Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-23 / 24. szám

19február Sí 8. Komáromi Lapok 9. oldal. lakott. A földszinten üzlet helyiségek. Tudtommal egy lányuk volt. ki házas­ság révén Becsbe került s szülei is oda költöztek. Elköltözésükkel a házat el­adták s akkor került, ha nem csalódom a katolikus egyház birtokába. Most pedig a történelmi nevezetes* séggel bíró mostani Szent János épü­let múl járói mondok el amit tudok. Gyermek éheimben ennek udvarában a piacon áiusitó hentesek szokták be­rakni lécekből összevott sátraikat, me­lyek z latt a Szentháromság szobra előtt tartották hús piacukat, Pyen sátor vál­takozva 10—12 8. okolt lenni. Az egykori templomnak, melynek homlokzata a Ríc u cára nézett, mig a főfalai állottak ugyan, de úgy bel­sejét, mint rácsnélküli nagy ablakait a minden tavasszal életre kelt s kizöldült gaz uralta. Mindez ideig leírásomat csak vissza­emlékezéseim alapján irlam, ennél azon­ban, melynek története visszavezet bennünket Magyarországnak egy sötét korszakára, midőn az abso'u izmusnak eszközei a gyalázatos vádaskodások, törvénytelen elfogatások, zaklatások és kegyetlenkedések voltak. Itt már csak történeti forrásokra hivatkozhaiom. Gyu­lai Rudolf Szent Benedek rendi tag, gimnáz;umi tanár „Tőrökvilág Komá­rom megyében“ cimü 1894. évben meg­jelent munkájában a következőket ta­láljuk : „1649 ben a Inlheránusok a mai újvár udvarán fatemplomuk helyébe, mely ott útban állolt, kőtemplomot épiteitek. Ezen temp'omot 1653-101 1658-ig azon telken építették, hal ma a Szent András templom bérháza van s benne a Komárom Vidéki takarék­­pénztár. Ezen templomukat azonban elvették tőlük 1673 b.an s átadták a jezsuitáknak, kik azt átalakították s lett a későbbi Szent János terrp’om mely­nek romjairól említést lel em.“ No, de nem folytatom ezt még tör­ténelmi kú fők alapj-ln sem, meit hiszen nem históriát akarok írni, am.hzz sem nem értek sem nem tudnék. Azt mégis­csak az arra hivatott tudósok és törté­netírók vanrak hivava megírni. A fentieket is csak azéri említettem fel, hogy kis képét rdjam az általam nem egyszer látott Szint János templom romjainak. Azon bírház, amely n őst a templom helyén áli, úgy hiszem a 60 as évek vége felé épült fel. Alul ü>leihe­­lyisésekke', az emeljen pedig lakások­kal. Úgy hiszem 1882, évben a Komá­rom Vidéki Takarékpénztár az egész házat alsó boltheiyiségeivel egy ült 15 vagy 20 évre bérbevefte, beköltözött s itt volt 21 évig. Minthogy én már ak­kor tisztviselőié voltam a takarékpénz­tárnak, igy 21 évig én is naponta né­városban — újságolta csodálkozó urá­nak. — Nem árul senki, pedig csak ugv tolonganak a vevők a boltok elölt. Erre maga a mester ment le és min­denekelőtt is kenyeret akart venni Ám, hogy zárva volt a bollajtó, belül került, ugv állított be a pékhez. De ez csak kinevette a professzort, mikor elébe tett egy marék aranyat és kenyeret kért. — Ezérí adjak kenyeret ? — sajnálta le a pékmester a magisztert. — Ara­nyom nekem is van bőven, ahány lisz­tes ládám, mind színig van arannyal. Más értéket hozzon, akkor adok; de aranyért nem adok egy morzsát sem. így beszélt a többi pík is a város­ban és a tejes meg a mészáros is igy beszélt. Aranyért senkisem árult, más érléket követelt mindegyik. — De éhes vagyok — könyörgött a professzor és a feleségem meg a gyér mekeim is éhesek. Hát ha aranyért nem, adjon ingyen nekem pár font kenyeret. — Ingyen? — nevetgélt a pékmester. — Azt a bolondot már igazán nem teszem. Nem vagyok én „Jó szív* klastrom. Aztán miért adjak valakinek ingyen, aki éppen olyan gazdag, mint én vagyok? — De nézze csak, jó ember — foly­tatta a magiszter a könyörgést — ne­kem köszönheti gazdagságát, nemde? Hát csak megérdemiek magától egy falat kenyeret ? ! — Megérdemli, hogy agyonüssem — gorombásbodott a magiszterrel a pék­mester. — Szép gazdagsághoz juttatóit mondhatom. Mit ér a sok aranyam, ha a mészárosnak, a hentesnek is van és nem ád egy latnyi húst, zsirt sem ? hányszor átléptem küszöbét, jártam lép­csőit, sőt egy-vagy másfél évig fent egy külön álló szobában lakásom is volt. A most Schwarcz Béla tulajdonát képező ház a 60-as években gyógvtár­­ral együtt, hosszú évtizedekig Nagy Móric gyógyszerész tulajdona voll. Ké­sőbb Kirchner ház lett ugyancsak a gyógytárral együtt. Kirchner Mihály haiála után még néhány évig annak fi a Kirchner Gyu!a vezette a gyógytárat s csak 1912-ben lett úgy a ház mint a győgytár eladva. Kirchner Mihály évti­zedeken át városunk közügyeinek veze­tésében tevékeny részfvett. hosszú ideig a komáromi e'ső takarékpénztár igazgató helyettesi tisztét töltötte be. Felügyelője volt a komáromi evsng. egyháznak, mely tisztségét haláláig viselte. Gyermekei Budapesten telepedtek meg. Pollák Zsigmond kereskedő háza valahä Tack Ferenc cukrász háza volt, amelynek üzle helyiségeiben Her­mann Jenő férfikalap kereskedése a másikban pedig a háztulajdonos cuk­­rázdája volt. Az ezt követő ház, hol most Kubányi, drogérié ja van. már a mult S2 zad elején mint ma, Leisz ház volt. Ma Leisz Ferenc a Komáromi Első Hitelinlézt t pénztárosának tulajdona. Az abso u'izmus idejében sárga ház­nak nevezték azon külön álló emeleles házat, a melyben ma a pénzügyi hiva­talok vannak. AzGn időben is ugyan­ezen célra használták csak a kiegyezés után történt változás, midőn Komárom­ban felállították a (örvényszéket. Mindaddig mig a mostani (örvény­­széki palota fel nem épült, a törvényszék oil is maradt, s ennek kiköltözése után kerüli helyébe a pénzügyigazgafőság. A kiegyezés után felállított törvényszéknek első elnöke a korábban megyei alispán Madarassy Mór, dr. Mad^rassy Pál nyugalmazott árvsszéki elnöknek atyja volt. A nevezett törvényszéki elnököt ezen méltóságában később Pulay Géza vál­­lotta fel. Most pedig álljunk meg a Ku'<ura több évszázadot hirdetői és zászlótar­tóinak lakása, illetve a szent Benedek­­rend szék háza előtt. Ezen székház küszöbét, a kiegyezés évében, 1867-ben léptem át el. ő 12 ben, midőn beíratni vittek az első gimná­ziumba. Talán felesleges is említenem, hogy bizonyos lelki szorongást éreztem, mi­dőn atyámmal az akkori igazgató.Vagács Caezér szobájába léptünk. Aggódtam a fölött, hogy mint lesz e;u'án. Üdvöz­lésünket végezve, apám átadta bizo­nyítványomat s ehhez tartozó okmá­nyokat, mii ő gondosan megvizsgált s bevezette nevemet egy protokolumba. Falhatom a kenyeremet, amig lesz, azu­tán éhen halhatok a családommal együtt. A magiszter elment, de alighogy ki­léped az u'cára, nekiesett a sok elke­seredett ember és különösen a volt koldusok ütötték. — Eddig legalább kenyeret képiünk, — dühöngtek — most hogy mi is gazdagok lettünk, majd fel­fordulunk az éhségtől.f. nesze! És dolgoztatják botjukat és zuhog­­tatták az üílegeket a pár nappal ezelőtt még ünnepelt magiszter hátára. — Segítség I — ordifotfa a professzor 8 erre ... berohant műhelyébe az asz­­szonye. — Mi a bajod, Arminius? — kér­dezte. — Megtámadott valaki.. . hisz egy lélek sires ill I A magiszter körülnézett... hát álom volt ? Nem a koldusok üldözik, csak elkábitották a gázak és ő álmodott ? Megnyugtatta az asszonyt és kiküldte, az olvasó meg azt várja, hogy a jövőbe nyert álompiilantás után a magiszter eltörte minden lombikját? Hogy azt mondván magának: — [igaza volt az ördögnek, nem kereste tovább a böl­csek kövét és az aranycsinálás módját? Hiszen csak kérdéses boldogság az arany I Téved az olvasó, ha ezt várja. Theobaldus Arminius mester folytatta munkáját, ahol félbemaradt, mert már olyan az ember, hogy vezérlő gon do latát nem hagyja, még akkor sem, ha csak rögeszme az a gondolat s ha csak kérdéses boldogságot eredményez. FehéMogafe minden arcot bájossá és széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kelle­mesen frissítő Chlorodont-fogpasztávál a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást és fehérséget kapnak még az otdalfelületeken is. ha a fogsorhoz simuló Chlorodont­­!<’»kefél használjuk. A fogan közt romló élehnaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronád tubussal, nagy tubus -ára 6 korona. Chlorodont­­li.gke?e, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjü) 8 ko­rona. Ügyeljünk a kékes-zcld csomagolásra a „Chlorodonf“ felírással. Mindenütt kap­ható. # ^ fio Ezen skíus után szorongásaim kissé enyhültek, sőt egy bizonyos kis büsz­keség fogott el, mert most már gimna­zista vagyok Egy hét percig még be­széli atyámmal és vaiami olyasfélét mondod, hogy az eddig beiroitak kö zött én vagyok az első ágostai evan­gélikus. Iparkodjam, meit azok közül neki már volt mhány igen jó tanuló tanilványa. 5 Ezen várakozásra azonban én nagyon rácáfoltam, mert bár nem buktam meg, de a nagyon jő tanulótól oly távol estem mini Upsala Érsel újvártól. Ezen hasonlatom talán szokatlan, mert valaha úgy idézték, hogy oly távol, mint Makó Jeruzsálemtől, no de Urem Isten, akkor még nem volt Rádió. (Folyt, kör.) A komáromi „Jókai Cserkészcsapat“ tizenötéves története. 1913-1915. | Irta: Beszédes Lajos öregcserkész. ; A megalakulás. I. i Ugyancsak a megboldogult cser­­készlestvérünk Nádasdy Andor irja le az első segély nyújtásáról való ' előadást ekképpen: „1923. júnins 5-én d. u fél 6 óra- ; kor dr. Kovács Gyula, ezredorvos , úr a gimnázium udvarában a cser­készeknek előadást tartott az első ; segélynyújtásról. Beszéli a vizbefu- ■ lás, a sebesülés, csonttörés és napszurás eseteiről, a vérzéselállitó gummilekercs a háromszögű kendő használatáról és a seb bekötéséről, 1 kezeléséről. Miután több cserkész megpróbálla az első segítségnyúj­tás, a csapattiszt őszinte köszönetét fejezte ki az orvos ur szívességéért.“ j Nagy készülődések után június 8-án Neszmélyre rándultunk ki. Tes- | sék elképzelni, milyen öntudatos büszkeséggel jelentünk meg az ál- , lomás bámuló közönsége előtt elő- j szőr, micsoda jókedv, nólaszó és trombitaharsogás remeglette meg a í mi vasúti kocsinkat! A kirándulást az éríesitöben igy irja le Hajdú István, jelenleg bencéstanár,, akkor mint naplóvezető cserkész: „Cserkészcsapatunk kirándulást rendezeti Neszmélyre, hogy az oltani természeti szépségekben ugyancsak gazdag vidéken elméleti ismereíeit gyakorlatilag is megvalósítsa. A tizenkét órai vonattal indultunk j a komáromi állomásról, mintegy huszonötén, főt. Karle Sándor úr, csapattiszt és az őrsvezetők fel- ! ügyelete mellett. Velünk jött Keleti József, helybeli főállatorvos úr is, ! kinek igazán nagy része van ab- , ban, hogy kirándulásunk minden ) tekintetben jól sikerült. Megérkezve a neszmélyi álló- \ másra, miután egy kis ideig gyö­nyörködtünk a környező vidéken, elindultunk a hegyekbe vezető ufón, útközben elhaladtunk a klosterneu­­burgi apátság birtoka mellett, majd a Bíró-dombon át feljutottunk a Szömördök hegy csúcsára Egy me­részesésű domboldalról leereszked­tünk az alatta terülő völgybe, az u. n. Gőte árokba; majd behatoltunk a környező erdő belsejébe s követtük futásában a szakadékban vígan csergedező patak ulját egészen a szakadék kezdetéig; a szakadék két oldalán pedig megfigyeltük az egymás fölé helyezkedő réteget. Visszafelé egy ideig ugyanazon az utón jöttünk, melyen a szakadé­kig mentünk, de később felmász­tunk a Nyáracska tetejére, s onnan körültekintve sokáig gyönyörköd­tünk a remek kilátásban. Tervünk volt a történelmi nevezetességű KIrály-kut megtekintése Is, de ez az idő rövidsége miatt elmaradt. A Nyárácskáról visszamentünk ta­nyánkra, melyet Keleti J. úr szíves­ségéből szőllője területén rendez­tünk be, hol elköltve uzsonnánkat, kipihentük fáradalmainkat is. Hátra volt még a Neszmélytől Almásig, Almástól Füzttőig terjedő út, kirán­dulásunk legérdekesebb része. Le­ereszkedtünk a Göte-árokba, innen felmásztunk az Akasztó-hegy csú­csára, honnan mégegyszer végig­tekintettünk a gyönyörű vidéken. Félórai gyaloglás után Almásra ér­keztünk, megnéztük Lilla sirjáf, szülőházát. Innen a kénesfürdöbe siettünk, melynek hüs hullámaiban lemostuk magunkról az uü port. Az úszni tudók vízipolót rendeztek, a többiek pedig a kifeszitett cser­készkötélbe kapaszkodva fürödlek. Egy órai gyaloglás után pedig meg­érkeztünk Füzitöre, hol a vonat megérkeztéig az áilomásfőnök és a kezelő tiszt urak vol’ak szívesek a szakkörükbe vágó dolgokról a cser­készeknek felvilágosítást nyújtani (fáviró-gépek, kapcsoló-müs>erek). Nemsokára berobogoft a vonatunk, melyen fél 11 órakor este Komá­romba ériünk“. Folyt. köv. ingatlantulajdonosoknak 8°lo kamat mellett gyorsan esiközöl Ungár 8. bankháza, 940 Bratislava, Ventur utca 20. Motor és traktorkezelöi tanfolyam Oútán. Február hó 4 én kezdődött meg Gután a magyar nemzeti párt által kieszkö zölt magyar nyelvű motor és traktor­kezelő tanfolyam, melyen az összes rendszerű benzin, szivógáz nyersolaj motorok és traktorok rendszerei és azok kezelése kerül ismertetésre 8 mely­nek befejeztével a hallgatók állami érvényű tanfolyami bizonyítványt nyer­nek. Ezen tanfolyamokat a (urócszentmár­­toni állami iparfejlesztési hivatal ren­dezi azért, hogy a motor és traktor­­tulajdonosok feeilfl kioktatást és képe­sítést nyerjenek s dicséretére legyen mondv*, a magyar tanfolyamokat épen úgy segíti elő,mint a szlovák nyelvüeket, mert mindenütt ahol 20 jelentkező van reá, tartatnak ilyen tanfolyamok. Az előadásokat Bayer Ferenc gépészmér­nök, volt iparfelügyelő tartja. Hála Marosi Gabor helyi elnök fára­dozásának Gúlán is kellő számú je­lentkező kérte ezen tarfolyamoi február hóra s igy engedélyeztetett is az. A tanfolyamon részlvesznek: Gutáról: Marosi Gábor, Vigh Gyula, Fekete László, Kürti Gábor, Hájas László, Kíáris István, Varga Miklós, Nagy Gá­bor, Tarjáni László, Szépe Rrjmund, Telekes Kálmán. Kamocsáró!: Kis Mihály, Szabó Zügmor.d, Győrös De­zső, Halász Kálmán, Beke Dezső, Rátz Gispir, Bogyarétről: Vermes Ferenc, Kucsera Kálmán, gőt még a messze Gömörmegyébói Alsófaiuból is jelent meg egy hallgató Varga János motor­tulajdonos, akit onnan hozott ily mesz­­szire a tanulás vágya. Ö öm nézni, mily tuzgósággai hallgatja ifjú és öreg az előadó szavait. A tanfolyam megkezdése után oly sokan jelentkeztek elkésve, hogy úgy halijuk még ez évben Gután újra kérik egy ilyen tanfolyam megtartását, Már­cius hó 4-én Duna8zerdahe!yen kezdő­dik ugyanilyen tanfolyam 8 utána mindjárt Érsekújváron, amikor is kellő számú jelentkező esetén az esti órák­ban ugyanis villamos molor kezelői tanfolyam is tervbe van véve. Megér­tették magyar testvéreink, ha haladni akarunk, különösen meg keit ragadni az alkalmat, ha helyben, otthon ilyen olcsó tanfolyamon tehejük azt. A tan­folyamot Bayer Ferenc volt beszterce­bányai ipar felügyelő, oki. gépészmérnök vezeti, aki tavaly itt Komáromban is sikerrel vezetett ilyen tanfolyamot.

Next

/
Thumbnails
Contents