Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-02-16 / 21. szám
1939 február 16. Kcsxiárömi La pák Ü, óidat. Megtörténik ez is néha mondja mosolyogvaVidámné Bölcs Kató. De tehet-e róla a csöppség? Hamar egy tiszta ruhácskát és tiszta kötényt. Nem történt semmi baj, hisz minden foltot eltüntet a mmmm Nem hiszi, hogy a magyar nép el ♦udná felejteni a Bethlenek, Bicsksyak, RikőcMak harcait és a 48-as vértanuk emlékét, A komáromi „Jókai Cserkészcsapat“ tizenötéves története. i. A megalakulás. 1913—1915. Irta: Beszédes Lajos öregcserkész. Ezekben az első években cserkésznek lenni nemcsak sok tiszta örömöt, hanem önmeqtagadást erős férfimunkát, sőt harcot jelentett Alig kezdte ugyanis szervezkedését a cserkészet, ellene fordult a pesli sajtó. Idősebb, konzervatív tanáraink sem nézték jó szemmel cserkész kedésünket és nem szűntek meg hangoztatni ennek naqy veszedeí melt. Kisded csapatunknak vezetője nyíltan a cserkészmozgalomhoz szegődöd, nekünk pedig most már tettekkel kellett bebizonyítanunk, hogy a cserkészet jogosult és hogy az ifjúságnak van annyi lelki ereje és testi ügyessége, hogy jó cserzöt.ök márványkonáior, a sötét szentély előtt. A: oltár fölött piros m'cses ég°ti Nem is vette észre, hogy már egyedül van. — Milyen jő itt, — mosolygott magában és az oltár felé lépegetett. Mintha megim diák volna, minislránsfiú, fehér karingben, hosszú gyertyával, boldog áldozó, aki fejét kezére haj ja és úgy megy a legmagasabb trónus elé. — Mint akkor, mint akkor — ö ült magában és letérdelt a szentély előtt. Aztán felfigyelt. A kóruson bűzni kezdett az orgona. C-ak á'om, gondolta ő és It hunyta a szemét. De a hangok megsokasodtak, régi hmgok, templom énekek az orgona sipjtin, hömpölyögve szálltak, zúgtak régi alleluját s ő nem merte fölnyitni a szemét. Az orgona szólt tovább, hideg, téli veciernyék borzongató hangján. Az isteni hatalom szerianastermének hangszere. — Az orgona, orgona, — suttogta magában. — Milyen tiszta élet volt ak^or. Orszerázkődott. Lágy kéz érintése simogatta meg a vállat. Visszanézett. Mögötte állott a páter. Csipkés, fehér karingben, nyakán lila stóla, fején háromágú birétum. Az arca komoly, fenséges. Az Isten követe volt. — Fiam, legyen ez gyónás? A kóltö lehunyta a szemét és csöndes aljzattal ismételte: — Gyónás. Aztán eltemetett bánatok olvadtak föl áradozó szavak suttogásával. ö.szeszo ri ott keze a melle fölélt harangozott, — Mea cu'pa, mea cu'pa. A páter az eg felé nézett és nyitott tenyerét a térdeplőre emelte. — Ego te absotvo... A temp'om'oronyban harangoztak s a komor félhomályban két emberi szív világított az Isten felé. késszé tud lenni és meq tud felelni vallási és tanulmányi kötelességeinek is Diáktársaink közölt is voltak jó egynéhányan túlzottan elegáns korzólovagok, akik színié megérezték, hogy a cserkészet milyen nevetségessé teszi őket és hoqy a cserkészek, ezek az edzett, barna fiuk lassan, de biztosan meghódít jak a szivekéi. Ők meg a gunyolás gyarló fegyverével akarlak nekünk ártani. Diáktársaink gúnyolódásaira azzal feleltünk, hogy a keresztes lovagok szent béke ürésével, szivünk egész melegével fogtunk hozzá további cserkészmunkánkhoz. Hálás szívvel kell itt megemlékez item, mielőtt az év történetéhez foqnék, a komáromi sajtóról; a „Komáromi Újság“ ról, amely mint nem politikai lap, helyi közlönyünkké lelt, akkori főszerkesztőjéről Alapy Gyula dr.ról; társszerkesztöjéről: Baranyay József dr.-ról, felelős szerkesztőjéről: Fülöp Zsigmondról; a „Komáromi Lapok“ akkori lapvezéréröl Tuba Jánosról és főszerkesztőjéről, néhai Kiss Gyula dr ról; a „Komáromi Hírlap“ felelős szer kesztőjéröl: Tomanóc/.y Józsefről és szerkesztőjéről, Szabó Kálmán dr -ról és mindazokról akik e lapokban rólunk megemlékezlek, mert szervezkedésünk kezdetétől fogva mindenben és mindenkor szívesen támogatták a vezető és csapatunk munkáját. A komáromi sajtó képviselőinek finom le kületéről és az ifjúsággal együtt érző szivéről fognak nekünk beszélni a továbbiakban idézett és említeti lapokban megjelent újságcikkek, melyek eszméink te jesztésében nagy segítségünkre voltak A lizenötéves csapatnevében ilt köszönöm meg szives pártfogásukat. A csapat történetének főbb mozzanatai. Május 23 án formailag is megalakul az első komáromi magyar cserkészcsapat a bencés főgimnáziumban. Az együttes kiképzés még aznap megindult főtisztelendő Karle Sán dór tanár ur vezetésével Ezen a gyűlésen ismertette a vezető tanár ur a cserkészet mibenlétét, szerve zetét, törvényeit. Ekkor határoztuk el, hogy a csapat a büszke Turul nevet lógja viselni, a benne levő őrsök pedig Turul. Rigó, Sirály, Zerge és Mókus nevet kapták. Május 30 án az első őrsvezetői tanfolyami gyűlésen a csapat idősebb és ügyesebb t gjai megismerkedtek az őrsvezető kötelességeivel, a cserkészmozgalom céljával és a III oszt. próba anyagával Megbeszéltük a köveiké/ő napi ácsi kirán dulást, melyet igy ir le a gimnázium 1913—1914. évi Érlesitöjében egy „nap övezető* cserkész. „Verófényes napsütésben indult el délután á óra tájban a kis cser készcsapat. A jelző zászlók alatt jő kedvvel eltelve vonult a csapattiszt és a segédtiszt vezetésével a hídon át a vasúti állomás felé, miközben megfigyeltünk eqy kirakodó szeneshajói és megmértük tépéssel a nagy hidat. Az állomásig 20 perc alatt jutottunk el. Üdvözöltük a kiröhögő vona'ot majd az országúira érve megpróbálkoztunk a cserkész meneteléssel. A két előre küldött biciklis futár nyomát követve haladtunk előre Az erdő előtti őrház nál szomjúságunkat csillapítottuk. Az elől menetelő Itt. őrs az utat nyilakkal jelölte a földön, egy helyütt pedig levél jelenlést hagyott hátra. Közben a cserkészmenetet többször gyakoroltuk. Az erdőbe érve a honvédem ék előtt elénekeltük a himnuszt és meghajtottuk a zászlókat Az I. őrs remek sátrat üiöü, a többiek pedig tűzrakással és szalonna sütéssel fog alkoztak. Előkerült a hazulról hozott e emózsia és közben a fényképező gépek Is kattogtak. Megpróbáltuk az akácfá kát is megmászni. Egy vödör víz a közeli őrházből enyhítette a nagy meleg miatt kinzó szomjúságot Majd őrsönként csoportosulva megkezdődött a tanítás Az őrsvezetők ismertették a tisztelgéseket, a kötélcsomókat és zászlójelzéseket. Ennek végeztével elindultunk hazafelé. Az utszéli akácfákról jutott virág mindenkinek a zászlóra vagy kitü zésre. Gyorsabb meneiü énekkel szabályozva a sebességet, gyorsan haladtunk előre, bár néhány kocsi megzavart bennünket ijedt lovaival De ezt nem az éneknek, hanem a zászlóknak kell tulajdonítani. Az állomás elölt és a hidakon ismét cserkész menetelésben mentünk, így julottunk pár perccel 8 óra után a Nádor utcán át a gimnáziumhoz, A zászlókat itt leraktuk és egy szép délután hasznos benyomásaival hazasiettünk.“ Az őrsvezetői tanfolyamnak junius elején tartott III. gyűlésén a morzézásf, az avatás előkészitéséf, a térképezést és az éneket gyakoroltuk. A junius 4-iki vágdunai kirándulásról igy számol be Nádasdy Andor, segédtiszt; „Délután 3 órára gyülekezett az* I. és II. Örs a gimnáziumban, elkészülve egy izzasztó gyaloglás, kellemes csónakázás és üdítő fürdés eshetőségei e. A cserkészbotokkal, zászlókkal, sátorkellékekkel felszerelve induliunk útnak. Vargha Dezső (jelenleg diósförgepalonyi ref lel kész) VII. o. tanuló kalauzolta a csapatot a kanyargó külvárosi u cákon. a vasúti töltésén és a sáncokon át a Vagduna partjára. Ot, ahol a Vágduna elszakadt két ága egyesül, beleülletetl bennünket a mull ülésen nagy lelkesedés közepette megajánlott csónakba. Derekasan evezve álju'oliunk a túlsó parira. Itt azután ataltságra fogtuk a csónakot, — csak a csapatvezető és Vargha Dezső maradtak benn — és vígan huzluk fölfelé a Nyílra lorkolatáig. Itt úszónadrágra vetkőztünk és még egy kis vontatás után áteveztünk az Apályt szigetre. A parton sátrat ütöttünk és kezdetét vette a nagy fürdés Ezalatt a csapi liszt egy cserkésszel a túlsó parton Vaszary Gyula intéző úrral bement Lá idorra és hoztak egy kanna friss vizet. Közben volt csónak-mosás, iszapbombázás, verseny-úszás és több játék. Egy cserkésznek a lábát a rák fogta meg. Most a csapattiszt gyakorlati utasításokat adott a vízből való mentésre, femit rögtön ki is próbáltunk Végre felszedelözködve átevez1 ünka túlsó partra, visszaszármaztattuk a kannát, aztán elvontattuk a csónakot a trombitás lelkes indulójának hangjai mellett a sziget felső végére. Itt mind beszálltunk és gyors evezéssel leereszkedtünk kiinduló helyünkhöz. Miután a csónak átengedését megköszöntük, azon az utón, amelyen jöttünk, rendben jókedvvel hazamentünk. Háromnegyed 8 órakor a csapat már szétoszlott." (Folyt, kör.) Miss Európa. Simon Erzsit — Európa legszebb lány»! — Viszhangzik most mindenütt, Sudir termet, szőke szépség. Tehát ^Szőkék előnyben*. Igaza lett Loos Anitának I — A regény írójának. A budapesti szépség királynő választás ü jín kerüli Simon E zsi, a párisi jurl elé, hogy ott a tizei hét nennet legszebbjeivel f.lvegve a versenyt. Túenkeiten szavaztak a magyar szép* ségkirálynőre, a tizenhét tagból átló p áriéi juri társaságból. Európa legszebb lányának lenni óriási eiedmeny! H'do'unk előtted szépséges S;mon Erzsit A Te sz>p égednek, e bájoló egyenisfgedm k, kicsiny volt már a keret mint magyar szépségkiráljnő. Több, magasabb hódítás u;án vágyódtál és — elnyerted. Ö ül a lelkem, mikor szépséged diadaláról o vasok, hallok. Magyar fold szüöne Vágy, tehát mi is érezzük az örömet, a magyar dicsőséget! ÜJ-ő lünk mindnyáján, kik lelkes hívei mindennek ami szép. Srereten, imádom a szépet mind-nben, de legfökepen rajongok a szép nőkért — s mivd magyar vagy, büszkék vagyunk reádl Ezért irok most kedves Simon Erzsi, hogy lásd, hogy szépsfg-d milyen Örömet o<oz nekünk. És as a sok-sok testvér, ki a szépet megérti és értékeii. Míg azok is el fogjak ismerni, a dörmOgő, konzervativisiák, kik a szépiégkiráiynő választás ellen beszélnek. Tehát kedves konzervatív hó'gyekés urak, ö'ü jetek ti is és vegyetek a maevar f j d csőségét meleg szívvel. Oivözöinek és hódolnak e>ót<ed, EurOpr sz pségkirálynője, azok — kik O ikar Wiide szavait nem felejtették el — „Rienn est vrai, que le beau“. S eretik a szépet és élvezni is tudják, lelki szükséglet a szépieh a látása. Eddig még, csak az Angelo-fíle felvételről ismerlek, de már arról is megáihpi hatjuk, hogy szép vagy Simon Erzsi, Szép a Mona-Lisá-s mosolyod. Büszkék vagyunk reádl A sorsod, terved hivatásod, — még nem tudhatod — hisz most pazarul ünnepeinek Parisban és nem érsz rá komo y gondolatokkal is foglalkozni. Mire feloc údol, már benne leszel a nagy, fényű.ő eleibanl A szivedet kövesd és boldog leszel — kelt, hogy szived legyen, hisz magyar vagy A nagyvilági óiéiból elég egy rövid idei feliünés Csak egy kicsit kóstold meg, hogy fogalmad legyen izéről — de ne merülj el benne! Ünnepeltesd magád, élvezd szépséged eredményét — azonban, ha kis szived nagyobbat dobbanna, annak a férfinek a ládára, kihez feleségül tudnál menni, szived szerint szivből-stivesan, — úgy h gyd ott a nagyvilági dicsőséget és cseréld fel a menyasszonyi fátyollal. A nő sorsa a piros élet. A házas étet is lehet színes, vál ozatos, ha m gunk azt széppé tess. ük — ha a nőben több egyém»eg van meg, akkor nyert ügye vaTM, mert magát mindég más alakban mutálhatja és az érdeklődést állandóan a felszínen tarthatja, a faifi eiöit. Ép úgy I«hét Egynek is ragvogni, — mindig új formában meghódítani, szerelmét elnyerni, mint száz másnak. — A nőiöl függ, hogy egy féifit medd'g tud és akar leköive tartani. 0 to Weininger is i ja. -r- „M né! több e nberi típust és annak ellentété! egyesit egy ember s^ját személyében; annál könnyebben fog kererzüllátru azon, amit éreznek, gondolnak s amit 1
