Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-09 / 30. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1S29. március 9. ház volt s gyakran változott birtokosa. Volt a komáromi első takarékpénztár igazgatója Weszely Lajosnak birtokában s annak halála után Farkas rokonaié, mig ma Tihanyi Vilmos állatorvos tulajdona. Arról, h:gy valaha városunkban sörfőzde is volt, úgy hiszem kevesen tudnak, pedig volt. Évtizedeken keresztül söi háznak hívták azon házat, mely most Milus vegyiisztitó háza. Annak udvarában még ma is állanak azon épületek, melyekben a sörfőzde volt. A rác utca felőli részen volt sörödéje az akkori tulajdonos Muncknak. Ezen sörödéi helyiségek vasárnap déiutánonkint teli voltak söröző katonákkal s megismétlődő eset volt, hogy az olcsó árpáiétól megiltasult horvát határőrségi ezredhez tartozó katonák bajonettjeiket is használva, olyan heves harcot rögtönöztek, hogy az akkor rendesen járni szokott öt-hat tagból álló katonai járőrség nyolc, tizet is bajonettjeik eiszedésével lefegyverze*! s bekísért a várbeli kaszárnyákba. Ez azonban nem riasztotta el őket, hogy a következő vasárnapokon, ezen parázs veszekedéseket meg ne ismételjék. Ezen már névleg is említett serfőző, úgy hiszem a 60 as évek elején halt el egy kolera járvány idején, midőn nem igen szoktak temetésre járni. Nehogy a temetés résztvevők nélkül történjen meg, ezen úgy segítettek, hogy a délutáni órákban, mikor a temetés volt megtartandó, egy nagy kocsi egy fontos viaszgyertyákkal megrakva állott meg a kapu előtt s aki megígérte, hogy kikiséri az elhunytat a temetőbe, annak markába adták az egy fontos viaszgyertyát. Természetes, hogy hamar megnövekedett a kegyeletes kísérők száma. Ez után jön azon nagy tetkü háztömb, mely ma Freystedll Oszkár tulajdona. Gyerekkoromban ezen házat báróháznak hívták. Ezen elnevezése még korábbi időből datálódik mert állítólag azt a 18 ik században Báró Sina építtette. Az 50—60 években annak tulajdonosa az akkon absolu istikus kormány egy főtisztviselőjének Ambrózy János megyefőnöknek a hfza volt. Nagy udvarával sok lakójával gyülhelye volt a gyermekeknek s egy nyilvános játszóteret pótolt. Ezen időben Skoday ügyvéd is itt lakott 8 annak fiaival Skoday László volt komáromi törvényszéki bíró 8 öccse Skoday Aurél később zalaegerszegi táblai bíróval, — kiről mint iskolatársamról már egyszer említést tettem — igen gyakran ezen udvarban labdáztunk s birkóztunk napestig. Az említett tulajdonos családos ember volt, már annyiba, hogy nején kivül egy már akkor is a gyermekéveket jól meghaladó Marianna lánya volt, de ez anyjával nem igen lakott itt s csak valószínűleg férjének halála u'án kerültek ide s vették birtokba a házat, mely hosszas és évekig tartó bírósági eljárások után tett eladva. Ezen háznak a Dun^part felőli része ugyanolyan hosszú volt, mint a rác u cai. (Folyt, kör) A komáromi „Jókai Cserkészcsapat“ tizenötéves története. 1913-1915. Irta: Beszédes Lajos öregcserkész. A megalakulás. II. Junius 14-éré a „Regnum Marianum“ cserkészünnepélyére meghívót kapott a csapat. Képviseltünkben az avatáson résztvett Karte Sándor tanár úr csapalparancsnok, amint azt az Ifjúsági Testnevelés 26. számában megemlíti. Július 2-án volt az első komoly bevásárlás, a főzőedény beszerzés /lapja. EHósy Antal és Fia utódai: Szunyogh Testvérek kereskedésében; megvettük a kővetkezőket: 1 drb fazék fedővel, 1 drb husvilla, 1 drb kés, 1 drb merítő kanál, 1 drb kanálvilla, 1 bogrács, mindezt pedig 11 kor. 14 fillérért. Boldog idők, sóhajtok fel, m kor olvasom a számlát. Bizony, boldog idők, nemcsak azért, hogy akkor olyan olcsóság volt, hisz azt akkor, hogy milyen olcsón élünk, nem is tudtuk. Hanem boldog idők voltak azért, mert ezt az első bevásárlást már mi, a mi pénzünkből, a mi csapatunk részére tettük. Micsoda örömmel és vigyázattal raktuk mindezen kincseket a zongorátokból szekrénnyé előléptetett hatalmas cserkészkincstárba, azt annak, aki cserkész, úgy sem kell magyaráznom, el lud|a képzelni, a cserkészszülők szintén csak úgy, mint jóbarátaink is. Július 20-án tárca jelenik meg a „Pápa és Vidéke“ cimü lapban dr. Radványi Kálmán tollából, amelyben ismerteli a cserkészetet és a megszervezett csapatok között említi Komáromot is. Július 21-én d. e. 10 órakor a Szúnyog-csárda környékén a hűvös szélben reggel óla vártuk Nádasdy Bandi, Hittrich Jenő, Hitlrich Gábor, Papp Sanyi és szerénységem a „Zászlónk“ lutajfiotláját Papp Sanyival éppen elkezdtük a komáromi közönség részvétlenségének tárgyalását, hogy diszebédet kellene a fiuknak adni stb., de hát persze akkor még nem lehetett ilyesmiről szó sem, hisz akkor még nem voltak cserkészmamák. Ma az a bizonyos diszebéd biztos volna. Nem sokat kellett várnunk a tutajokra. Egyszer csak feltűnt a „Vezér“ Izsói Alajos főparancsnok a „Zászlónk* főszerkesztőjének tutaja és utána a többi 5 Mi riasztó pisztolydurrogással és éljennel fogadtuk őket. Mikor a „Vezér“ kikötött, oda rohantunk volna, ha nem kiáltotta volna róla valaki felénk, hogy a komáromiak a „Turulon“ vannak, Jöti a „Turul“ is, hozta Karle Sándor urat, a parancsnokot, Keleti, Csukás, Konkoly Thege és Erdélyi Istvánokat és Berzsenyi Janosits Miklóst, cserkésztestvéreinket. Alig rebegtük el a nagy meghatottságtól a „Jó munkát“, a komáromiak tutaján termettem. Ott pedig nagy dolgok voltak készülőben Keleti Pista, az aznapi szakács kozmásitotla éppen a lábosban a rántottál és kinálgafta egy kenyérszeletre rakva kedves jó igazgató urunkat, Mórocz Emiliánf, aki csak annyit mondott hogy „nagyszerű, nagyszerű“. Hogy mi volt a nagyszerű, nem tudtam biztosan, mert a tutaj felszerelése, a komáromi lábtörlőből alkotott tűzhely, igazán nagyszerű volt. Nem volt merészségem azonban sokáig a tutajon maradni, féltem ugyanis, hogy megkínál Pista engem is, Igaz, hogy a jó igazgató urat is sajnáltam egy kissé, mert én már akkor ludiam, mi a cserkészélelmezés kisértete: a kozma. Visszasieltem tehát a partra. Olt voltak Izsóf Alajos, Radványi Kálmán dr., Dús Ferenc, Krywald Olló és Csongor György, az akkori magyar ifjúság szellemi vezérei és a „kis Márton", a „Zászlónk" egyik kedves illusztrátora: Márton Lajos. Bekísértem a csapatot a városba és velük voltam a hajó indulásáig. Nagyon boldog és nagyon szomorú is voltam azon a napon. Láttam cserkészeket, de még köztük nem leheltem Otthon sem találtam helyemet. Azon a napon azzal záriam naplómat, hogy: „hej, ha én is, én Is közfetek lehetnék, szép magyar cserkészek, aranyos leventék.“ Szerszámaimhoz menekültem és kifaragtam egy cserkészjelvényt, amely most Itt fekszik elöltem az asztalomon, mint kedves emlék. Mikor ránézek, visszafiatalodom, látom a Szúnyog-csárda környékét és remegő örömmel várom a tutajflottát és rajta a „Turulokat“, kedves cserkésztestvéreimef, akik pedig azóta elsóródfak a világ összes tájai felé. Kedvesen írja le a tutajcserkészetet Karte Sándor parancsnok ur a „Komáromi Újság“ július 24., 31. augusztus 7. és 14-iki számában. A csapatot ez a mozgó vizi-táborozás annyiban érinielte, hogy megerősítette hitünket, beigazolta azt, hogy életképes a magyar cserkészet, valamint azi is, hocjy a komáromi fiuk is megállják a helyüket bárhól. A táborozáson résztvett testvéreink visszaemlékezései, a iütajflotfa várása, a csapat felvonulása Komáromban, mindmegannyi élmény volt az itthoniak részére is, ezek után még nagyobb lelkesedéssel láttunk hozzá további cserkészmunkánkhoz. A „Magyarország“ július 23-iki számában a tutajexpediciót, mint az első komoly és úttörő cserkészvállalkozást ismerteti. Az uj iskolaév. 1913—1914 elején az Ifjúsági Testnevelés 31. számában „Uj munkatér“ cimü c kkében „Figyelő“ először ir a magyar vízicserkészetről, amelyről írja, hogy meg van, csak hivatalos megszervezésre vár és leközli Nádasdy Bandi „Beszámolóját egy csónakkirándulásról“. Ez a cikk volt az első beszámoló, amelyetmagyarvizi cserkész irt a magyar cserkészeiről. Folyt. köv. HI B K TOL NOTESZLAPON Olvasom, hogy Charles Lindbergh menyasszonya csúnya láry, határozót tan csúnya, magam is láttam egy képeslapban a fénykfpét. Amerika közvéleménye csalódott Lindbergh Ízlésében. A csúnya lányoknak mindig reményt adhai az életükben az amerikai közvélemény csalódása Lindbergh ízlésében. * A szerelem és a művészet annyiban hasonlítanak egymáshoz, hogy mind a kettő megengedhet magának értelmetlenségeket, amelyeket legfeljebb csak sej hetünk és magyarázhatunk, de igazában nem értjük meg. A művészek a szeretemben mégis a legnagyobb dilettánsok. * A botdog élethez egy kicsit az keil, hogy olyan egyszerű legyen, mintamilyen egyszerű az ökör szemének nézése, j Ha az eletet nagyon analizáljuk, könynyen elveszthetjük a boldog élet lehetőségét. KÖRNYEl ELEK. — Pre*bit*«rl ülés a ref. egyházban. A komáromi református egyház presbitériuma március 8 án Galambos Zoltárt lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnöniete mellett látogatott ülést tartott, amelyen több fontos ügyet tárgyaltak le. Az elnöki jelentések során Gilambos Zoltán mély részvéttel emlékezett meg a presbitérium egyik érdemes régi tagjának, Gombos Kálmán ny. táblabirónak elhunytéról s bensőséges szavakkal mébaita a puritán jellemű, egyháráért áldozatkészen munkálkodó presbierl. Az egyháztanács az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és kegyeletes tiszteletének felállással adott kifejezést. Az elhunyt helyébe Mórocz János póipresbitert hívta be az elnökség. Balogh Elemér dunániineni kerületi ref. püspöknek egy diákmenza felállítására vonatkozó nemescélu kezdeménye? ését az egyház nagy rokonszenvvel fogadja, a cél megvalósításához készséggel nyújt támogatást és az egyház áldozatra kész híveit is fölkéri, hogy a nemesielkü, püspök emberbaráti tervét adományaikkal is pánfogolják. Örömmel vette tudomásul a presbitérium, hogv március 17 én Dobos Károly, az ifjúsági egyesületek világszövetségének titkára az egyházat meglátogatja és vallásos előadást tart, M-.jd áttért a presbitérium az 1928. évi zárószámadasok tárgyalására, amelyeket Szénái Pál pénztáros terjesztett elő. Az egyház kőipénztára 111.224 K bevétellel és ugyanannyi kiadással zárult, az alapítványi pénztár 250 560 K maradványt, az egy. házfentartó alap 24011 K-t és a temetőpénztár 34.914 K maradványt tüntet fel. A zárószámadásokat a presbitérium a pénzügyi bizottság javaslatára egyhangúan elfogadta és helybenhagyta, Ssendi Pál pénztárosnak a felmentvényt megadta, lgó Endre főszámvevőnek pedig buzgó tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ezután az 1929. évre szóló költségelőirányzatot tárgyalta a presbitérium, amely Misidros Károly felszólalása és Fülöp Zsigmorid főgondnok felvilágosító megjegyzései után a pénzügyi bizottság áltál is elfogadásra javasolt költségvetést reálisnak találta és 106 427 K-ban megállapította, egyben elrendelte, hogy a költségvetés az egyházmegyei főszámvevőszékhez jóváhagyás végett fölterjesztessék. A rendes évi közgyűlés határidejét a presbitérium március 17-én délelőtt 10 órára tűzte ki. Majd az alapítványi bizottság jelentését tárgyalta a presbi érium, amely az alapítványoknak hírom osztályba való sorozását és a kiszolgáltatandó kamatrészesedés kulcsát Zsindely Ferenc ny. törvényszéki elnök, aiapiiványi bizottsági elnök tájékoztató felszólalása után egyhangúan elfogadta, illetve megállapította. Majd a főgondnok tett jelentést a haraogügyügyrő! és a presbrtbium kimondotta, hogy az uj harangokat májusig elkésziiteti, hogy pünkösd előtti vasárnap felavathassák. Móricz Zsigmond Kantárom ban. Móricz Zdgmond, a kiváló magyar regényíró pénteken délben megérkezett Komáromba a szombati „Buzakalász“ előadásra, amelyen személyesen fog jj megjelenni. Simonyi Mária Móricz j Zsigmondné ma esti vendégszereplése | iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy j az elővétel u án Ítélve telt ház nézi I végig a kitönő darab előadását. ! — Orvosi hírek. Mr. Ph. et M U. dr. i Neumann Jenő szülész- és nőorvos, I specialista, Bratislava Pozsony, V dcö- I töp-ú 62 sz. (S efánia kávéházzal szemben). Rendel délelőtt 9 — 12 óráig és déluán 2—4 óráig. Lieéebny fond. Tel. 28-88. — Böjti vallásos est az evangélikus egyt>A?bari. Most vasárnap, március 10 én 6 órakor a leánykor rendezésében böjti vallásos est lesz az evangélikus egyház tanácstermében. Sorrendje a következő: 1. Közének. A 177. ének I. és 6. verse. „Oh fő, vérző sebekkel.“ 2 Megnyitó és a közönség üdvözlése. Ifj. Jánossy Lajos káplán, a leánykor vezetője. 3 Béry Gyula: Jérus imája. Szavalja: Lukovics Juliska. 4. Ií Rákóczi Ferenc imádsága; Győ hetetlen én kőszálam .., Énekli: Hudek Valéria. 5 Váíyi Nagy Géza: Milyen örömmel öltö nék fehérbe. Szavalja: Tuba Mára. 6 Novalis-kapi: Ha mindenki elhagyna. Énekli: a leánykor énekkara. 7. Sánlha Károly: Krisztus Pilátus előtt. S. avatja*. Schönwiesner Irén. 8. A kereszt árnyéka és fényessége, irta és felolvassa: Tuba Mária. 9. Reményik Sándor: Pilátus. S avalja: Mihola Lujza. 10 Mi Atyánk. II. Közének. 180. ének 7. verse. Jézus, Istennek báránya. — A „Kereskedők Testületednek IDŰvász estélye iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az első napon elővételben 145 darab jegyet váltottak ki. A közönség nívójára vall, hogy mindenki belátja, nem mindenki ülhet az első sorokban. — Minden helyen egyformán jól lehet látni, jól lehet hallani. — összesen csak 380 ülőhelyet adnak ki, hogy kényelmesen üljenek és a rend fentariható legyen. Az előadó művészek 16 án már délben itt lesznek, hogy estéiig pihenhessenek és az előadói | helyet megismerjék. Az idegen vendégek j elszállásolására a „Központi" és a „Horváth“ szállodákban foglalt le a rendezőség szobákat. Az estélyi toilette kötelező. Férfiak: frakk, smoking, jakette. Az előadás megkezdése előtt öt perccel a termet bezárják, előadás kőiben a be és kijárás nincs megengedve. Akik meghívót nem kaptak és arra igényt tarthatnak dr Gaál, Ivánfy főrendezők, Politzer pénztáros úrnál jelentkezhetnek. Zene, tánc, terem rend: dr. Deil igazgató, büfé Nádor Ernő; helyek, elhelyezés, ruhatár: Barta István főrendezők és rendezők gárdájukra van bízva. „Add meg a vrii mindennapi kenyerünket“ —kéri a Gyermekkonyha. — A Komáromi Járási ipartárt u'af felirata az országos hivatal elnökéhez. A Komáromi Lapok múlt szombati száma hirt adott annak az iparos küldöttségnek az országos hivatal elnöke által múlt hó 26 án történt fogadtatásáról, melynek élén Boldoghy Gyula ipartársulati elnök Szlovenszkó kormányzatának elnökét üdvözölve, az ipartárru'at választmányának ez évi február hó 7-iki ülése által elfogadott feliratot nyuj'otfa át az országos hivatali elnök kezeihez. Közérdekű vonatkozásainál fogva általános érdeklődéssel találkozó ezen feliratot most lapunk más helyén teljes szövegében közöljük. — Legmegbízhatóbb „Kozme• tika" „lza* Pozsony, Stefánia-ut 19. II. 7.