg. Ritka és szép karriér, amely érdemes munkát jutalmazott meg.

Térfy G)U'a Budapesten előkelő állásához mert társadalmi életet is élt és budid villája találkozó helye volt a Komáromból elszakadt földjeinek, akik nagy szeretettel környezek. Dé itt találkoztak a magyar közéletnek más kitűnőségei is, hogy családi életében is példás házigazda és nagymiveltségü feleségének otthonában kipihenjék a napi élet faradalmait, Térfy Gyula évekkel ezejőit magyar nemességet kapott révkomáromi előnévvel. A kiváló férfiú halála alkalmával családja az alábbi gyás*jelentést adta ki:

Özv, dr. komáromi Térfy Gyuláné sz. Eck Irma úgy a mag», mint gyermekei Marianne férj. dr. Bartók Ferencié, Gyula és Béla, valamint az egész rokonság nevében összetört szivvel és fajdalómtól porig sújtott lélekkel jelenti, hogy családunk páratlan jóságu fejé, a legszeretőbb férj, a legönfelátdozóbb édesatya, a iegjóságosabb ember: dr. komáromi Térfy Gyula kir. kúriai tanácselnök, a II oszt. magyar érdemkereszt a csillaggal, a Lipo<-rend és a polgári h dr érdemkereszt tulajdonosa stb. $tb. folyjS hó 7 én hajnali negyed 5 órakor, áldásos életének 65 ik, legbo'dogabb házasságának 36-ík éviben, rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Felej heteden drága h’lőttünk fö'di maradványait fo'yó hó 9-én, szombaton délu'án fél 4 órakor fogjuk a m. kir. igazságügyminisztefium palotájának előcsarnokában a római katholikus anyaszentegyház szertartásai szerint beszenteltetni s azu'án a farkasréti temetőben nyugalomra h lyeztetni. Az engesztelő szent miseá'dozatot folyó hó '12 én, kedden délelőtt 9 órakor mutatjuk be a tabáni plébániatemplomban. Budapest, 1929 ma cius 7 Jóságos lelke áz Ur Isten közelében találjon pihenést 1 Téify Bt'a tesvérfccse. Térfy Dezső. dr. Kesztler Ede unokatestvérei, Térfi Béládé. sz. Wirlhl Margit, Térfv Dszsőné, sz. Teify Eleonora, özv dr. T*rfy Henrikné, sz. Hertzineer Gizella, Eck Ntndorné sógornői. Eck Nándor sógora, dr Btrtók Ferenc ve je. ifj. dr. Térfy GyU áné, sz. L-rs Hortende bárónő, dr. Térfy B’íáné Vértessy Rózsi menyei. T^rfy Károly, Teify Tibor unokaöccse!. Fü/y Rezsőné, sz. Hittrich Margit unokahuga. Bartók András, Bartók Év a, ifj. Bárók Ferenc unokái.

— D ákmatiné Komáromban. A ma?var akadémikus ifjúság március hó 0 én, délelőtt 11 órakor a katolikus Legényegyletben matinét rendez a kö vetkező programmal: Ivánfy Géza megnyitó beszéde. Bolya Lajos és Basilides Iván: Ady Endre, Győry Dezső éB Mécs László verséit szavalja. Brogyányi Kálmán, Peéry Rezső, Dobossy Imre, Edgár az uj nemzedék nemzed, irodalmi, szociális és pedagógiai szemléletét és munkásságét ismerteti. A belépés ingyenes, Önkéntes adományokat az egyetemi hallgatóság sajtóalapja javára szívesen fogadnak el.

— Színház után, mozi után nem lehet kérdéses, hogy az estét az Otthon kdvéhdzban fejezzük be, ahol Kiss fancsi jazz zenekara hangversenyezik estenkint nagy sikerrel. Kiss Jancsi fővárosi nívójú zenéje és az előzékeny kiszolgálás miatt lett azu!án Komáromban szállóige az, hogy kellemesen és előkelőén mulatni csak az Otthon kdvéhdzban lehet Kiss Janai zenekara mellett és ezért színház után. mozi után mindenki az Otthon kávéházba siet, hogy helyet biztosítson magának.

Séták Komárom utcáin 50—60 évvel ezelőtt.

Irta: Vaskó István nyugalmazott takarékpénztári igazgató.

Idősb fia József gazdász s mint ilyen, később a volt magyar miniszterelnök, Hederváry Károly hédervári uradalmának igazgatója volt Győrmegyében. Közép?ő fia Trugly János szintén gazdálkodott mint megyercsi birtokos. Mig a legfiatalabb Ti ugly Ferenc gépészmérnök, mint főfelügyelő a ntagy. kir. államvasutak szolgálatban állott.

Lányai közül egyik Taubingerné, nem lakott városunkban, a másik szómban igen, mert férje dr. Cseley János tekintélyes városi orvos volt s mint ilyen, hosszú időn át városunk tiszti főorvosa is.

Azon ház, melynek birtokosa most dr. Biringer Mór, egykoron Losonczy törvényszéki bíróé, u'ána Feszty Lajos ügyvédé volt. Ezen tuajdonosok előtt azonban J bránszky ház volt.

Az utóbb nevezetlek festő s mázoló mühriye volt az udvarban. Én jól ismertem őt midőn még mint a komáromi ifjúságnak kedelyességeért szeretett tagja sarkantyus lakk csizmában, feszes vadgalambszínű magyar nadrág s vagy ölven gombos spenzerben jári.

G'vaíléros, takaros ember volt s a fiatalságnak számot tevője. Később

megnősült, amely időből szüleimtől egy őt jellemző esetéről is hallottam Ugyanis egy ízben neje, ki éppen nyugtalanul viselkedő és sivalkodó fiacskáját akarta megbékíteni s alá fel járkált vele éijel a szomszéd szobában, valami neszt hallott künn. Bement férjéhez s azt mondja neki, hogy az udvarban betörők járnak, hozza ki a fegyverét. A férj álmából főizavarva, leveszi fegyverét (meri vadász ember is vol ) s flegmával azt mondja a hitestársának:

„Hoci a gyerek s ne a puska.*

Mi volt ebből igaz nem tudom, anynyit azonban igen, hogy ezen vitézségéért őt hosszú ideig bosszantották a társaságokban.

Most lépjünk be a mostani kath. elemi iskola udvarába, amelyben gróf Mriláíh Gusztáv, most gyulafehérvári püspök, a szép iskolát építtette. Megörökítette nevét úgy evvel, mint a S'ent András templom tornyainak építésével. Ugyanis azokat előbb csak egy ahesony fedélzet boritoita s az ő áldozatkészségével emelték reá a mostani karcsú tornyokat.

Ezen ház azon időben valami Knttoványi kisasszony tulajdona volt. £n

Hogyan hiúsítja meg egy virágkedvelő Adamson ábrándjait . . .

elvirágzott hölgynek ismertem őt. Nem igen respektálta a divat szeszélyeit s mindig a 60 év e<őt*i divat szerint öltözködött. Bő, nagyvirágos selyem ruha s nagy florentin kalap. Hiszem, hogy az akkor egy szoknyához igényelt nem tudom hány rőf selyemből kikerülne ma vagy három a mostani divat szerinti női ruhából.

Azon ház, mely ma Raab Mihály komáromi ügyvéd háza, Sáraány Ferenc volt komáromi rendőrfőkapitány, később a népjóléti, illetve belügyminisztérium miniszteri tanácsosa, szüleinek ház» volt.

A kövekező Schätzinger házat Grünfeld Hermann építtette fel, mely később házasság révén dr. Weisz Samu neves orvos tulajdonába ment át, de eladta s ma Grosz biztosító társulati tisztviselő háza. Weisz maga említette, hogy annak eladásával nagyon pórujárt, mert a valuta romlásával a vételár nagy részét elveszítette.

Sok pulzust megvizsgált a jó doktor és sok jó diagnózist állapított meg, de az akkori nagybeteg valuta pulzusának megvizsgálását elmulasztotta.

Istenem, megesett az akkor mással, még nem doktorral is.

A mos'ani hosszüfrontu sarok ház* mely u óbN időben V tgi féle ház volt* akkor Beütnek Ignác, a kantárom első takarékpénztár kö iyvvezetöjének a háza volt. Ismertem míg én is az ősz, öreg urat, de, hogy később abban az időben, mikor én ismertem, micsoda foglalkozása volt nem tudom, mert a takarékpénztártól még az ötvenes évekkel eljött.

Azon emeletes bérház, melyben ezidőszerint dr. Lip^chsr Mór, a komáromi közkórhlz igazgatója lakik, gyermekkoromban özv. Stoltáiné s leánya Stollár Lenke tulsjdona volt. Külsőleg nem változott, csak a földszintjén, mely most bérlakás, azelő f üzlethelyiség volt. A ház tulajdonosait nem ismertem, mert azok úgy tudom, már azon időben is Becsben laktak. Későbbi háztulajdonos Freystadtl József lelt. Hosszú ideig az emeleten volt lakosztálya 8 tudtommal az ma is Freystsd I ház.

A közvet en mellette levőt Bánfy tímár házának ismertük g csak jóval később ment át Füssy, s utána Losonczy Lajosné birtokába, mig ma annak tulajdonosa To'-árek.

A szomszéd ház egykoron Schör wald

i